Nógrád. 1964. június (20. évfolyam. 94-118. szám)

1964-06-11 / 102. szám

1984. június 11. csütörtök NÖGRlD 5 / Miért kev»iil sokba a 9«miiiikaerő-liulláiii%ás9S A szocializmus építése a népgazdaság nagyarányú fejlesztése megszüntette ha­zánkba na munkanélküli­ség veszélyét. Ma már egyre nagyobb mértékű a munkaerőhiány. A mun­kalehetőségek növekedésé­vel mind gyakoribbá vál­tak a vállalatoktól való ki- és belépések. Sok szó esik manapság arról, hogy a munkaerő-hullámzás — a munkahelyeken egymást felváltó munkások igen magas száma — nagy kárt okoz a népgazdaságnak és érzékenyen érinti közvetle­nül a dolgozókat is. Ki és belépések Vállalatainknál rendel­kezésre állnak azok az ada­tok, amelyekből a munka­erő-hullámzás mértékét — egy adott időszakra — meg lehet állapítani. Ezek a számok sok helyen igen szomorú képet mutatnak. A vállalatok, egy részénél a kilépett és újonnan fel­vett munkások száma meg­egyezik, tehát a felvétele­ket kizárólag a kilépők pótlása tette szükségessé. Találkozunk olyan esetek­kel is, ahol csak részben találtak pótlást. A vállalatoknál kilépések és belépések — egy év alatt — többszázezer eset­ben fordulnak elő. Vagyis többszázezer azoknak a munkásoknak a száma, akik egy év alatt különbö­ző munkahelyeken „vált­ják egymást'’. Vannak nagy számmal olyanok is, akik égy év alatt többször cserélnek munkahelyet. Az észlelhető munkaerő­hullámzásnak csak kisebb hányadára van elfogadható ok. Indokolt a váltás pl. ha a termelés érdekében az üzemek egymásközt megállapodnak a munká­sok áthelyezésében, vagy — ritkább esetben — a munkások cseréjében. Szükségszerű az új dolgo­zók felvétele pl. nyugdíja­sok pótlására is. Alacsonyabb teljesítmény A felesleges létszám moz­gás zavarja a termelés fo­lyamatosságát. mennyiségi és minőségi károkat okoz és a termelési költségek növekedését idézi elő. Az újonnan belépő mun­kavállaló a kezdeti időben általában alacsonyabb munkateljesítménnyel dol­gozik, mint aki huzamo­sabb ideje van munkahe­lyén. Ez a lemaradás több üzemben végzett vizsgála­tok tapasztalata alapján sok esetben a 30 %-ot is eléri. A munkahelyét vál­toztató legtöbb dolgozó nem gondol arra, hogy új üzemében a begyakorlás! idő heteket, sokszor hóna­pokat is igénybe vesz. Ezért sokan elkeseredetten tapasztalják, hogy a remélt magasabb jövedelem he­lyett hosszabb-rövidebb ideig a korábbinál alacso­nyabb lesz a keresetük. — Az alacsonyabb kereset mögött szükségszerűen alacsonyabb termelés van, igy a vállalatot is komoly termelési kiesés sújtja. Ez a termelés kiesés csak egy fő váltósra számítva éven­te több-ezer forint kárt jelent. Az egész ipart te­kintve százmilliókat. Vagy lássuk a másik komoly gondot: a minőség ügyét. Bizonyos, hogy azok a munkavállalók, akik huza­mosabb ideje egy munka­marnom ͧP»i: A lucernás brigád Március 25-én alakították levágták, a tarlóporzást meg megyénkben a lucer- pedig mindenütt befejez- na és a vöröshere megter- ték. Soronlevő feladat: az mesztési ankéton a Tes- aranka fertőzöttség elleni sedik Sámuel magtermesz- védelem és a második nö- tési brigádot. A járási bri- vedék időben való levágá- gádot nyolc termelőszövet- sa és betakarítása, kezeti brigád alkotja. Az öt járási brigád pedig a — sz — megyei brigádot hozta lét­re. A megalakulás célja a lucerna és a vöröshere soronlevő munkájának idő­ben való elvégzése, a mag­termelési átlag növelése. A brigád megalakítása nagy visszhangra talált a megye szövetkezeteiben. Az érsekvadkerti szövet­kezet brigádja versenyre hívta ki a járás többi magtermesztési brigádját. A járás pedig a megye többi járásainak küldte el a kihivási feltételt, A ver­seny feltételei a követke­zők: október 15-ig 94 szá­zalék alaptisztaságú mag átadása. Kapáslucernánál holdanként 150 kilós sűrű­soros lucernánál és vörös­herénél pedig á holdankén- ti 110 kilós átlagtermés elérése. A brigádban megszervez­ték, hogy figyelemmel ki­sérik az aranka fertőzött- séget. — Ebben az évben jó­val kedvezőbbek a kilátá­sok a tavalyinál. A tsz-ek soronlevő feladatokat idő­ben elvégezték. A lucer­nánál az első növedéket területen dolgoznak, job­ban tudják teljesíteni a minőségi követelményeket is. A munkahelyüket gyak­ran változtató dolgozónak is sok közük van ahhoz, hogy gyakran minőségileg hibás termékek kerülnek ki a gyárakból. Nem is be­szélve a selejtes termékek gyártásáról, ahol a felhasz­nált anyag és munka is kárbavész azáltal, hogy a munkadarabot a munka­folyamat egy bizonyos sza­kaszában — a gyakorlatlan­ság miatt — hozzá nem ér­tő módon munkálták meg. Üzemi szakemberek véle­ménye szerint az újannan belépett munkavállalók 10- 15 %-kal több sei ej tét gyártanak, mint a régi gyakorlott dolgozók. A ter­melés kiesés értékéhez te­hát hozzá kell számítani az osztálj'on és selejtes termé­kekből származó vesztessé­geket is. __ É vi ötezer forint Tovább lehet még sorol­ni azokat a károkat, ame­lyeknek együttes összege — egy munkahelyet vál­toztató dolgozóra vetítve — az iparban meghaladja évenként az ötezer forintot. Ennek népgazdasági hatá­sa pedig két milliárd fo­rint. Kimondani is döbbe­netes. Ekkora vesztességet még, ha nagyon gazdagok lennénk sem engedhetnénk meg magunknak. El kell hogy gondolkod­jon ezen minden felelős­séggel dolgozó munkás és gazdasági vezető. Nem le­het eléggé hangsúlyozni, hogy a vállalatoknál, a munkahelyeken a vezetés színvonalának emelésével, a jó üzemi légkör megte­remtésével a dolgozókkal szemben tanúsított ember­séges bánásmóddal, a mun­kafegyelem szigorításával, a szociális juttatások igaz­ságos elosztásával, olyan körülmények megteremté­se szükséges, ami az indo­kolatlanul munkahelyet, cserélők számának lénye­ges csökkenéséhez vezet. Ezt kívánja meg tőlünk a népgazdasági és az egyéni érdek egyaránt. dr. Magyar Lajosné Fejlődő állattenyésztés sok bosszúsággal Az etesi termelőszövet­kezetben majd minden te­kintetben kielégítően fej­lődik az állattenyésztés. A szarvasmarha tenyésztés eredményei is jók. A Kotrocó-pusztai tehe­nészetben az istálló falán kifüggesztették az éves terv számait. Eszerint 750 hektoliter tejre szerződött a tsz, 143 hektolitert pedig a tagoknak ad el. Azt is pontosan meghatározták, hogy mennyit fogyasztanak el a borjak. Ez a terv tel­jesíthető, sőt túlteljesíthe­tő, mert Etesen minden te­héntől 2 700 liter tejet fej­nek évente. Sok jól tejelő tehénnel rendelkeznek. A fejési át­lag 12,8 liter, az istállóát­lag is megközelíti a 7,5 li­tert. A tej zsírszázaléka pedig rendszeresen 3,8-4 százalék. Az utóbbi idők­ben kétszer is dicséretet kaptak a tejipartól. (Kár, hogy a sok bosszúságot okozó lyukas tejeskannái­kat nem siet kicserélni a szécsényi tejüzem!) Ez a tehenészet már a jobbak közé tartozik, meg­közelíti az évi 3000 lite­res tej termelési átlagot. Mindez a szakszert takar­mányozásnak, gondozásnak köszönhető. A tehenészek évek óta egy helyen dol­goznak, munkájuk minden fortélyát ismerik. A tehe­nek április közepétől no­vemberig legelnek és na­ponta 2-2 kilogramm ab­rakot kapnak. A téli bősé­ges takarmányozást az ele­gendő takarmánytermés biztosítja. Az etesiek az ál­latállomány számának megfelelő területen termel­nek őszi keveréket bük­könyt, csalamádét, silóku­koricát és természetesen lucernát, lóherét. Az első kaszálás 8-10 mázsa lucer­nát adott holdanként. A lekaszált lucernát kényszerűségből petrencék- be kellett hordani, mert a május 20-i határidőre nem készült el a hidegle­vegős szénaszárító. Tálán a későbbi kaszálások meg­kezdéséig a somosi terme­lőszövetkezet építőbrigád­ja is elkészíti a szénaszá­rítót. Az etesiek az idén 22 hízottmarhát akarnak érté­kesíteni. Az első tíz jószá­got e hónapban adják át, a többit pedig november­ben. A hízlalási eredmé­nyek is szépek, mert az előírt hízlalási időn belül elérik a jószágok a 450- 460 kilogrammos súlyt. A sertéshízlalás eredmé­nyeivel még elégedetlenek. Ugyanis Etesen 8-9 hónap alatt hizlalnak 110-120 ki­lóéra egy-egy sertést. Ki­zárólag táppal etetnek. Az idén 130 hízottsertésre szerződtek, a hízókat az év második felében adják le. A jelenlegi sertésállomány bőségesen biztosítja az idei és a következő évi hízó­alapanyagot. Az etesiek hideglevegős szénaszárítója úgy készül, mint a Luca-széke. Vajon a második kaszálást ezen száríthatják-e már? INDUL Az időjárás közbeszólt ­Nagy a forgalom a MEK héhalmi telepén. Teherau­tó-monstrumok tolatnak a szűk udvarra, hogy meg­rakják tizenhéttonnás gyomrukat a rakodó mun­kások. Megkezdődött a zöldborsó-szüret; indul a AZ EXPORTBORSO- A MÉH igénye szerint—Útirány: Csehszlovákia HAZAFELÉ w, W M ::< H jp: ' * ípm- ’<! |v Alkonyaikor kisebb-nagyobb csoportokban indulnak hazafelé a nádújfalusiak a földekről. Az otthonaikba igyekvő asszonyok tréfálkoznak az úton: hiszen eltelt egy nap, ennyivel is kevesebb a kapálnivaló zöldborsó külföldre. Május végén már alapos a készülődés a pásztói já­rás déli részén. Két kö­zös gazdaság, a palotási és a héhalmi termelőszövet­kezet foglalkozik itt már' évek óta zöldborsó ter­mesztéssel. Mindkettő gén jóminőségű, exportra alkalmas borsót termel. Az utóbbi időben felzár­kózott a borsótermelők kö­zé a szurdokpüspöki, hasz- nosi és mátraszölősi ter­melőszövetkezet is. Az idén a palotásiak kezdték a szü­retet. A nagy ponyvás te­herautók az első szedést szállítják Csehszlovákiába. Egyszerre két autóra rakodnak. ízléses ládákba öntik a borsót, mérlegelik. Markó Ferenc telepveze­tő irányítja a gyors, pon­tos rakodást. — Csak óvatosan! — figyelmezteti az egyik ra­kodót. Miközben a kérdé­seimre válaszol a félsze­me a munkásokat figyeli. — Az idén június 4*én kezdtük a borsóátvételt. A palotásiak jelentkeztek előbb. De egy-két nap múl­va jönnek a héhalmiak is. Az idén 90 vagon zöld­borsót vesz át Nógrádban a MEK. A MÉK-telepről átmen­tünk Palotásra a borsó­szedőkhöz. Az asszonyok és lányok — lehétek vagy kétszázan — szorgalmasan hajladoznak egy húszhoí- das táblán. Papp Ferenc és Kovács József brigád­ja. Szűcs Józsi bácsi, a palotási termelőszövet­kezet egyik üzemágvezs- tője gondterhelten nézegeti a termést. — Eső kellene, mert minden lepusztul. Az ex­press még megteremett valahogyan, de mi lesz a többivel? A szedők, akik második napja hajnal négytől késő estig szedik, nincsenek megelégedve a terméssel. Bizony tavaly könnyebb volt a kereset is, hiszen nem 20—22 mázsát, hanem 35-öt termett a föld. Egy nap alatt többet tudnak szedni, s ennek arányában nagyobb • volt a munka­egység szerinti kereset is. A legtöbben azonban ilyen körülmények között is le­szedik naponta a 90-100 kilót. S ha több fáradság­gal is, de így is megke­resik naponta a 60-70 fo­rintot. Olyanok is vannak, mint Pintér Sándorné, aki az első napon 123 kilo­grammot szedett. A palotásiak gondosan, a MEK igénye szerint, a legmegfelelőbb érettség­ben szedik a borsót. A palotási borsó már eljutott Pozsonyba, Besz­tercebányára, vagy éppen Prágába. De indulnak a további szállítmányok is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom