Nógrád. 1964. augusztus (20. évfolyam. 146-170. szám)

1964-08-08 / 152. szám

1964, augusztus ä. szombat. MÖGEAD 3 Brig’ádiezetők A TERM ELŐSZŐ VET- fáradhatatlan, s a kerté­KEZETI brigádvezetők szét szép jövedelmet ho- olyan szerepet töltenek be zott már eddig is a szö- a mezőgazdasági termelés- vetkezetnek. ben, mint az iparban a rrtp ÄnvFZFTiN művezetők. A közös gaz- ^ BRIG ADV EZETES­daságokban tevékenykedő HEZ elengedhetetlenül fon- brigádvezetők a mezőgaz­daság művezetői. Igen fon­tos ezeknek az emberek­nek a szerepe, hiszen mindazt, amit a termelő- szövetkezet vezetése elha­tároz a termelés fejleszté­se. növelése érdekében ne­kik, a brigádvezetőknek kell végrehajtani a tag­sággal. Persze korántsem eny- nyire egyszerű és egysíkú ez a feladat, mert ehhez a tevékenységhez tartozik az agrotechnika helyes al­kalmazása, az emberek személyes bajainak orvos­lása is. Eszerint tehát a brigádvezetőnek sokol­dalú, jólképzett embernek kell lennie, aki ismeri a szakma fortélyait, s az emberek irányításának tu­dományát? Anélkül, hogy maximális szintet állíta­nánk fel azt kell monda­ni: igen. Hiszen manapság már elkerülhetetlen a szakmai képzettésg meg­szerzése! Ezt már a hosz- szú évek alatt megszerzett paraszti gyakorlat nem pótolja. Vajon Bán Lajos, a szécsényi II. Rákóczi Tsz Pöstyén-pusztai bri­gádvezetője helyt tudna-e állni a maga helyén, ha nem rendelkezne elegendő szakmai tudással? Egy olyan közös gazdaságban is mint a szécsényi, a bri7 gádvezetés is a szakmai is­meretek gazdagságát igényli. S ez még nem is elegendő. A mindennapok munkája mellett állandóan gyarapítaniok kell szakmai ismereteiket. Mák Istvánról, a pataki termelőszövetkezet nö­vénytermelési brigádveze­tőjéről úgy beszélnek, mint kiváló burgonyatermesz­tőről. Ez igaz, de ez az em­ber nemcsak ezzel törődik, hanem a növénytermesztés összes munkálataival. Pél­dásán szervezi a napi mun­kát. számadásai pontosak és szereti az embereket. Ugyanilyen ismérveket le­het mondani a nagybáto- nyi termelőszövetkezet kertészeti . brisádvezetőié- re. Lipcsei Istvánra is. Ez az ember különösen a szervezésben ..brillirozik.” A kertészet munkaigényes üzemág. Nagvbátonvban pedig nem lehet gátat re- keszteni a munkaerővel. Lipcsei István azonban tos a rátermettség, az emberek irányításának, a munka szervezésének ér­zéke. Jártam mér jóné- hány termelőszövetkezet­ben, beszéltem olyan bri­gádvezetőkkel, akik csak viselik ezt a címet. Az ilyen emberek helyett az agronómus és az elnök dolgozik. Sokszor még ar­ra is képtelenek, hogy fel­mérjék a napi munkát. Néhány gyenge termelő- szövetkezetben van ilyen probléma a brigád vezető­vel. Az ilyen ember nem bírja az emberek bizal­mát, megbecsülését sem, nehezebben megy a mun­ka is. Azokban a termelőszö­vetkezetekben gondolkod­nak helyesen a szövetkeze­ti vezetők, a szövetkezeti tagok, ahol rátermett ta- nulnivágyó embereket vá­lasztanak a brigádok élé­re. A tapasztalatok ugyan­is azt mutatják, hogy ezek szívesen tanulnak, bátran alkalmazzák a korszerű agrotechnikát, az újabb módszereket a mezőgazda- sági hozamok növelése ér­dekében. Több gazdaság­ból szakiskolákba, mező­gazdasági technikumba járnak a brigádvezetők, pedig nem mai gyerekek. Újra csak a szécsényi ter­melőszövetkezetet kell példának hozni, mint út­törőt e tekintetben. De ar­ra is van lehetőséé, hoay technikumot végzett fiata­lokat alkalmazzanak bri­gádvezetőknek a szövet­kezetek, természetesen