Nógrád. 1964. június (20. évfolyam. 94-118. szám)

1964-06-11 / 102. szám

6 nőgrab 1964. június 11. esút&rtOfc A 34 ■es törvény | Tegyük a dolgosók kosos ügyévé as áj munkásvédelmi törvény megvalósítását ez év áprilisában lépett hatályba Népköztár­saságunk Elnöki Tanácsá­nak a munkásvédelem szabályozására vonatkozó 1963. évi 34. számú tör­vényerejű rendelete. A dolgozók egészségének és testi épségének vé­delmét eddig is törvé­nyek írták elő. En­nek eredményeként ja­vultak is a munkakörül­mények, de még mindig jelentős, számban acjódnak olvan balesetek, amelyek társadalmi összefogással megelőzhetők lehetnének. Az új munkásvédelmi törvény tovább növeli a vállalati szervek önállósá­gát és felelősségét, s az eddiginél sokkal jobban éeít valamennyi dolgozó öntudatára. Az új törvény részlete­sen meghatározza az üze­mek létesítésével, üzemel­tetésével az épületek, gé­pek, berendezések létreho­zásával és üzembehelyezé- sével kapcsolatos bizton­ságtechnikai és egészség- védelmi feladatokat. Előírja, hogy az illeté­kes állami .és vállalati szervek a helyi adottságok iobb kihasználásával fo­kozottabban gondoskodja­nak a dolgozók munkakö­rülményeinek javításáról. Feladatul adja, hogy a dolgozók részére megfelelő öltözőt. mosdót, fürdőt, valamint egyéb szociális és egészségügyi helyisége­ket kell biztosítani. A gaz­dasági vezetők a jogszabá­lyok előírásain is túlme­nően kötelesek minden intézkedést megtenni a dolgozók egészségét és tes­ti éDségét fenyegető veszé­lyek elhárítására. Társadalmi rendszerünk törvényei védik a dolgo­zók egészségét és testi ép­ségét, de senkinek sem en­gedheti meg, hogy akár önmagát vaav dolgozó tár­sait meggondolatlan mu­lasztásaival veszélynek te­gye ki. Ezért az új mun­kásvédelmi törvény ki­mondja, hogy azt a dolgo­zót, aki nem használja a munkája végzéséhez biz­tosított védőeszközöket és védőberendezéseket, a munka további végzésétől el kell tiltani és az ezzel kapcsolatosan kiesett mun­kaidőre részére bér nem számolható el. A TÖRVÉNY ELŐÍRJA, azt is, hogy a dolgozóval munkábaléjíéskor meg kell ismertetni a munkakörére vonatkozó munkásvédelmi szabályokat, s munkábalé- pése előtt annak elsajátí­tásáról be kell számoltat­ni. A törvény meghatároz­za továbbá az ismétlődő rpunkásvédelmi oktatással és vizsgáztatással járó fel­adatokat is. A munkásvé­delmi oktatásön a dolgo­zók kötelesek megjelenni. Ezzel kapcsolatosan őket anyagi kár nem érheti. Az új munkásvédelmi törvény legfőbb feladata, hogy az eddiginél fokozot­tabb ■ mértékben elősegítse az üzemi balesetek és megbetegedések megelőzé­séért folytatott tevékeny­séget. A SZAKSZERVEZETEK, mint a dolgozók legna­gyobb tömegszervei és ér­dekképviseleti szervei al­kalmasak arra, hogv a dol­gozók sokaságát bevonják a munkásvédelmi feladatok megvalósításába. Az új törvény ennek megfelelően jelentősen kibővítette a szakszervezetek munkásvé­delmi jogkörét, abban a tudatban, hogy a szakszer­vezeti aktivisták példamu­tató és meggyőző munká­ja eredményeként az üze­mi balesetek és megbete­gedések megelőzéséért folytatott tevékenység va­lóban a dolgozók közös ügyévé fog válni. Az aktivisták sokat te­hetnek azért, hogy tovább javuljon a munkásvédel­mi tömegmunka egyik be­vált módszerének, a mun­kásvédelmi őrség — moz­galomnak tartalmi színvo­nala és hogy a szocialista munkaverseny — mozga­lom célkitűzéseinek szer­ves részévé váljon a bal­esetmentes munka végzé­se. Senki számára sem le­het közömbös az, hogy még ma is több dolgozó­társunkat .éri tragikus, jó­vátehetetlen, halálos üze­mi baleset. Gyermekek maradnak szülő nélkül, felnőtt emberek válnak életük végéig nyomorékká, vagv hosszabb-rövidebb ideig munkaképtelenné, vétkes mulasztások, vagy pillanatnyi meggondolat­lanságok miatt. AZ ÜJ MUNKÁSVÉ­DELMI törvény tehát csak akkpr éri el valóban cél­ját, ha az párosul vala­mennyi dolgozó egyetérté­sével, felelősségérzetével, és ha a dolgozók egészségi és testi épségének védelme az üzemekben és munka­helyeken valóban a közös­ség ügyévé válik. Szűcs Béla © © Öltözködés és étrend nyáron Beszélgetés a megyei főorvossal Megbecsülhetetlen segít­séget jelentenek az ember számára az aratás java há­nyadát elvégző gépek; a nyári mezőgazdasági mun­kák azonban még így is erősen igénybe veszik a szervezetet. Az idény egészségügyi követelmé­nyeiről dr Nyúl Lajossal, megyénk főorvosával be­szélgettünk. — A mezők munkásai­nak nyári öltözéke legyen világos, szellős, — mondot­ta. — derékra szorosan fe­szülő gumi, nadrágszíj aka­dályozza a vérkeringést, s ez könnyen ájuláshoz ve­zethet: Többnyire fehér­arcú ájulással találkozunk. Az áléit embert ilyenkor gyorsan hűvös helyre kell vinni, s ott oldani meg ru­házatát. Mellére hidegvi­zes ruhát tegyünk, homlo­kát hideg vízzel perme­tezzük. A hőártalmak el­kerülésére a mezőkön se- rénykedők ritkaszövésű anyagból készült ruhát hordjanak. Ahol sok a tö- rek, — például a cséplő­gépnél —, ajánlatos ing viselése. Másutt akár sortban is lehet dolgozni, feltéve. hogy a munkás fokozatosan hozzászokott a naphoz. — Mi módon előzhetjük meg a szembántálmakat? — Az egészséges szem könnyen. gyorsan alkal­rpazkodik az erős napsu­gárhoz, kíméletéről még­sem helyes megfeledkezni. A napszemüveget nem ajánlom; annál inkább a széleskarimájú szalmaka­lapot, vagy fehér sapkát ellenzővel. — Gyakran látni aratók fején fekete posztók ala­pot. . i _ —.. .ami magába szívja a forróságot, akadályozza a haj, fejbőr szellőzését. Igen ártalmas, nagyon ve­szélyes. — Az étrendről monda­na néhány szót? , — Erős fizikai munkát^ végző ember számára a minimális napi szükséglet 3500 kalória. Nem helyes, hogy ezt sokan jószerint csak szalonnából akarják fedezni. Nagyon követen­dően jár el az az állami gazdaság, termelőszövet­kezet, mely mozgókonyhá­ról gondoskodik. Nemrit­kán tapasztalható, hogy a vezetőkben megvan a jó­szándék üzemi idénykony­ha 'szervezésére; a nemkí­vánatos hagyományokhoz ragaszkodók azonban szí­vesebben maradnának meg a szárazkoszt mellett. — Folyadék? — Nyáridőben. nehéz munkát végző ember egészségének ártalma nél­kül mesihat naponta há­rom liter folyadékot. Ez természetesen ne legyen teljes egészében víz. Te­vődjék össze levesből, fő­zelékből, gyümölcsből, gyü­mölcsléből. Örömmel kö­szöntenénk olyan termelő­szövetkezeti közgyűlési ha­tározatot, mely a gyümölcs- leveket anyagliag hozzá­férhetőbbé teszi a gazdák számára. Szeszt ne igyák az arató! Se fröccsöt, se sört, se bort. — „Palóc-pezsgőnek” hallottuk emlegetni a szó­dabikarbónával és ecettel készülő üdítőt. Mi erről a véleménye? — A leghatározottabban ellenzem. AZ ilyen kotyva- lék megbontja a gyomor savegyensúlyát. Javaslom azonban, hogy a sok fo­lyadékot fogyasztók sódús ételeket egyenek. Ez azért szükséges, mivel az iz- zadással jelentős sómeny- nyiség távozik el a szerve­zetből. — A legfontosab aratási tanács? — Ami egész évben ér­vényes: a tisztaság. Az ala­pos esti mosakodás nem­csak felfrissít ,de a bőrfe­lület megtisztításával elő­segíti a szervézet tökéletes pihenését, ugyanakkor ele­jét veszi számtalan meg­betegedésnek, — fejezte be tájékoztatóját dr Nyúl La ios megyei főorvos. B. Z. //l++éf a Ihletben Magas, erőteljes ember. Arcán kedvesség, jóindu­lat. Gyermeke nincs. Még­is sokszoros nagypapa! Úgy érzi, minden ideláto­gató kisgyerek egy kicsit az ő unokája is, hiszen el­sősorban őértük dolgozik. Szántó Károly hatvan éves múlott az idén. Fog­lalkozása: a Vidám Park igazgatója. — Mert a legfontosabb az embereket szeretni — mondja. — Tizenöt éve ke­rültem ide. Akkor még nem voltam nagypapa kor­ban. Igaz, nem is túl szí­vesen vállaltam a megbí­zatást. Azt mondják „Eredj Károly, csak néhány hó­napra”. így azóta is itt vagyok. — Nem, dehogy bántam meg. Enéíkül a park nél­kül már el sem tudom kép­zelni az életemet. Egy ember vallotta ezt, egy különleges foglalkozás­ról, ahogyan ő mondta „hi­vatásomról”. És szavai nyomán megelevenedett a múlt. A milleneum évében alakult a mai park elődje- az „Ösbudavár”. Ez, amo­lyan vásári szenzáció volt, a város peremén. Kezdet­leges, mechanikai játékok­kal szórakozhattak az em­berek. A régi világ kettős képe nyomta rá bélyegét erre a kedvelt ligeti szórakozó­helyre. A gazdagabb embe­rek számára a körülkerí­mindig a vendég volt a vesztes. Az egész intéz­mény tömegbecsapásra épült. Cselédlányok és ba­kák korzó- és ismerkedő helye volt. Hamis illúziók. Ez volt a régi vurstli. A felszabadulás után új életre kelt a liget. Megin­dultak a körhinták, az el­ső dodzsemek, recsegtek a megafonok, régi slágerek dallamaira szórakoztak az emberek. 1950-ben a vurstli meg­szűnt, egyesült a vidám­parkkal. Ez a története dióhéjban e szórakoztató kombinátnak. — S milyen ma? — Szebb, mint valaha. Tizenkét holdon terül el a park. Több, mint hatvan üzemben szórakozhatnak a dámpark legnépszerűbb üzemei? — Koronázatlan királya hullámvasút. Száguld a sárkányos ko­csi. Vidám sivalkodás. — A legnagyobb lejtőn talán még a hetven kiló­méteres sebességet is el­érjük — mondja Laczikó Mihály, a hullámvasút ve­zetője. — Hány éve dolgozik itt? — Már a huszonkettedi­ket taposom. Úgy ismerem ezeket a kocsikat, mint a tenyeremet. — Nem «volt még súlyo­sabb baleset? — Nem lehetett kérem. Pontos itt a menetrend, akkor meg nem lehet baj. Megbízható ez a szerkezet, öreg hullámvasút nem vén hullámvasút. — Hogy ért! ezt? — Minden évben sz!go-1 rúan felülvizsgáljuk vala­mennyi részét. Mind a gé­pi berendezéseket,. mind a j faszerkezetet. Jön az ács| a hosszú csavarhúzójával; és csak belebök a rönkök­be. amelyik puha, az már­is mehet nyugdíjba. Idén is ötven köbméter új fa-( anyagot építettünk be. — Kik sikítanak legjob-i ban? — Hét a nők. De talál- j koztam már olyan férfival is, aki. a legnagyobb hul­lám előtt kezdett el kiál­tozni: „Álljunk meg, én kiszállok”. Mondtam, hogy tett Angolpark, belépődíjjal: égy jegy áráért négy tojást lehetett kapni, és megma­radt a szegény közönség­nek a vurstli. . Hogy milyen volt a vurstli? Biztos még sokan emlékeznek rá. Szemfény­vesztés! Misztikum! Babo­na! Szerencsejáték, ahol látogatók. Évente átlagban két és félmillióan keresik fel. Az idei vásár alatt tíz százalékkal több vendé­günk volt, mint az elmúlt évben. — Mint házigazda^ mi a véleménye, melyek a Vi­huszonnégy méter maga­san vagyunk és még nyolc1 hullám van hátra. Egy kissé elsápadt az erősebb' nem képviselője. A hatvan üzem közüli napról-napra nagy sikert1 arat a sikló és a röpcsi is.1 Állandóan telt ház van a kistrolinál is — folytatja- Szántó Károly igazgató. — A gyermekparkhoz nincs belépődíj, minden játékot, ötven fillérért használhat­nak a gyerekek. Tavalyi másfélmillió jegy fogyott el. Sok új, automata ügyes­ségi játékot is talál a szó­rakozni vágyó. A körhinta, elvarázsolt kastély örök si­ker. 4 " — Milyen terveik van­nak a jövőre? — Fejleszteni szeretnénk a gyermekparkot mégegy- szer ekkorára. Sok megle­petést tartogatunk fiatal barátainknak. Tervbe vet­tük egy óriáskerék építé­sét. 41 méter átmérőjű len-; ne, 24 kocsival. Bizonyára hamar megkedveli majd a közönség a kiskerekű go­kartokat. Megvalósult már a planetárium is, ahol évente 30-35 ezer érdeklő­dő hallgatja végig az érde­kes csillagászati előadáso­kat, Kedvelt újdonság a tükör útvesztő. Regős István

Next

/
Oldalképek
Tartalom