Nógrád. 1964. június (20. évfolyam. 94-118. szám)
1964-06-02 / 94. szám
NÖGRÄD 1964. június 2. kedd. Megkétszereződött a nyári diák-mozibérletek száma Június elején megnyílik a salgótarjáni kertmozi Járásonként értekezleteket tartbttak a megye moziüzemvezetői, hogy a tapasztalatok egybevetésével újabb lehetőségeit teremthessék meg további munkájuknak. Hasznos javaslatok, kezdeményezések kerültek felszínre ezen az értekezleten, amelyek szolgálatot tehetnek az eddiginél eredményesebb munkának: a mozilátogatottság növelésének és általában mindazoknak a feladatoknak, amelyek gazdasági és kulturális téren a moziüzemek előtt állanak. EGY VERSENY kezését. Tiltó rendeletnek jenő, Szirák, Mátramind- veszik, holott az csupán szent mozitermeinek kortájékoztató jellegű a szü- szerűsítésére, valamint a lök számára, a gyerme- zagyvapálfalvi új művelő- kek szellemi, lelki alkatá- dési otthon akkusztikai nak, fejlettségi fokának burkolására kerül sor. megfelelően alkalmazható. TIZENÖTEZER BÉRLET ÜTJARA INDUL Igen figyelemreméltó például Bartus István he- rencsényi üzemvezető kezdeményezése a termelőszövetkezeti teltház akció érdekében. Ennek szervezésében versenyre szólítja a megye valamennyi moziüzemét. A . versenyhez mindjárt csatlakozását jelentette be többek között az endrefalvi mozi, Nóg- rádsáp Galgagutát és Le- gédet Szirák pedig Hé- halmot és Palotást szólította versenybe. Szép József varsányi üzemvezető a tervteljesítés, illetve a mozilátogatói szám növelése terén kezdeményezett versenyt a megye moziüzemei között. A jobbágyi mozi vezetője a filmrongálás csökkentésére tett hasznos kezdeményezést. Többen szóvá- tették, hogy egyes pedagógusok büntetésként alkalmazzák a gyerrpek filmlátogatástól való eltiltását. A művelődési lehetőség megvonása helytelen pedagógiai eszköz. Ugyancsak hibásan értelmezi számos pedagógus a művelődésügyi minisztérium korhatár rendelPINTER-SZABÓ Szó van arról is, hogy a salgótarjáni mellett ezen a nyáron a balassagyarmatiak részére is kertmozit . létesít a moziüzemi vállaA Nograd megyei Mozi- , . . mesv. másik naev üzemi Vállalat egyépként Iat' A ™,e8ye, masm nagy ezen a nyáron is kibo- városának igénye feltétlecsájtja kedvezményes if- nul esh f doko1:., Ä a iiisáei bérleteit annak ér- me8£elel° heIy kijelölése deliében, hogy tanuló if- “£ech"^ai „roMemmT jóság szabadidejének jó TuS A bllas^gvarmab kihasználását elősegítse. kertrnoai ügyében végleges Az akciónak már az el- ™ első napmult esztendőben igen n h k a város és a nagy sikere volt a diakok MOKÉp nleWkesei. koreben s a mostani 15 ezer bérlet szinte napok alatt gazdára lelt. Az igények teljes kielégítése érdekében a vállalat újabb 3 ezer bérletet bocsájt az ifjúság rendelkezésére s ezzel a tavalyihoz képest csaknem megkétszereződik a diák mozibérletesek száma a megyében. A kedvező idő beköszöntésével most már a szabadtéri vetítés is lehetővé vált. Junius 4-én Salgótarjánban megnyitja kapuját a Bartók kertmozi s műsorában az évad legsikeresebb filmjeit vetíti. A Bartók kertmozi egyébként előreláthatólag julius 15-ig működik jelenlegi helyén, utána a volt bányai strand mellett nyílik új, szélesvásznú kertmozi. KORSZERŰSÍTÉSEK A mozik korszerűsítése megyeszerte erőteljesen halad. A moziüzemi vállalat jelenleg a mihályger- gei művelődési otthonban végez akkusztikai falburkolást, ezt követően DiósAz iskolai munká érdekében A SZAKSZERVEZETI munka szerteágazó feladatai közül mindenkor az iskolai munka segítését tartjuk az egyik legfontosabbnak. Az oktató-nevelő munkában beállott változások, az iskolareform megvalósítása a hagyományos szakszervezeti feladatok mellett új feladatokat jelöl ki a szakszervezeti bizottságok, iskolai bizalmiak számára. Üj feladatot jelent az iskolai élet demokratizmusának kiszélesítése, a tantestületek