Nógrád. 1964. július (20. évfolyam. 119-145. szám)
1964-07-19 / 135. szám
VASÁRNAPI MELLÉKLETE Qjfjúniutikcu&k a käivj,oiti^baii SZENTENDRE M utasd meg, mit olvasol: megmondom, hogy ki vagy?... Izgalmas feladatra vállalkoztak a megyei könyvtárosok nemrég: kutató munkába fogtak a salgótarjáni ipari tanulók között, hogy olvasmányaik tükrében kifürkésszék érdeklődésük irányát. Száz fiatal orvasó, válogatás nélkül. Nyolcvankilenc fiú, tizenegy lány. Életkoruk, 15-18 év. A felmérés száz napjában kölcsönzött kötetek száma: 657 az egy személyre jutó könyvek, tehát 6 egész 57 századot tesznek az időszakban. Mindjárt kezdeti „szempontnak” azt kellett figyelembevenni, hogy a fiatal olvasók zöme az általános iskola — nyújtotta irodalmi ismeretekre támaszkodik, ezt az ízlésigényt hozza magával olvasmánya megválasztására. ó számszerű, mennyiségi eredmény a könyvtárosok szerint jónak mondható, mart nem feledkeztünk meg egy lényeges közre- játszóról: akikről szó van, idejük nagy részét munka- padoknál töltik. Ezzel magyarázható leginkább, hogy az olvasást zömükben ki- kapcsolódásnak tekintik s csak másodlagos szerepet játszik olvasmányukban a szakmai ismeretek gyarapítása. A kölcsönzött könyvek közül csupán 30 volt a közvetlen szakmai ismereteket nyújtó, a további 627 kötet szépirodalmi olvasmányokból tevődik, annak ellenére, hogy iparitanulóknál az ilyen arányú képzés, iskolai befolyás alig-alig valami. Érdemes annak is figyelmet szentelni, hogy a szépirodalmi munkákon belül miképp oszlik meg érdeklődésük. Általában, milyen műveket olvasnak legszívesebben ? Ha a magyar, a szovjet és a népi demikratikus irodalom olvasottságát keressük, örvendetes eredményt összegezhetünk. Kölcsönzési arányuk jóval magasabb, mint az egyéb európai és az Európán kívüli irodalomé. Míg az első csoport 432 kötettel szerepel, a második csupán 225 kötetet jelent a kölcsönző kartonok összességében. A tetszetős, hízelgő „ aránytalanság ” azonban a további szemlélődésben benső eltolódásokat is elárul. Azt például: milyen helye, jelentősége van a fiatalok érdeklődési zónájában régebbi és mai irodalmunknak? Meglepő, de számszerű tény, hogy különös figyelemmel fordulnak a kortárs írók munkái felé. A mai magyar irodalomból kölcsönzött kötetek száma 211, — tehát csaknem eléri a világirodalom nyugati terméséből választott olvasmányaik számát. A magvar irodalom klasszikusai 145 kötette! csatlakoznak az újakhoz. Persze — mcgegyszer hangsúlyozni kell-, a számok pusztán, önmagukban téves következtetésekhez is vihetnek. Jelentőségüket csak kellő mérlegeléssel fogadhatjuk el. Az olvasmányok zöme kalandos, izgalmas vagy romantikus — történelmi témákból került ki. Olyan író-nevek társaságában, mint például Darvas Józsefé, Kovái Lőrincé, Szántó Györgyé, Mesterházi Lajosé, Gerelyes Endréé, Illés Béláé, Barabás Tiboré, — messze kimagaslik, s olvasottságban mindenkit megelőz Pintér István mai témájú kalandirodalma. Érdemes elgondolkodni ezen, mert figyelmeztető: fiataljaink örömest olvasnak a máról, de legtöbben csak a kalandos, kevésbé igényes művek szintjéig jutottak el. Nagy számú a klasszikus prózánk keresettsége is. Jókai varázsa még mindig felülmúlhatatlan a munkásfiatalok körében s világirodalmi szintű összemérésben is egyedül Verne olvasottsága haladja meg. A népszerűségi sorrendben Jókai után Mikszáth. Gárdonyi, Móra Ferenc következik, a mához közelítő lépcsőt Móricz művei adják s elég magas számú kölcsönzéssel. Elgondolkodtató, hogy az epikai műfajok mellett milyen csekély becsülés jut a lírának. S nemcsak napjaink, de múltunk költészete is szinte teljesen hiányzik az olvasmány-listákról. Megnézhetjük a továbbiakban azt is, milyen tanulságokat ad a felmérés a világiradalom, illetve a