bi­zonyos gyakorlati idő után. A mezőgazdasági terme­lőszövetkezetekben egyre növekedett a brigád veze­tők szerpe. Elsősorban rajtuk múlik hogyan, mennyire jól hajtják vég­re az irányításukra bízott emberek a szakvezetés el­gondolásait. Mindezt jól csinálni, nagyon felelősség­teljes munkát jelent. De ahol jól csinálják könv- nyebb az agronómus.nak. az elnöknek a dolga, több idejük marad arra. hogy közelebb kerüljenek az emberek. a szövetkezeti tasok gondjaihoz .problé­máihoz. A brigádvezetők munká­ja a legtöbb termelőszö­vetkezetben még igen sok kívánnivalót hagy maga AT.APITÓ TAGOK után. Ebből következik tehát, hogy az eddiginél nagyobb gonddal kell eze­ket az embereket kiválasz­tani és moüot Keli nyújta­ni nekik a szükséges to­vábbképzésre. A megyei tanács mezőgazdasági osztálya évente egy alka­lommal — a téli időszak­ban — szakosított tanfo­lyamokat rendez a brigád­vezetők részére, de ez so­vány lehetőség a sokoldalú feladataikhoz szükséges ismeretek megszerzéséhez. Nagyobb gondot kellene fordítani arra, hogy minél többen elvégezzék közü­lük a technikumot. Helyes kezdeményezés, hogy első­sorban azokat a fiatalokat tanítják, akiknek a szülei a termelőszövetkezetben dolgoznak E TÖREKVÉSEK nyo­mán minden bizonnyal lé­nyegesen változik a bri­gádvezetői munka a szö­vetkezetekben. Pádár András A műszaki fejlesztésről Huszonhat témából huszonnégyet megvalósítottak Nincs baj a terv-teljesí­téssel, valamelyest csök­kent egyes termékek elő­állítási ára, megszűnt az indokolatlan túlórázás, nem fizettek minőségi kötbért, a selejt sem éri el a fél százalékot. Mindez azért következett be, mert a mű­szaki fejlesztési tervben foglalt elképzelések a gya­korlatban is testet öltöttek. ..Az első félévben 26 témá­ból 24-et megvalósítottunk. Kettőnek a teljesítését ob­jektív körülmények tették lehetetlenné” — olvashat­juk a Salgótarjáni Bánya­gépgyár első félévi munká­ját összegező jelentésében. Sok irányba« Központi feladatként állt a kollektíva előtt a nehéz kivitelű szalaggörgő proto­típusának legyártása. Eb­ből 150 darab készült. Szé­leskörű alkalmazhatóságát a most folyó kísérletezések befejezése után döntik el. Üj gyártmányuk a Hungá­ria bányatám, az eddig külföldről behozott bánya- tárnok helyett készül. Az első mintadarab előállítá­sa után hozzákezdtek a 490 darabból álló nullszéria gyártásához. Megtörtént a Hungária A-tám kísérleti gyártása is. A bányaüzemeiknél pró­bálják ki, hogy az itt elő­állított lemezcsapágygörgők beváltják-e a hozzájuk fű­zött reményeket. Figyelem­mel kisérik, hogy az alkal­mazott súlycsökkentés mennyiben befolyásolja a termék élettartamát. A tompahegesztő automata felszerszámozása és munká­ba állítása ugyanennek a gyártmánynak gyorsabb előállítását, korszerűbb ki­vitelezését szolgálja. Itt még megoldották a hőke­zelő utáni szövettani vizs­gálatok problémáját is. Az előbbieken kívül a fázisjavító kondenzátor be­építése és működtetése a Csoportosan dolgoznak a süókombájnok a szécsényi járásban Megelégedetten hagyják el a Salgótarjáni Ruházati KTSZ javító részlegét a szolgáltatást kérők. Ez tük­röződik a terv teljesítésében is. Az év első hat hó­napjában 10,1 százalékkal többet forgalmaztak, mint egy évvel korábban. A, képen Vilin Antal és Keresz­tényi Ferenc alapítótagok Regi tapasztalat, hogy a silózás elaprózásával elhú­zódik ez a munka, zavar­ja az őszi betakarításra va­ló készülődést és takar­mánykieséssel