Nógrád. 1964. augusztus (20. évfolyam. 146-170. szám)
1964-08-02 / 147. szám
1984 augusztus 2. vasárnap NÖGRÁD 5 Szépül és fejlődik Körséta Nagybátonyban MIELŐTT LEÜLTÜNK VOLNA Nagybátonyban, a községi tanács vb. titkárával, Urbán Istvánnal beszélgetni, körsétát tettem a bányavárosban és a községben. Igaz, alig néhány hónappal ezelőtt jártam ott utoljára, mégis a meglepetések egész sorát jegyezhettem fel. — Ügy látszik, valóban új város születik Nagybátonyban — kezdem a szót Urbán Istvánnal. — Törekvésünk is ez — válaszolta a vb. titkára. — Bár a köznyelv az új települést ma is városnak mondja, — még sem az. — Sok minden hiányzott és hiányzik ma még ahhoz, hogy város legyünk. — Az utóbbi években kölönösen a szépítés terén léptünk előre. Az elmúlt évben például a község felében járdát építettünk. Az idén ezt a munkát elsősorban a községfejlesztési alapból folytatjuk, a falutól az állomásig, mintegy 2,5 kilométer hosszúság- oan építünk járdát. Erre 130 ezer forintot költünk. Új ovoda is épült, s annak sörülkerítésére. s parkosítására 24 ezer forintot biztosítottunk. Hadd soroljam még. A községi köz- világítás bővítésére 30 ezer forint jut. — A lakosság segített társadalmi munkával? Délelőtt 11 óra. Balassagyarmaton nyit a strand. Fehér nadrágos. fekete bőrű fiatalember ballag a medence szélére. Kerti széket húz maga alá. Leül. Azaz . . . előbb bemutatkozik: — Szigeti Pál úszómester. — örvendek. Feladata? — Május 10-től szeptember 15-ig tart a szezon. Naponta nyolc órát dolgozom, délelőtt 11-től este 7-ig. Ügyelek a fürdözőkre, tisztán tartom a vizet, illetve a medencét. — Az évi 231 ezer forintos községfejlesztési alapból 25 ezer forint értékben vállaltak társadalmi munkát a falu és a bányaváros lakói. Eddig 4 ezer órát töltöttek el ilyen munkában. A Szondy György, az Ady Endre és a Petőfi Sándor utcában a lakók építették a járdát. Reméljük lelkesedésük a jövőben sem csökken, s tovább fáradoznak azon, hogy mind szebb legyen Nagybátony. SZÉPÜL NAGYBÄTONY. Bárki megállapíthatja ezt. Különösen a bányavárosban szembetűnő a fejlődés. Gyönyörű parkok, virággal szegélyezett utcasorok, kényelmes, szép padok a járda szélén és a parkokban. — Községgazdálkodásra az idén 1,8 millió forintunk van. Tavaly valamivel kevesebb volt. Azért, hogy szép legyen szűkebb hazánk Nagybátony, már eddig is sokat tettünk. — folytatja Urbán István. — Először is virágházat építettünk. Hajtatóládákat készítettünk saját erőből. Kertészetünk lehetővé tette, hogy az idén már 100 ezer virágot ültessünk ki az utcákra, a parkokba. Az intézményeknek is juttatunk virágot, hogy minél szebb legyen — Gondja ? — A tíz-tizenöt éves gyerekek. — És a rossz úszók? — Nem. Azok kerülik a mély vizet. — öröme? — A víz. — Szereti? Nevet: — Víziszonyom van. Munkaidő után, amikor a vendégek elmennek, egyedül fürdik a medencében. De ezt nem ő árulja el, hanem — a kabinos. (te) Nagybátony. Nem szerény- telnség, ha büszkék vagyunk arra, hogy új parkot létesítettünk a régi trafik helyén. Az iskola melletti szemétdombot eltakarítottuk, oda most társadalmi munkával röplabda, kézilabda pályát építünk, s elkészül a gyermekek régen óhajtott grundja is. A munkában elfáradt bányászokról is gondoskodtunk. Harminc új padot vásároltunk, s így a dolgozók szépen ápolt parkban pihenhetnek. Urbán István nem fogy ki a szóból. Ezt létesítettünk, azt létesítetünk, szinte minden második szava. A gondokról már nehezebben beszél. Pedig az is van bőven. Ahogyan mondja: megoldjuk azokat is.. . Itt van például a bányaváros szivében az a két felvonulási épület, amely még az építőipari vállalat tulajdona. Nem igen használják, talán szükség sincs rá. Modern épületek közé szorított viskók ezek. Szükséges lenne a lebontásuk. Gyönyörű parkot létesíthetnének ott. Lényegesen szebb látvány lenne. Aztán: Nincs megoldva a szemét tárolása. A jelenlegi tárolóhely rossz. A szél viszahordja a szemetet a bányavárosba. De van itt egy tó. Jelenleg bűz árad belőle, no meg veszélyes is a gyerekekre. Ott megfelelő szeméttárolót alakíthatnánk ki, s legalább ötven évre meglenne oldva a probléma. Az utakat locsolni