nyugati irodalom igénylését illetően. ' iderül, hogy ezek válogatása egyáltalán nem rendszerezett, — bár a művekből szokatlanul széles skála rekonstruálható. A műválasztásnak legtöbbször egy-egy látott film, rádió, tv-műsor ad ötletet. Vernétől Dürenmattig nyúlik a skála s ezen a szélességen Cooper, Defoe, Dumas, Zola, Maupassant, Traven, Steinbeck, Hemingway, Stendhal nevei jelentik az egyes állomásokat. De „rátévednek” Balzacra, Ama- dora, Maughamra is. Abszolút fehér folt az itt megismert fiatalok számára az európai líra. A tünetek a magyar költészetre vonatkozókkal azonosak, csak ha lehet még súlyosabb formában. Ezek után vessünk pillantást még a szovjet orosz művekre és a szocialista országok irodalmára, olvasottságára. Hatásuk nyomát keresve — és jelentőségükhöz mérten — nem lehetünk túlzottan elégedettek. Nemcsak az olvasott összkötetek —76—. de a megismert írók száma is rendkívül alacsony. A klasszikus orosz irodalom olvasottsága sem mutat kedvezőbbet. Ketten K' elolvasták Gogol: Revizorát és Puskin: A kapitány lánya című művét. Egy-egy olvasó kölcsönözte Dosztojevszkij : Fehér éjszakák és Tolsztoj: Feltámadás című regényét. S ugyancsak meglepő kis számban hat a munkásfiatalok tudatára, ízlésére a népi demokratikus országok irodalma. Sado- veanu, Petershagen, Fucik, Sienkiewicz neve bukkan fel szórványosan, költőkéből megint egyetlen sem A kamaszkor ellentmondásosságát jelzi, hogy gyakori még a mesekönyvek szerepe az olvasásban. Elég gyérszámú az úgynevezett szakmai könyvek kölcsönzése. Ezek nagyobb hányada az iskolai oktatásban szereplő anyag könnyebb elsajátításához kapcsolódik, de a kölcsönzött művek között nagyobb tudományos igényűek nem találhatók. A felmérés nem mond meglepőt azzal, hogy a kamaszkor jellegzetes tulajdonságait mutató, sokszor kapkodó vonások az olvasmányok rendszertelenségében is fellelhetők. Az ízlés kiforratlanságából ered ez. Ennek tudatában fontos feladat? vár könyvtárosainkra az okos irányító munka terén. A fiatalok egy részénél már jelentkezik itt-ott a tartalmas élményt nyújtó, erkölcsi és eszmei gozdagodást jelentő művek iránti igény. Ezt az igényt tovább kell bontakoztatnunk és mind magasabb szintre növelnünk esztétikai ízlésük megalapozásával. A felmérés alapján tehát — gondoljuk, nemcsak a vizsgált szazra, de az egész olvasómozgalomra vonatkozóan — az ■ s f; -•'“•ö-" ban szükséges előbbre jutnunk, különösen a vers és a szocialista irodalom készségesebb befogadása érdekében. Nagy szükség van ezek pozitív hatására, hogy általuk munkásfiataljaink ne csak művelt, szellemükben, érzelmükben nzo- cialista arculatú emberré növekedjenek. (barna) CSIKÓS JÓZSEF: (Orosz László fesmémje) Az útleírás klasszikusai Némileg megfordítva a mondatot így fogalmazhatunk: a Gondolat Kiadó sikeres sorozata, a Klasszikus útleírások egyben az útleírás klasszikusait ismertetik meg az olvasóközönséggel. Évente két kötet hagyja el a nyomdát, s most afféle „kis-jubileum- hoz" érkeztüknk: a sorozat ötödik kötete jelent meg a napokban, Ibn Battuta Zarándokúba és vándorlásai. A közönség érdeklődését bizonyítják a tízezret jóval meghaladó példánys'zámok, s az is, hogy a korábban megjelent kötetek elvétve kaphatók. Mi indokolja az érdeklődést? 