Nógrád. 1964. június (20. évfolyam. 94-118. szám)

1964-06-30 / 118. szám

1964. Június SO. kedd. (íOGEÍB 5 Többre is képest lenne Műszaki továbbképzés a Zagyvapállalvai Bányagépgyárban a cserhátsurányi vándor-brigád FURCSÁN hat messziről egy épülő dohánypajta. Olyan, mintha egy ormót­lan állat csontváza lenne. Egészen addig, amíg ráte­szik a tetőt, s az oldalait beborítják szalma, vagy nádpallóval. Attól a perc­től kezdve egészen formás a külseje. A nógrádmarcaliak épü­lő dohánypajtája az eper­föld szélén áll. Ha Szügy- ből érkeztünk a községbe, elsőként ez tűnik az ember szemébe. Egy ideig úgy látszott, mintha abbahagy­ták volna az építést. De nem, mert dolgoztak a pajtán, csak messziről nem látszott. Az egyik tartóoszlop mel­lett idősebb ember mére­getett egy darab deszkát, majd felnézett a gerendák­ra. — Ez jó lesz? Ekkor vettem észre, hogy a belső gerendázaton három ember forgatja a szekercét. Pár szó után ki­derült, hogy a Lőrinc bri­gádhoz van szerencsém. Ennek a brigádnak a tag­jai guggolnak egy szál deszkán a magasban. — A brigádvezető nincs itt, most ment el — szólt egyikük. A disputa egy kis pa­nasszal kezdődött. — Nincs elegendő anyag. — mondták. Ehhez a paj­tához seip küldtek elegen­dőt a nagybátonyi tsz-ből. Ha Ubrankovics, az elnök nem szerez, sose lesz kész. Az ilyesmi nem jó, mun­kakiesést okoz. A LŐRINC brigád ötta­gú. Lőrinc Ignác mellett Janisovszki József, Dudás Lajos, Máté Rezső és if­jabb Lőrinc Ignác alkot­ják a brigádot. Mindannyi­an bernecebarátiak. Három éve dolgoznak együtt, az iparból jöttek el, hogy se­gítsenek a tsz-építkezé- seknél. Tavaly Szécsény- ben dolgoztak. Az idén a cserhátsurányi tsz építő brigádjához szerződtek. Sok kisebb munkán kívül ebben az évben már négy hideglevegős szénaszárítót is elkészítettek. Dejtáron, Patakon, Érsekvadkerten és itt Nógrádmarcalon. — Olyanok vagyunk, mint a vándormadarak. Hol itt, hol ott dolgozunk... — De miért? — vág be­le Dudás, Janisovszki sza­vaiba. — Rossz az anyag­Ojabb veszélyes rovar- kártevő fenyegeti gyümöl­csöseinket, az amerikai fe­hér szövőlepke. Ez a kár­tékony rovar veszélyezteti a gyömölcstermést, a gyü­mölcsellátást. A védekezés elmulasztása igen nagy ká­rokat okozhat. Az amerikai fehér szö­vőlepke első nemzedéke elleni védekezést haladék­talanul végre kell hajtani a gyümölcsösökben és az útmenti fákon, ha azokon hernyófészkek észlelhetők. A védekezést 10 százalékos DDT permetezőszer 0,8-1 százalékos oldatával (hek­ellátás. Tudja mit jelent az apró-cseprő munkáknál is egy, vagy másfél nap ki­esés? Dolgozzunk gazdasá­gosabban, mikor ilyenek a feltételek! A brigád hetente egy­szer jár haza a falujába. Nehéz megoldaniuk a rend­szeres étkezést, ritkán esz­nek főjtt ételt. A szállás meg hol itt, hol ott. MIELŐTT elbúcsúznánk, még megemlítik, hogy baj van a különélési pótlék és az évi szabadság körül. Ta­valy, mikor Szécsényben dolgoztak mindkét kedvez­ményt megkapták. Most meg nem akarják megad­ni nekik. Ezt bizony sürgősen ren­dezni kellene. Pádár András toliterenként 80-100 deka­gramm), vagy Hungária DL-40 permetező 0,3 szá­zalékos oldatával (hektoli­terenként 30 dekagramm) kell