Nógrád. 1964. július (20. évfolyam. 119-145. szám)
1964-07-05 / 123. szám
a ÜÓGRÁD VASÁRNAPI MELLÉKLETE *♦*-*£* «JmJmJmJs ♦*♦ **♦ ♦*♦ «$♦ *** +** ♦*♦ ♦*♦ ♦*♦«$» *♦* ♦*♦ ♦*♦ ♦*♦ ♦*♦ *»* ♦** Egy város hétköznapjai és ünnepei ÚJABBAN kevesebbet beszélünk arról, hogy hol, mit, mennyit építünk: Ugyan*' miért? Kezdünk rákapni arra, hogy a külföldi látogatók fedezze- \ rtek fel számunkra egyet- 7 mást abból, amit magunknak kellene felfedeznünk. Néha olyasféle érzése támad az embernek — a csokorba szedett sajtókritikák olvastakor —, hogy több itt a baj, mint a vaj. Nem építkezünk talán a régi lendülettel? Elapadtak a beruházásaink? Pihenünk a babérainkon? Nos. mindennek az ellenkezője az igaz, csak észre kell venni. / Erre kellett gondolnom, amikor legutóbb Salgótarjánban jártam. Már régen nem láttam ezt a kedves várost. Pedig a Salgó büszke csúcsa, a „csecse mő„ Zagyva és a „szökel- lő„ Narancs feledhetetlen látvány. És amiképpen há- . rear, oldalról hegy ölelgeti a csodálatos „művet,, a tarjám stadiont, azonkép- pen hegyek védelmezik magát a várost is: a Kálvária, a Meszes, a Pipis, a Kővár,' a Pécskő. Senki a világon nem számolhat be egy város igazi természetrajzáról évekig tartó megfigyelések nélkül. Benne kellene élni az adott élet forgatagában. Tarján —mindenki tudja ezt róla —legendás régi harcok. színhelye: s ezeket a harcokat nem máshonnan jött hősök vívták, hanem ők maguk. De a „tarjáni ember” — mondják olyanok akikre érdemes hallgatni — régebben csupán a munkaJ helyének, vagy megszokott • és megkedvelt otthonának tartotta ezt a várost. Elnkük, igen őszintén, ilyeneket mondott: — Nem volt szép ez a város valamikor. És ami nem szép, az nehezen vonzza az embert. Még a szii- kebb pátriánkkal szemben sem vagyunk elfogultak. Mindig oda vágyódig az ember, ahol szebb a környezet. vonzóbb a mindennapi élet és megtalálja a szem is a magának valót. Meg aztan — menekülünk néha az unalom elől is. Az unalmas város megsavanyítja a kedélyt... Tarján — ha az volt, vagy annak látszott valamikor — semmiképpen sem unalmas város többé. Mindenekelőtt a völgyek és a hegyek városa. Amfiteátrum szerint épült mostanában, tudatosabban és szebben, mint valamikor. Csak Itáliában és Spanyolországban láttam ájihez hasonlót. A háztetők rengetege egymás fölé emelkedik Atágaskodnak egymáson az épületek, valóságos „bakugrást” játszanak s mindez otthonosságot lehetően látványos. Eltűnnek az ódon, stílustalan, vizes épületek Nincs kultúrtörténeti jelentősegük. Nem értek az „ódonságuk,,. Egy türelmetlen fukar kapitalista világ pénzszomjúsága dobálta őket egymás mellé. Kedvetlenül, idegesen nem bízhusszusagaról lesz nevezetes. „Lesz? Volt idő, amikor a „lesz., propaganda már saját holnapjaiban. nem hatott ránk. De Sem külső csín, sem belső kényelem. Tömény „pa- tinátlanság,,. Lejárt az idejük, kiteszik őket még a sírjukból is . .. — Most rengeteget építünk, — mondja a „tarjáni mai Tarjánban a ..lesz,. — tulajdonképpen „márvan”-t jelent. Ezt bizonyítja az Acélgyár remek új hengér- riéie. A kornyéken virító pompás új családi-házak nagy tömege. Az egész „amfiteátrum,, szakadatlan ember,„ — íme, itt az új színesedése. Ez az igazság, szállónk, a Karancs. Mö- még akkor is, ha egyesek götte, a hegyen, mesés netán sokallnák a Karanés- gimnázium épül majd. Ké- szálló „európai pompáját,,, szül az üj sajtóház,\ lesz Az idegen látogatók már központosított irodaházunk. És lakás, lakás sok új lakás. Valamikor olyan legendákat terjesztettek Tárj inról, hogy magas épületek ide nem építhetők, mert rém bírja a talaj. Azóta kiderült, hogy bírja. Moszkvai mintára építünk. A régi házak mögött felhúzzuk az újakat, a nagyokat, a hatalmasakat, — értékelik mindezt — ez pedig bevételt jelent a városnak. Az „európai pompa,, viszont megilleti a helybelieket is — csak hozzá kell szokni. Es nem is drága. , Ez a néhány sor senkit nem akar meggyőzni semmiről. Tévedéseiért és felületességeiért' pedig már (Pravoslav Kötik festménye) liV) izpn ní* aztán lebontjuk előttük az *'*ve elnézést kér írója ódont. Szélesedik a főutcánk, új terek keletkeznek. Csodadolgok mennek itt végbe, ha jól meggondolja az ember ... kus felvételt láttam amerikai Bostonról. MegEmlékművek Messziről látható felkiál- ellenfelét. Ezek az emlék- A tudósít® ezután- arról tójelként magasodik az művek a meggyilkoltak elmélkedik, hogy mily mér- NDK-ban az Erfurtból és a gyilkosok, a. fasizmus