1. nak el bennünket Marco Pólótól is, Cootól is, a sorozat két másik kötetének szerzőitől. (Marco Polo: ytazásai, Cook: Utazások a. világ körül.) Időben távol van már tőlünk Mik- luhó — Makláj (Pápuák között) de még Twain is. akit az útleírás klasszikusai között is az elsők helyére rangsorolhatunk. (Utazás az Egyenlítő körül.) Öt könyv, • öt világhírű szerző. Igaz nem mint írók hanem mint utazók szereztek világhírt, napló1 jegyzeteik, megfigyeléseik mégis joggal tarthatnak igényt a klasszikus jelzőre. A Klasszikus útleírások sorozatának megindítása nemes és hasznos vállalkozás volt, s az eddig megjelent kötetek a kiadó igényességét, a válogatást és fordítást végző szakemberek hozzáértését bizonyítják. A közönség tehát nem csalódik. A világutazók megfigyelései, élményei mindig a kedvelt olvasmányok közé tartoztak. Különösen akkor, ha az élményeket nemcsak a térbeli távolság, hanem az időbeli messzeség is fémjelzi. Ibn Battúta az 1300-as évek derekán indult útnak, s eljutott távoli földrészekre, ahol „csodálatos” dolgokat tapasztalt. Évszázadok választaFényt, fényt Fényt, fényt az agyakba, ablakokba, ma fényességben van a hatalom. Tavaszi nagy szellőztetés kell. Nagy seprők tisztító áramában vesszen a rongy, a szemét. Fel a padlásra, a pincékbe le, öntevékeny tudatunk magasság-mélységeibe. Elhalaszthatatlan alkalom most kivágni magunkból minden téli rosszat, kacatot, lomot. Fényt, fényt az agyakba, ablakokba, még akkor is, ha üveg törik, még akkor is, és épp azért, mert szétörlí a fény a kicsírázott polgári öntudatot. Utazás és kaland, a megismerés semmi máshoz nem hasonlítható felemelő érzése: ez adja meg a könyvek érdekességét. De nemcsak ez. Az is, hogy az utijegyzetek készítői, bár sokszor nem mentesek előítéletektől, mégis: humanisták. Hisznek az emberben, az emberi elme nagyságában, s tudják: a világ nem megismerhetet- len. Mások a villám titkát fürkészték, kezdetleges távcsöveikkel a csillagos eget vallatták, pislogó gyertyafénynél az emberi szervezet működésének irányítóit keresték bonckéseik segítségével, ők pedig hajóra szálltak tévehátra ültek, gyalog taposták a sivatag homokját, hogy eljussanak valahová, olyan tájra, olyan emberek közé, amit, akiket még nem ismer a világ. A föld felfedezése — joggal nevezhetjük igy a nagy utazók erőfeszítéseit. Ők fedezték fel a földet a föld népei számára, az ő munkájuk nyomán tűntek el a fehér foltok a térképekről s ők voltak azok, akik nehézségektől vissza nem riadva mindig tovább mindig messzebbre akartak jutni. A Gondolat sorozata ezeknek a nagy utazóknak állít, emléket. Azoknak, akik kortársaikat megelőzve, a „sötét középkorhoz" nem illő, nagyon is haladó eszméket képviseltek, s azoknak, mint példaúl Mark Twain, akik mái' a modem, mai ember szavaival szólalnak meg, új es új nézőpontot választva szemlélődésükhöz. Battuta arab volt, Twain amerikai, Mikluhó-Maklaj orosz s mégis: valamennyi- ük közös vonása a kutató, titkokat nem ismerő emberi elme nagysága, a rnindent megismerésre való törekvést. A mai- olvasónak, aki a szuperszonikus repülő-, csodák, az űrrakéták korszakában él, távoli időkről mesélnek ezek a könyvek, de mégsem tőle idegen időkről. A mai kor embere tiszában kell, hogy legyen azzal: elődeink nélkül nem juthattunk volna el oda, ahol ma vagyunk. Ahogyan a modem fizika létrejötte feltételezte Newton törvényeinek megfogalmazását, ahogyan az űrhajózás Ciol- kovszkij „álmaitól” számítja születését ugyanúgy nagy elődökre tekinthet vissza a föld mai felfedezőinek népes tábora. Ami ma kicsit fárasztó turistaút az néhány évszázada még életre szóló vállalkozás volt. Ami ma érdekesség. fényképezni, filmezni való élmény, akkor azoknak torokszorítóan nagy felfedezés volt. Mindezt hozzá kell gondolni a könyvekhez, hogy igazi értéküket mérlegelni tudjuk. V 3. öt kötet. A könyvtárakat megtöltő útleírás - irodalomban nem nagy mennyiség, nem foglalnak el sok helyet a polcokon. Mégis, nem tévedünk ha azt mondjuk: nélkülük nehezebben vagy talán egyáltalán nem születhettek Volna meg a polcokat zsúfolásig megtöltő kötetek. És ezért fontos, a szellemtörténet szempontjából is nélkülözhetetlen a Gondolat Kiadó sorozata, az útleírások klasszikusai által írt Klasszikus útleírások. Mészáros ÖttA