permetezni. Gyömölcsfákon a vegy­szeres védekezést a gyü­mölcsérés előtt 21 nappal be kell fejezni. Ahol ez nem lehetséges, a hernyó­fészkeket levágással és el­égetéssel kell megsemmisí­teni. Egyébként a védeke­zést elmulasztókkal szem- ban, amelyet a 12/1960 F.M. számú rendelet ír elő, szar bálysértési eljárást indíta­nak. Védekezzünk az amerikai szövőlepke ellen ló monopoltőkés körökkel is rendelkező szabályos kapitalista rendben élő ál­lamoktól (pl. India), egé­szen a kapitalista úttól elő­forduló, attól tudatosan távol maradó országokig, mint Algéria, Mali Ghana stb. lVIár e néhány példa — a különböző jellegű országok, amelyek egyes típusait olyan példákkal je­leztük, mint Dél-Vietnam, India, Algéria vagy a Vietnami Demokratikus Köztársaság — is mutatja, milyen sokféle az imperia­lista gyarmati sorból fel­szabadult országok arcula­ta. Világos ezért, hogy a nemzetközi politika szem­pontjából sem lehet közé­bük egyenlőségjelet tenni; sorsukban annyi különbség mellett a közös elsősorban az, hogy egykor gyarmati­félgyarmati rendben éltek. Ütjük azonban egyelőre erősen eltér egymástól; en­nek megfelelően szerepük és helyük a nemzetközi osztályharcban is különbö­ző s nehéz lenne az egyes országok szerepét egysége­sen meghatározni. A folyamat azonban, amelynek során felszaba­dultak a gyarmati uralom alól, egységes világtörté­nelmi folyamat, történel­münknek a szocialista vi­lágrend kialakulása mellet­ti második legjelentősebb folyamata. De amíg egy­részt megkülönböztetjük egymástól e két történelmi folyamatot, ugyanakkor nyilvánvaló, hogy másik oldaláról tekintve e két folyamat egyazon történel­mi eseménysorozatnak, az imperializmus bomlásának, két része. A gyarmati rend felbom­lásának folyamatát gyakran szokták azzal jellemezni, hogy míg a második világ­háború előtt a föld lakos­ságának mintegy fele élt gyarmati országokban, ma a gyarmatok lakossága a föld egész lakosságának már csaknem egészen két százalékát teszi. Sokatmon­dó szám ez. Valóban, alig múlt el néhány év — két évtized sem — a második világháború óta, s hol va­gyunk már mégis attól az időtől, amikor Nagy- Britannia még teljes jog­gal dicsekedhetett, hogy a föld lakosságának, s terü­letének is, negyede angol. A gyarmati rend bomlá­sának folyamatát szinte nem is lehet jelentőségé­ben eléggé nagyra becsül­ni. Mégis hiba lenne e vál­tozások túlbecsülése; hely­telen a múlténak tekinteni. Vaskos hiba lenne ugyanis azt hinni, hogy egy or­szág a formális független­ség birtokában már kisza­kadt az imperializmus bűvköréből. Vagyis ha azt hinnők, hogy most csak a föld lakosságának mintegy két százaléka maradt az imperializmus karmaiban az elmaradt területeken. A valóságban az imperializ­mus is alkalmazkodik az új helyzethez. Ezért gaz­dasági és egyéb módon igyekszik minél több „füg­getlenné,, vált elmaradt országot minél erősebben befolyása alatt - megtarta­ni. Segítik ebben többek között hagyományos és rég­óta kiépített gazdasági kap­csolatai s maga az a tény, hogy az elmaradt orszá­gok termékeinek a gyarma­ti korban az imperialista országok voltak jóformán egyetlen felvevői illetve közvetítői. Az elmaradt világ és a szocialista