tékben érvényesül az saEgy azonban elvitathatatlan — az átalakuló „tarjám ember,, mind jobban megszereti a városát. Végleg a birtokába veszi. Hir- detőoszlopam komóly ,att- A minap sztereoszkopi- rakciók,, kínálkoznak. Lapaz ja. a Nógrád... minden \yejmar felé közeledő utas gyűlöletére neveltek, nevén lékmű stílusában a barőkk reggel frissen köszönt be az ettersbergi Mahn- nevezik az áldozatokat és avagyv Rodin, Moore stílusa. Picasso (a Guernicára hivatkozik’) hatása Pedig sokkal jobb lenne, ha arlepett, hogy a városkép, hozzá. Folyóirata, a Palóc- maf a domb túlsó oldalán megnevezik a bűnösöket. mint látomás, mennyire föld,, bár még szülési fájazonos a tarjáníval. Csak a méretek mások. De réginek és az újnak egymása volt buchemvaldi kon- S lám, most arról olva- centrációs • tábor sok- sok sunk híradást a Die Zeit ezernyi áldozatának em- című hamburgi lapban, ról elmélkedne: ho^a jutdalmakkal kínlódik egyszer bizonyára irodalmi fóruma. lesz a megyének Ké- mellettisége — a lapos fő- szül a bányamúzeum. Pálé szökellő magas — lénye- lócfaluúé fejlesztik a Pa- Mauthausenbe gében azonos. Aki a Ka- lócház 200 éves épületét. rancs-szálló legmagasabb További ezreket és ezreket rázó hatású szoborcsopor- Wünsche-Mitterecker al- kin^az ablakon, ^csábít majd a hollókői re- tozata, hogy az ott lelépő- kotásáról, amely Eichstättlő emlékművek sorában nél. a hesseni völgy fölött lékműve. Mostanában in- hogy Nyugat-Németország dúlt útnak az ausztriai ban is emlékművet állita- hazánkból nak. Egész szoborcsoporto- Makrisz Agamemnon meg- zatról van szó, ízelítőt kap ebből az újfaj- 'zervátum. ta életérzésből. Tüzes kamaszkorában lépett egy ifjú város* és mesébe illő gyorsasággal növekszik, több idegent vonzott ujabtatta egy feledni vágyó társadalom a művészt, ha az alkotás felett homályos ér- Alois zelmeket hivatott kiváltani, ha a mű nem ad fel kérdéseket arról: megfcékélTIZEZERNEL het-e a gyilkos és áldozata hirdesse a világnak a meg emelkedik majd. Mintegy egy sírhalomban. áílitha- maradtak és az utódok és száz stilizált öntvenyfigu- tó-e egy emlékmű a később valamennyi antifasiszta ne- rábol áll a kompozíció, az meghalt1 , vében: nem felejtettük el, alakok nagysága 2 és fél — Mar kévés az üzlet: meg- ban a kies Nograd e szép mjjyen vadállatian puszti- 5 és fö méter között vál- - - utánpótlást, ékköve. Es csodálatuk ej a nacj fasizmus takozik' A m,ű neve — SS-legényeknc-k és a széttaposott csecsemőnek , a múló idő elmoshatja-e a hitet különbséget. cL szenvedés igény. Lesz új mainstreet- vébe: „Növekszik és gaz- dozatát, pacifistákat és Hogy mi lesz |faz alkotás különböző értelmét, azono?- je, amely jobban bírja a úagodik egy „új,, — régi kornmUmStákat, zsidókat és mondanivalója, azt így ha- sá teheti-e a védekező ha------------• éretünk, szá/ v isszatérünk tervezték az utánpótlást, ékköve. Es csodálatuk __ Színházat akar: jogos az beírta a város emlékköny- sokezernyi és milliónyi ál* egyszerűen csak Emlékmű. városi és környéki autóbuszforgalmat, és amely nemcsak több kilometer városunk. Szeretünk, szá-- keresztényeket hadifoglyo- tározza meg a kuratórium zaszereletet es a más nepek montartunk, hozzád ... Földes Mihály kát, katonákat és civileket, az új barbárság megannyi emlékeztet — tekintet nélkül nemzetiségükre, fajukra, vallásukra. A túlélők számára azt kell sugalmaznia, hogy magasabb érte elnöksége: „Az emlékmű kiirtására induló fanatikus az utolsó háború halottaira őrületet? Mondjuk meg kereken: Nem leheti Az áldozatok tiltakoznak, a meggyilkoltak és az elhurcoltak, az üldözi ttek lemben véve az ismeretlen és a szenvedők nem akarhatott sem halt meg hiába, bármiféle hitért szenvedett. Keltse ez az emjak, hogy ii.ártiriumuk emlékezete jissze fonódjék a különböző harctereken ellékmű a szemlélőben, a pusztult, gyPázatban ella- megbékítő alázat érzetét! posott fasiszták emlékezeÉbben az értelemben válhat nemzetek-feletti emlékeztetővé!,. tővel. — 11 — GONDOLAT-MORZSÁK Minden lehetőt elköve- Azt hiszem, hogy az író- tek arra. hogy száraz le- naJí csalínem ugyanakkora gyek. EH akarom hallgattat- , . ni a szívemet, amely azt •»tarsagra van szükségé hiszi, hogy sok a monda- mint a harcosnak: az egyik- triivalója. Mindig rettegek nek époúgy nem szabad a: attól, hogy csak sóhajt ír- UJ írókra gondolnia, min( tam olyankor, amikor igaz- ■ ' (Czinke Ferenc rajza) ^ságot véltem feljegyezni. a másiknak a kórházra.
