Nógrád. 1964. július (20. évfolyam. 119-145. szám)
1964-07-18 / 134. szám
NÖGEAD 1964. JCfflus 18. szombat 4 Az elátkozott kultűrház Rossz csillagzat alatt épült? Mint a mesékben. Forgó kacsalábon az elátkozott kastély, sziporkáznak az ablakai a napban, porzik az oldalán az eső. Abból se ki, abba se be nem megy emberfia. Az elátkozott kultúrházba sem.. Azért van különbség a kettő között. Ha az utóbbiról hallunk, mindenekelőtt a szomorúság, amelyet mesék olvastán nem érzünk. És még mi? A kacsalábon forgó kastély a mese vége felé elnyeri jutalmát, a rossz büntetését. Az elátkozott kultűrház nem forog kacsalábon, s ez még rosszabb. Egyhelyben áll 1955-56 óta, mióta megsüllyed, a falai repedeznek, hajdan erős teteje romlásnak indult. A romhányi határban, húsz percre a falutól kies erdőszélen tiszta erdei forrás mellett áll, elhagyatva a falutól, s ezt mindenki tudja. Ez csak azért rossz, mert néha fel is keresik, el is hordanak belőle mindent, hisz nem védi senki. Minek? Az egész, úgy ahogy van, elhibázott konstrukció, s bár másfél milliót fordított rá a Felsőpetényi Ásványbánya mire felépült, ma már legfeljebb ha a 200-250 ezer forintot ér, vagy még annyit se. Nem védi a községi tanács, nem hozzá tartozik, nem védi a Cserháti Állami Erdőgazdaság se, mert hozzátartozik, de az épületnek rossz az állaga. Szóval rossz csillagzat alatt született szegény, mondhatnánk, ha hihetnénk a csillagzatokban. De ez különben sem magyarázat. Az történt ugyanis, hogy mfre éppen elfogyott a másfél millió forint, kiderült: még sem kell ide kulturház, az üzem másfelé vette útját. Ebben az épületben nem zümmögött televízió, nem szólt rádió, nem hangzott el ismeretterjesztő előadás, nem szerepelt műkedvelő művészeti csoport a színpadán, nem is állítottak fel színpadot, nem jöttek klubjába fáradt bányászok pihenni, szórakozni, művelődni. Bár kultúrháznak készült, egy percig sem volt kultűrház. Mikor az ásványbánya elment, az emberek bezárták kapuját, lakatot is tettek rá, és úgy ahogy volt, elfelejtették. 1960-ban az épületet átadták a Cserháti Állami Erdőgazdaságnak, csupán azóta nyitják ki néhányszor a kaput, no nem más célból, csak azért, mert makkot, egyéb erdei terméket hordanak üres termeibe. Ez az egész persze végeredményben tényleg nem nagy ügy, mint ahogy az erdőgazdaság főmérnöke is állítja. Miért is lenné? Nem egyedüli sorstársai közt ez a kultúr- ház, több is járt igy a megyében. Ezt a kultúrházat meg különben is rosszul építették már annak idején, vagy a terv vagy a beépített anyag nem volt jó, vagy egyik sem. Az utóbbi években néhány hivatalos ember különböző szervek képviseletében megnézte a házat, születtek tervek: lehetne tovább képző tanfolyamok helye, nyári úttörőház, lakás, termelőszövetkezetnek gazdasági épület, stb. Aztán nem lett! Legutóbb tavasszal a rétsági járási KISZ-bizottság is kérte az épületet, de a helyreállítás anyagi költségei meghaladták volna erejét. így aztán, mint mondani szokták „marad a házban a régi rend”. Az erdőgazdaságnak jelenleg nincs véle terve bárkinek átadják, ha viszik.. De nem viszik. Azért jó lenne, ha szakemberekből álló bizottság végre felmérné a- rosszállagú épület jelenlegi értékét, illetve megmondaná, érdemes-e egyáltalán helyreállítani bármilyen céllal, vagy végleg a lebontásra itéltetett-e. Csak a közöny ne lengje körül. Halaszthatatlan: valamit tenni kell. Vagy ezt, vagy azt, vagy ez, vagy egy másik szerv. Az elátkozott kultűrház képe ugyanis egyre siralmasabb, értéke egyre kisebb. Tóth Elemér Megjelent a JELENKOR balatoni kttlbnszáma A Jelenkor című irodalmi és művészeti folyóirat júliusi számát — a tavalyihoz hasonlóan — a Balatonnal foglalkozó mai írásokból . és művészeti reprodukciókból állította ösz- sze a szerkesztőség. A folyóiratban írók, költők, művészek, szociográfusok vallanak arról, hogy mit jelent számukra ma a Balaton. A folyóirat élén Borsos Miklós festménye és prózai vallomása áll. A lap — többek között — Keresztury Dezső, Janko- vich Ferenc, Fodor András. Takács Imre legújabb, balatoni ihletésű költeményét. valamint Rónay György és Bertha Bulcsu mai témájú, balatoni környezetben játszódó elbeszélését, továbbá Dallos Sándor: A fehér ménes című balatoni meséjét tartalmazza, s közli Szabó Lőrinc egy eddig kiadatlan versét is. Lipták Gábor füredi tudósítása a nagymúltú balatonparti fürdőhely életével ismertet meg. Antalffy Gyula Balatoni távlatok címmel érdekes tanulmányt írt a tó jövőjéről. Volly István egy Balatonról szóló népdal-csokrot ad közre, Csordás János pedig egy öreg halász- szal folytatott beszélgetését publikálja a hajdani Kis- Balatonról. A Művészet rovalban a magyar képzőművészet balatoni vonatkozásairól — Egry József, Szentiványi Lajos festészetéről. — esik szó. Érdekes és színes a folyóirat Jegyzet-rovata. ahol Takács Gyula, Tatay Sándor, Ily- lyés Gyula, Passuth László és Bernáth Aurél balatoni témájú prózai írásait olvashatjuk. A folyóirat új számát Ferenczy Béni, Szentiványi Lajos, Bernáth Aurél, Takács Gyula balatoni rajzai színesítik. HORVÁTH LÁSZLÓ: FELTÄ« AZ AT0MMAG TlTkAÍ 5. A maghasitAs első gondolata Wilson 1912-ben építette meg első ködkamráját, de évek múltak el, míg valami új történt. 1919-ben Rotherfordnak sikerült az első magátalakítás. Nitrogénnel • megtöltött egy kamrát és ezt a nitrogént Alfa-részecskékkel bombázta. Sikerült neki héliumlövedékeivel nitrogénmagokat eltalálni és azokat oxigénmagokká változtatni. A Wilson-féle ködkamrával akkoriban folyt kísérletek látható magyarázatot adtak a korábban kételkedő tudósok kérdéseire. Egyesek pár évvel korábban ugyanis cinikusan kérdezték az új tudomány úttörőitől: hogyan tudják, hogy van atom, atommag és elemi részecske? Látott már valaki ilyet? Puszta elmélet és szószátyárkodás az egész. De a ködkamrával folyt - tott kísérletek láthatóvá tették, ha nem is a magot és az elemi részecskét, de annak útját. Olyan gyakorlati, szemmel látható és lefényképezhető eredménye volt ez a tudománynak, amely óriási lökéssel vitte előbbre az atommag-kutatást. A kísérletezésben és elméleti elgondolásokban egyaránt legelőbbre tartó tudósok előtt most már kétségtelenné vált: a feladat az, hogy megfelelő lövedékkel eltalálják az atommagot, s ily módon azt átalakulásra bírják. De mi legyein az a lövedék és hogyan „célozzák meg” az atommagot? Rutherford laboratóriumában ebben az időben egyik asszisztense, Blackett idejének nagy részét a Wilson-féle ködkámra mellett töltötte. Fényképezőgépével huszonhárom- ezer felvételt készített 415 ezer olyan Alfa-részecskéről, amely áthatolt a nitrogénnel töltött kamrán. Az eredmény megdöbbentő volt; valósággal olyan, amely nagyon alapos gondolkodásra és további kísérletezésre ösztökélte Blackett-et és főnökét, Rutherfordot. A fénykép- felvételek ugyanis azt mutatták, hogy a 415 ezer részecske közül összesen csak 8 talált el atommagot. Ebben a nyolc esetben az Alfa-részecskék a nitrogénmagnak ütköztek, A Régi magyar színpad „A NYOMORÚSÁG ÉVEI“ A TŰZŐ NAPON döcög az ekhós szekér. Vándorol a színtárulatsulat. Az asszonyok a szekérernyő, az „ekhó,, alatt,a férfiak bottal a kézben a kocsi mellett, hol dalolva, hol korgó gyomorral. Azidő- ben, a magyar színészet kezdetén híre-hamva sem volt hazánkban még a vasútnak és egy-egy ilyen — „mozdulás,, —, ahogy ezt akkor nevezték — hetekig tartott. Télen lábzsákokba, jelmezekbe bu- gyoláltan faluról-falura vergődtek előre, a másik város — a jobbnak hitt — új játszóhely felé. Déryné írja a naplójában, hogy Egerből Kolozsvárra 14 napig utazott ilyen fedeles szekéren. Szigeti József, a Nemzeti Színház nagy színésze emlékezéseit lapozva akadunk a leírásra, hogy amikor „mozdult,, a társulat, neki se pénze, se lábbelije nem volt. Házigazdája, egy csizmadia megszánta és két forintért (amelyet valahonnan ki- kunyerált) eladott neki egy hatalmas használt parasztcsizmát. Csikorgó hideg tél volt. Kitömte hát szalmával, hogy meg ne fagyjon benne a lába. így már nekivághatott az útnak. A búcsúztatást is megkapta a csizmadia feleségétől, aki rábírta a férjét, hogy adja el a hét- mérföldes csizmát — mondván: , — Jót is kell az embernek tennie, különösen az ilyen földönfutókkal. Hát igen! De az ilyen földönfutóknak néha még- jobban is meg kellett aláz- niok magukat! A szükség vitte őket rá a „cédulahordozásra,,. A kézzel Írott szinlapot kellett naponta házról-házra kézbesíteni. / Vizváryról és Törökről mesélik a feljegyzések, hogy kénvszerüsésből ők is vállalták a cédulahordást. Szegény Török Zsig- mond, korának egyik legnagyobb szinésze már az első házban megszégyenült, mert csak egy piculát nyomtak a markéba és tessékelték kifelé. A második házban a plébános azzal vetett oda neki egy garast: — Nem szégyellj magát, cédulát hordozgatni, ahelyett. hogy valami tisztességes foglalkozás , után nézne? VIZVÁRY SEM járt jobban. Török öngyilkos akart lenni! Vízváry odavágta a földhöz a „Búcsúzokat,. ... Hogy ők kik voltak? Vizváry a Nemzeti Színház első művészei közé került, Török Zsigmond pedig — aki hites ügyvéd volt abbahagyta a nyomorúságos vándorlást és közmegbecsült törvény- széki bíró lett. Újházi Ede is azt írja ezekről az időktől.. . ..Könnyű volt Hamletnek azon töprengenie, hogy lenni vagy nem lenni... De én kénytelen voltam folyton a fölött töprengeni, hogy „enni vagy nem enni,, ... Dobsa Lajos, az író és színművész emlékezéseiben tallózva, ilyen esetre bukkánunk: Az egyik községben falra ragasztott, kézzel írt színlapot látott. Felkereste a „társulatot,,, amely mindösz- sze három tagból állott: az igazgató, a felesége és még egy férfi. Az ökörállás alatti theátrumban meg is találta őket. — Látom a cédulán, hogy mit játszanak! En is játszottam a darabot! De eredetiben tizenkét szereplővel. — Igen? — szól az igazgató — Nagy jövedelemre számítunk! — Hm... No de hárman? ... Ki játssza a grófot? ... — Kis úr. — És a szobrászt? — Én. — És a nevelőt? — Azt is én. — Ühm... ki játssza a grófnét? — A feleségem. — És a lányt? — Azt is a feleségem. —7 De mit csinálnak, amikor mindkettő egyszerre jelenik meg? — Kimarad. — De, ha