Nógrád. 1964. július (20. évfolyam. 119-145. szám)

1964-07-04 / 122. szám

1964. július 4. szombat NflOSÍB A zöldség és gyümölcs nyomában Őrjárat a MÉK salgótarjáni boltjaiban JÚLIUS a bőség hónap­ja, nemcsak az aratás mi­att, hanem ilyenkorra szin­te minden fajta zöldség, gyümölcs beérik, megterem s a vásárló közönség na­ponta változatos, vitamin­dús ételeket fogyaszthat. Vajon, ezt mutatja-e a a gyakorlat is? Első utunk a MÉK 39- es árudájához vezet. A gyümölcs készlet meglehe­tősen szegényes. Csak sár­ga- és őszibarack van, a málna elfogyott. Hason­lóképpen az uborka is. Nincs kelkáposzta, hegyes paprika, paradicsom, sár­garépa és gyökér. Hiába kémek a háziasszonyok egy levesbevaló zöldségfé­lét, a több napos karalá­bén és a fehér burgonyán kívül nem kapnak egyebet. A vezető meglepő kjjelen­állja rheg a helyét. A ter­melőknél nem olcsóbb, nem szebb, nem frissebb a gyö­kér. Egyszerűen nincs, tíz órára már az övék is el­fogyott. A 17-es számú piaci áru­dában — a jó rendelés következtében — ez is, az is bőven található. Kivétel a meggy, ami ugyan van a központi raktárban, s aki kért, kapott is (pl. az 1- es számú áruda vezetője!) Az 1-es és a 18-as áru­da már kisebb választékkal illetve készlettel rendelke­zik. Répa, gyökér itt sincs épp úgy, mint a 39-esben. Viszont az egyesben van meggy, ennek csak az a szépséghibája, hogy a szemben árusító magánke­reskedő ugyanezt a hibát­lan spanyolmeggyet négy és fél forinttal olcsóbban adja. Láttunk nagyon szép eltemnivaló uborkát is. ami piacon téssél védekezik: — Nem rendelek mert. másutt az egész úgysem veszik meg. A tér- nem kapható. A következő hely, am«­melőknél szebbet, frisseb­bet és olcsóbbat lehet kap­ni. .. Ez a kijelentés — mint utóbb tapasztaltuk — nem lyet felkeresünk a Rákó­czi úti 5-ös számú zöldség­gyümölcs bolt. A kelká­posztán, hegyespaprikán Műanyagburkolat csempe helyett Fürdőszobák és egyéb tásán kívül víztaszító és mellékhelyiségek burkolá- hőálló tulajdonsággal is sának érdekes új eljárásán rendelkezik, kísérletezik a Salgótarjáni Az új eljárás szerint ké- Lakáskarbantartó es Epito mq^ burkolatok általában KTSZ két szakembere, nem kerülnek többe a ha- Deme Attila és Bardos gy0many0S csempénél. De Gyula. Ismeretes, hogy az épü­letek külső és belső bur­kolásánál mindinkább a ha a költségeknél azt is számítjuk, hogy egy jó szakmunkás naponta 8-10 négyzetméter csempe fel­műanyagok kerülnek elő- rakására képes, műanyag­térbe. Az újítók már ko­rábban javasolták és be is vezették a kagyományos csempe helyett műanyag- olcsóbb! lapok alkalmazását. Mos­tani javaslatukat azonban az az elv indította, Rogy a műanyag „csempe” volta­képpen a hagyományos anyag utánzása. A mű­anyag azonban nemcsak új technológiai módszere­ket, de természetesen a hagyományostól eltérő, sajátos megjelenési formát követel. Deme és Bárdos fúvószerkezetet készítet­tek,- amellyel a bármilyen színben előállítható mű­anyag - emulziót megfelelő vastagságú rétegben a fal­ra fuvatják. A műanyag­burkolat gyorsan szilár­dul, a falon biztosan köt. Kellemes esztétikai ha­burkolással pedig naponta 20—30 négyzetméterre is nem kétséges, melyik az kívül minden van. Legfel­jebb a csúnya rossz mi­nőségű burgonya az, ami­vel elégedetlenek lehetnek a vevők. Kár, hogy a he­lyiségük, s még inkább a raktáruk kicsi, nehéz tisz­tán