Nógrád. 1964. augusztus (20. évfolyam. 146-170. szám)

1964-08-02 / 147. szám

N «’'a S AD 1964 augusztus 2. vaséniap c4 l éíll nuKjj^at ízí/ipíid „Diadal Bosco felett" A nyomorúságos évek krónikájától most egy kis időre eltérek, mert játékai egy fillért sem ér- kíváncsi lett a közönség, demelnek. Nagy híre és csodatétele csak ámítások. olyan humoros eset leírása Nem elég, hogy a vásári akadt a kezembe, amely e jövedelmeket elvonta tő- ábrá- lünk Bosco ,hanem a vásár kort jellegzetesen zol ja. hogy Bosco minden titkát megtudhassa s rohant a színházba. Még maga Bos­co is páholyt vett s pá­holyból nézte, hogy Futó Abban az időben az ar- is akar nyitni s tovább is tisták és a színészek nem zsarolni a közönséget. Ha­elmúltával még bérletet is tökéletesen úgy maszkíroz­va, mint ő, lépett a szín­igen kedvelték egymást, hiszen mindennapi kenye­rük, a „nagyközönségük” azonos volt. így történt, hogy ha a vásárokon a má­gusok, bűvészek hirdették az előadásukat, a szegény színészek komédiájára sen­ki nem vett jegyet. A vi­lágot bejáró nagy illuzio­nista Bosco, mágus és bű­vész, aki 1793-ban Itáliá­nem mi is szépen elejét vettük, elriasztottuk Arad­padra. Már ez nagy tapsot idézett elő, hát még mikor Futó először megcsinálta ról. Csak azt vártuk eddig Bosco legnehezebb műfo- is, hogy mely nap nem tart gásait s utána megmagya- előadást ő, hogy aznap ad- rázta, hogy ez nem ördön­hassunk az „Äl-Bosco” pa­ródiát, melyre már napok óta készült társaságunk ezermestere, FUTÖ, aki a bűvészetet csakúgy érti, mint Bosco, csak készülé­gőség, csak gép és ügyes­ség kell hozzá. Ekkor óri­ási tapsvihar tört ki mit egy ideig nyugtalankodva tűrt el Bosco a páholyban, de mikor látta, hogy vi­ban látta meg a napvilá- azonban amennyire lehe- got 1846-ban Magyaror- tett, most előkészítette s kei nem voltak hozzá. Ezt rágbokrétákkal árasztják el az Ál-Boscot, akkor dü­hösen elhagyta a pá- szágra is ellátogatott. Pes- minthogy hétfőn Bosco nem holyt...” ... és Magyaror- ten a Nemzeti Színház he- tartott előadást, mi nagy szágot! lyiségére pályázott, de ezt falragaszokon hirdettük az------ HAT ÍGY aratott a ma­gyar színészet diadalt Bos­co felett, akit a saját fegy­verével vert meg. Igazi kis kultúrcsata volt ez, erő­szak és botrány nélkül. Fehér Tibor nem akarták néki bérbe­adni, mert íratlan törvény szerint abban nem beszél­hetett senki németül. Ezen akkor sokan nevettek, mert a talián Bosco mindenféle produkált, nyelvet összezagyvált, csak éppen németül nem tu­dott! De egy kukkot sem! Éppen ez az összezagyvált beszéd volt olyan kacagta­tó, amely megadta előadá­sának savét-borsát. Végül mégis felfutott előtte az ország első színházának a függönye és sok csengő fo­rint vándorolt a zsebébe. A következő állomásnak Aradot választotta. A véletlen úgy hozta magával, hogy egy derék magyar színész, Szufer Ká­roly, — aki különben Pe­tőfi jóbarátja volt, — épp akkor Aradon tartózkodott és pontos naplót vezetett a nevezetes eseményről. „Kétszer láttam a nagy­hírű Boscot — olvassuk — először pénzért és megbán­tam, ma ingyen, ezt is megbántam, harmadszor, ha talán ő fizetne sem néz­ném meg, ki nem egyéb pénzesalónál, mert ha­szontalan kártya és kendő „Al-Bosco” előadását, melyen ízről-ízre azon mu­tatványokat ígért az „Ä1- Bosco” melyeket Bosco Arra aztán ugyancsak Ty-játékok és ty-filmek Dosztojevszkij és Ibsen müve a képernyőn A Magyar Televízió mű­termeiben az elmúlt na­pokban hét — köztük két háromrészes — produkció forgatását fejezték