nem lehet. — Lehet. — Például, a nagy végjelenetnél??? ... — Ott személyesen csak az egyik jelenik meg, a másik levélben... HÁT ILYENEK is megtörténtek. Fehér Tibor Pénteken nyílik a pécsi nyári szabadegyetem Baranya földrajza és történelme — Ismerkedés a megyével A Tudományos Ismeret- vált, az elmúlt években terjesztő Társulat Baranya nagy sikert aratott Nyári megyei szervezete az idén Szabadegyetemét. A kül- julius 17-30 között rendezi földiek egyre növekvő meg a már hagyományossá érdeklődésére jellemző, behatoltak, s így a régi magból és az Alfa-részecskékből új mag képződött. amely nagy energiával kilökött egy protont. És hogy mindezt megállapíthassák, összesen 23 ezer felvételt kellett készíteni. Rutherford és munkatársai előtt világossá vált, milyen hallatlanul nehéz feladattal állnak szemben. Számolgatták: milyen lehetősége van annak, hogy a lövedékekkel eltaláljanak egy atomot. A mindennapi életből vett hasonlatokkal a következő eredményre jutottak: Ha valakinek az a gondolata támadna, hogy puskával, irányzás nélkül, csak körülbelül megadott cél irányába ezer méterről egy légyre lőjjön, akkor az illetőt bolondnak tekintenék. Pedig a légy eltalálásának valószínűsége semmivel sem nagyobb, mint a Wilson-féle kamrában az atommag eltalálása Alfa-részecskékkel. Gondoljunk csak az előbb emlegetett tényre- az atom tuajdonképpen majdnem üres térből áll. Nem csodálkozhatunk tehát azon, hogy a huszas évek tájékán a világ sok laboratóriumában, ahol mesterséges magátalakítással foglalkoztak és a lövedékek millióit lőtték ki, csak olyan ritkán értek el találatot. Ahhoz, hogy majdnem üres térben eltaláljanak olyan részecskéket, amelyekre még csak célozni sem lehet, „ágyúkat" kellett feltalálni, amelyek a lövedékek milliárdjeit röpítik ki magukból. Nos, az általában használt rádióaktív anyagok másodpercenként legfeljebb egymil- liárd Alfa-részecskét tudnak termelni. Igaz, hogy egy gramm rádium 37 milliárd részecskét hozh-t- na létre, de még ez is nagyon kevés a valamelyest is biztos telitalálathoz. És ezenkívül: nemcsak több lövedékre volt szükség, hanem gyorsabbakra is. önmagától adódott a feladat: mesterségesen kell gyorsítani a részecskéket, (folytatjuk.) hogy az idén — lengyel, bolgár, csehszlovák, német vendégek mellett — már jugoszlávok is részt vesznek a rendezvényeken. A szabadegyetem vezetősége „nemzeti napokat” is beiktatott az idei programba: előadások, filmvetítések ismertetik a lengyel, a bolgár, a cseh, a német kultúrát. Július 23-án egy 30 tagú szovjet turistacsoport: baráti találkozón vesz részt! a nyári egyetem tagjaival. Egyetemi — és főiskolai tanárok, valamint a legjobb szakemberek előadásai ismertetik meg a résztvevőkkel Pécs és Baranya földrajzát, történetét, természeti világát, irodalmát, zenei-, művészeti- és tudományos életét, a kultúra és technika nagyszerű helyi alkotásait. Egésznapos autóbusz kirándulásokon megismerik a megye nagy- jelentőségű történelmi emlékeit: Szigetvárt, Siklós várát, Mohácsot (a most folyó csatatéri ásatásokat) Pécsváradot, továbbá a Mecsek vadregényes tájait, az abaligeti cseppkőbarlangot, a harkányi és a sikopdai gyógyfürdőt. Komlót a Bo- lyi Állami Gazdaságot. A nyári egyetem hallgatói szakszerű vezetés mellett felkeresik a 2000 éves Pécs híres műemlékeit, a Mecsek felejthetetlen szépségű kirándulóhelyeit.
