Nógrád. 1964. július (20. évfolyam. 119-145. szám)
1964-07-02 / 120. szám
1964 július 2. csütörtök. NŐGS.4D 5 Küzdelem az erózió ellen Megkezdhető as OMMI terveinek megvalósítása A KÖZPONTI Bizottság legutóbbi határozata alapvető feladatként írja elő a mezőgazdaságban a terméshozamok növelését. Ennek megvalósítását segíti elő a kormány 3004/6 számú határozata a termelőszövetkezetek 1964. évi állami támogatásának rendszeréről, valamint a pénzügyminiszter, és a földművelésügyi miniszter 3/1963. számú együttes rendelete a termelőszövetkezetek állami kedvezményéről. re előirányzott 11,7 milliós keretből 9,94 millió forint erejéig a felhasználásnak, a kivitelezési munkák megkezdésének akadálya az OMMI részéről nem volt, miután a munkák megkezdését megfele- lelően előkészítette. A beruházások vissza nem térő állami támogatásai között szerepel a szántóföldi művelésre kevésbé alkalmas területek (hegyoldalak, stb.) fokozottabb hasznosítása. A népgazdasági tervben kiemelt körzetekben komplerx-javítás- ra szoruló területeken végzett talajjavítás, talajvédelem, vízrendezés, rét- és legelőjavítás, a gyümölcs- és szőlőtelepítés érdekében történt tereprendezés összes költségeire, valamint a szükséghez képest ezekkel összefüggő egyéb beruházási célok megvalósítására az állam teljes ösz- szegben vissza nem térítendő állami támogatást nyújt a termelőszövetkezeteknek. A talajjavítás . tervezési feladataival — egyéb teendő mellett — Földművelésügyi Minisztériumhoz tartozó Országos Mezőgazdasági Minőségvizsgáló In- 'tézet tezenkét esztendeje foglalkozik. Ez az intézet készíti el országosan az idén megyénkbei) is a talajvédelmi feladatok generál tervezőjeként szerepel Lapunk május 10-i számában „Elvész-e a húszmillió?” című cikkünkben foglalkoztunk a megye erózióitól legjobban sújtott területeink, köztük a rétsági járásnak talajvédelmi feladataival. A rétsági járást, mint a legjobban erodált területet. kiemelt területként kezelik, és talajvédelemre, talajjavításra, egyéb teendők elvégzésére a Lókos vízgazdálkodási és Talaj- védelmi Társulatba tömörült termelőszövetkezetek az idén 11 millió 700 ezer forint állami támogatásban részesülnek. Az Országos Mezőgazdasági Minőségvizsgáló Intézet, mint a szóbanforgó munkák generál-tervezője dr. Gerei László igazgató irányításával a rábízott feladatokat olyan mértékig és időpontig végrehajtotta, hogy a kivitelezési munkákat még a kora tavasszal megkezdhették. A kivitelezésMEGYÉNKBEN az április 17-én megtartott tervfelülvizsgálati tárgyalásokon megállapították, hogy a tervek többsége rendelkezésre áll, a kivitelezési munkák megkezdhetők. Az OMMI elismerte, hogy az üzem kiviteli tervek elkészítésére előírt április 30-í határidőt nem tartotta meg, három község helyett a tervek csak Nőtincs községre készültek el. Azóta azonban már átadták a Lókos Vízgazdálkodási és Talajvédelmi Társulatnak, Romhány és Felsőpetény község műszaki kiviteli terveit is. Ezek alapján a generál kivitelező vállalat július 1-én a munkákat megkezdheti. Már korábbi tárgyalások során felmerült az a kívánság a megyében, hogy az OMMI Balassagyarmaton tervező részleget állítson fel. Dr. Gerei László korábbi Ígérete alapján a részleg megalakult, azóta öt szakember csak a Lókos Vízgazdálkodási és Talajvédelmi Társulat agronómiái feladataival foglalkozik. Egyelőre a részleg budapesti elhelyezéssel működött, azonban az eddigi ideiglenes jellegű helyiség helyett július 1-én Balassagyarmaton megfelelő helyiséget kapnak a tervezői munkához. A tervező részleg helyének biztosítását a megyei tanács vb. mezőgazdasági osztályának vezetője, Molnár Sándor egy korábbi értekezleten megígérte, A Lókos Vízgazdálkodási és Talajvédelmi Társulat az OMMI-tól, — a finanszírozás tisztázása után — megkapta az aláírt tervezői szerződést. Az