Nógrád. 1964. június (20. évfolyam. 94-118. szám)

1964-06-02 / 94. szám

1964. június 2. kedd. NÖGSif) 5 Fény és árnyék a Vöröshadsereg úton AMI JÓ: Nekilódult az építkezés, napról-napra, mint főidből a gombák, nőnek a há­zak. Verébélyi Pál szocialista kőműves-szerelő brigádja éjjel-nappal rakja az előregyártótt salakbeton elemeket. Az elsővel végeztek, hamarosan elkészül a kettes és a hármas épület. Varga Gyula szocialista címért küzdő kőművesbri­gádja most Verebélyiék „szálláscsinálója” — a. négyes épület első szintjének falazását múlt héten befejezték, hogy a salakblokkot szerelő munkások egy percig sem panaszkodhassanak munkaterület hiányára. Jobb együttműködést, több előrelátást, következetességet kíván az építőipari párthatározat végrehajtása Vita volt, méghozzá olyan, amely jól tükrözte a köz érdekeiért munkál­kodó emberek felelősségér­zetét, alaposságát, hozzá­értését és segítőkészségét. A Nógrád megyei Építőipa­ri Vállalat párt, szakszer­vezeti- és gazdasági vezetői, a velük kapcsolatban ailo beruházók találkoztak a megyei és városi pártve­zetőkkel, hogy megvitas­sák, mit hajtottak végre a Központi Bizottság épí­tőiparral kapcsolatos ha­tározatából, milyen prob­lémák akadályozzák a munkát, kinek mit kell tenni. Sok az üresjárat Kell a lakás, szükség van kórházra, a diákok várják az új iskolákat, de nagy figyelemmel kisén a város lakossága a távfűtés épí­tőinek és a regionális víz­műnél tevékenykedőknek munkáját. Hogy milyen gyors lesz azután a tempó, az nemcsak a munkásoktól, hanem a vezetőktől is függ- mennyire tudják összehangolni irányító munkájukat. E tekintetben azonban nincs minden rendben. Sok idő vész el a gyakori terv- módosítások miatt. Előfor­dul, hogy ahány bejárás, ahány ülés van egy-egy feladat elvégzésére, annyi elképzelés szül .5 k. Ez az­tán határozatlanságot, bi­zonytalanságot szül. Ugyan­akkor kárba vész sok em­ber ideje és energiája. De a gyakori változtatások gá­tolják az építőmunka fo­lyamatosságát, fékezik az operatív irányitó készséget. Ha rendszeressé válik ez a munkastílus, akkor egye­sekben kialakíthat egy olyan rossz felfogást: nem fogok hozzá a munkához, mert legközelebb úgyis másképp lesz.' Ezt és ag ebből táplálkozó munka­módszert csak egy módon még pedig előrelátó, szer­vezett munkával lehet megelőzni. Egy nyelven A várost annak vezetői­vel, teljes összhangban, és egyetértésükkel lehet csak átépíteni. Nélkülük minden erőfeszítés elfecsérelt időt jelent. Ezért szükség van arra. hogy amikor tárgya­lásokra kerül a sor, egy nyelven beszéljen a város vezetősége, a beruházó, de az sem „baj”, ha a kivite­lező is. Szükséges ezt meg­említeni, mert előfordult, hogy az az egyik tárgya­lásra érkező tervező az eszmecsere előtt azt mond­ta a vitatkozó feleknek: előbb döntsék el maguk között, hogy mit akarnak és utána tárgyaljunk. Egy másik esetben megkértük az Április 4. Gépgyár ve­zetőit, hogy ne nyolc, ha­nem három hónap alatt szereljék be a távhőellátó központ berendezését. Ugyanakkor építőiparunk az ígéret ellenére a léte­sítményt nem készítette el az előírt határidőre. Ellentmondások jelent­keznek a létesítmények sorrendjét illetően , is. Egyesek szájuk íze szerint vagy egyéni elképzelések alapján sorodnak, holott ebben már döntés született. Egyes létesítmények átadá­sát illetően is megoszlanak a vélemények. Mást mon­danak a központban, mást az építésvezetőségeken, megint mást a brigádok­nál. A különböző, egymást keresztező vélemények nem vetnek jó fényt egyik-másik vezető-testület munkastílusára sem. A „hogyan...” Több olyan probléma is felmerült, amelynek meg­oldása valóban meghalad­ja az építőipari vállalat erejét. Ilyen, es csakis ilyen esetekben ad segí1 - séget a megyei- es a va rosi pártbizottság. De nem végzi el a gazdaságvezetöa munkáját. Nem árt ezt hangsúlyozni, mert van olyan veszély, hogy a könnyebb megoldást vá­lasztva olyan feladatokhoz is segítséget kérnek, ami: egy kis ötletességgel, utá: járással könnyen meg le hét oldani. Aki ma 10-1! milliókkal gazdálkodó annak bizo.ny részleteibe és több változatában kf ismemi a megoldások r gyanját. Vagyis ahhoz, hogy' élet adta követelménye hez felzárkózzak meg,, építőiparunk, az eddigin nagyobb szerepet kell kai ni azoknak, akik nem fé nek az újtól, bátran ke- deményeznek, határozol ta, megkövetelik a fegyelme zett munkát, előrelátnak Támogatás az újnak Sajnos, nem dicsekedhe­tünk azzal, hogy az építő­ipari vállalatnál nagy a lelkesedés az új építési módszerek bevezetéséért. Még az olyan kezdemé­nyezés sem részesül kellő támogatásban, mint a fo­lyamatos épitésszervezés, amelyet Luda László, épí­tésvezető akart megvalósí­tani. De kevés segítséget kap Telek Imre építésve­zető is, akik az általa el­készített technológiai terv alapján akarja a munkát megszervezni, a főtéri 13- asnál. Sa*noe elképzelésük sokszor törést szenved, pedig ők is a hagyomá­nyostól meg csak egyet léptek előre. Venesz Károly AMI ROSSZ... az a hitetlenség. Ugyanis a vál­lalat központjában egyesek nem hiszik, hogy a hatos es a hetes számú épületek helyén még nagymennyi­ségű — az építésvezető becslése szerint mintegy ezer-ezerkétszáz köbméter komisz, sziklás föld he­ver mozdítatlanul. Szolgáljon most bizonyítékul a helyszínen készült felvétel. A kép egyébként bizonyos hitetlenséget bennünk is ébreszt: nem hisszük, hogy csákányokkal hamarosan el lehetne takarítani ekko­ra földmennyiséget. Robbantás kéne, légkalapács ké­ne, szállítóeszközök kellenének. Nehogy a földmun­kák miatt megtorpanjon az építkezés, szépen kibor*- takozó lendülete! Szöveg: Csizmadia Géza Foto: Koppány György t^z>) íaS*» CaS’*! taS*» ta^> Ca5*l ta5"> ta^> íaí** ^5** 1 Á Pásztói Járási Tanács VB napirendjén Hétfőn délelőtt ülésezett akcióban eredményesnek a Pásztói Járási Tanács bizonyult. A tsz-vezetők Végrehajtó Bizottsága. Na- munkájának is köszonhe- pirenden a pénzügyi ősz- tőén különösen szép sike- tály irányító és felügyeleti reket értek el Héhalom- munkájának értékelése; a ban, Vanyarcon és Kállón. járás anya- és csecsemővé- A járás szarvasmarhaállo- delmi helyzetének ismerte- mányát egy év alatt majd- tése szerepelt; ezek mel- nem tíz százalékkal sike- lett felülvizsgálták, milyen rült növelni. Lényegesen intézkedések történtek az javult az állatállomány — állattenyésztési feladatok különösen a baromfiak — megvalósítását célzó hatá- gondozásának, takarmányo- rozatok után. zásának színvonala. A A vb megállapította, hogy tsz-ek eddig majdnem hat- a községi vb-vezetők fára- száz holdnyi réten és lege- dozása az üsző kihelyezési lön műtrágyáztak. m § Messzire látni a buják’ ^várhegyről. Mozgó, hullám í! zó zöld szőnyegen sikli!- ytpva a pillantás. A vártól 5 északnyugatra, a Fekete- ffhegy gerincén, a Sasbércen sáli az egykori grófi vadász- 3 lak, Pappenheim Szigfrid § feleségéé, gróf Károlyi Er- rzsébeté volt valamikor, r — Tudta a grófnő, hová S építkezzen — emlékezett §egy idős bujáki ember, aki K többi között elmondta azt r is, hogy az erdő és a benne 3 rejtőzködő vad „büntetés § terhe mellett” megközelít- ^ hetetlen volt a szegénynek. § Az egykori grófi úton indulunk a Sasbércre. Var- § ró János mérnök ten»>i § szerint átépítik ezt az utat. § Ezen szállítják majd egy . távolabb lévő kitermelő- ^ hely faanyagát. S még ta­li Ián a Sasbérci vadászlak | kényelmes megközelítését 3 is szolgálhatja valamikor § az út. § Óvatosan lépkedek az er- S1 dészet vezetője után, aki s — bár alig két éve van 3 Bujákon — majd minden ^ zugát ismeri már az erdö- nek. Átvágunk az úton, be s a buja aljnövényzetű lá- 3 baserdőbe Elfog valami § különös izgalom. Minden - bokor mögül vadat várok. 5 Eszembe jut, hogy az előző A SASBÉRC ALATT 5. r()ad£Mip(Uúii nap a Források tájékán ti­zenkét szarvast láttak. Ám hiába képzelődöm, mert hosszú járkálás után sem pillantunk meg mégcsak egy rókát sem. Később újra felcsap az izgalom. Nyomokat talá­lunk. Egy helyen lehe­verte a füvet a vad. A pos- ványos mélyedés körül tisztán kivehetők a szarva­sok nyomai. Felérünk a Sasbércre. A szél tépázza az egykori vadászlak tető­zetét. A négyemeletes, masszív, teljesen ép falú épületben hiányoznak, le­szakadtak az emeletek. Az ablakokat és ajtókat me­rész vállalkozók hurcolták el. Pár évvel ezelőtt meg­volt itt még minden. Kér­dezem az erdészet vezető­iét; miért nem hozzák rendbe? — Nagyon szeretnénk, mert a lehető legszebb he­lyen áll az épület. Ehhez hasonló vadászlak nem lenne még egy a megyében. Csak pénzünk lenne hozza. Ilyen lehetőséget elmu­lasztani eddig is kár volt. Az erdő, a vadászat sze­relmeseit fosztotta meg sok szép élménytől. Pedig az erre fordított pénz hamar megtérülne. Lehetne ide hozni még külföldi vadá­szokat is! — ^Egyelőre erre nem kerülhet sor — válaszolja Illyés József. — Gyenge a vadállomány. Egyes „va­dászok” nagyon súlyos sza­bálytalanságokat követtek el. Előfordult, hogy tilalmi időben vadásztak, kímélet­lenül, válogatás nélkül lőt­ték a vadat. A sorozatos szabálytalanságok elköve­tése miatt állami kezelés­be vettük a területet. Re­zervátumot alakítottunk ki. Szép vadászsikereket csak pár év múlva lehet itt el­érni, aryűkórra rrjegerősö- dik a vadállomány. Hazafelé még elővigyáza­tosabban haladunk. Meg- tnegállunk kémlelni, de úgy- látszik nem lesz sze­rencsénk. Leereszkedünk egy mély völgyben húzódó vízmosásba. Innen jól be­látni a szemben lévő fia­talost. Alig érünk a vízmosás peremére, még kettőt sem lépünk, a fiatalos szélébe’ nyúlánk, nagytestű fiata! őzbak szökken fel. Eg' szempillantás alatt el iá tű­nik az erdőben. Végre eg- vad — és milyen gyönyö­rű! Az erdészet vezetője is elégedetten néz utána. Me­gában már osztályozza, rm nősíti a bakot. — Sok ilyen kellene — jegyzi meg. Igazít a puskáján, tovab'. megyünk. — Akadnak-e még rapsi- cok? — kérdezem. — Nemrég jelentetté!. hogy lövéseket hallottak az erdőn. Néha felbukkan més egy orvvadász. De egy­re ritkábban. Régen tele volt az erdő ilyenekkel.. Erősen szürkül, mire a grófi útra térünk. Tücskök sokasága cirpel. A Fekete­hegy felett vékony sávban még pislákol, a fény. Meghitt az est hangulata. Csendesen lélegzik az er­dő. Illatoktól terhes a le­vegő. Még a félelmes söté­ten meredő hegyek is ba­rátságossá szelídülnek. Pádár András (VégeJ

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom