Nógrád. 1964. június (20. évfolyam. 94-118. szám)

1964-06-10 / 101. szám

N de tiB T9&L Jdittos 1«. szerda. „Hát nem elégamagambaja Elmennek a burkolok — Se kilincs, se zár — Műemlékvédelem — Rejtjeles tervek Képeslap Nemtiből Az idén mintha valami nyál termelnek. Ekkora a személyes ügyek tóffedrame- 'q:önleges változás tör- kapás terület, amit a ki6- retes elintézésére. Ez te*~( <t volna a mátramind- létszámú tagság különö- szik a nemtieknek, 6 nem­—v»ÁTb-íi1 míáft krQfteben * -----­U ff rttrXn Óira Téf­Vw%mr mMn. Kovács István, két szé- kához. Már az alapokkal ként szerepel a mennye- csényi építkezés, a mező- rengeteg zűr volt, mert a zetvilágítás megoldása az gazdasági szakmunkáskép- talajvíz magasabban állt, építész terven, másként a ző iskola és az OTP amire a tervek alapján villanyszerelési terven, székház művezetője néhány számítottak. Végre kibújt hete rezignált hangulat- az épület a földből, de a ban van. Nem csodálom. A betonozással így is egy szakiskola építői vállalást hónapot késtek, mert a tettek: augusztus 15 he- vállalat — helyesen — lyett elsején adják át. Az megszüntette a vidéki egyemeletes, négytanter- vastelepeket. Hanem a ------­m es épület már áll, a vil- központiban akárhányszor szerint válasszon a két lanyszerelés kész, a kály- mentek, sosem kaptak be- megoldás közül hát hások dolgoznak. A héten tonvasat. Ráadásul a szer- kénytelen kivárni, trug az megjönnek az ÉM Kőfara- kezet aprólékos munkát illetékesek rászánják ma- á- követel, rengeteg zsaluzó gokat. De a tervező úgy látszik nem túlságosan siet, ami a befejezés újabb, fölösleges elhúzódását idé­Nem jón a tervező A művezető nincs abban a kényelmes helyzetben, hogy saját elhatározása gó Vállalat emberei, a lá­bazatot burkolni. Menne is deszka kéne hozzá, de az augusztus elsejei át- sincs elég. az adás, ha a parkettásokkal úgy nem járnak, mint a mozaiklap burkolókkal. A fele megvan, másik felét elvégezetlenül itt hagyták. Annakidején, mikor a lakók megjelentek, kevés­nek bizonyult a mozaik­lap. Akkor elrendelték a És akkor nem elég az ú elő. Más hibái is vad­embernek a maga baja, a nak a tervezésnek, még tervekkel sem tud zöldág- egyszerű összeadási hibák ra vergődni. A vasnak, jg Emiatt a művezetőnek költségek szempontjából, szinte rejtvényfejtőnek általában csak a fele van kell lennie, hogy elkerül- megtervezve — például. A jön jóvátehetetlen baklö- szikkaszto elhelyezései itt véseket. Kár, hogy az munkásokat innen másho- s«m oldották meg. Leg- az egyébként mutatós épü­vá Elmentek, s aznap Ut°bbíiped,lg. a Tnn,yeft le* alkotóját, a Nógrád me­megjött a hiányzó mozaik- Vllá®ítá? koruI kerekedett megyei tervező iroda ter- lap. Hasonlóképpen tör- a,nnyi buza-vona’ arJl?nT vezö-1ét hiába invitálják tént az asztalosokkal. Sem elegend<5 lenne az építkezés Szécsénybe. Nem jön. kilincs, sem zár nem volt egész időtartamára. Más- Cs. G. elegendő. ök is elvonul­tak, félmunkát hagyva ma­guk mögött. S akkor az embernek nem elég a sa ját baja, most az épület befejezésének a stádiumá­ban kerültek elő olyan problémák, amelyeket a tervezés vagy az előkészí­tés idején kellett volna megoldani. Mint például a szikkasztó elhelyezése. Birtokháborítás A községi tanács, az épí­tés megkezdése előtt az ideiglenes csatornázás mel­lett kardoskodott. Mivel a végleges megoldás a köz­ségi szennyvíz-csatorna hálózat megépítésének a függvénye. A tervező rá is állt az alkura, és a tan­kért szélén tűzte ki a szikkasztó helyét. Most a község, birtokháborítás cí­mén leállította a csator­názás, illetve a szikkasztó építését. Az az igazság, hogy ilyenkor mindenki a kivi­telezőt szidja. Akárcsak a várfal maradványainak a lebontása miatt. A várfal műemlékjellegű, Kovács az építési program és birtokában lévő tervek, rajzok értelmében lebon­tatta. Felsőbb intézkedés­re most a várfal csonkot eredeti állapotának meg­felelően vissza kell rakat­ni. Kényes az ügy, mert Kovács nem szeretné, ha barbárnak tartanák, aki nem tudja megbecsülni műemlékeket. Dehát nem elég neki a maga baja? Ha egyszer a tervben az volt, hogy a falat le kell bontani — lebontatta. An nál inkább, ' mert erről műemlévédelemről megvan a véleménye. A fal-csonk jelenlegi állapotában úgy sem érvényesül, illetve még rontja is az esztétikai összhatást. Ha eredeti for­májában újjáépítenék, az más. Csak hát efölött dön teni már nem a művezető kötelessége. Megszűnt, de nincs Akárcsak az OTP szék­ház tervei fölött. Február­ban kezdtek ehhez a mun­Megint sikerült Amióta társadalmi lény —, minden esetben ponto- az ember, szakadatlanul sán annyi vizet juttat el vaiskodik a természettel, a szomjas növényekhez, Élete örökös szépítésének amennyire és amikor szük- és gazdagításának feltétele ségük van rá. Képtelenség ez. Minden győzelem, min- nem arra gondolni —mily den új siker, amelyet örök meszire jutottunk már — harcában elér az ember — ha egyelőre még kezdő - haladás fokmérője is. nagy lépésként’is — a ré Ezért érdemes a hivata- gi világtól. Attól a világ los híradáson túl még kü- tói. amelyben a kis parcel lön felfigyelni arra a tény- Iákra nyomorított ember re, hogy a nép mai Ma- — még csak nem is remél- gyarországában — üzembe hette az aszálycsapás in­helyezték az első két tel- tézményes elhárítását, jesen automatizált öntöző- Az idézett híradásban berendezést. A kalocsaion- azonban nemcsak • a már tözőrendszer 4 község 8 elért eredmény érdekes, termelőszövetkezetét látja Maga a perspektíva talán el vízzel. A balatonaligai még érdekesebb. íme a pedig 3400 holdas szőlő törvény: A honfoglalás kultúrát táplál az éltető szüntelen folyamat — más- vízzal. más formában mindig új­Ez a két vizet továbbító ra kell kezdeni, az egyre automatizmus — mint va- boldogabb emberi életért... lamiféle gondolkodó lény —Np— Képünkön: Befejezés előtt áll a mák egyelése. Űőszövetkezet nemti tud művelni. A tsz veze- r^megységében. Az idő- tősége az idén már úgy . szerű munkáik jól halad- szakosította a munkát, ' nak. A termelőszövetkezeti hogy az, az egyes üzem­tagok szorgalmasan dől- egységekben lévő taglét- goznak, hogy időben befe- számmal arányban legyen, jezzék a kapálást. Ebben A nemtiek üzemegységve- az üzemegységben 30 hol- zetője, Végh Antal is nagy dón kukoricát, 10 holdon gondot fordít a tagok mun- mákot és 20 hoidon burgo- kakedvének „ápolására”, a Elkészült a Kistelek VII. akna kájuk után rendszeresen megkapják a havi 10 fo­rintos előleget. A kisteleki bányászok ma még hosszú utat tesz­nek meg, amíg a munka­helyre érnek. Elkészült azonban már az úgyneve­zett Kistelek VII. beszálló akna, amelynek mélyítését három évvel ezelőtt kezd­ték az aknamélyítők. Az új akna építésével két célt szolgálnak. Az egyik, hogy lerövidítsék a be és kiszál­lási időt. Ügy számolnak, hogy ezt az idővesztesé­get mintegy 60 százalékkal sikerül majd csökkenteni­ük. A távlati cél, hogy a ké­sőbb feltárásra kerülő já- , nosaknai új szénmező ré­szére is biztosítsák a be­szállást Az aknát már átadták és működik is, azonban a ak­namélyítők dolgoznak még a rakodó vágaton. Vere- bélyi Pál Tamás brigádja a múlt hónapban 16 mé­ter helyett 20 métert haj­tott ki és ezenkívül még 14 méteres hosszúságban a felső ívet is elkészítette. Az új beszálló akna mel­lé 500 személyes modern fürdőt és öltözőt is léte­sítenek. Az építkezését a második félévben megkez­dik és jövőre adják át. Messzire ellátszik az új, modern aknaház Verebélyi Pál Tamás brigádja a rakodó vágatot fa­lazza. »KOPPANy tyukáiz- parlamen l Bizonyos locsi-fecsi ele­mek az utóbbi, időkben az­zal kezdték idegesíteni mo­dem juhászainkat, hogy a juhtenyésztés művészeté­nek „lőttek”, hogy az ősi juhászat hamarosan „bead­hatja a kulcsot’• s amiként a lovak hovatovább kivesz­nek a magyar tájakról, azonképpen kiveszésre ítél­te a gépkorszak a juhokat is. És a leghatásosabb ijesztgetés céljából hozzá­tették: „Gyapjúra nincs szükség többé, teljesen ki­szorítja a műszál.” No, erre a juhászok, az ősi juhászvirtusnak megfe­lelően — utánanéztek a dolognak. Ezt azzal kezd­ték, hogy mintegy százhú­szon — a szakma legkivá­lóbb mesterei — egybe­gyülekeztek a csabai városi tanács dísztermében. Sza­bályos parlamentáris kere­tek között, előadókkal, szakemberekkel és a saját hozzászólásaikkal megvi­tatták az ügy környülállá- sát. A vita eredményét az elnök a következőképpen enunciálta: — A nagyarányú műszál­felhasználás éppen nem csökkenti, sőt, fokozza a gyapjútermelés jelentősé­gét. Jó minőségi anyag megfelelő minőségű gyapjú nélkül egyelőre nem igen létezik. Mivelhogy a gyap­jút jelenleg még nem a gé­pek, hanem a birkák szol­gáltatják, sürgősen j vítani kell ezen négylábúak hely­zetén. Jó legelőt, jó elhe­lyezést, megfelelő takar­mányozást és szakszerű gondozást kell biztosítani nekik. Nem igaz az a ba­bona sem, hogy a juh meg­él ott is, ahol más jószág már nem talál élelmet. A juhászparlament ered­ményes munkát végzett. Megkérdezték őket• felel­tek, csillogtatták szaktudá­sukat. Hát lehetséges volt ez régebben, bármikor az­előtt, amikor a juhászem­bert csak félig-meddig vet­ték emberszámba? — PP —

Next

/
Oldalképek
Tartalom