OMMI a tervek biztosításán túlmenően szakmai segítséget is ad a társulatnak. Generáltervezői feladatán kívül ezzel is segíti a kiemelt körzet talajvédelmi munkáinak eredményességét. ŰJSZERÜ, bonyolult, szerteágazó és nagyszabású feladat kezdődött az idén megyénkben. A beruházónak, tervezőknek és kivitelezőknek a munkák menetében számos nehézséggel kellett és kell megküz- deniök. Ez a nagy feladat csak úgy oldható meg jól, ha a továbbiakban az illetékes szervek kölcsönös segítséget nyújtanak egymásnak. Hogyan segít az anyagi érdekeltség Nógrád tsz-eiben? Irta; Jakab Sándor, a megyei pártbizottság első titkára Nograd megye termelő- szövetkezetei sajátos körülmények között gazdálkodnak. A hátrányos talaj- és domborzati viszonyokból adódó gondokat tetézi a munkaerő különleges ösz- szetétele. alakulása is. A szövetkezeti tagok száma jelenleg huszonnyolcezer- hatszáz. Nagy részük idős, hatvan éven felüli és ebből hozzávetőlegesen hétezer a nyugdíjas. Kevés a férfi, s elégtelen a munkaképes korúak aránya. A tagok többsége nő, s közülük nagyon sok — a salgótarjáni járásban például nyolcvankét százalékuk — iparimunkás — feleség. Ha a férfiak arányát vizsgáljuk, nem sokkal kedvezőbb a helyzet más járásokban sem A balassagyarmati járásból öt és fél ezren járnak budapesti, salgótarjáni, váci üzemekbe, építkezésekre. Ez a tény arra késztetetett bennünket, hogy a tsz-ben szükséges munkaerő biztosítására különös figyelmet fordítsunk. Túljutottunk a kezdés gondjain Munkaegységért aratnak Nadujfalu határában 105 holdnyi gabonát kézzel kell I aratni a felhőszakadások miatt. A kézi aratást ötven termelőszövetkezeti tag vállalta munkaegységben, s így remélhető, hogy ez is, mint a korábban megkezdett gépi aratás, zökkenőmentes lesz. A termelőszövetkezet elnöke: Kotroczó Ernő nemcsak ezért, másért is elismeréssel nyilatkozott a tagokról. Szavai szerint: asz- szonyok, férfiak egy emberként végzik a széna vágást, gyűjtési, ami az esőzések miatt sajnos két hét- ytel eltolódott. Inkább a háztáji maradjon, mondják, csak a közös állatai számára meglegyen a takarmány! Erre bizony nagy szükség van itt, mert a tervezett nyolc mázsa árpa helyett csak hat mázsára lehet számítani. A takarmányhiányt az előrelátó gazdák borsóval pótolták/ A harminc holdon elvetétt takarmányborsó a jelek szerint jóval magasabb ter- mésátlasot hoz a remélt- néL mindenki arányos hányadot például a feltört parlagterületből, a kapálásból és a betakarításból, vagy éppenséggel a málnaszedésből, s a takarmány betakarításból. Az elosztásnál figyelembe kellett1 venni a hagyományokat, bizonyos életszokásokat. Az ipari munkásfeleségek zöme például mindig hizlalt sertést, tartott szarvasmarhát. Ennek is köszönhető, 1 hogy megyénkben az allatsűrúség jelenleg is jobb az országos átlagnál. A szükséges abrakot régen harmados kapálással biztosították. A hízónevelés most is divat, amit mutat, hogy több mint hetvenezer sertés van háztáji, illetve egyéni tulajdonban, s ennek nagy része hízóba került. A hízók abrakszükségletenek biztosítása nehéz feladat, költséges dolog, de a tsz- től természetben kapott abrakkal jól jár a család. Ennek propagálására, megszervezésére felkértük a nőtanácsot, amely eddig eredményesen oldotta meg azt a feladatot, hogy az ipari munkás-feleségekből szerezzenek új meg új' munkaerőt. fizetés. A pásztói járás néhány borsót termelő községében, a balassagyarmati, a rétsági járás eper- és málna termő tsz-eiben naponta fizetnek és bizony, hajnali négy-öt órakor már dolgoznak, hogy az esti átvételnél minél több pénzhez juthassanak. Segítenek az ipari munkások is pa5ztalatainkat. úgy véljük, továbbra is következetesen kell dolgozni újabb módszerek kutatásán, a jelenlegiek tökéletesítésén. Zavartalan előrehaladásunkhoz mindenekelót' olyan nézeteket kell eloszlatni, hogy az iparból majc tömegesen jönfiek vissszs tsz-be, valamint azt, hog) munkaerőfelesleg lesz. A termelőszövetkezetek megszilárdításánál éppen ezért nagyon fontos szerepet szántunk az anyagi érdekeltségnek. Az élet a kérdést úgy tette fel: tudjuk-e a havi 1800-2200 forintot kereső bányász-, ipari munkás feleségét munkába állítani? Ráadásul az ipari munkások családtagjainál nem jelent vonzóerőt, még a társadalombiztosítás sem. hiszen nekik a férjük után járnak ezek a szolgáltatások. Alapos előkészítő munkával — Írásos és főleg szóbeli agitáci- óval, a párt, a mozgalmi, az állami szervek bevonásával — ajánlottuk az anyagi érdekeltség alkalmazását. Sok kérdés, számítás, vita, bizalmatlanság kisérte, amíg alkalmazták, igényelték. Helyenként találtak okot is a bizalmatlanságra. Az alapvető gondokon már túl vagyunk. Megnyertük a tagok bizalmát, az anyagi érdekeltség elve győzött és lényegében minden szövetkezetünkben alkalmazzák azokat a módszereket, amelyek segítségével tagok és családtagok érdekeltebbek a munkában, a nagyobb termelésben Az anyagi érdekeltség elvének alkalmazása azonban önmagában nem old meg minden kérdést. Továbbra is szükség van a politikai felvilágosító, szervező munkára, a reális üzem- szervezésre. Különösen vonatkozik ez a gyengébben működő szövetkezetekre. Ezt ismerték fel Bercelen, Galgagután, amikor a párt, valamint a tsz-vezetősége a tervkészítés idején ház- ról-házra járva szervezte a vállalásokat. Minthogy egyes munkafolyamatok jó dotálása vonzotta a tagokat, a falu vezetőinek meg kelleti oldaniuk ezt a problémát is. A tagok véleményét, javaslatát figyelembe véve, ezen úgy segítettek, hogy bizonyos munkákat kapcsoltak. Egyforma jusson mindenkinek a jóból és a rosszból — mondották a tagok. így kapott aztán A rétsági kezdeményezés A munkaerő növekedeset segíti, hogy a tsz-ek a háztáji területeket is e cél szolgálatába állították. A háztáji szerepét évről-év- re lemérhetjük az osztás idején épp úgy, mint a művelés során barmikor. Ezt használták fel a tsz-\ eze- tók, amikor általános gyakorlattá fejlesztették, hogy a háztájit a teljesített munkaegység, illetve a vállalás alapján osztják ki. Ezt az általános elvet azonban differenciáltan alkalmazzák. A nőknek kevesebbet kell teljesíteniük, illetve vállalniok, mint a férfiaknak — ami a munkában tölthető idő, és a díjazás miatt is helyesnek bizonyul. És épp így különbséget tesznek ott, ahol több a munkaerő, kevesebb munkaegység teljesítésére van szükség, mint ott, ahol a munkaerőben hiány mutatkozik. A háztájinak ily módon való kezelése eredményes, azért a tagok igazságérzetével, helyeslésével találkozik. A rétsági járásban az év elején elhatározták: megkeresik az alacsony jövedelmű, a nagycsaládos munkásokat a családi ház építőket, tudva, hogy nekik nagyobb szükségük van a pénzre, mint másóknak. Számításuk eredményesnek bizonyúlt. Nógrád községben például a szükségleten felül még negyven kataszt- rális hold kapás területre volt jelentkező. Nagyorosziban. Nőtincsen pedig június közepére már háromszor kapáltak meg a cukorrépát. A tsz-lagok családtagjai és a tsz-en kívüliek foglalkoztatásának eredményes formája a célprémium bevezetése. A szövetkeztek évi tervükben ezt megtervezik. hasznosan alkalmazzák. Érdemes megemlítem, hogy a zöldség- és a :gy.