is kellene. Lajtokkal már nem lehet. Motoros szemétszállító és motoros locsolókocsi kellene. De ne soroljuk tovább — mondja Urbán István — megoldjuk ezeket is ... NAGYBÁTONY MA MÉG nem igazi város. De azzá fejlődik. Ezt bizonyítják a körsétán látott törekvések és eredmények, amelyekre a nagybátonyiak vezetők és lakók valameny- nyien büszkék is. Mindjárt tegyük hozzá azt is. hogy teljesen jogosan. Somogyvári László A z életszínvonal emelkedésével együtt járó sokoldalúbb, egészséges táplálkozás mind nagyobb feladatot ró az élelmiszeriparra. A fogyasztók reális igénye az hogy a gyorsan fejlődő élelmiszeripar sok olyan kész és félkész terméket állítson elő, amely csökkenti a főzés gondját, és ezáltal a háztartást vezető nőknek több idejük marad a gyermeknevelésre, a pihenésre és a szórakozásra. Ma már az élelmiszer nyersanyag házilag történő feldolgozásának lényegesen kisebb a jelentősége, mint amilyen korábban volt. Például a házilag készített kenyérhez az emberek többsége már vidéken sem ragaszkodik. A kenyérellátás túlnyomóan a sütőiparra hárul. Az élelmiszeripar jellegéből következik, hogy nyersanyagát elsősorban a mezőgazdaság szolgáltatja. Miután a mezőgazdasági és az élelmiszeripari kapcsolat adott. Érdekeik a legfontosabb ♦■‘»-"Meken AZ ÚSZÓMESTER Eredményes volt az első félév a szécsényi járás termelőszövetkezeteiben Huszonkét termelőszövetkezet készített tervet az idei gazdasági évre a szécsényi járásban. A járási tanács végrehajtó bizottsága legutóbbi ülésén számvetést csinált, hogyan gazdálkodtak az első felében a közös gazdaságok. A növénytermesztés és az állattenyésztés félévi eredményei egyaránt azt bizonyítják, eredményesen dolgoznak a szécsényi járás termelőszövetkezetei. Különösen erőteljes az előrehaladás a gyenge termelőszövetkezetekben. Közülük több eléri az idén a közepesen gazdálkodó termelő- szövetkezetek gazdálkodási színvonalát. A növénytermesztésben a takarmánygaobna. a zöldborsó és az új burgonya, valamint a bíborhere termése és jövedelme a tervezett alatt maradt. Cukorrépából viszont rendkívül gazdag termést takarítottak be a járás közös gazdaságai. A tervezettnél mintegy húsz vagonnal több cukorrépát értékesítettek, s ez jelentős mértékben növeli a termelőszövetkezeti tagok jövedelmét. A felmérések szerint az állattenyésztésből mintegy 734 ezer forint többletjövedelemre számítanak. A jövedelem jelentős része. A MEDOSZ megyei bizottsága a napokban vitatta meg a gépállomások, állami gazdaságok bérszabályzatának tapasztalatait. Az ülés résztvevői megállapították, hogy a termelőüzemek ma már mind bérszabályzat alapján dolgoznak, ami azért nagy jelentőségű, mert a rendelkezésre álló béralapokat szabadabban lehet a termelési célkitűzések szolgálatába állítani, mint régebben a kötött bérgazdálkodás idején. A gazdasági vezetők Húsz vagon terméstöbblet cukorrépából — 734 ezer forint plusz állattenyésztésből — Kedvezően alakul a tagok jövedelme csaknem 660 ezer forint, a gyenge termelőszövetkezeteknél mutatkozik. A bevételt közösen az állathizlalás növeli az idén a közös gazdaságokban. Jelentős számú hízott marhát értékesítenek ebben az évben a szécsényi járás termelőszövetkezetei. Az értékesítésből mintegy 410 ezer forint többlet- jövedelem mutatkozik. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy az értékesített hízott állatok súlya, a hús minősége is sokat javult az utóbbi időben a termelőszövetkezeteknél, s a többletbevétel jelentős része ebből származik. Hasonló a helyzet a sertéshizlalásnál is. A tervezettnél 58 sertéssel többet értékesítenek, s ez, vaés a szakszervezeti bizottságok élnek is a lehetőséggel amit bizonyít, hogy a legtöbb helyen már rend van a bérezéseknél. Helyenként azonban még mindig ragaszkodnak a formaságokhoz. Az üzemek az idén is határidőre elkészítették a bérszabályzatokat, amelyek általában jók voltak. Igen fontos azonban, hogy az üzemek vezetői állandóan figyelemmel kisérjék a munkakörülményekben beálló változásokat lamint a tervezettnél magasabb értékesítési súly 210 ezer forintos többletjövedelmet hoz. Az összegnek csaknem a fele a gyenge termelőszövetkezetek