Nógrád. 1964. június (20. évfolyam. 94-118. szám)
1964-06-10 / 101. szám
4 SŐGSAD 1964. június 16. szerda Á hasznos televíziózásról ANNAK a televíziós konferenciának, amelynek néhány hete Salgótarján adott otthont két napig, kultúnmunkások, népművelők számára rengeteg jól értékesíthető tanulsága volt. A televízió kétségtelenül ma már mindennapos életünk egyik igen fontos tartozéka.' Műsorával ilyen, vagy olyan formában felkelti figyelmünket a világ iránt, hat az érzelmeinkre, tudatunkra, ízlésünkre, szolgálja ismereteink bővülését. A televízió tehát korunk eddig ismert legjelentősebb népművelési eszköze. Sok szó esett • a konferencián arról: miben válhat a televízió az eddiginél is hasznosabb segítőtársunkká a népművelés nagy munkájában? S még több szó talán arról, mikép hasznosíthatnánk legeredményesebben azt a programot, amelyet a televízió nyújt? Ezzel kapcsolatban- többen beszéltek a mindent megnézés káros voltáról, s a helyes válogatás szükségességéről. Persze, hogy ki mit néz meg készülékében, ízléstől, érdeklődési körtől függő. Kipek-kinek egyénileg kell eldöntenie, mennyi legyen, amit szabadidejéből a képernyőnek áldoz, s mi az, amire a műsor folyamán áldozni kívánja. De az újdonság első hónapjai után mégiscsak rá kell jönnünk,. hogy a televízió, ha nem vigyázunk, zsarnokunkká válhat, elvon egyéb hasznos és szükséges foglalatosságoktól, kevesebb időnk jut egy-egy jó könyvre, kirándulásra mozira, színházra. Pedig ezeket minden sokoldalúsága mellett sem képes pótolni a televízió. Újból oda kanyarodunk hát vissza természetes kényszerűségből, hogy művelődésünk tudatossága érdekében szelektálnunk kell a műsoridő anyagát. Van miben válogatnunk ízlésünknek való műsortípusok szerint, s még így is tetemes időt tölt ki, amit televízió előtt ülünk, így Is komoly szellemi igénybevételt jelent az audio-vizuális közlés befogadása és & eredményes rendszerezése, feldolgozása. NEM lehet itt receptet ajánlani: mit válasszunk — filmet, színházi közvetítést, nyelvleckét, dokumentum összeállítást, szabadegyetemet, ismeretterjesztő tudományos műsort —, hisz a határok itt is, ott is gyakran összemosódnak, a műsorok egymásra utalnak, esetleg kapcsolódnak egymáshoz. Van, akinek érdeklődési skálája egyaránt reagál sportese- ményű műsorokra és szíh- házi közvetítésekre. De ugyanígy házasíthatnánk egyéb ellentétes, egymástól távoleső műfajokat. Ám mégis csak kell lennie valaminek, amivel a szelektáló munkát elvégezhetjük. Ahogy például különbséget teszünk a más-más korosz- tályúáknak szóló filmek között, épp úgy körülhatárolhatjuk azt a műsorterületet, amelynek nézését gyermekeink számára hasznosnak, vagy szükségesnek tarjuk. S ez az ő esetükben hatványozottan fontos is, hogy megtegyük a rendszertelen és szükségtelen szellemi beáramlásoktól távoltartsuk s már idejekorán ' szelekcióra szoktassuk őket. Károsan megterhelő lehet például a szellemi fejlődésre, ha az iskolatelevizió keretében olyan tanulmányi anyag figyelemmel kisérésére ösztökéljük a gyereket, amelynek befogadására talán évek múlva válik éretté s amely csak évek múlva lesz köteles tananyaga. így kell megkeresnünk a felnőtt műsorokban is azt a hasrizosat, szükségeset, amelyek tudásunkat, műveltségünket előbbre vihetik, nem válnak bennünk kaotikussá. Lépésről- lépésre a politika, gazdasági, tudományos, művészeti önfejlesztésben, ahogy a nyelvórákat sem kezdhetjük a haladók fokozatánál, ha az alapot nem sajátítottuk el. Különösen fontos ez a falusi életben, ahol — tudjuk —, nagy-nagy lemaradást kell pótolni. A tudatformáló munkában a televíziónak itt lehet leghatalmasabb szerepe. ha megfelelő kézben van a készülék kézelőgombja, ha a műsorok nem öncélú időtöltést szolgálnak. A salgótarjáni konferencia tapasztalata szerint ma már egyre többen