politikai és pedagógiai egységének kikovácsolása. Mindkét területen igen sokat tehetnek alapszervezeti titkáraink, és a bizalmiak. Itt van a nagyszámú képesítés nélküli tanerő GYERMEKFEJ beilleszkedése az iskola életébe. Ezeknek a fiataloknak legtöbbje nagy lelkesedéssel jön az iskolába, ismerkedik az oktatónevelő munkával. Később azonban nem egy esetben leküzdhetetlennek látszó nehézségekkel találja szemben magát. A szakszervezeti bizottságok fontos feladata a legtapasztaltabb nevelők megnyerése, hogy ezeket a fiatalokat átsegítsék a kezdeti nehézségeken és megismertessék a pedagógus pálya szépségeivel. A NEVELÖK ideológiai továbbképzésének magasabb színvonalon történő folytatása ugyancsak a pedagógus szakszervezeti bizottságok, bizalmiak újabb feladatai közé tartozik. Az új formákra megfelelő előképzettséggel rendelkező nevelőket kell megnyerni^ s a fokozatosan meginduló csoportokat benépesíteni. A szaktárgyakhoz kapcsolódó ideológiai továbbképzéssel a nevelőik régi kívánsága valósul meg. Az iskolareform útján a nevelés előtérbe kerül. A nevelési tervvel kapcsolatban még mindig sok a tisztázni való. Szakszervezetünk eddig is helyes álláspontból igyekezett tájékoztatni a nevelőket. Szükséges továbbra is e kérdéssel foglalkoznunk, a tapasztalatokat összegyűjtenünk, s rendszereznünk. Ha nem is új feladat, de az eddigieknél nagyobb buzgalommal kell támogatnunk a nevelők kísérletező munkáját. A visszahúzódó nevelők buzdításában nagyobb agitációs munkára van szükség. Szorgal-v máznunk kell új módszerek kialakítását, jó tapasztalatok felkutatását és terjesztését. MINDEZEN feladatok megvalósításában elengedhetetlen a szakszervezeti vezetők és az igazgatók szoros együttműködése, a tagság és a bizalmi őszinte kapcsolata, s nem utolsó sorban a szakszervezeti munkának az igazgatók részéről történő megbecsülése is. Leszenszky László pedagógus szakszervezeti titkár Pásztó /9 c . (Pataki József rajza) Miért tartott három évig? Angliában most felújították Marcel Carmé nagy sikert aratott „A szerelem városa’’ című igen hosszú, mintegy három óráig tartó, nálunk is nagy sikert aratott filmjét. A film forgatása annak, idején három teljes esztendeig tartott, 1943-tól 45- ■ ig, és rendkívül nagy tömegeket mozgatott meg. Carménak ezzel állítólag az volt a célja, hogy minél több francia embert mentsen meg a náci deportálástól. Több gyakorlati oktatás A mérnökképzés új rendszeréről A napokban adták át a Művelődésügyi Minisztériumban a műszaki egyetemek rektorainak a reformmunkálatok során kidolgozott és most jóváhagyott új tanterveket és programokat. Mennyiben jelent változást az új tanterv és program az építőipari és közlekedési műszaki egyetem életébeit? — Erre KÜL0HÖS 1/4 Az őrnagy intett, hogy hozzák be a B. 26-ost. Ismét bekísérték a kémet, s levették csuklójáról a bilincset. — Nyugodtan menjen oda hozzá, Ferenczi bácsi. Nézze meg jól — szólt Pálos. A kis, hajlott hátú öregember felállt, és odalépett a külföldi vadászhoz. Nézte, nézte. Még az állát is megfogta, elfordította az arcát. — Semmit sem látok rajta ... Mit kell néznem? — Jól nézze meg, Feren- czd bácsi... — Hiába nézem ... — Most is? — kérdezte Pálos, majd odalépett a B. 26-oshoz, és egyetlen rántással letépte arcáról a bőrt. Jött a szemöldöke, az orra, még a hajából is egy darab. De előbújt egy másik arc, immár az igazi: ott állt a szoba közepén 85. Járfás Kálmán, áz erdész. Éva felsikoltott: — Az erdész! — Most nézze, Ferenczi bácsi. A szemét! Ferenczi bácsi felhördült: — Ö az! A vitéz Kertes! Az erdész felpattant a székéről. Riadtan nézett körül a szobában, mintha a menekülés útját keresné. De az ajtóban ott álltak a rendőrök... — Sejtettem, hogy kellemetlen lesz ez a találkozás önnek, Kertes úr! Vagy inkább százados úr? A B. 26-os ijem válaszolt. Ha