tartani. A boltból kilépve kelle­mes meglepetés fogad: az ajtó előtt álló gépkocsiból műanyagtasakokban cso­magolt gyalult tököt és fe- hérká posztót pakolnak ki. Az újítást előző napon ve­zették be s a háziasszonyok máris megmutatták az újí­tás feletti örömüket az­zal, hogy az első szállít­mány néhány óra alatt el­fogyott. Utunk utolsó állomása a „Vásár-téri” 3'5-ös számú áruda. Már a kirakat ked­vet ad ahhoz, hogy belép­jünk az üzletbe. S amit bent látunk, az sem okoz csalódást: ragyogó tiszta­ság, rend.fogad bennünket, a bolt közepén lévő áll­vány drótkosaraiból min­denki kedvére válogathat karalábét, tököt, zöldséget. A nyitott hűtővitrinben pedig a gyümölcsöt, zöld­babot, borsót tartja fris­sen. A raktár is tökéletes: két helyiségből áll s az egyik­ben légkondicionáló műkö­dik. Az árukészlet azon­ban itt is hiányos: eper, cseresznye, egres, paradi­csom, kel, karfiol nincs, a burgonya minősége is erősen kifogásolható. A tapasztalatokat össze­gezve megállapíthatjuk: jobb benyomásokat is sze­rezhettünk volna. Mégis úgy véljük, a kedvező időjárás — az aratás befe­jezése után — bizonyára meghozza azt a zöldáru bőséget, amelyet a hónap diktál és a lakosság elvár a termelőszövetkezetektől és az értékesítő központtól, K. E. Jól sikerült a főpróba Gépi yakolás a Vöröshadsereg úti építkezésen A villanyszerelők bekö­tötték a harmadik emeleti kapcsolókat. Az egyik a földszinten fölállított be­rendezésnek szignált ad az indításhoz, a másikkal itt fönt ki lehet kapcsolni a gépet. Garai János gépke­zelő hol a földszinten, hol az emeleten tűnik fel. ö az egész műveletnek a gé­pészeti irányítója. Az első percek A lengyel gyártmányú vakológép készen áll. A hozzá csatlakoztatott nagy habarcsadagoló bunker tel­ve anyaggal. Oravecz Fe­renc gépkezelő bólint, és Garai jelt ad a kőműve­seknek: kezdődhet a próba, lehet vakolni. Cseman Gyula szemére tolja a védőszemüveget, felemeli a gumicső végére rögzített szórópisztolyt, megnyitja a sűrített levegő zárószelepét. A pisztolyból erős sugárban fröccsen a habarcs a falra. Órámra nézek, fél tíz. A követke­ző pillanatban már én is fedezék után nézek, mint a művelet legtöbb, szemlé­lője. Még így is jut néhány csepp habarcs ruhára, fej­re. arcra. Az imént még szaraz, vöröslő salakMokk falakat, a mennyezet betonfelületét vékony szürke vakolatré­teg lepi be. — Adjon rá még leve­gőt! — szól Csemannak, Misztrik Imre főépítésve­zető, az egyik fedezék mögülr — Nem lehet — vála­szolja a kőműves — már egészen nyitva van. A gépét kikapcsolják, Garai már mozdul is, fut le a lépcsőn, javítani kell a nyomáson. Misztrik Imre csendben megszólal: Meteorológiai világ-központ A szovjet fővárosban ha­marosan befejezik a me­teorológiai világközpont építését. A moszkvai központnak az a feladata, hogy össze­gyűjtse és feldolgozza a Szovjetunió egész területé­ről Nyugat-Európából. az Északi Sark körzeteiből, Észak-Afrikából, az Atlan­ti óceánról és a Közel-Ke­letről érkező meteorológiai információt. A moszkvai központ szoros kapcsolatot fog fenntartani a washing­toni és a déli féltekén lévő két másik világközponttal. A moszkvai viliágmeteo­rológiai központ az első és legfontosabb láncszeme lesz a szovjet hidrometeo- rológiai szolgálat komplex automatizálásának. Rekord-termés Szurdokpüspökiben A műit hét közepe óta nek az idén. Ennek