is jár, mert a hosszabb ideig nyitva ha­gyott silógödrökben meg­romlik a silótakarmány nagyobb része. Előfordult ez már a szécsényi járás termelőszövetkezeteiben is. Tavaly azonban már gon­dot fordítottak arra, hogy a silózás a legrövidebb idő alatt megtörténjen. Az idén hasonlóan a tavalyi mód­szerhez, a silózógépek cso­portos működtetésével akarják a járásban betaka­rítani a silónak valót. Er­ről beszélgettünk Győri Sándorral, a járási tanács mezőgazdasági osztályveze­tőjével. — Mskkora területen termeltek a szövetkeze­tek fővetésű silókukori­cát, lesz-e elegendő gé­pük a gyors betakarítás lebonyolítására? — Az idén 380 holdon termelnek silókukoricát a közös gazdaságok — kezd­te Győri Sándor. — Ez arányban áll az állatállo­mánnyal. r Persze ezenkívül mintegy 650—700 holdon termeltek a szövetkezetek különféle tömegtakarmá­nyokat, aminek egy részét már be is silózták, például borsós napraforgót, napra­forgós kukoricát. A lu- dányhalászi Alkotmány Termelőszövetkezetben ép­pen hétfőn fejezték be ezt a munkát. Nógrádsipeken 100, Karancsságon is majd­nem 100, Magyargécen pe­dig 50 köbméter silót ké­szítettek eddig. A munka folyamatosan halad. A si­lókukoricával még várni kell, mivel a szárazabb időjárás miatt nem kielégí­tő a szemfejlődés. — Gépünk lesz elegendő. A termelőszövetkezetek 16 silókombájnnal, illetve Or­kán szártépővei rendelkez­nek. Ezenkívül a Szécsényi Gépállomásnak is van két Orkánja, és egy silókom­bájnja. Ennyi géppel kü­lönösebb erőfeszítés nélkül betakaríthatjuk a fővetésű silókukoricát. — Készítettek-e vala­milyen ütemtervet a munka gyors befejezése érdekében? — Az őszi munkák kam­pánytervébe építjük be a silózás tennivalóit is. Kü­lön tervet nem készítünk. Ügy határoztunk, hogy a siló-betakarító gépeket az idén is csoportosan üze­meltetjük. Tekintettel ar­ra, hogy tavaly már tapasz­taltuk, hogy ez a módszer jobb és gyorsabb, mint a gépek egyedi üzemeltetése. — Felkészitették-e, ki- javítoUak-e a gépeket er­re a munkára? — A termelőszövetkezeti gépek még újak, tehát kü­lönösebb javítás egyiknek sem keli. A gépállomáson pedig már kijavították a gépek hibáit, Ezek a gépek is segítenek az egynyáriak levágásában. Remélem az idén nem lesz különösebb baj a gépekkel. — Hogyan irányítják a gépcsoportok munkáját a közös gazdaságokban? % — Elsősorban az határoz­za meg a munkák ütemét, hogy milyen gyorsan érik vágásra alkalmassá a siló- kukorica. Éppen ezért fi­gyelnünk kell, hogy melyik termelőszövetkezetben le­het majd elsőként elkezde­ni a munkát. — Nem lesz akadálya a termelőszövetkezeti si­lózógépek összevonásá­nak? — Nem lesz akadálya, mert tavaly már meggyő­ződtek a tsz-ek, hogy ez­zel a szervezéssel sokkal rövidebb idő alatt be lehet fejezni a silózást. Ráadásul a készített siló is jobb mi­nőségű. Munkánkat még az is megkönnyíti, hogy a silókukorica szinte lépcső­zetesen érik be, s ezáltal „szét lehet húzni” a beta­karítási időt — fejezte be tájékoztatóját az osztály- vezető. P. A. görgő üzemrésznél 50 ezer forint megtakarítást ered­ményezett. Ugyancsak az előbb említett terméknél új technológiai előírásként bevezették a sajtolási eljá­rást a forgácsolás helyett. Ezzel nemcsak meggyorsí­tották a munkát, hanem csökkentették a termelés költségeit is. A hőkezelő adagoló és ürítő berende­zés működtetésével pedig a süveggerenda ki- és be­rakásánál jelentkező nehéz fizikai munkát könnyítik meg, ugyanakkor létszámot is tudnak megtakarítani. 