tábor országai közötti gazdasági és keres­kedelmi kapcsolatok azon­ban gyorsan növekednek. Egymaga a Szovjetunió mintegy három milliárd rubel értékű, előnyös fel­tételekhez kötött hitelt nyújtott. De erejükhöz mérten hiteleket, szakem­berekkel, üzemek létesíté­sével és ezer más módon siet az elmaradt volt gyar­mati országok segítésére a szocialista tábor töb­bi országa is. Az elmaradt országokból a szocialista országokba irányuló kivitel szintén gyorsan nő. 1953- tól 1960-ig évenként átlag 23 százalékkal emelkedett a hitel az elmaradt orszá­gokból az európai szocia­lista országokba. Az ázsiai szocialista országokba irá­nyuló kivitel pedig évi 15 százalékkal nőtt. S bár e felfutás figyelemreméltó ütemű, és mutatja, a szo­cialista országokkal való kapcsoltok gazdsági jelen­tőségét, ez nem homályo- síthatja el ugyanakkor azt a tényt, hogy a szocialista Kötelező részvétel — Kettős cél — Szakmai kérdések Előadások alapján — Előnyök Szokatlan, mégis érdekes volt hallani: Nem önkén­tes jelentkezés alapján szerveztük meg a műsza­kiak továbbképző tanfo­lyamát, hanem kötelezővé tettük annak elvégzését — mondja bevezetőképpen Pálfalvai László főtechno­lógus, gépészmérnök, a tanfolyam vezetője, a Zagyvapálfalvi Bányagép- gyárban. Még hozzáfűzi: kezdetben úgy gondoltuk, hogy magas követelményt állítunk, olyat, amelynek magvalósítása után a részt­vevők képesek lesznek a főiskola, vagy egyetem el­végzésére. A hallgatók azonban megvétózták el­képzelésünket. Ősszel folytatják A tanfolyamot nem a legszerencsésebb időben kezdték meg. Ennek kö­vetkeztében előadásról-elő- adásra csökkent a hallga­tók száma. Az első és má­sodik foglalkozáson 70, a harmadik és negyedik elő­adáson már csak 50 szá­zaléka jelent meg a hall­gatóknak. A résztvevők azt kérték, hogy a tanfolyam idejét tegyék át a téli idő­szakra. Ezt a kérdést meg­tárgyalta a vállalat veze­tősége, pártszervezete és a tröszt oktatási felelőse. A halasztáshoz mindannyian hozzájárultak. Ezek szerint szeptembertől kezdve 46 műszaki beosztásban dol­országok az elmaradt or­szágok külkereskedelmé­ben 1961-ben még csak alig több mint 5 százalékkal szerepeltek. Az eddigi gyors növekedés azonban biztosíték arra, hogy ezek az arányok idővel erőtel­jesen változnak majd. A volt gyarmatok holna­pi történelmében a legtöbb szerepet maga a felszaba­dult nép játsza. A nemzet­közi erőviszonyok gyors változása kézükbe adja sorsuk kialakításának lehe­tőségét. S ahogyan e né­peknek döntő részük volt már a függetlenség kivívá­sáért folyó, sokszor fegyve­res harcokban — mint Vietnamban, Algériában, Kubában, Kenyában, Je­menben, Indonéziában és másutt — ugyanakkora lesz a szerepük ez országok társadalmi rendjének ki­munkálásában. S ha az im­perializmus ma még erősen befolyásolhatja is sok or­szág politikáját, helyzete alakulását, két évtizede gyorsuló bomlása egyre in­kább gátolja őt abban, hogy egykori pozícióit meg­őrizze. C ahogyan elvesztette ^ már gyarmatai zö­mét, s azok megszűntek országuk kokrlátlan birto­kai lenni, úgy veszít el egyre több országot, mint gazdasági függvényt és szövetségest is és növeli ezzel a szocialista tábor szövetségeseinek