be. Do- bozy Imre „Fölény” című novellájából írt forgató- könyvet, amelyet „Váltás” címmel augusztus 18-án mutat be a televízió. Először láthatjuk majd a képernyőn Dosztojev­szkij és'Ibsen egy-egy mű­vének televíziós változa­tát. Szőnyi Sándor rende­ző vezetésével 90 perces tv-játékot forgattak Dosz­tojevszkij „A játékos” cí­mű kisregényéből. Simon Zsuzsa rendezésében elké­szült Ibsen: Vadkacsa cí­mű színművének televíziós változata. Befejezték a Gogol színművéből készült „Kártyások” című tv-játék felvételeit is. Befejezték Mesterházi Lajos háromrészes tv-játé- kának forgatását. Az új­szerű, érdekes műsorban a tv-játék és a riport ele­mei keverednek. A sorozat címe: Példázat. Egy-egy rész 60—80 perces lesz. A keretjáték főszereplője és a riportok vezetője Ladá­nyi Ferenc. A tervek sze­rint az alkotást ősszel, egy héten belül három adásna­pon tűzik műsorra. Fábry Zoltán rendező is elkészült a Horváth Márton forgató- könyvéből készült „Vízivá­rosi nyár” című ugyancsak háromrészes tv-filmjének forgatásával. Tizenegy ország tizenöt Hímje a mozik augusztusi műsorán A filmbarátok számára pét. Mauriac regényének spanyol rendező maróhan- érdekesnek, változatosnak filmváltozatát Franju ren- gú filmje, a PLACIDO, ígérkezik augusztus hónap: dezte. Ugyancsak kiváló amely az úgynevezett jó­filmszínházaink ugyanis színészi alakítást láthatunk tékony gazdagok könyör- 11 ország 15 alkotását tű- az ELŐZÉS rendezőjének, télén leleplezője. zik műsorukra. Az évad Dino Rizinek A MAT A- . . .... . . első új magyar játékfilm- DÓR című filmjében, mely- E edetl d}goz. fe! je, Gertler Viktor: ÖZ- nek története egy szélhá- a m°de™ tlln\ e?zk.ozaiTvre‘ VEGY MENYASSZONYOK mos karrierjéről szól. A fő- £nytilová rendezőnő E\ A című vígjátéka augusztus szerepet számtalan kitűnő ÉS VERA című müve, 20-án jelenik meg a mozik maszkban a kiváló olasz amelyben az ismert tor­vásznán. A film Fedor színész, Vittorio Gassman ri^sz világbajnokno, ~ya Ágnes novellája alapján alakítja. Bosaková önmagát alakit­készült s a főbb szerepeket „ ía- — Égy náci tábornok Garas Dezső, Pécsi Sándor, Az emlékezetes sikerű foglyulejtésének kalandos Sós Edit Mezei Mária, ROSEMARIE alkotója, Rolf történetét — dolgozza fel Máthé Erzsi, Sütő Irén’ Thile rendezte az időszerű a HOL A TÁBORNOK? Békés Itala, Böröndy Kati, témájú MORAL 1963 című C1'mű lengyel filmvígjáték. Vay Uus és Szakáts Sán- nyugatnémet filmet,, amely- a jugoszláv filmgyártás dór játssza. Felújításban ben Nadja Tiller játssza a augusztusban egy izgalmas műsorra kerül a DOLLÁR- főszerepet. A fővarosban világháború idején fogoly- PAPA című filmszatíra, mar bemutatott MINDEN amelyet annakidején ugyan­MEGTÖRTÉNHET című táborból megszökött gyer­csak Gertler Viktor készí- színes, zenés filmet augusz- mekek sorsát bemutató tett. Gábor Andor művé­nek filmváltozatában Rajz János és Darvas Iván ara­tott emlékezetes sikert, s arat bizonyára most, a fel­újítás alkalmával is. Külföldi filmek sorában az 1962. évi cannesi film- fesztiválon a legjobb női tus 20-án tűzik országszer- VESZÉLYES VÁLLALKO- te műsorukra a mozik. A zAs képviseli. Az augusz_ főszerepet az ismert, fia­dzsesszénekes tusi műsorban szerepel tál, angol Tomy Steele játssza. Egy m®§ a feszült cselekmé- másik zenés film a ko- nyű> háborús tárgyú lélek- moly muzsika világába vi- tani dráma, a HARMADIK szi el: szovjet művészek RAKÉTA, a kubai kömye- előadásában megelevenedik zetben játszódó csehszlovák Csajkovszkij romantikus alkotás, a HAVANNA