Nógrád. 1964. június (20. évfolyam. 94-118. szám)
1964-06-11 / 102. szám
1984. június 11. csütörtök NÖGRlD 5 / Miért kev»iil sokba a 9«miiiikaerő-liulláiii%ás9S A szocializmus építése a népgazdaság nagyarányú fejlesztése megszüntette hazánkba na munkanélküliség veszélyét. Ma már egyre nagyobb mértékű a munkaerőhiány. A munkalehetőségek növekedésével mind gyakoribbá váltak a vállalatoktól való ki- és belépések. Sok szó esik manapság arról, hogy a munkaerő-hullámzás — a munkahelyeken egymást felváltó munkások igen magas száma — nagy kárt okoz a népgazdaságnak és érzékenyen érinti közvetlenül a dolgozókat is. Ki és belépések Vállalatainknál rendelkezésre állnak azok az adatok, amelyekből a munkaerő-hullámzás mértékét — egy adott időszakra — meg lehet állapítani. Ezek a számok sok helyen igen szomorú képet mutatnak. A vállalatok, egy részénél a kilépett és újonnan felvett munkások száma megegyezik, tehát a felvételeket kizárólag a kilépők pótlása tette szükségessé. Találkozunk olyan esetekkel is, ahol csak részben találtak pótlást. A vállalatoknál kilépések és belépések — egy év alatt — többszázezer esetben fordulnak elő. Vagyis többszázezer azoknak a munkásoknak a száma, akik egy év alatt különböző munkahelyeken „váltják egymást'’. Vannak nagy számmal olyanok is, akik égy év alatt többször cserélnek munkahelyet. Az észlelhető munkaerőhullámzásnak csak kisebb hányadára van elfogadható ok. Indokolt a váltás pl. ha a termelés érdekében az üzemek egymásközt megállapodnak a munkások áthelyezésében, vagy — ritkább esetben — a munkások cseréjében. Szükségszerű az új dolgozók felvétele pl. nyugdíjasok pótlására is. Alacsonyabb teljesítmény A felesleges létszám mozgás zavarja a termelés folyamatosságát. mennyiségi és minőségi károkat okoz és a termelési költségek növekedését idézi elő. Az újonnan belépő munkavállaló a kezdeti időben általában alacsonyabb munkateljesítménnyel dolgozik, mint aki huzamosabb ideje van munkahelyén. Ez a lemaradás több üzemben végzett vizsgálatok tapasztalata alapján sok esetben a 30 %-ot is eléri. A munkahelyét változtató legtöbb dolgozó nem gondol arra, hogy új üzemében a begyakorlás! idő heteket, sokszor hónapokat is igénybe vesz. Ezért sokan elkeseredetten tapasztalják, hogy a remélt magasabb jövedelem helyett hosszabb-rövidebb ideig a korábbinál alacsonyabb lesz a keresetük. — Az alacsonyabb kereset mögött szükségszerűen alacsonyabb termelés van, igy a vállalatot is komoly termelési kiesés sújtja. Ez a termelés kiesés csak egy fő váltósra számítva évente több-ezer forint kárt jelent. Az egész ipart tekintve százmilliókat. Vagy lássuk a másik komoly gondot: a minőség ügyét. Bizonyos, hogy azok a munkavállalók, akik huzamosabb ideje egy munkamarnom ͧP»i: A lucernás brigád Március 25-én alakították levágták, a tarlóporzást meg megyénkben a lucer- pedig mindenütt befejez- na és a vöröshere megter- ték. Soronlevő feladat: az mesztési ankéton a Tes- aranka fertőzöttség elleni sedik Sámuel magtermesz- védelem és a második nö- tési brigádot. A járási bri- vedék időben való levágá- gádot nyolc termelőszövet- sa és betakarítása, kezeti brigád alkotja. Az öt járási brigád pedig a — sz — megyei brigádot hozta létre. A megalakulás célja a lucerna és a vöröshere soronlevő munkájának időben való elvégzése, a magtermelési átlag növelése. A brigád megalakítása nagy visszhangra talált a megye szövetkezeteiben. Az érsekvadkerti szövetkezet brigádja versenyre hívta ki a járás többi magtermesztési brigádját. A járás pedig a megye többi járásainak küldte el a kihivási feltételt, A