Nógrád. 1964. július (20. évfolyam. 119-145. szám)

1964-07-18 / 134. szám

1964. július IS. szombat NÓGtiD 5 Magtárba kerül a búza Kőrúton a gabonafelvásárlóknál Lassan befejezik a mun­kát kinn a földeken az aratógépek, kombájnok. Néhány nap múlva szögre akasztják a kaszákat is a szövetkezeti tagok, s az aratásban résztvevő ipari dolgozók. Egyre több csép­lőgép lát munkához, telnek a magtárak pirosló búza szemekkel. A Gabonafelvásárló és Feldolgozó Válallat, mint­egy 2900 vagon gabona fel­vásárlását tervezte az idén itt a megyében. A cséplés kezdeti eredményei azon­ban azt mutatják, sok köz­ségben gazdagabb termést takarítanak be a szövetke­zetek mint ahogy azt ko­rábban tervezték. Ez mind­inkább növeli a vállalat szárítási és tárolási gondja­it. Lombos Jenővel, a Gabo­nafelvásárló és Feldolgozó Vállalat igazgatójával jár­juk a magtárakat, malmo­kat. Utunk első állomása. Tar. Most nem annyira a keve­rőüzem dolga érdekli, mint az új gabonaszárító. A vas­vázas, nyitott szín már áll. Tetejét festi két munkás. Jó szolgálatot tesz majd az építmény esőzés idején. Eredetileg csak kukorica szárítását tervezték benne. De ha a szükség úgy kí­vánja, gabonát is száríta­nak itt. Alig futunk végig a fa­lun, máris feltűnnek Pász­tó házai. A malmot, amely a környék gaboná­ját őrli, Nagybátonyt, Sal­gótarjánt látja el liszttel, az idén tatarozták. A mun­kálatokra mintegy 120 ezer forintot fordítottak. A malom már egy hete új búzát őröl. Az első szál- lítmény Kozárdról érkezett. Bezosztájat hoztak a szö­vetkezetiek, s ahogy Hor- nyák Kálmán főmolnár mondotta, kitűnő minősé­gű. A búza hektolitersúlya 32,5 kiló volt, s a víztartal­ma mindössze 14.1 száza­lék. Az új rendelkezés sze­rint a 235 forint helyett 254 forintot kap minden mázsáért a termelőszövet­kezet. A Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat pásztói járási kirendeltségén is tel­jes yzem van már. A já­rásban kilenc gabonaátve­vő hely van, s csúcsforga­lom idején átveszik a ter­melőszövetkezetek gaboná­ját vasárnap is. A számítá­sok szerint mintegy 700-800 vagon gabonát vásárolnak fel a járás közös gazdasá­gaitól. Most talán 60-80 má­zsát vettek át, de a felvá­gon van belőle, s ugyan­ennyit tárolnak Érsekvad- kerten is. Ezekre a válla­lat még mindig nem kapun szállítási engedélyt. Egyéb­ként a magtár tiszta, ren­des. Pandúr János tele van panasszal, fent az árpa miatt, amely még tavalyról Néhány napja már új gab Az első szállítmány a hét szövetkezettől érkezett. Ho új búzából őrölt liszt sárlók munkája még csak most kezdődik. Jobbágyiban két gabona­átvevőhely van. Pandúr János a telepvezető a mag­tárben, felesége meg a bú­za tárolására igénybe vett művelődési otthonban irá­nyítja, ellenőrzi az átvételt. A búzát a művelődési ott­honban tárolják. Eddig 20-25 vagonnyit vettek át a jobbágyi, a szurdokpüspöki és a csecsei szövetkezetek­től. A legjobb minőségű gabonát a jobbágyi Ü j Ott­hon Termelőszövetkezetből szállították. A magtárban új gabonát még nem tárolnak. A pad­lásteret csaknem teljesen elfoglalja a tavalyról itt­maradt sörárpa. Húsz va­onát őröl a pásztói malom, elején a kozárdi termelő- rnyák Kálmán főmalnár az minő ségét vizsgálja. rekedt itt, nem tudta fer­tőtleníteni. Megkezdte a gabonaátvé­telt Palotáson, a Pajta pasztán Kiss Illés magtá­ros is. A környező közsé­gekben már csépelnek. s Egyhazasdengelegről, Palo­tásról, Héhalomról már egymást érik a magtár előtt a búzával megrakott von­tatók, szekerek. A gabonaföldekről meg­indult a búza. Magtárak, malmok készülnek fogadá­sára, hogy mielőbb aszta­lunkra kerüljön az új ke­nyér. V. G. (Fotó: Koppány György) A zászlóra írt jelszó szellemében Hogy betöltsék hivatásukat... Szocialista brigádok a Nógrád megyei Építőipari Vállalatnál Ha azt mondanánk mos­tohagyerek, a vállalat ve­zetői tán meg is bántódná- nak. A pártbizottság leg­utóbbi ülésén ehhez a problémához egyetlen fel­szólaló fűzött néhány ész­revételt. Pedig, ami azt illeti, sem a szocialista brigád moz­galom népszerűsége, sem e brigádnak a termelésben szerzett érdemei, de prob­lémái, nehézségei sem en­gedik meg, hogy ennyivel beérjük. Addig, amíg né­hány hónap' múlva egy újabb értekezlet talán majdcsak több figyelmet szentel a kérdésnek. A „lemorzsolódás“ okai Az első szocialista bri­gádok megalakulása, tehát 1961 óta szocialista címet megszerezni akaró brigá­dok száma megtízszerező­dött, s ma már1 a vállalat munkáslétszámának mint­egy negyedrésze vesz részt a mozgalomban. A vállalat vezetőinek, a mozgalmi szervek irányító testületéi­nek termelési felhívásaira ez az ötszáznegyvenkét ember reagál a legérzéke­nyebben, legaktívabban és legeredményesebben. így történt ez 1964-ben is, amikor a szakszervezeti bi­zottság felhívására „Fejez­zük be éves tervünket 10 nappal határidő előtt" — a szocialista brigádok tag­jai elsőként és teljes lét­számban csatlakoztak. Ma már nincs szakma és nincs építésvezetőség, ahol szo­cialista brigád ne tevé­kenykedne — így könnyebb megérteni, milyen mozgó­sító ereje van a szocialista brigádok egyértelmű, és egységes fellépésének. Ha az építőipari szocia­lista brigádok jelenlegi helyzetével, eredményeivel mégsem lehetünk elégedet­tek, ennek több oka van. A mozgalomba bekapcso­lódott brigádoknak 1962- ben csaknem kétharmada, 1963-ban pedig a fele nem felelt meg a követelmé­nyeknek, nem nyerhette el a szocialista címet. Ha az előzőekben egy szót sem hallottunk volna arról, hogy a munkahelyi vezetők nem segítik eléggé a szo­cialista brigádokat, könnyű lenne ezt a kérdést úgy el­intézni: „Nagyon helyes! Aki nem állta meg a he­lyét, aki nem teljesítette a vállalását, az ne is kapja meg a címet”. Még meg is dicsérhetnénk a vállalat vezetőit, mert vigyáznak a mozgalom színvonalára. Csakhát a valóságban eb­ben a nagyarányú „lemor­zsolódásban’’ nagy része van a szocialista brigádok részbeni magárahagyatott- ságának. Radásul egyálta­lán nem megnyugtató a szocialista brigádmozgalom jelszava által támasztott hármas követelmény telje­sítésének színvonala azoknak sem, akik pedig nem tartoznak a „kieset­tek” közé. Enyhe mérce Az építőipari vállalat szocialista brigádjainál is észlelhető az a mind gyak­rabban előbukkanó jelen­ség. hogy az értékelésnél lehet „kizáró” ok. ha a brigád nem teljesítette ter­melési vállalását, ha iga­zolatlanul hiányzott, vagy ha a munkahelyen tanúsí­tott magatartásában van kivetni való. De sokkal enyhébb a mérce, ha a po­litikai oktatásról van szó; az pedig, ha egy1'brigádnak nincs kulturális vállalása már talán fel sem tűnik. .. Máskülönben hogyan is fordulhatna elő a követke­ző: 1963-ban 40 építőipari brigád nevezett be a moz­galomba, a címet elnyerte 24 brigád, amelynek össze­sen 237 tagja volt. De mindössze 141-en jártak szakszervezeti és különbö­ző más, politikai jellegű oktatásra. Ez az adat így is szomorú, hát még ha az­zal vetjük össze, hogy a versenyben 424-en vettek részt 1963-ban. De nem valami kedvező a kép. ha a szakmai to­vábbképzésben, vagy az általános műveltségben. Több mint 10 vagon gabonát értékesít az idén az egyházasdengelegi Kossuth Termelőszövetkezet. Mái eddig több, mintegy 10 vagon búzát adtak a Gabona­felvásárló és Feldolgozó Vállalat felvásárlóinak. Ké­pünkön: új szállítmány ér kezik a palotási átvevő- helyre. A látogatók is készülődnek Különvonatok, csoportos utazások az Országos Mezőgazdasági Kiállításra Hivatalosan ugyan még nem kezdődött meg a 65. Országos mezőgazdasági Kiállítás és Vásár közön­ségszervezése. de már az ön­tevékeny termelőszövetke­zetek szervezik a kiállítást látogató csoportokat. Né­melyek már a MÁV-val is felvették a kapcsolatot a különvonatok biztosítása végett, mások autóbuszokat „szerződtettek”, a csoporto­san utazók részére. Több olyan község akad az or­szágban, ahonnan ezren, másfélezren készülnek a kiállításra. Hol válthatók meg előre a belépőjegyek? A Mezőgazdasagi Kiál­lítási Irodán már csomagol­ják a plakátokat, belépő­jegyeket, s néhány nap múlva minden megye meg­kapja a szükséges nyom­tatványokat. A termelőszövetkezetek, gépállomások, ipari üze­mek és intézmények köz­vetlenül a járási szervező­től vehetik át az igényelt elővételi jegyeket. (Az ál­lami gazdaságok a terme­lési igazgatóságoktól, az iskolák pedig a tanácsok oktatási osztályától). Az elővételi jegyek ára felnőt­teknek 7, diákoknak 2 fo­rint. A jegyek árusítását július 21-én mindenütt megkezdik. A nem csoport­ban utazók a vidéki posta- hivatalolpnál, a M.4V pénz­táraknál és az IBUSZ-nál is megválthatják a jegye­ket, a 33 százalékos vasú­ti kedvezményes utazásra jogosító együtt. igzolvánnyal Egy millión felül A két évvel ezelőtti ki­állítást is egy milliónál több látogató kereste fel. Az idei kiálítás gazdagabb hazai és külföldi bemutatói alapján az érdeklődés a látogatottság jelentős emel­kedésével lehet számolni. A főváros megnövekedett idegenformalma Okozta ne­hézségek ellenére a vidék­ről csoportosan utazók ré­szére — túrista színvona­lon — napi tíz forintért szálást biztosít a kiállítási iroda. (A szállás-igényt azonban legalább tíz nap- pál előre be kell jelenteni, külón a nők és külön a fér­fiak rész-ere!) (fi.) általános iskolába (bár elért eredményeket vizs­gáljuk. A 424 brigádból 62- en jártak a szakmai tanfo­lyamokra és mindössze hu­szonhármán iratkoztak be azoknak a száma, akiknek erre szüksége volna, a hu­szonháromnak sokszoro­sa. .,.) Társadalmi szükségszerűség Ebben a megvilágításban, már nem az igényesség, hanem inkább az igényte­lenség a szembetűnő. Ennek az igénytelenség­nek pedig már ma is kö­vetkezményei vannak, és ezek a következmények csak súlyosbodhatnak, ha a baj okát nem orvosol­juk. A szocialista brigád hár­mas jelszavának része! „szocialista módon tanul­ni”, nem öncélú követelés. Társadalmi szükségszerű­ség diktálja. Már felismer­tük például, hogy az ipar­agak közt építőiparunk fej­lődése tartott legkevésbé lépést a követelményekkel. De ebből kevés csak. azt a következtetést levonnunk, hogy meggyorsítjuk a gé­pesítést, a korszerű építő­ipari módszerek alkalma­zását. Ha ezzel nem jár együtt építőipari dolgozó­ink szaktudásának „kor­szerűsítése” akkor az elő­zőt is sikertelenségre ítél­jük. Az utóbbi időben nagyon sok szó esett például a gé­pi vakolásról. Annak, hogy a vállalat eddig nem tu­dott kellő eredményt elér­ni. sok oka van. Az egyik­ről. amely pedig a legfon­tosabbak közé tartozik, még nem esett szó. S ez a kőművesek nagy részének szakmai „korszerűtlensege.” Hol vannak a specialisták ? Sok nagyszerűen falazó, kézzel vakoló kőművese van ennek a vállalatnak de olyan brigád, amely mar specialistának m,ondhatju magát elöregyártott elemek szerelésében — egy; olyan brigád, amely már speci­alistának mondhatja magat előregyártott elemek szere­lésében — egy; olyan bri­gád, amely a gépi vakolás­ban mondhatná magát spe­cialistának — még nincs! Sokan úgy vélik, hogy ennek alapvetően a gépi­vakolás rossz bérezése az oka. Emiatt idegenkednek tőle a munkások. Ügy gon­doljuk, hogy ezen kívül a műszaki merészség, kész­ség a technikai újdonságok a korszerű termelőeszkö­zök alkalmazásának elsajá­tításához — csak a kívánt­nál jóval kevesebb szak­munkásban van meg. : Ki­fejleszteni bennük ezt a készséget pedig csak bizo­nyos általános és szakmai alapismeretek megtanítása után, illetve azzal együtt lehet. Azzal semmi esetre sem, ha megalkuszunk a jelenlegi helyzettel, ha szó nélkül elnézzük, hogy egy mozgalom jelszavából, amely ezt is zászlajára ír­ta, éppen ez, a „a tanulni” ige sikkad el. Erről is kellett, volna beszélgetni, vitatkozni a legutóbbi pártbizcttsági ülésen. Csizmadia Géza

Next

/
Oldalképek
Tartalom