alakítás díjával jutalmazott operája, a RENÉ KIRÁLY ÜNNEPEL és a SZERE- Emmanuele Riva játssza a LÁNYA. A szatíra műfa- LEM KORA című román TÉKOZLÓ SZÍV főszere- ját képviseli Berlanga társadalmi dráma. EGY ESTE a karancssági művelődési otthonban dámság, pezsgő élet tölti A sarokban egy asztal- meg a termet. Az ízlésesen nál két fiatal ül. Előttük berendezett terem otthonias sakktábla, rajta figurák, baráti hangulatot áraszt, Mindketten erősen gondol- A meleg nyári amely mágnesként vonzza kodnak. Támadási tervet karancssági mű- a fiatalokat. Az egész te- építenek magukban. Egy rém atmoszférájában érző- másik asztalnál közös tár- dik, hogy ezek a fiatalok sasjátékot játszanak a fia­jói érzik itt magukat. Szí- talok. A lemezjátszós rá- vesem jönnek ide a napi dió mellett két csinos kis- munka után. Az egész lány a legújabb tánczenei klubszobába összességében lemezekkel ismerkedik. Má- kellemes benyomást hagy a sok újságot, vagy könyvet A nap leszállt, a vilá­gosság harcol a sötéttel, mely fekete fátyolként bo­rul a békésen meghúzódó házakra estén a velődési otthon ablakán fény szűrődik ki és töri meg az est sötétjét. Gépkocsinkkal megál­lunk az otthon előtt és kíváncsian nyitunk be a klubszobába. Jókedv, vi- távozóban. HORVÁTH LÁSZLÓ fel«ak áz átómmag TiTkAi= bomba ledobásának Hiro­simára ...” A Daily Mail cikke megállapítja: „Az a benyomás alakul lei ben­nünk, hogy az oroszok igen rövid idő alatt építették meg ezt az erőművet AMIRE AMERIKÁBAN NEM SZÁMÍTOTTÁK Amikor az Amerikai Egyesült Államok felderítő repülői 1949-ben rémülten állapítják meg, hogy a Szovjetuniónak fejlettebb atombombája van, mint Amerikának, akkor még Washingtonban nem tud­ják, hogy ezek a szovjet atomfegyverek már két éve: 1947 óta léteznek. De a nagy meglepetések még ezután következnek: 1954 június 27-én a moszk­vai rádió közleménye beje­lenti: „A Szovjetunióban a szovjet tudósok és mér­nökök befejezték az első ipari célokat szolgáló atom­energiával működő villany­erőmű” tervezését és meg­építését. Az erőmű hasz­nos teljesítménye 5000 ki­lowatt.” Ez a bejelentés a nyugati sajtót is meglepe­tésre és elismerésre kész­teti. A News Chronicle így ír: „A Szovjetunió az első ipari célokat szolgáló atom­erőmű üzembe helyezésé­vel két évvel megelőzte Angliát. . A Daily Wor­ker így kommentálja az a tervezés stádiumában vannak. Feltűnést keltett eseményt: „Ennek a törté- az ls’ bogy minden részle- nelmi eseménynek mérhe- tét közölt az alkalmazott tétlenül nagyobb a jelen- eljárásról, a szükséges tősége, mint az első atom- számadatokkal és képle­tekkel együtt, márpedig ezeket az adatokat Angliá­ban, vagy az USA-ban tit­kos adatokként kezelték volna.” A New York Ti­mes pedig megállapítja: „Kurcsatov a legtekintélye­sebb 300 angliai tudósnak nagy meglepetést okozott.” Ettől kezdve minden olyan illúzió végérvényesen szertefoszlott, hogy az ame­rikai atomzsarolás politiká­ját tovább lehet folytatni. A TUDOMÁNY ÁLDÁSA Ha visszaemlékezün k az atomkutatás több mint fél­évszázados történetére, ak­kor megállapíthatjuk, hogy Ekkor mondhatja az era- egy-egy új felfedezés szü beriség: egy új fejezet kez­dődik a történelemben, megkezdődött az atomkor­szak . . . Ám a szovjet atomtudo- mány nem ‘sokkal később újabb meglepetéssel szol­gál. 1956 április 25-én Ang­liában a Harwoll-i atom­központ előadótermében 300 angol atomtudós hall­gatja Igor Vasziljevics Kurcsatov akadémikus elő­adását. Erről másnap a la­pok így írnak: Daily Ex­press: „Kurcsatov