verseny feltételei a következők: október 15-ig 94 százalék alaptisztaságú mag átadása. Kapáslucernánál holdanként 150 kilós sűrűsoros lucernánál és vörösherénél pedig á holdankén- ti 110 kilós átlagtermés elérése. A brigádban megszervezték, hogy figyelemmel kisérik az aranka fertőzött- séget. — Ebben az évben jóval kedvezőbbek a kilátások a tavalyinál. A tsz-ek soronlevő feladatokat időben elvégezték. A lucernánál az első növedéket területen dolgoznak, jobban tudják teljesíteni a minőségi követelményeket is. A munkahelyüket gyakran változtató dolgozónak is sok közük van ahhoz, hogy gyakran minőségileg hibás termékek kerülnek ki a gyárakból. Nem is beszélve a selejtes termékek gyártásáról, ahol a felhasznált anyag és munka is kárbavész azáltal, hogy a munkadarabot a munkafolyamat egy bizonyos szakaszában — a gyakorlatlanság miatt — hozzá nem értő módon munkálták meg. Üzemi szakemberek véleménye szerint az újannan belépett munkavállalók 10- 15 %-kal több sei ej tét gyártanak, mint a régi gyakorlott dolgozók. A termelés kiesés értékéhez tehát hozzá kell számítani az osztálj'on és selejtes termékekből származó vesztességeket is. __ É vi ötezer forint Tovább lehet még sorolni azokat a károkat, amelyeknek együttes összege — egy munkahelyet változtató dolgozóra vetítve — az iparban meghaladja évenként az ötezer forintot. Ennek népgazdasági hatása pedig két milliárd forint. Kimondani is döbbenetes. Ekkora vesztességet még, ha nagyon gazdagok lennénk sem engedhetnénk meg magunknak. El kell hogy gondolkodjon ezen minden felelősséggel dolgozó munkás és gazdasági vezető. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy a vállalatoknál, a munkahelyeken a vezetés színvonalának emelésével, a jó üzemi légkör megteremtésével a dolgozókkal szemben tanúsított emberséges bánásmóddal, a munkafegyelem szigorításával, a szociális juttatások igazságos elosztásával, olyan körülmények megteremtése szükséges, ami az indokolatlanul munkahelyet, cserélők számának lényeges csökkenéséhez vezet. Ezt kívánja meg tőlünk a népgazdasági és az egyéni érdek egyaránt. dr. Magyar Lajosné Fejlődő állattenyésztés sok bosszúsággal Az etesi termelőszövetkezetben majd minden tekintetben kielégítően fejlődik az állattenyésztés. A szarvasmarha tenyésztés eredményei is jók. A Kotrocó-pusztai tehenészetben az istálló falán kifüggesztették az éves terv számait. Eszerint 750 hektoliter tejre szerződött a tsz, 143 hektolitert pedig a tagoknak ad el. Azt is pontosan meghatározták, hogy mennyit fogyasztanak el a borjak. Ez a terv teljesíthető, sőt túlteljesíthető, mert Etesen minden tehéntől 2 700 liter tejet fejnek évente. Sok jól tejelő tehénnel rendelkeznek. A fejési átlag 12,8 liter, az istállóátlag is megközelíti a 7,5 litert. A tej zsírszázaléka pedig rendszeresen 3,8-4 százalék. Az utóbbi időkben kétszer is dicséretet kaptak a tejipartól. (Kár, hogy a sok bosszúságot okozó lyukas tejeskannáikat nem siet kicserélni a szécsényi tejüzem!) Ez a tehenészet már a jobbak közé tartozik, megközelíti az évi 3000 literes tej termelési átlagot. Mindez a szakszert takarmányozásnak, gondozásnak köszönhető. A tehenészek évek óta egy helyen dolgoznak, munkájuk minden fortélyát ismerik. A tehenek április közepétől novemberig legelnek és naponta 2-2 kilogramm abrakot kapnak. A téli bőséges takarmányozást az elegendő takarmánytermés biztosítja. Az etesiek az állatállomány számának megfelelő területen termelnek őszi keveréket bükkönyt, csalamádét, silókukoricát és természetesen lucernát, lóherét. Az első kaszálás 8-10 mázsa lucernát adott holdanként. A lekaszált lucernát kényszerűségből petrencék- be kellett hordani, mert a május 20-i határidőre nem készült el a hideglevegős szénaszárító. Tálán a későbbi kaszálások megkezdéséig a somosi termelőszövetkezet építőbrigádja is elkészíti a szénaszárítót. Az etesiek az idén 22 hízottmarhát akarnak értékesíteni. Az első tíz jószágot e hónapban adják át, a többit pedig novemberben. A hízlalási eredmények is szépek, mert az előírt hízlalási időn belül elérik a jószágok a 450- 460 kilogrammos súlyt. A sertéshízlalás eredményeivel még elégedetlenek. Ugyanis Etesen 8-9 hónap alatt hizlalnak 110-120 kilóéra egy-egy sertést. Kizárólag táppal etetnek. Az idén 130 hízottsertésre szerződtek, a hízókat az év második felében adják le. A jelenlegi sertésállomány bőségesen biztosítja az idei és a következő évi hízóalapanyagot. Az etesiek hideglevegős szénaszárítója úgy készül, mint a Luca-széke. Vajon a második kaszálást ezen száríthatják-e már? INDUL Az időjárás közbeszólt Nagy a forgalom a MEK héhalmi telepén. Teherautó-monstrumok tolatnak a szűk udvarra, hogy megrakják tizenhéttonnás gyomrukat a rakodó munkások. Megkezdődött a zöldborsó-szüret; indul a AZ EXPORTBORSO- A MÉH igénye szerint—Útirány: Csehszlovákia HAZAFELÉ w, W M ::< H jp: ' * ípm- ’<! |v Alkonyaikor kisebb-nagyobb csoportokban indulnak hazafelé a nádújfalusiak a földekről. Az otthonaikba igyekvő asszonyok tréfálkoznak az úton: hiszen eltelt egy nap, ennyivel is kevesebb a kapálnivaló zöldborsó külföldre. Május végén már alapos a készülődés a pásztói járás déli részén. Két közös gazdaság, a palotási és a héhalmi termelőszövetkezet foglalkozik itt már' évek óta zöldborsó termesztéssel. Mindkettő gén jóminőségű, exportra alkalmas borsót termel. Az utóbbi időben felzárkózott a borsótermelők közé a szurdokpüspöki, hasz- nosi és mátraszölősi termelőszövetkezet is. Az idén a palotásiak kezdték a szüretet. A nagy ponyvás teherautók az első szedést szállítják Csehszlovákiába. Egyszerre két autóra rakodnak. ízléses ládákba öntik a borsót, mérlegelik. Markó Ferenc telepvezető irányítja a gyors, pontos rakodást. — Csak óvatosan! — figyelmezteti az egyik rakodót. Miközben a kérdéseimre válaszol a félszeme a munkásokat figyeli. — Az idén június 4*én kezdtük a borsóátvételt. A palotásiak jelentkeztek előbb. De egy-két nap múlva jönnek a héhalmiak is. Az idén 90 vagon zöldborsót vesz át Nógrádban a MEK. A MÉK-telepről átmentünk Palotásra a borsószedőkhöz. Az asszonyok és lányok — lehétek vagy kétszázan — szorgalmasan hajladoznak egy húszhoí- das táblán. Papp Ferenc és Kovács József brigádja. Szűcs Józsi bácsi, a palotási termelőszövetkezet egyik üzemágvezs- tője gondterhelten nézegeti a termést. — Eső kellene, mert minden lepusztul. Az express még megteremett valahogyan, de mi lesz a többivel? A szedők, akik második napja hajnal négytől késő estig szedik, nincsenek megelégedve a terméssel. Bizony tavaly könnyebb volt a kereset is, hiszen nem 20—22 mázsát, hanem 35-öt termett a föld. Egy nap alatt többet tudnak szedni, s ennek arányában nagyobb • volt a munkaegység szerinti kereset is. A legtöbben azonban ilyen körülmények között is leszedik naponta a 90-100 kilót. S ha több fáradsággal is, de így is megkeresik naponta a 60-70 forintot. Olyanok is vannak, mint Pintér Sándorné, aki az első napon 123 kilogrammot szedett. A palotásiak gondosan, a MEK igénye szerint, a legmegfelelőbb érettségben szedik a borsót. A palotási borsó már eljutott Pozsonyba, Besztercebányára, vagy éppen Prágába. De indulnak a további szállítmányok is.