számát a nemzetközi, imperialista- ellenes osztályharcban. Dr. Kende István gozó technikus közül 37-en látogatják majd a tovább­képző tanfolyamot. A töb­biek más oktatási formá­ban bővítik szakmai, poli­tikai ismereteiket. Mi tette szükségessé? A műszaki beosztásban dolgozók mindegyikének megvan a technikumi vég­zettsége. Egy részük öt, más részük tíz, vagy tizen­öt éve szerezte meg az ok­levelet. A technika gyors­ütemű fejlődése következ­tében a gyár előtt álló mű­szaki-technológiai felada­tok megnövekedtek. Meg­oldásuk csak magasan kép­zett technikus gárdával le­hetséges. A jelenlegiek ki­sebb egységek irányítását jól elvégzik, de magasabb vezetői posztok betöltésé­re, még csak hellyel-közzel alkalmasak. Ezért a tanfolyam kettős célt kíván megoldani: na­gyobb elméleti alapot ad. ugyanakkor eldől, ki, mire képes a jövőt illetően. A kezdeményezés dicsérendő, mely nemcsak a holpap feladatát látja, gondol a jövőre is. És a hallgatók miként vélekednek a tanfolyam­ról? Egyöntetű az a felfogás, hogy a továbbképzésre szükség van. A mércét il­letően megoszlanak a kí­vánságok. Figyelembevéve a külön­böző észrevételeket a gyár vezetősége, a párt és a szakszervezettel egyetértés­ben úgy döntött, hogy az eladók a heti nyolc órá­ban. a gépipari és a felső­fokú technikum anyagá­ból összeállított tanulni- valót ismertetik a hallga­tókkal. A matematikán, mechanikán és fizikán kí­vül, napi szakmai kérdé­sekről; forgácsolás, forgá­csolás nélküli alakítás, hő­kezelés, hegesztés, termelés irányításának alapvető irá­nyításáról is hallanak a résztvevők a 300 órás to­vábbképzőn. Gondot okoz majd a fel­készülés. Eddig ugyanis még nincs jegyzet. Ezért az otthoni tanulást alapve­tően az előadás alapján, valamint a technikumi könyvek segítségével kell megoldani. Pálfalvai László szerint a felkészülés nem jelent különösebb megterhelést. Állítását azzal támasztja alá, hogy a résztvevők dön­tő többsége fiatal, nem éri el a 30 éves kort. Az előbbi gondolatokból önként adódik a következő: érdemes-e fáradozni? Fizetésemeléskor A tanfolyam elvégzése elsősorban tágabb látókört biztosít a vezető munkakör ellátásához, de növeli se hozzáértést és az irányítás kulturáltságát — a hang­nemben és a modorban is — megkönnyíti az össze­függések gyorsabb felisme­rését. Tehát elsősorban a jelenlegi beosztás, kifogás- talanabb ellátáshoz ad jó alapot. A vállalat vezetősége azt tervezi, hogy a tanfolyam legjobbjait, amennyiben a lehetőségek megengedik, anyagilag is jutalmazza Ezenkívül, az előlépteté­seknél, a fizetés emelése­kor is figyelembe veszik az elért eredményt. Ha va­laki netán nem végezné el a tanfolyamot, azt újra felszólítják a tanulásra. Amennyiben az újabb kérő sző sem használ, adandó alkalommal élnek a minő­ségi csere lehetőségével. S hogy lesz-e szükség rá, az kizárólag a hallgatókon múlik. ' Venesz Károly A Budapesti Nemzetközi Vásáron is nagy sikert ara­tott a magyar EGC—25-ös típusú elektronikus ve­zérlésű másoló marógép. Berendezése, amely érin­tés nélkül tapintja le a miután, lehetővé teszik, hogy a mintadarab puha anyagbó l készülhessen

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom