Nógrád. 1964. augusztus (20. évfolyam. 146-170. szám)
1964-08-28 / 168. szám
NÖGRÁD 4 1' WG4. augusztus pépte*^. Kulturális élet a munkásszállóban tpJ/Hidíhók, hlubtfcxjlalházátáh ifßeMQit“ a telenuzié SALGÓTARJÁN egyik legnagyobb munkásszállója az Építőipari Vállalat Lovász József utcai szállója. Ebben az épületben mintegy 340 dolgozó, köztük 42 nő talál otthonra. A tagság hetven százaléka fatal, harminc éven aluli. Érthető tehát, hogy a szak- szervezeti bizottság elsősorban az ő igényeiket tartotta szem előtt, amikor ósz- szeállította az 1964/65 évi kulturális és politikai előadások programját. Szeptembertől márciusig havonta három alkalommal lesz előadás a munkásakadémiák anyagából TIT előadók közreműködésével. Az előadások témaköre igen gazdag, változatos. A szálló lakói tájékoztatást kapnak többek között az építészét problémáiról, József Attila és Ady költészetéről, a Párizsi Kommün és a Nagy Október Szocialista Forradalom eseményeiről. Nagy érdeklődésre tarthat számot A vallás eredete, társadalmi szerepe, A szép magyar beszéd, valamint a Színház és Film című előadás is. Havonta egy alkalommal az előadásokat klub-est keretében tartják. A szakszervezeti bizottság az ideológiai képzés fontosságát felismerve ez évben politikai iskolát is szervez két tagozaton, egy illetve két évi tartamra. A politikai iskola eredményes munkája nagy mértékben függ azonban a hallgatók aktivitásától, hiszen az elmúlt években is beindultak ilyen tanfolyamok, de érdeklődés híján abba is maradtak. A másik rendkívül fontos tényező ebben a vonatkozásban az előadók kiválasztása és azok felkészülése a foglalkozásokra. AZ 'EMLÍTETT két előadás-sorozat mellett a szálló lakói elsősorban a televíziót és a rádiót tekintik művelődési eszköznek. Esténként sokan ülnek a televízió előtt és még többen hallgatják a rádiót. A klubszobában elsősorban a napi sajtót keresik a dolgozók, de szívesen ülnek le egy-egy sakkpartira is. A nyár legsikerültebb programja az a klubest volt, amelyet az önkéntes ifjúsági táborral karöltve rendeztek meg. Különösen jól szórakoztak és sokat tanultak a szellemi vetélkedőn. AZ ŐSZI ÉS A TÉLI tervek között szerepel még havonta egyszer filmelőadás, amely a balesetvédelemmel kapcsolatos. Az öt tagú kulturális bizottság tervbe vette egv állandó faliújság szerkesztését is, amelyet a dolgozók fognak megírni. javítóvizsgáról és az oszlályism? A Művelődésügyi Minisztérium tájékoztatója A Művelődésügyi Minisztérium tájékoztatása szerint az iskolai javító vizsgákat országszerte augusztus utolsó napjaiban tartják. Az általános iskolákban és a gimnáziumokban a javító vizsga napjait az igazgató állapítja meg. s az időpontot az iskolai hirdetőtáblán teszik közzé. A javítóvizsga ideiéről és az ezzel kapcsolatos tudnivalókról az iskola a tanulók szüleit (gondviselőit) értesíti. Ha a tanuló a javítóvizsgát indokolatlanul elmulasztja, tanulmányait csak az osztály megismétlésével folytathatja. A tanköteles korúaknak — 16 éves korig — előzetes jelentkezés nélkül, bizonyítványukkal kell megjelenniük a vizsgabizottság előtt. A tanköteles kort túlhaladottak legalább két nappal a kitűzött vizsga- nap előtt személyesen, vagy írásban kötelesek jelentkezni a javítóvizsgára, s a jelentkezéskor bizonyítványukat át kell adniok az iskola igazgatójának. Ha az augusztus végi javítóvizsgát — igazolt ok miatt — a tanuló elmulasztja — az iskola igazgatója november 1-ig vizsga- halasztást adhat. Az osztályozó és különbözeti vizsgákról a rendelkezések kimondják, hogy az augusztus végén sikertelen osztályozó, vagy különbözeti vizsgát tett diákok november 1-ig javító- vizsgára jelentkezhetnek. Sikertelen javítóvizsga nem ismételhető meg: a tanulónak ez esetben osztályt kell ismételnie. A javítóvizsga egyébként csak szóbeli részből áll. kivéve természetesen a rajzot, továbbá az ének, zenét, testnevelést, gyakorlati foglalkozást, és szakmai gyakorlatot, amelyekből gyakorlati és szóbeli vizsgát is kell tenni. Mil»« fiuvÄmv ! — i- - L E F = 1/ Szatirikus kisregény 11. A városban elindult a suttogás. Egyesek szerint a föld- -alatti atomrobbantások rázzák fel az emberek lelkiismeretét. Mások úgy tudták, hogy a levegőben van valami, ami lelkiismeretfurdalást okoz. Mindenki aggódva figyelte a lelkiismeretét: mikor szólal meg és ha megszólal, mit fog mondani? Egy Pestre felköltözött kislőcei javasasszony megkezdte a lelkiismeretfurdalást csillapító elixir árusítását. Egy kis üveg száz forintba került. A folyadékért sorbaálltak az emberek. A tisztiorvos megállapította, hogy az elixir nem más, mint kamillatea, amelyben mentholos cu- . .orkákat olvasztottak feL Az újságok hallgatásba burkolóztak. Egy sort sem írtak ezekről a furcsa „megbetegedésekről”. A londoni rádió beszámolt egy-két esetről, de humoros formában. A kommentátor figyelmeztette a hatóságokat, tegyenek meg minden óvóintéz- keuést, mert ha a brit szigetországban is megkapják az emberek a krónikus lelkiismeretfurdalást, akkor annak beláthatatlan következményei lesznek. Előadását így fejezte be: „Isten, óvd meg Angliát!” Zamárdi, a Hírharsona munkatársa jelentette az illetékeseknek, hogy néhány nappal ezelőtt furcsa tüneteket észlelt egy Ló utcai építkezésen. Az Egészségügyi Főbizottság azonnal kiszállt a helyszínre, Már az első pillanatban gyanúsnak találták a sürgő-forgó, lázasan dolgozó munkásokat. Beszéltek Brandschultz Gusztáv építésvezetővel, aki elpanaszolta a Főfőbizottság tagjainak, hogy a határidő meghosszabbítás miatt már napok óta nem alszik, annyira ,-yötri a lelkiismerete. A főmérnök, Kandics- ka Kálmán elmondotta, hogy állandóan egy hangot hall, amely azt kérdi: „Hát szabad ilyen ablakokat csinálni?” Felfigyeltek egy parkettázó munkásra is, aki minden lakásban felszedte és újra lerakta a parkettát. Tettét azzal indokolta, hogy tökéletes munkát akar kiadni a kezéből. A Főfőbizottság azonnal intézkedett. Mindenkit mentőautóra raktak és karanténba vittek. A Ló utcai építkezésen nem maradt senki. Az egészségügyi nyomozás megállapította, hegy ez a ház volt a „bü^s’'-'* gócpontja. Azok. a'-ii- iei- kiismeretfurda’óst kaplak, vagy a Ló utcában laktak, „Látom feltűnni követeidet I isteni Claudius...Ä a történelem kárpitja kettéhasad és kilép 43-ban időszámításunk után Colo- nia Claudia Savaria. Ezek a narrátor szavai. Másodszor hangzottak fel augusztus 23-án Szombathelyen, miután az új szignál — Petró János karnagy készítette Kóródy András, az Operaház karnagya közreműködésével — hírül adta: kezdődhet a históriai karnevál. Dehát miről is van szó? Nem kevesebbről, mint arról. hogy Bayreuth. Salzburg. Szeged, a látványos ünnepi játékokat rendező városok sorába hazánk nyugati határán új város kéri felvételét; Szombathely. Egyelőre még csak kopogtat, de ezt egyre erőteljesebben. reménytkel- tőbben teszi. Erről bárki meggyőződhet, aki a napokban ellátogatott a városba. ahol idén másodszor rendezték meg a Savaria Ünnepségeket. Számos élményben lehetett része. Egy langyos augusztusi estén Isis egyiptomi istennő szentélyében, reflektorokkal megvilágított ókori oszlopok közt. a vjlágon először ilyen környezetben nézhette végig a nagy Mo- zart-operát, a Varzsfuvo- lát. Végigjárhatta a kiállításokat. gyönyörködhetett a dunántúli lovasbemutatóban, láthatta a jól szervezett történelmi karnevált. Igen, kétezer éve. hogy Kóma hadai meghódították a Dunántúlt. Ide nyúlik vissza a város történelme is. A karnevál első „képe” (a történelmi korokat egy- egy korhű jelmezbe öltözött csoport', „kép” ábrázolja) a város alapításának nagyszerű jelenetét eleveníti fel: időszámításunk után 43-ban császárát fogadja a megerősített római állomáshely. Feltűnik a légiósok élén a helység katonai parancsnokának hadiszekere, jönnek a rabszolgák, akik csodás mozaikpadlókkal ékes palotávagy gyakran megfordultak ott. A vesztegzár alá helyezett dolgozók nehezen viselték el az elkülönítést. A parkettázó munkás fel- alá sétált a szobában, mint egy oroszlán, Kan- dicska főmérnök apátiába süllyedt, Brandschutz építésvezető viszont egész nap ordítozott: — Engedjenek ki! Nem leszünk készen a legújabb határidőre sem! Engedjenek ki! Egy éjszaka leütötte az őröket — mind a hatot — és visszament az építkezésre. Amikor rátaláltak, éppen egy szobaajtót festett, átszellemült arccal, réve- teg tekintettel. Tizenöt ember alig tudta elvonszolni onnan. 8. Hédiké a nyitott ablaknál ült és napfürdőzött. Már harmadik napja tartott a kánikula. A Meteorológiai Intézet esőt, viharos szelet jósolt aznapra, de délután három orrkor rr • gv felhőeske sem !' : az égen. (folytatjuk) kát fürdőt és színházat dig barokk városképnek, i emeltek, a capitoliumra se- Épül a Derkovits-, a Hu- j reglenek a polgárok, akik nyadi úti-, a Honvéd ut- Jupitérén, Junon, Miner- cai-, a Karicsai lakótelep, ván kívül elhozták ma- Szombathely legkorszerűbb gukkal az egyiptomi Isis terén, a Március 15 téren istennő tiszteletének kultu- működik a város büszke- szát is. Végül megjelenik sége. a művelődési- és maga az isteni Claudius., sportház. Mellette állnak hogy szertartásmesterével már az SZTK-palota kihirdettesse Savaria- fel- falai, iskolák, bölcsődék átmentését. Azóta hirdetik a adásáról, a világhírű Sa- kövek a büszke címet: varia Cipőgyár új termé- Colonai Claudia Savaria. A keiről tudósít a megyei császár int, és Victorianus lap. a főpap lép elő, hogy jö- Az idegen az Állami vendőt mondjon: Pannónia Áruház mellett szívesen provincia későbbi székvá- baktat végig a Belsikáto- rosának felvirágzását és a ron. ahol itáliai emlékek birodalom örök dicsőségét jutnak eszébe. A sikátor jósolták szavai. pár méteres, szűk utca .... ,a történelem kárpitja halszag, és lengő fehérne- kettéhasad..És mit mu- műk nélkül.^ A végén (a tat a jövőből? Egy, az élet Berzsenyi térbe torkollik) : minden vonatkozásában LucuUus satra all, ahol az fejlődő, épülő, iparosodó ünnepség után is pár na- várost. A Szombathelyre üig még a fáradt vándor látogató idegen elámul felhörpinthet egy pohárka azon a lázas sietségen, badacsonyit. miközben amellyyel ez a város mész- Köhn úr. a sikátort fény- sze hajíthatja kinőtt ru- képész barátságosan kezet háit. A földbesüppedt há- r^z vele- zak helyén magas háztöm- A várostól búcsúzó idebök betonfalai nyújtózkod- gén _ elmondhat ja: „Láttam nak, körülöttük, mint gé- feltűnni követeidet isteni mek, ingatják magukat a Claudius... Láttam feltűn- daruk. A magasságba növő ni jeleidet — nagyon is j dimenziók nagyvárosi jelle- emberi jövő!” get köcsönöznek. a minded- T. E. Részlet a karneválbői Centurio, a városparancsnok jelentés:éleire indul az isteni Claudius elé ' Jákfalsd Staafej