3©bb a munka­szervezés A gyárban üzemszervezé­si részleg nincs, ennek el­lenére rendszeresen foglal­koznak ilyen jellegű fela­datokkal Hozzákezdtek a vészte- segidő tanulmányok ézsé- szítéséhez. Az elmúlt hó­napban a süveggerenda ás a görgőgyártó üzemrészben hat-hat napig vizsgálták a munkaidő kihasználását, vlegszervezték a gépek kapacitása kihasználásának havi ellenőrzését. Adato­kat gyűjtenek a célból, hogy mielőbb bevezethes­sék a teljesítménybérezést, a süveggerenda gyártóknál és a gépkezelőknél, össze­állítottak egy listát a kor­szerűtlen termelő berende­zésekről. Kicserélésükről folyamatosan gondoskod­nak. Megvizsgálják, milyen módon lehetne megakadá­lyozni a nagyobbmérvű hulladékJképződést. A re­zsianyagnormák felülvizsgá­lata után az e célra bizto­sított kiadásokat 26 ezer forinttal - csökkentették. Ki­mutatták még azt is, hogy 2 millió forint értékű feles­leges hengerelt áru. és szer­szám hever a raktárakban. Az ezzel kapcsolatos kimu­tatást felküldték a tröszt­höz, ahol majd intézkednek az előbb említett anyagok értékesítéséről. Ezenkívül több ügyvitel szervezési vizsgálat zajlott le, ame­lyet megfelelő intézkedések követtek. Jó hallani azt, hogy az eddig végzett munkái, c kezdetnék, jó alapnak te­kintik. Vallják, hogy a fél­évi tapasztalatok tanulsá­gait megszívlelve munkál­kodnak a második félév­ben. V. K. Két újítás Ismét érdekes újítások gyakorlati alkalmazásán kísérletezik a Salgótarjáni Lakáskarbantartó és Épí­tő KTSZ két fáradhatat­lan újítója, Deme Attila és Bárdos Gyula. Közis­mert, hogy az úgynevezett salakbeton anyagát szol­gáltató kazánsalak Salgó­tarjánban is bőségesen meg található. Alkalmazásának terüle­tét azonban korlátozza egyebek között az, hogy a salakbetonba beépített vas erősen rozsdásodik. Rész­ben ez is akadályozza, hogy salakbeton elemeket olyan építési célokra is fel­használhassanak, ahol a je­lenlegi elemeknél nagyobb szilárdságra, rugalmasság­ra, teherbírásra van szük­ség. A két újító javaslatának az a lényege, hogy a va- sét úgy próbálják megol- sat, a salakbetonba való dani, hogy a tetőt vízzel áztatják el. Ehhez azonbari tökéletes szigetelő anyagra van szükségük. Az újítók szerint az általuk megszer­kesztett szigetelő anyag beépítés előtt, mártásos módszerrel korróziónak el­lenálló bevonattál látják el. A bevonat anyaga lehet többféle műanyag emulzió, de lehet cement is. Az még az ilyen követelmé­ilyen armatúrával előállí­tott salak-vasbeton alkal­mas födémelemek gyártá­sára, de felhasználási köre újabb kísérletek után, eset­leg tovább szélesíthető. Másik újításuknak úgy­szólván még neve sincs. Hazai anyagokból újfajta szigetelő masszát állítottak elő, amely a jelenleg hasz­nálatos tetőszigetelő anya­goknál jobb. Nyugat-Né- metországban és az Egye­nyeknek is megfelel. Al­kalmazását azonban más, időszerű mezőgazdasági építési problémák megol­dásánál is hasznosnak tart­ják. Régi gond, hogy pél­dául az istállók padozat- burkolatához jelenleg hasz­nált cement nemcsak hi­deg, de rongálja az állatok körmét. Deme Attila és; Bárdos Gyula anyaga elő­nyös vízszigetelő, hővezető! tulajnoságainál, valamint é sült Államokban a lapos- cementnél jóval nagyobb tetejű házak legfelső eme- rugalmasságánál fogva al­léién lévő lakó vagy híva- kalmas lenne istállók pado- tali helyiseaek nyári hűié- zatána.V- hurkaLiaih.cz is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom