Nógrád. 1964. június (20. évfolyam. 94-118. szám)

1964-06-04 / 96. szám

4 1964. június 4. csütörtök. NÖGR'JUS Á szakfelügyelet szerepe az iskolareform megvalósításában A matematika-fizika szakos felügyelők munkájáról Pusztán az új tanterv és utasításból is kiviláglik az oktatási reform célja az, hogy meg kell teremtenünk az elmélet és gyakorlat egységét iskoláinkban Végérvényesen száműzzük az olyan tanórákat, me­lyekben a tanár magyaráz, előad, a gyermek pedig csak ül, hallgat és „befo­gad”. Olyan órákat aka­runk, melyeken a gyer­mek tevőlegesen részt vesz az új ismeretek szer­zésében, s a gyakorlati •életből kiindulva, a bemu­tatott példák, kísérletek íméginkább a saját maga által végzett kísérletek) falapján jut el az új tétel, szabály, ' törvényszerűség vagy a törvény megértésé­hez, megfogalmazásához és annak gyakorlati alkalma­zásához. Ez az ismeretszer­zés helyes útja, amely ak­tivizálja a gyermeket, gondolkodóvá, érdeklődővé, kísérletezővé, vagyis al­kotó munkássá teszi. így már nem kényszer a tanu­lás, hanem izgalmas, érde­kes tevékenység. Eközben a gyermek megszokja, megszereti a munkát, a ne­hézségek legyőzését, meg­növekszik önbizalma, fo­kozódik érdeklődése a fi­zikai és technikai kérdé­sek iránt, fejlődik kritikai érzéke mások és önmaga munkájával kapcsolatban. Az oktató-nevelő munka e módszerei hozzájárulnak a tanuló helyes világnézeté­nek megalapozásához, az új embereszmény kialakí­tásához is. A múlt tanévben (1963—64) szakfelügyeleti munkánk egyik célkitűzése volt, hogy a nevelők meg­ismerkedjenek az új tan­tervvel meggyőződéssel el­fogadják és megértsék szellemét. Sokan csak azt látták az újban, hogy új tankönyvek lesznek, új tanmeneteket kell készíte­ni, stb. Amikor azonban a munkaközösségi foglalko­zásokon megismerkedtek a tanterv és utasítással, be­látták annak szükségessé­gét. Igaz,, az új tanköny­vek bevezetése után a ré­gi óravázlatok nem hasz­nálhatók, de hiszen a tan­könyvek több évre szólnak, s felépítésük az oktatás fo­lyamatában megkönnyíti a nevelők és tanulók mun­káját. Az új óravázlatok készítésére és az új tan­könyvek megismerésére fordított idő tehát búsásan megtérül majd az oktatás eredményességében, a ta- ‘nulók tárgyi tudásának növekedésében. Az iskolareformmal kap­csolatos dokumentumok tanulmányozása folytató­dott e tanéyben is. Bővült azon tankönyvek ismerte­tésével, melyeket ez év szeptemberében vezetnek majd be. Az új tanköny­vek mélyreható megisme­rése rendkívül fontos fel­adat, hogy egységesek le­gyenek a gyermekkel szemben támasztott köve­telményeink. Lássuk ezt konkrétab­ban is! Eddig az általános iskola VII. és VIII. osztá­lyában tanítottunk fizikát. Az 1964—65-ös tanévtől a VI. osztályban is lesz fizi­ka, heti két órában. Vajon azt jelenti ez, hogy az elő­ző két osztály anyagát most elosztottuk háromé­ra? Korántsem! Másként fogjuk tanítani a fizikát a VI. és másként a VII. osz­tályban. A VI. osztályban kissé mások lesznek a kö­vetelmények, mint a VII. és VIII. osztályokban. A fizika tanterv egyéb­ként mindhárom osztály­ban tapasztalati-kísérlete­ző fizikatanítást kíván. Minden osztályban lesznek kötelező jelleggel előírt ta­nulói kísérletek és fizikai gyakorlatok. A kísérletek, fizikai gyakorlatok végzé­séhez azonban az szüksé­ges, hogy minden iskola megfelelő kísérleti eszköz- készlettel rendelkezzék. Eddig megelégedtünk az­zal. ha a nevelő mutatott be kísérletet, és annak alapján a gyermekkel vo­natta le a törvényszerűsé­geket. A korszerű oktató­nevelő munka ennél többet kíván. Azt kívánja, hogy a gyermek is kísérletezzék. A gyermek ne a tanári te­kintély súlya alatt fogad­jon el igazságokat, hanem azért, mert azokat önmaga kísérleteivel igazolva lát­ja. A szakfelügyelet munkáját régebben az el­lenőrzés, eredmények és hiányosságok feltárása jel­lemezte. Ma lényegesen több időt fordítanak a ne­velők továbbképzésére, ok­tató-nevelő munkájuk se­gítésére, és ez minőségileg is jobb és több a réginél. Alaxay Béla tanulmányi szakfelügyelő Nagybátony, Bányaváros OLIVEIRA ES TAKSA Dokumentumtörténet a Cap Ancona felrobbantásáról 1. dühöng, az ellenség röhög A Führer 1936 novemberének egyik éjszakáján hatalmas robba­nás rázta meg a lisszaböni kikötőt és környékét. A kikötőben állomásozó né­met teherszállító gőzös, a Cap Ancona hatalmas tes­tét kígyózó lángnyelvek világították meg s a derók- batört hajó a mélybe ha­nyatlott. Másnap reggel harsány .kiáltozással rikkancsok száguldottak végig Lissza­bon utcáin: „Felrobbant és elsűlyedt a Cap Ancona. A rendőrség megindította a nyomozást!” Középtermetű fiatalember ment el a rik­kancs mellett, jókora akta­táskával a kezében. A vá­sárolt lapot zsebébe sül­lyesztette. s belépett a kö­zeli épületbe. A lift az üzletház negyedik emeleté­re röpítette. A fiatalember abba a szobába nyitott be, mely­nek ajtaján szerény réztáb­la hirdette a „Manuel Oli­veira és társa” céget. A réztábla mellett elhelyezett plakát elárulta, hogy a cég portugál szardíniával ke­reskedik. Dolgozószobájá­ban a fiatalember gyorsan kihalászta zsebéből az új­ságot és olvasásba merült. Nemsokára csinos fiatal nő lépett be. — Mi újság, Clara? Megérkezett a rakomány a rendeltetési helyére? — Igen, senor Oliveira. Megérkezett és biztonság­ban van. S ehhez még sze­retném azt is hozzátenni, ragyogó időnk van ma. — És magának ragyogó kedve. Nemde? — Eltalálta uram. Ma van a születésnapom. — Nos, ezt rpegünnepel- jük. Megszólalt a telefon csengője. — Á, Ön az, Rossi úr? — örvendezett Oliveira. — Szóval még egy szállít­mány szardíniára van szükségük ... Szívesen, Rossi úr. Ajánlhatnék még más halárut is, ked­vezményes áron, de csak egy feltétellel: ha teherau­tókat ad érte. Mennyit? Mondjuk úgy tizentötöt, húszat. Nehéz lesz? Ugyan Rossi úr... Nos, akkor megegyeztünk. Táviratilag megadom a szardínia árát fob. Lisszabon és cif. Ge­nova. Várom javaslatát a teherautókra. Arrivider- ci! Oliveira visszaakasztot­ta a kagylót. Gondterhelt arccal cigerettát vett az asztalon fekvő dobozból, és rágyújtott. .. .Ezekben a napokban Burgos volt a francoísta Spanyolország fővárosa. Itt székelt a német követség, mely előtt most nagy se­bességgel érkező autó fé­kezett. Ketten ugrottak ki belőle. Egy magas, jóloltözött úriember várja őket dol­gozószobájában. — Már reggel óta tűkön ülök — kezdte a beszélge­tést a magas, úriember. — Tegnap megérkezett a ber­lini posta. Megállapítást