meg­hökkentette a hallgatósá­got, amikor bejelentette, hogy az oroszok befejezték azokat a kísérleteket, ame­letésekor mindig előbuk­kant a kérdés: mire lehet hasznosítani a tudomány egyik vagy másik eredmé­nyét. Az emberiség tekinté­lyes része legelőször úgy vett tudomást az atommal folytatott kísérletekről, hogy szörnyű híreket olva­sott az újságokban. A rom­bolás, a pusztítás híreit. Pedig a világ legjobb tu­dósai nem azért szentelték életüket a kutatásnak. Nem átkot, hanem áldást igye­keztek adni kortársaiknak és a későbbi nemzedékek­nek. Közülük a legnagyob­bak őszinte hittel vallották és vallják az élők ma is: az lyek Harwellben még csak új fizika, az atommagkuta­tás eredményei eddig soha nem remélt békés lehető­ségeket nyitnak meg a Föld lakói előtt. Mindeddig keveset tud­tunk például arról, hogy mi játszódik le testünk bel­sejében. Minden tudomá­nyos haladás elenére sok folyamatot nem lehetett pontosan nyomon követni. Nemrég még nagyjából ki­elégítő elképzelésünk sem volt például az anyagcsere- folyamatokról. Mi történik például a zsírral és a fe­hérjével, amely a táplálko­záskor testünkbe kerül? Sok minden egyéb között erre a kérdésre is megkö­zelítően fontos választ ad a magku,dtás eredményeit alkalmazó mai modern or­vostudomány. Hogy ezt pontosan megállapíthassák, a normális hidrogénatomok egy pici részét kell a zsír- vegyületekben a legnehe­zebb hidrogén, a tricium atomjaival helyettesíteni, mivel a tricium rádióaktív atomjai mindaddig sugá­roznak, míg szét nem bom­lanak. A sugárzás segítsé­gével a testben követni le­het, hogy hova jutott el a zsír. Nem kell hozzá más, csak egy sugárzást kimuta­tó műszer. Ilyen módon ál­lapították meg, hogy az emberi test először a már meglévő zsírt használja fel és készleteit az újonnan felvettből egészíti ki. Hasonlóképpen vizsgálják a fehérje-anyagcserét is, csak itt hidrogén helyett rádióaktív nitrogént alkal­maznak. Minden anyagot, amelyet az emberi szervezet fel­vesz, a rádiumaktivitás se­gítségével meg lehet jelöl­ni, s az anyag útját, tar­tózkodási helyét és hatásá­nak módját vizsgálni lehet. És ugyanígy meg lehet a jelzett atomok segítségével például azt is állapítani, hogy a gyógyszerek hogy hatnak a testben, bizo­nyos folyamatokat miként gátolnak, vagy gyorsítanak. A ma orvostudósai a peni­cillinhez rádióaktív ként ke­vernek, hogy a testben megtett útját és hatását pontosan megfigyelhessék. (Folytatjuk) olvasnak. Az előcsarnokban az asztaliteniszezők hódol­nak szenvedélyüknek. A televíziós szoba csendes. Ma nincs adás. — Azokon a napokon viszont mikor adás van, ezt a termet is benépesítik — mondja Dénes Sándor, kul­túrotthon igazgató. A művelődési háznak.’ mind a klubszobája, mind1 az egyéb helyiségei eszté­tikailag szépek, és így kel­lemes benyomást keltenek! az emberekben. Sajnos ez* nem mondhatjuk el a kul- túrház környékéről. — Az ezévi költségvetés­ben szerepel a művelődési ház körülkerítése. Ha es elkészül, megkezdődik a parkosítás. A fásítást is el kellen« kezdeni, padokat felszerel­ni, hogy ez a park — úgy, mint a klubszoba —, a fia­talok kedvenc helye lehes­sen. A karancssági kultúrott­hon betölti hivatását. Munkatervüket úgy állítot­ták össze, hogy nemcsak szórakoztatnak, de nevel­nek is. Búcsúzunk. Az esti sö­tétség már teljes birtoká­ba vette a falut. De a kul- túrház ablakán ott ragyog a fény, amely hívja és vonzza az embereket, a szellemi világosság felé. Szenográdi Ferenc

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom