Nógrád. 1964. június (20. évfolyam. 94-118. szám)

1964-06-06 / 98. szám

1964. Jdstítis 8. «»«bat N 6 Q i A 5 3 Mindenkinek munkája szerint Káros az egyenlősdi Saoesali»ta rendszerünk mély emberiességgel, tör­ténelmileg igazságot szol­gáltatott a dolgozó osztá­lyoknak, megszüntetve a társadalmi egyenlőtlensé­get. Alapfokú szemináriu­mi tétel: nálunk nincsenek mások munkájából fény­űzően élő osztályok, ki­zsákmányoló tőkések, föld­birtokosok, csak dolgozó rétegek. Megvalósítottuk a munka társadalmát, amely­ben mindenki képességei szerint dolgozik és mun­kája minősége, bonyolult­sága, mennyisége alapján részesedik a megtermelt javakból. Kár volna tagad­ni, hogy ez a humánus elv a hétköznapok gyakorlatá­ban nem egyszer csorbát szenved. Szép számmal akadnak még nálunk olya­nok, akik kifogásolva az igazságos elveket, saját száj­ízük szerint valahogy így gondolkoznak: minél keve­sebbet adni és minél töb­bet kapni a társadalomtól, vagyis minimális munkáért maximális bért. Ar „életművészek" A régi társadalom élős- diségének, haszonlesésének képviselőit ma is megta­láljuk a dolgozó osztályok soraiban, a lógósok, a nap- lopók, az ingyenélők és az úgynevezett „életművé­szek” formájában. Ők azok akik valamiféle életbizto­sításnak, holtiglan szóló egyoldalú „eltartási szer­ződésnek” tekintik népi ál­lamunk humanizmusát, tü­relmét. Zúgolódnak, ha zsúfoltak járműveink a csúcsforgalom idején, el­várják, hogy legyen gaz­dag választékban és kivá­ló minőségben áru az üzle­tekben, kérik a panasz-, könyvet, ha nem ízletes az üzemi koszt. Igényeik van­nak nagy közösségünkkel szemben, de önmagukkal, társadalmi kötelezettségeik­kel szemben mélységesen igénytelenek. A társadalom felelősség- teljes feladata nevelni, figyelmeztetni, segíteni ezeket az önmagukról meg­feledkezett embereket. Ha a felvilágosító szó, az egyenes beszéd nem hasz­nál, az eddigieknél hatá­sosabb módszerekhez szük­séges folyamodni. Ahogy a Népfront kongresszusán Kállai Gyula beszámolójá­ban mondotta, konkretizál­ni kell ezekkel az új „pa- ratizákkal” szemben a szo­cialista bérezés elvét: mi­nimális munkáért minimá­lis bért, semmilyen munká­ért semmilyen bért. Maszek munkák A fegyelmezetlenséget, a lógást ma már nem csu­pán a késések és az iga­zolatlan hiányzások számá­val mérjük, mint ahogy az ingyenélőket és életművé­szeket sem kereshetjük ki­zárólag a kétkezi munká­sok soraiban. Találkozha­tunk olyan nézetekkel, hogy „a fizetésért bejárok, napi hat-nyolc órát a munkahelyen töltök, ha azt akarják, hogy dolgozzam, hát fizessék meg külön” Jutalommal, célprémium­mal és más egyéb kedvez­ményekkel, juttatásokkal gyakran szentesítik is ezt az önző és cinikus felfo­gást. Vannak vállalatok, intézmények, ahol polgár­jogot nyert a másodállások, a magántervezések, a szak­értői díjazások rendszere. Minden tiszteletet és elis­merést megérdemelnek azok a mérnökök, techni­kusok, közgazdászok, akik ilyen körülmények között is teljes tehetségüket, szor­galmukat és legjobb tudá­sukat — nem egyszer sza­badidejüket is — a gyár, a vállalat, a szövetkezet ügyeinek lelkiismertes in­tézésére áldozzák. Jogszabály szerint Érthetetlen, hogy üzeme­inkben és intézményeink­nél csak elvétve alkalmaz­zák a keresetcsökkentést, mint a munka értékelésé­nek egyik módját. Pedig az a dolgozó, aki ismételt figyelmeztetés ellenére sem végzi el lelk.'smeretesen, gondosan múmiáját, nem csupán prémium és más kedvezmény elvonására szolgált rá, hanem a fi­zetéscsökkentésre is. Ezt egyébként jogszabályaink lehetővé tennék. Népsze­rűtlen dolog azonban fi­gyelmeztetni a dolgozót, hogy elégedetlenek felada­tának elvégzésével és még- inkább népszerűtlen, ha a kereset csökkentésében kell az ilyen éles bírálatot konkretizálni. A gyakorlat­ban legtöbbször ha egy­egy osztályon béremelésre kerül sor, előbb-utóbb még az arra érdemteleneket is jutalmazzák, ahelyett, hogy megmondanák: ezért a munkáért még a pillanat­nyi fizetési besorolás is méltánytalanul magas. E liberalizmus velejárója azután az a munka sze­rinti elosztással gyökere­sen ellenkező egyenlősdi, amely sok vállalatnál és intézménynél tapasztalható. Rugalmasabban Minimális munkáért mi­nimális bért, maximális munkáért maximális bért. A két szélsőség együtt ad­ja az átlagot, mint ahogy a munka szerinti díjazás elvének következetes alkal­mazása hol ilyen, hol olyan konkretizálást igé­nyel a produktumtól füg­gően. Persze, nincs szük­ség sem a bérezési for­mák, sem a személyi ke­resetek rendszerének gyö­keres megreformálására, csupán a meglévő elvek rugalmasabb alkalmazásá­ra. Ahol ténylegesen a végzett munka mennyisé­ge és minősége szerint fi­zetik nemcsak a prémiu­mot, hanem az alapbére­ket is, ott kevesebb lesz a lógós és dologkerülő, s a mások munkájának gyü­mölcseit élvező „életmű­vész.” Mégegyszer a műszaki fejlesztésről Általánosan elfoga­dott igazság, hogy a ter­melés fokozásának, a ter­melékenység emelésének, az önköltség csökkentésé­nek egyik nagyon fontos feltétele a műszaki vezetés megfelelő színvonala Nagy jelentőséget tulajdo­nított ennek a tényező­nek pártunk VIII. kong­resszusa, azóta pedig a Központi Bizottság nem egyszer figyelmeztetett er­re bennünket. Legutóbb, 1963 december 5-i határo­zatában halaszthatatlan feladatként jelöli meg a műszaki vezetés színvona­lának állandó javítását. A ZIM Salgótarjáni Gyár­egységének párt végrehajtó bizottsága a nemrég meg­tartott ülésén ismét napi­rendre tűzte ezt a kérdést. A műszaki vezetés színvo­nalának megvizsgálására az -indított bennünket, hogy különösen az új gyártmányok ■ bevezetése óta, a gyáregység hideg­üzemének vezetői, de raj­tuk kívül a technológiai osztály és a szerkesztési csoport sem birkózik meg feladataival. A naponta torlódó operatív termelési problémák magukkal so­dorják a műszaki vezető­ket, s egyre kevesebb ide­jük jut a rájuk bízott ter­melési tennivalók hosszú időre megalapozott, jó megszervezésére, megterve­zésére, előkészítésére. 'Asszonyok versenye Palántáiják az ipolytarnöci káposztát — Versenyben dolgoznak a munkacsapatok Több mint 170 tagot pat tagjainak tevékenysége, kaegységet írtak jóvá mun- számlálnak az ipolytarnöci A csapat tagjai már tavaly kaegységkönyvében a múlt Beke Termelőszövetkezet- is igen eredményesen dől- esztendőben, ben, s ebből meghaladja a goztak. Tőkei Kálmánné, a A csapat tagjai, a tava­százat az asszonytagok csapat vezetője 329 munka- lyi eredményeken felbuz- száma. Érthető tehát, ha a egységet teljesített. Gonda dúlva, elnyerték a szocia- közös gazdaságban, ahol a Pálné, aki a legidősebb lista címet, újabb vállalást növénytermesztés és a kér- asszony tagja a közös gaz- tettek. Versenyre hívták a teszet hozamainak növelé- daságnak, 230 munkaegysé- négy asszonycsapatot is. A set tűztek célul az idén. get gyűjtött. Varga Imréné termelőszövetkezet vezető- megnóvekedett az asszo- négy gyermeket nevel, s sége jutalomban részesíti a mégis több mint 300 mun nyok szerepe. Az asszonyok ennek megfelelően nagy szorga­lommal láttak munkához. Különösen a hat munka­csapat tagjai szorgoskod­nak a közösben. A hatvan­három asszony már kora tavasszal munkához látott. Amikor a növénytermesz­tésben és a kertészetben még nem akadt munkájuk hetven holdon a legelőt megtisztították a bokrok­tól. Ahogy az idő engedte hozzáláttak a növényápo­láshoz is. A 25 hold cu­korrépát már megkapál­ták, és sokat segítettek ab­ban is hogy a jelentős ál­latállománnyal rendelkező közös gazdaságban már hatvan holdról betakarí­tották a takarmányt. Az ipolytarnöci termelő- szövetkezet megyeszerte híres őszi káposztáját is ezek asszonyok ápolják. Még a héten befejezik húsz holdon a káposzta kiülteté­sét. Ezenkívül hat hold pa­radicsom öt hold ubor­ka, öt és fel hold pap­rika. 5 hold kelkáposzta s egy hold dinnye gyomtala­nítását, s az érés idején a szedését is az asszonyok végzik. A közösben végzett mun­kára igen jó hatást gyako­rol a szocialista címért küzdő egyesült munkacsa­verseny győztesét. Megállapítottuk, hogy a hiba egyik fő oka: a mű­szaki vezetés egyes ágaza­tai egymástól elszigetelten tevékenykednek. Elemi tény, hogy a ter­melés folyamatossága, ütemessége, gazdaságossá­ga azon dől el, milyen a műszaki előkészítés. Már pedig nálunk a szerkesztés gyakran nem számol a gazdaságosság szempont­jaival, a technológiai osz­tály a gyártóeszközök rendelkezésre álló teljesí­tő képességével. Ennek az lett a követ­kezménye, hogy például a zománcozó üzem nem biz­tosította sem mennyiségi­leg, sem minőségileg a na­pi terv teljesítéséhez szükséges alkatrészek zo­máncozását. A hullám per­sze tovább gyűrűzött, a zománcozó teljesítménye lassította a szerelőszala­gok ütemét: kevesebb készáru hagyta el a válla­latot. Természetesen, ke­vesebbet kerestek a dol­gozók. S MIKÖZBEN a helyzet egyre kuszáltabbá vált, az üzem a felelősséget a tech­nológiai csoportra, a tech­nológusok a MEO szerve­zetre hárították. A végrehajtó bizottság félbeszakította ezt a med­dő és értelmetlen vitát. Rámutatott, hogy minde­nek előtt a műszaki elő­készítés tevékenységét kell összehangolni, biztosí­tani annak egységes irányí­tását. Mi késztette erre a vég­rehajtó bizottságot? Az, hogy nagyon elharapódzott a fejvesztett sürgetés, a termelési program indoko­latlan megváltoztatása. A kapkodás miatt a- műszaki vezetés képtelen áttekin­teni a műhelyek termelé­sét, a gyártás készenléti állapotát. Megesik, hogy a szerelő-szalagokon na­ponta kétszer-háromszor is cserélik az árufajtát. A műszaki vezetők munkájá­ban a tervszerűségen felül­kerekedett az ötletszerűség. Lépten-nyomon tapasztal­ni, hogy ami egy csoport­Új rendszerű silókontbájn A szovjet ipar újdonsága az SZK—18 típusú kombájn, amelyet a silózásra szánt kukorica és napraforgó betakarítására szerkesztettek. A vontatótraktor oldalá­hoz kapcsolják és a kezelését is a traktorvezető látja el. külön bombáin«* nem kell vezető feladata volna, az­zal a főmérnök, vagy az üzemvezető foglalkozik. Nem hallgathatjuk el, hogy ennek minden egyé­ben kívül az is az oka. hogy a hidegüzem tizenki­lenc műszaki vezetője kö­zül nyolcnak ma sincs szakközépiskolai képesíté­se, sőt négyen még az ál­talános iskolát sem végez­ték el. Ha egy üzem vezetőit ..eltemetik” a napi prob­lémák. természetesen nem marad ideje arra, hogv a fejlett technológiai eljárá­sok bevezetésén fáradoz­zék, korszerű irányítási módszereket dolgozzon ki. Pedig ma már egvre sürgetőbb egyik másik probléma rendezése. KÖZISMERT. hogy a termék úgynevezett átfutá­si idejének meggyorsítása érdekében világszerte nagy jelentőséget tulajdo- ítanak a belső anyag- és alkatrészmozgatásnak. Gyáregységünk munkájá­ban a legfontosabb alap­anyag a finomlemez. A mérések bebizonyították, hogy a lemez, beérkezésé­től a készáru kiszállításig, több mint egy kilométeres utat tesz meg az üzem területén. Az öntvényal­katrészek is csaknem egy kilométert vándorolnak üzemek és üzemrészek kö­zött. Ez meglehetősen le­lassítja az áru átfutási ide­jét. Az sem közömbös a számunkra, hogy a gyár­egység munkáslétszámának huszonhárom százaléka foglalkozik anyagmozga­tással. Ráadásul a szállítás műszaki feltételei minden­nek nevezhetők, csak kor­szerűnek nem. Az anyag- mozgatás elmaradottsaga más kellemetlen, körülte­kintő műszaki vezetéssel el­kerülhető következmények­kel is jár. Nagy elhatározá­sok ellenére, újra és újra elnapoljuk például a szál­lítás egyes — nehéz fizikai munkát igénylő — művele­teinek gépesítését, illetve kisgépesítését. Vajon meg­éri? Aligha, hiszen 1963 első negyedében 1340 va­gont fogadott a gyáregy­ség, az idén pedig 1487-et — tehát 10,6 százalékkal többet. De míg tavaly 28.5 vagon után fizettünk 61,200 forint késedelmi fekbért, az idén csaknem négyszer ennyi vagonért 307,524 forintot! Okosabb lett volna ezt a pénzt a szállítás kisgépesítésére fordítani? Minden bizony­nyal. EZ A PÉLDA is — s mellé felsorakoztathatnánk többet is — azt bizonyítja, a műszaki vezetés jelen­legi színvonala a hideg­üzemben és a vele közvet­len kapcsolatban álló fel­sőbb elvi. irányító osztá­lyok munkájában elmarad a követelményektől, s ez enyhén szólva nem kifize­tődő a gyáregységnek, a népgazdaságnak, A kérdés fonákja, hogy a hidegüzem és az említett osztályok műszaki dolgozói nagyon sokat és áldozatosan dol­goznak. De az idegeskedés­ből, gondokból rengeteget megtakaríthatnának, ha munkájukat megfontoltabb, tudományosan végiggon­dolt, megtervezett alapok­ra helyeznék. Molsár Istváa, JF i a pártbizottság J titkár*

Next

/
Oldalképek
Tartalom