eddig úgy gondolta, hogy talán életfogytiglani börtönbüntetéssel megúszhatja, most már biztos lehetett a jövőjében! — Mutassa meg neki a haslövését Ferenczi bácsi... Az idős ember inkább tépte, mint gombolta az ingét, s amikor elővillant a még mindig jól látható heg, odabökött az ujjával. — Ezt te csináltad! — Mert nem volt ideje a tarkólövéshez. Amit korábban már százötven esetben kipróbált — folytatta metsző gúnnyal az őrnagy. A többiek mit sem tudtak a kémhálózat és a Ferenczi bácsi haslövése közötti összefüggésről, legfeljebb csak sejtették, hogy itt most Jártásnak, vagyis vitéz Kertesnek a múltjáról beszélnek. — Nézzék az arcát — mutatta Pálos őrnagy. — Plasztikai műtétet csináltatott, hogy ne ismerjék fel! Ugye, Kertes úr? A B. 26-os nem válaszolt. — Most arról beszéljen, hogyan gyilkolta meg 'Si- post. Járfás kis ideig még hallgatott, de aztán meggondolta magát, és beszélni kezdett. — Azt tudja, hogy a nyugatnémet vadászok tolmácsa voltam... — Ez előre el volt készítve, vagy véletlenül jött? — Elő volt készítve. — A vadászok is tudtak valamiről? — Nem, ő sem, akinek a maszkját viseltem. Oda- kinn; a központban tudták, hogy ők mikor érkeznek. Futár útján megkaptam az egyik vadász öltözékének pontos mását, több öltönyt és egy bőrálarcot, amely teljesen az ő arcát mintázta. Termetünk szinte egyforma ... — Emberbőrből készült az álarc? — kérdezte Pálos. — Azt hiszem, igen. — No, tovább! — Amikor megkaptam a parancsot, hogy Fecske nem repül többé, kerestem az alkalmat. Úgy akartam megcsinálni a dolgot, hogy utána eltűnhessek, s ne terelődjön rám a gyanú. — Ezért hagyott neki üzenetet, hogy hajnali négykor menjen a Hámorkohóhoz? — Igen — kapta fel a fejét Járfás, hogy még ezt is tudják róla. — No és miért gyilkolta meg előbb? — Parancs volt rá, hogy meg kell halnia ... A nap sugarai áttörtek a függönyön, s beborították a szobát. Járfás cigarettájából alig maradt néhány millimétemyi, egészen addig szívta, amíg a körmére nem égett. A füstöt mélyen tüdőre szívta. Pálos elhallgatott, mintha gondolkodna valamin. Pedig csak a fáradtság tört ki rajta. Hosszan nézte ezt az embert, aki úgy ült ott a szoba közepén, és olyan folyékonyan válaszolt, mint egy megfenyített gyerek ... Milyen félelmetesnek tetszett még néhány nappal ezelőtt is! Milyen titokzatosnak ... Mintha legalábbis egy egész országrész az övé lett volna. Pedig az élet továbbra is ugyanúgy zajlott ezen a vidéken, mint annak előtte. Az emberek ugyanúgy dolgoztak, szórakoztak, pihentek, mint máskor. — Azt mondja meg, Járfás — pödört egyet a bajuszán Pálos őrnagy —, hogy mit csinált aztán, amikor az üzenetet otthagyta? Illetve, hogyan ju- ^ tott be észrevétlenül a szobába? | (folyatjuk.) )! a kérdésre válaszolt dr Homoródi Lajos tanszék- vezető egyetemi tanár, ok-i tatási rektorhelyettes, a% MTI munkatársának adott nyilatkozatában. Hangoztatta, hogy a reform két legfontosabb célja: korszerűsíteni a tananyagot és az oktatást közelebb vinni a gyakorlathoz. Ez utóbbi célt szolgálja az, új tanterv, amikor előírja, hogy a hallgatók a jövőben a tíz félévig tartó oktatás ideje alatt, az eddig csak kisebb mértékű termelési gyakorlat helyett, 30 heti termelési gyakorlaton vesznek részt. Az első év után 8 hétig fizikai munkát végeznek szakterületükön, hogy bizonyos elemi ismereteket szerezzenek. A harmadik egyetemi év után 14 héten át úgynevezett technikusi munkagyakorlat, majd közvetlenül a diploma megszerzése előtt — a tizedik félévben — újabb 8 heti segédmérnöki gyakorlat következik. Ekkor valamely szaküzem első szervezetével, az ott végzett tervezőmunkával, a munkaszervezéssel ismerkednek meg. Az új tantervben minden szakaszon szerepel a műszaki tananyagon kívül egy ágazati gazdasági vonatkozású tárgy és ugyancsak új tantárgy a munkavédelem.