ü- mölcsszedésben igen bevált a teljesítés utáni azonnali Főleg olyan községekben, ahonnan sokan járnak az iparba dolgozni, a rétek a pillangósok kaszálására, az aratásra elsősorban vasárnapi munkásokat toboroznak. Az öntudaté» ipari munkások sok szép példával tesznek eleget a felkérésnek és eredményes munkát végeznek. Segítségük jó hatással van a tsz-tagok munkalendületére, .fegyelmére. A termelőszövetkezeti tagok egyéni érdekeltségével párhuzamosan évről-évre növekszik a közösen végzett munka értéke. A közös gazdaságokban — hasonlóan az ipari üzemekéhez — mind eredményesebben dolgoznak a szocialista munkabrigádok. Jelenleg százra tehető azoknak a tsz-csapatoknak a száma, amelyek már elérték a szocialista brigád címet, illetve küzdenek érte. A brigádok majd mindegyike nődolgozókból áll. A szövetkezet vezetői méltán dicsérik munkájukat, hiszen az általuk vállalt területen rendszerint túlteljesítik a termelési tervet. Ók, ha kell — nem ismernek vasárnapot, ünnepet. A szocialista brigádok mellett szép számmal vannak KISZ-brigádok, amelyek vagy területet vállalnak, vagy bizonyos munkákban segítenek. Az ifjúsági brigádok száma évről-évre nő. Bizonyság ez arra, hogy az ifjúság ma már más szemmel tekinti a mezőgazdaságot, de arra is, hogy a tsz-vezetőségekben is megváltozott az ifjúságról alkotott eddigi vélemény. Az ismertetett módszerek,' bár felsorolásuk korántsem teljes — Nógrád megyében eredményre vezettek. Ezt mi sem mutatja jobban, mint az, hogy a kapások területe, az egyéni időkhöz képest, körülbelül 20 százalékkal nőtt, a zöldségtermő terület pe- dik háromszor akkora, mint az átszervezés előtt volt. A cukorrépa vetés- területe az idén 20 százalékkal nagyobb a tavalyinál. A kapások megnövekedett területét tsz-tagja- ink és segítőik példás szorgalommal művelik meg. A kéziaratásra a vállalások megtörténtek. Megvannak a cséplőcsapatok is, s nincs egyetlen kapálatlan táblánk sem. Aki reálisan gondolVydu- tudja: az ipraból tömegest,- nem jönnek haza, ez nén is lenne helyes A gépe sítéssel, a vegyszerek al kalmazasának növekedő sével, ha nem is olyai mértékben, mint e'idig újabb erők aramlan.á a iparba. Munkaerő-felesleg tői azonban, megítélésen szerint, még sem kell tar tani. A munkaerő bővülés elsősorban a nők sorába: jelentkezik. Foglalkoz'ate suk viszont a terményíé ieségek arányainak meg változtatásával megoldhs to. Ezt szolgaija a gyű mölcsök — ebben is a be gyósolí. a csonthéjasok - területének megharomszc rozása, a zöldségtermes! tés további fejlesztése, á! tálában a belterjesség te vábbi fokozása. Nógrád megyében csakúgy, mint másutt - évről évre nő az igény a idényjellegű napközi, óv< dák iránt. Ez a gond egy< dűl állami erőből nem olt ható meg. Sajnos. kev< szövetkezeti vezető jutó el eddig a felismerési amikor az anyagi támogi tás szükségessége napiren< re került. Máshol közön bösség, kényelmesssg m:a az óvodák délután öt ói után már nem működne Van tennivaló az étkezt tésnél is. A munkába résztvevők közül mind tó ben igénylik a mell ételt. A földnjűvessaövetk zetek. sajnos nincsém erre felkészülve. Ezért salgótarjáni járás egy tsz-eiben a brigadokb; dolgozó asszonyok úgy s gitenek magukon, ho; megveszik a nyersanyag' és a brigád egy tagja c készíti ételüket. Munkaerő-gondjaink gépi ellátás oldaláról is j lentkeznek. Különös hiányát érezzük a trágy markoló, a trágyaszóró, kukorica- a burgonya-bei karító gépeknek, noha gépi ellátásban s a kém eszközök biztosításában . landó a fejlődés. Új feladatok Jó érzés elmondani, hö eddig még a legneheze kérdésekben is szót ért tünk a szövetkezetek gí dáival. Türelmes, meggj ző szavunk, következet« ségünk hozzájárult, ho egységesen sorakoztak a kitűzött célok meg) lósitására. A termésátlagok — egyéb feltételek változásával is — évről-évre nőnek. Tavaly cukorrépából holdanként 70 mázsával, kukoricából három mázsával termeltünk többet, mint az átszervezés előtt. Természetesen ennek arányában növekszik a tagok jövedelme. a szövetkeztek közös vagyona Felhasználva eddigi taTisztelet és elismerés har ján kell szólnunk a tsz- gok. különösen a nők, nyugdíjasok munkájúi Jövőben is emberség? türelemmel, a tagok tán gatásával oldjuk meg ránk varó, növekvő le datokat. (Síagjftían'í s V szabadság Július számiban.)