az A termelőszövetkezet­aratógépek. kombájnok aratásban eltelt néhány ben az idén a vártnál na- zúgásától hangos a szúr- napnak a tapasztalatai is gyobb gabonatermést ta- dokpüspöki határ. Arat- azt bizonyítják: jól értik karítanak be. Ahogy a kö- nak a termelőszövetkezet- a munkát, s ösztönző a zösben ben. Most két kombájn és bérezés is. két aratógép végzi el azt kombájnok, a gabonát szállító eszközök, a kom­bájnszérűn és a cséplőcsa­patokban, dolgozó termelő­szövetkezeti tagok terv­a munkát Szurdokpüspö­kiben, amellyel néhány évvel ezelőtt az egész fa­lu birkózott. Szövetkezeti traktorosok a határban Az idén 650 holdról ta­karítanak be gabonát a Béke Termelőszövetkezet­ben. A sok esőt kísérő vi­mondják: amióta a községben megalakult a termelőszövetkezet, ilyen gazdag aratásuk még nem volt. A szakemberek szá­mítása szerint a Bezosztá* ja és a Bánkút! búza hol- szerű munkája teszi lehe- dankénti átlaga eléri a 15 tővé, hogy folyamatos le- mázsát. így lényegesen gyen az aratás, a gabona- több gabonát, a tervezett­nek éppen a kétszeresét, mintegy harminc vagon­nyit adnak a népgazdaság­nak. betakarítás, és ezt nyom­ban kövesse a nyári talaj­művelés is. A két kombájntól és az aratógépektől öt gép szál­lítja a gabonát a két kom­bájnszérűre, illetve a csép- , . „ , . . lőgéphez. A korábbi évek haros szel nem tett kart tapasztaiatai alapján eny­— De a mennyezet „guzo- lása” már készen van. Mennyi idő telt el az in­dulástól? — Nem egészen két perc. — felelem. — Kézi erővel mennyi idő kellett volna ennek az első réteg­nek a felhordásához? A főépítésvezető felbe­csüli a szoba méreteit: — Hát, ennél a szobánál körülbelül fél óra. s Két perc kontra fél óra. Kezdetben nem rossz! Közben már újra műkö­désbe lép a vakológép. Az oldalfalakra felkerül az el­ső réteg. Cseman' két tár­sa, Vincze János és László József kőművesek — akik akárcsak Cseman, Vanya Gyula szocialista brigádjá­nak a tagjai — kezükbe veszik a „kartecsnit”, (fá­ból készített hosszú simí­tószerszám) és széles moz­dulatokkal elsimítják a vakolatréteget. Cseman Imre már a második ré­teget szórja a falra, s mi­kor azzal elkészült, átviszi a pisztolyt egy másik szo­bába. Ott veszi célba a fa­lakat. Fél nap megtakarítás Az egész idáig nem tar­tott negyed óráig sem. Kérdem Vinczééket. hány réteget kell felhordani a falra az alapvakolathoz. — Négyet — mondják. — És kézi erővel ez med­dig tart? Beleszámítva ter­mészetesen az állás elké­szítését, mozgatását, amire itt most szintén nincs szük­ség. — Két kőműves számára körülbelül fél nap — mondja Vincze, «- társa rábólint. — Körülbelül. Aztán Cseman Imrétől kérdik: —Nem faradtál még el? Az. a fejét rázza. De né­hány perc múlva mégis át­adja a pisztolyt, mert a két másik kőműves is sze­retné gyakorolni a pisztoly kezelését. Hiszen ez itt most egyelőre kisérlet, próbava­kolás. Az igazi munka kö­rülbelül másfél hét múlva kezdődik, amikorra a Vö­röshadsereg úti 150 laká­sos építkezés 1. jelű épüle­tének a víz- és villanysze­relést befejezik. — Akkor egészen más­ként alakul majd a mun­kaszervezés is — mondja Misztrik Imre. — A brigád egy-egy háromtagú cso­portja elkezdi a vakolást. Egy teljes szinten. A pisz­Kjszakai műszak a kombájn-szérűn a búzában, és a 27 hold rozs, valamint szöszösbük­nyi szállítóeszköz elegen­, .. , , , dő a folyamatos