jövedelmét növeli. Hízottbaromfit egyetlen termelő- szövetkezet, a nógrádme- gyeri Petőfi értékesít a járásban. A szövetkezetiek a tervezettnél 7639-el több baromfi értékesítéséből 120 ezer forint jövedelemre számítanak. Tavaly a járás termelő- szövetkezetei bő takarmánytermést takarítottak be. eleSendő mennyiségű és megfelelő minőségű takarmány tette lehetővé a legtöbb termelőszövetkezetben az állattenyésztés erő- tejlesebb fejlődését. Van azonban néhány olyan gazdaság. ahol ennek ellenére sem sikerült növelni a te- henenkénti tejhozamot. Több termelőszövetkezetben pecsenye bárányok értékesítését is tervezték. A termelőszövetkezetek ennek nem tudnak eleget tenni. A szerződtető vállalat ugyanis 300-nál kisebb báránycsoportot nem vesz át. Ilyen mennyiségű értékesítésre szánt bárány azonban egyetlen termelőszövetkezetben sem volt a járásban. A növénytermesztésből és az állattenysatésből származó többletjövedelem igen kedvezően érezteti hatását a termelőszövetkezeti tagok jövedelmének alakulásában is. A termelési tervek szerint a mintegy 31,61 forintos látagos munkaegység érték a féléves számadás szerint több mint 3 forintos emelkedést mutat a szécsényi járás közös gazdaságaiban. Jelentősen növekszik, különösen a gyenge termelőszövetkezeteknél. az egy dolgozó tagra jutó jövedelem is. A járás termelőszövetkezeteiben mintegy 3,4 százalékkal magasabb felosztható jövedelem mutatkozik az év első felében a korábban tervezettnél. A felosztható jövedelemmel párhuzamosan növekedett a közös gazdaságokban a különböző alapokra történt tartalékok képzése is. Felülvizsgálták a bérszabályzatokat a gépállomásokon és állami gazdaságokban A mezőgazdaság és az élelmiszeripar azonosak. Mindkét ágazat érdeke például, hogy a mezőgazdaság a legfejlettebb nagyüzemi agrotechnikát alkalmazza a fajtáknak és a vetőmagnak a megválasztásától a növényvédelemig, a betakarítástól a szakszerű tárolásig. A mezőgazdasági termelés idény jellegű, ezért a feldolgozás is ehhez igazodik. Általában, de különösen a betakarítás időpontjában rendkívül fontos, hogy a mezőgazdaság és az élelmiszeripar jól működjék együtt. Biztosítani kell, hogy a mezőgazdasági üzemek a nyersanyagot a közösen megállapított időszakban és ütemezés szerint, a szerződésben vállalt feltételek mellett adják át. Nehézséget jelent az ipar számára a mezőgazdasági nyersanyag változó meny- nyisége és minősége. A gyárak technológiai berendezései és a berendezések teljesítőiképessége adottak, ezen lényegesen változtatni menetközben alig lehet. Ezért — a természeti tényezők nem befolyásolható hatásától eltekintve. — lehetőleg olyan minőségben kell átadni a termékeket és olyan szállítási ütemezéssel, hogy az a feldolgozó gyárnak se technológiái problémát, se túlterhelést ne okozzon. Különösen fontos ez a tárolásra alkalmatlan gyümölcs- és zöldségfélék esetében. Ha a termelőgazdaság termékeit nem az előre megállapított időben és mennyiségben takarítja be. illetve ha nem így bocsájtja a feldolgozó vállalat rendelkezésére. adódhat olyan helyzet, hogy az iparvállalat az ütemezésen felüli mennyiséget — az említett okok miatt — nem tud'a átvenni. Ilyenkor a termelőgazdaságoknak súlyos gondot okoz a gyorsan romló termékek azonnali értékesítése, s e miatt komoly veszteségek keltekezhetnek. A kölcsönösség elve megkívánja, hogy amennyire a mezőgazdasági üzemeknek a legmesszebbmenőkig tekintettel kell lenniök a feldolgozó ipar érdekeire, ugyanígy az is a legnagyobb mértékig legyen tekintettel a mezőgazdasági termelők érdekeire. Az előírt időben történő átvétel és szállítás, a valóságnak megfelelő minősítés, a különféle természetbeni kötelezettségek pontos teljesítése, megannyi feltétele annak, hogy a kapcsolatokat a kölcsönös megértés és bizalom jellemezze. Az idei nyár már eddig is sok nehézséget okozott. A növények a szakaszos érés helyett egyszerre érnek be, gyakran korábban, máskor későbben a megszokottnál. Ha a mezőgazdaság és az élelmiszeripai dolgozói ezeket a problémákat kölcsönös megértéssel és jóindulattal oldják meg, akkor ezen nemcsak ők nyernek, hanem a nép gazdaság is. Dr Magyar Lajosni