vannak falusi népművelési vezetők, akik tudatos hasznosítói a tévé kínálta táruló lehetőségeknek, a televízió ismeretterjesztő műsorát szervesen beépítik sajátos, helyi ismeretterjesztő munkájukba, felhívják a figyelmet a különleges fontosságú adásokra s azok hatását gyakran ankétokkal mélyítik tovább. Az ilyen módon használt televízió valóban kincse az egész közösségnek s hatása nagymérvű szellemi gyarapodásban mérhető. EBBEN a feladatban művelődési klubok és társadalmi szervezetek is egyaránt sokat tehetnek. Barna Tibor Befogadási ünnepség a Salgótarjáni Acélárugyár Művelődési Házában A SZELESRETÄRT ablakokon már messziről beszűrődött nótájuk a gondosan feldíszített terembe, ahol a hosszan rakott fehér asztalokon hűvös bambi és édes cukrászcsemege várta. a vendégeket. A vendégeket, a Sztahanov úti általános iskola nyolcadikosait. Néhány év óta rendszeres szokássá lett a Salgótarjáni Acélárugyár Művelődési Házában a mindenkori végző általános iskolások ballagás utáni fogadása, s az idén sem feledkeztek meg róla. Befogadásnak is emlegetik ezt a művelődési házban, mert a felnőtté érlelődés első jelentős állomása a gyermekekben az általános iskolától való búcsú s első ünnepélyes alkalom, hogy az iskolán kívüli művelődés hajlékába úgy léphetnek, hogy annak különböző intézményeit magukénak érezzék. A BIRTOKBA adás és birtokba vétel öröme ez az alkalom minden esztendőben vendéglátóknak és vendégeknek. Ez volt most is. — Hamarosan elhagyjátok az iskolát — szólott vendégeihez Kovács József, a művelődési ház igazgatója —, azonban a szellemi fejlődést nemcsak az iskola padjai között lehet biztosítani, hanem itt, művelődési házunk falai között is. Ez az intézmény mindent elkövet majd annak érdekében, hogy szellemi igényeiteket, kulturált szórakozásotokat ki tudja elégíteni. Művelődési házunk kapui mindig nyitva állnak előttetek, szívesen látott vendégeink lesztek. Tóth András, az acélárugyár nagyüzemi KISZ-bizottság titkára az üzem és az ifjúsági szervezet nevében köszöntötte a vendégeket. — Tizennégy évesek vagytok — mondotta —, abba a korba érkeztetek, amikor felnőttekkel kerültök munkakapcsolatba, s a jogok mellett különböző kötelességeket jelent. Jelenti többek között a felnőtteknek jéró tisztelet- adást. Életetek új szakaszában segítőként oldalatokon áll a KISZ, amelynek tagjaivá lesztek. A TAGSÁGI könyvek kiosztását követően Szabó Istvánná tanárnő, úttörő csapatvezető köszönte meg a művelődési háznak a szíves vendéglátást, majd a fiatalok sorra járták a helyiségeket, s megismerkedtek azokkal a szórakozási és kulturálódási lehetőségekkel. amelyeket a művelődési ház tagjainak, — ezentúl nekik is rendszeresen nyújt. DC&tiyjxekv&L — röviden A női ruhákra az idén ált alában a karcsúsítás a jellemző. Képünkön egy selyem shantung kétrészes modell. BÍRÓ IMRE: EGY KLINIKA NEM HALHAT MEG... Grósz Emilnek, a kiváló magyar szemész profesz- szomak, a magyar műtéti sebészet megteremtőjének állít emléket ez a könyv. A szerző olvasmányos, végig lebilincselő stílusban tárja elénk a Mária utcai szemklinika életének egy napját, és ezen keresztül hű képet nyerhetünk nemcsak a klinikáról, az orvosok problémáiról, hanem az akkori tudományos élet küzdelmeiről, eredményeiről és kudarcairól is. Végigkísérjük Grósz Emil életét a klinikán, megismerjük bel- és külföldi tudományos sikereit, az orvosképzésért vívott bátor harcait, és az egységes magyar egészségügyért folytatott munkásságát. Nem életrajz ez a könyv, több ' , MOKSTOR (fásuiaS'zUf&os' Második fejezet A REJTÉLY TOVÁBB BONYOLÓDIK pet sem ideges. A társaság negyedik tagja elmélyül ten szemléli az ablak- függöny mintázatát. Se nem ideges, se nem kíváncsi. Látszólag. — Eleinte azt hittük, őrnagy elvtárs — folytatta tájékoztatóját a tévé osztály vezető jé —, hogy rossz tréfáról, gyerekes heccről van szó. Tévedtünk. A panasztevők készségesen körózsadombi Gyöngyharmat utca három épületét, a 37- es, a 39-es és a 41-es számú bérházakat foglalja magában. Másutt mindenütt szabályosan létt vége a filmnek. Néhány reklamálóval sikerült ma- délelőtt személyesen is beszélnünk. Fenntartják állításaikat. Meg kell jegyeznem, hogy a mi egyik munkatársunk is ott lakik. Van, amikor a vendég ideges, van, amikor a vendéglátó. A színházban többnyire a színészek idegeskednek, és a nézők nyugodtak. Néha túlságosan is. Pályaudvaron főként az utasok idegesek, a vasutasok viszont megőrzik szobor-nyugalmukat. Más a helyzet a Közértekben, csúcsforgalom idején. Ideges a kedves vevő, mert kutyába se veszik, ideges az eladó is, mert állítólag mindenki előbb jött. A Népstadionban is mindenki izgul a bajnoki mérkőzéseken. Kivéve a pereceseket és a játékosokat. És a renőrségen? A Budapesti Kapitányság második emeletének modernül berendezett sarokszobájában négy férfi ül. Kettő közülük szem- melláthatóan nagyon ideges. Egyikük a Televízió lebonyolítási osztályának vezetője, a másik ugyanott — üzemmérnök. Az íróasztal mögött helyet- foglaló egyenruhás rendőrtiszt arcán feszült figyelem tükröződik, de csöpzölték nevüket, lakcímű- a 41-es számú épület mákét. Furcsa módon, mind-' sodik emeletén. Az ő tanyáján egyetlen háztömb- pasztalatai tökéletesen bői valók. Ez a háztömb a megegyeznek a többiekével. Ez a helyzet. A renőrtiszt felállt Íróasztala mögül. Néhányszor végigsétált vendégei előtt. — Pontosan mit várnak tőlünk ezzel az üggyel kapcsolatban? — fordult végül a panasz bejelentőjéhez. — Természetesen, hogy a lehető leggyorsabban derítsék ki, voltaképpen mi történt tegnap este? Ki és milyen céllal zavarta meg a műsort, sugározta saját felvételét? Felesleges magyarázkodom, micsoda erkölcsi, politikai, pedagógiai károk származhatnak abból, ha az ismeretlen) egyén a jövőben, esetleg már szélesebb nézőközönség előtt, .egyszerűen belevetít, belebeszél a hivatalos műsorba, vagy kénye- kedve szerint saját adásait sugározza helyette. A televíziót milliók nézik naponta. Az őrnagy figyelmesen hallgatta az érvelést. Esrv i barnára pácolt faládikából cigarettát halászott elő, odaütgette a kezefejéhez. Rágyújtott. annál. Koráinak hű rajza, egy bátor és okos ember és a szűklátókörű társadalom összecsapása, melynek az a csalódottság az eredménye, amely élete alkonyán keserűvé tette ezt a kiváló embert. KOVÁCS LAJOS: A NÖORVOSNÄL Az élet a nők munkájával és megbetegedéseivel kapcsolatosan mindennap újabb és újabb problémákat vet fel. A könyv célja választ adni ezekre a kérdésekre, további tájékoztatást a laikust legjobban ér- . deklő nőgyógyászati megbetegedésekről és azok megelőzéséről. DR VIKAR GYÖRGY: „CSAK IDEGES PANASZ” A kitűnően megírt kis könyv a neurózisokról szól. Mindvégig lebilincselő stílusban, számtalan orvos- történeti példával, élettani kísérletek leírásával színesítve tisztázza az ideges tünetek lényegét, az ideg- rendszeri és hormonális hátteret, a reilexek és a stress szerepét. Ezt követően a hétköznapi életből vett példákon mutatja be a családi és a társadalmi konfliktusokat, az egyes neurotikus kórkép kialakulását és a gyógyulás lehetőségét. Különösen megkapó és rendkívül tanulságos a társadalmi beilleszkedés hibáiból eredő konfliktusok ábrázolása. A mű külön érdeme, hogy az anyag szemléltetését, a stílus élénkitését szolgáló esetek egyben megszívlelésre méltó életmódi tanácsok is. Ezenkívül mély gyökereket eresztett tévhiteket oszlat szét pl. a hipohondria helyes meghatározásával. Világnézetileg is fontos feladatot old meg azzal, hogy minden erőltetettség nélküf, közvetve antiidealista platt- íormot alakít ki a lelki problémák helyének meghatározásával