munká­kony kivételével, amelyet hoz Az aratógépek után kezzel aratnak szabad az egyetlen cséplőgép dolgo­ut a gepek előtt. Így az ^ időben megszervezték aratas a gabonabetakarí- hozzá termelőszövetkezeti fz aratógépek tóHes/tmé ’ tagokbo1’ családtagokból a tik elő az átadásra kerülő az ,ff,atogefe^, , tóljesitme cséplócsapatot. Jo előre búzát A munkálatokat nyetol, a traktorosok mun- me^llap£dtak bérezésük- ' munkaiatokat ben is. Ha a cséplőgép csak a napi normáját tel­jesíti, a cséplőcsapat tagi Ennek azonban egyik előfeltétele, hogy megfelelő kombájnszérűt alakítsa­nak ki. Szurdokpüspöki­ben két kombájnszérűn tisztítják, szárítják, készi­kájától függ, Jól szervezeti gépi munka tisztító, osztályozó rosták és nyolc termelőszövetke­zeti tag végzi. Üzembe helyeznek egy nagytelje­kaegységre tarthatnak igényt. Ha azonban a csép- A gépek teljesítménye a tógép napi teljesítménye munka szervezettségétől ennél magasabb, a cséplő- is függ. Az aratógépek, a munkások ä terven felül elcsépelt, gabona meghatá- A gépek nyergében sző- ,.020tt részét is megkap- vetkezeti traktorosok ül- jak. jai a munkáért járó mun- sítményű tisztítógépet is, s ennél bevezetik az éj­szakai műszakot. A termelőszövetkezet a tervek szerint ma már új búzát szállít a termény­forgalmi vállalat pásztói magtárába. tollyal — szobáról szobára haladva sorban felhordja az első, második, harma­dik, majd a negyedik ha­barcs réteget. A pisztoly, illetve a kartecsni kezelé­sében egymást váltják. Hogy ez milyen gyorsan megy, egyelőre csak sejt­jük. Annyi bizonyos, hogy nagyon szapora munka. Kifizetődő a kőműveseknek A gépi vakolás nem egé­szen új dolog a Nógrád megyei Építőipari Vállalat­nál. Ennek talán leginkább Misztrik Imre főépítésve­zető a megmondhatója. Jónéhány esztendeje a me­gyei tanács épülete mögötti lakótelepen több epületen irányította a gépi vakolást,, nagyszerű eredményekkel. De a kezdeményezés el­halt, s ha néha-néha újra fellángolt, gyengének bizo­nyult a maradisaggal. a műszaki felkészületlenség­gel szemben. Akárcsak az idén. Nem túlságosan lelkesed­tek érte a kőművesek sem. aminek egyik oka a gépi vakolás kedvezőtlen bére­zése volt. Itt a Vöröshadsereg úton most mindent igyekeznek úgy előkészítem, hogy dur­va hiba ne történhessen. A jövő héttől már három va­koló berendet.es lesz az építkezésen. Ez nemcsak arra lesz jó, hogy a bri­gád minden tagja gyako­rolhatja a gépi vak..-.. —■ hiszen az a cél, hogy erre specializáljak őket — de arra is, hogy váratlan gép­hiba miatt ne bénuljon meg a munka. Végül, nem lesz baj a bérezéssel sem, mert a vállalat vezetősége úgy döntött, hogy a kézi és a gépi vakolás normája közti különbség nyolcvan száza­lékát prémium formájában fizetik ki a munkásoknak. Megbarátkoztak Minden feltétel rendel­kezésre all tehát, jól sike­rült a főpróba is. Nyugod­tan néz a premier elé Va­nya Gyula szocialista bri­gádja. A vakoló berende zéssel, a szóró pisztollyá! máris megbarátkoztak. Re­méljük — ha itt végezte! —, mind gyakrabban lát­juk feltűnni őket, gumi csizmásán, védőszemüveg gél Salgótarján többi épít kezésén. Csizmadia Géza A drégelypalánki Szondy György Tsz saját erőbí kereken 160 ezer forintos költséggel férfi és nőt ifi: dő építésébe kezdett. Az új létesítményt augusztusba adják át a szövetkezet dolgozóinak

Next

/
Oldalképek
Tartalom