nyert, hogy a Cap Anconát a vörösök robbantották fel. Minden elpusztult: a tan­kok, a teherautók, a muní­ció, a fegyverek, amelyek­re Franco annyira számí­tott. A Führer dühöng. Az ellenség röhög. Berlin kö­veteli a tettesek kézrekerí­’ , Dexter Masters riportregénye: Faleset TRAGÉDIA, ha egy em­bert baleset ér, de kataszt­rófa, ha a baleset tömege­ket sújt. A második világ­háború befejezése után az Egyesült Államok Los Alo- mos-i atomkisérleti telepén valóban bekövetkezett a regényben idézett hét em­bert érintő baleset — egy atomfizikus halálával fi­zetett társai életéért. Luis Saxl, a regény főhőse éle­te kockáztatásával meg­menti hat társát, halála figyelmeztetés: az egyéni tragédia tömegkatasztrófá­vá válhat! 1946-ban már béke van a világon. Hiro­simában és Nagaszakiban már aratott az atomhalál, de az Üj Mexikói kísérleti telepen tovább folyik a munka — és nem a béke szolgálatában... A japán városok pusztulása, a ka­tonai célok szolgálatába ál­lított statisztika holt szá­mai kevésnek bizonyultak ahhoz, hogy megálljt pa­rancsoljanak a bizonytalan kimenetelű, tömegkataszt­rófával fenyegető veszély­nek. Megdöbbentő a tény: maguk a tudósok is tehe­tetlenül állnak szerencsét­lenül járt társuk mellett. Kísérleti és gyakorlati ta­pasztalataik ellenére még mindig csak egy veszedel­mes, szeszélyes és pusztí­tó eszközt tartanak a ke­zükben, s a benne rejlő erőnek nem tudnak meg­nyugtató bizonyossággal parancsolni. Veszedelmes játékot űznek, kiszámítha­tatlan következményekkel járó kisérleteket folytatnak béke idején — a háború szörnyűi pusztításának ér­dekében. Dexter Masters regénye a trégédia és a katasztrófa határán mozog: egy ember halálával fizet a tudós tapasztalatokért, egyetlen embef sorsában tükröződik a tömegek csu­pán számokkal kifejezhető tését. Íía nem teljesítjük a parancsot, elvesztünk. — De Friedrich — szólal meg az egyik vendég — mennyiben van közünk eh­hez a dologhoz? Elvégre a robbanás Lisszabonban tör­tént s ezért portugál szer­veink a felelősek. — Csodálkozom rajtad, Otto. Először! Lisszaboni képviselőnket, Hofmann ezredest leváltották és visszarendelték Berlinbe. Nem irigyelem őt! Másod­szor: téged neveztek ki a helyébe! — Engem?! — Igen. Azonnal Lissza­bonba kell utaznod. A rob­banás következtében — folytatta Friedrich Mendel — 24 műszakj szakember és sofőr halt meg. 17 hul­lát találtak meg. Hét em­ber nyomtalanul eltűnt. Közülük négyen a robba­nás pillanatában a parton tartózkodtak. Lehet, hogy nem tértek vissza a hajóra, de az is meglehet, hogy visszamentek és elpusztul­tak. A másik három sorsa ismeretlen. A Gestapo ki­nyomozta az eltűntek ada­tait. ' v Minden bizonnyal vala­mennyi egy titkos kommu­nista szervezett tagja, s kezük benne van a Cap Ancona elpusztításában. A sofőröknek kellett volna a teherautókat Spanyolor­szágba szállítani. — Nem értem — szólalt meg Otto — mért kellett katasztrófája, egyetlen em­ber megrendítő tragédiá­jában sűrűsödik össze az esztelen fegyverkezési haj­sza látható és tapasztalható eredménye —a pusztulás. Lo6 Alamosban baleset tör­tént. A napilapok egy fi­atal tudós hősiességét har- sonázzák. Egy meghajszolt élet befejezést nyert, s az atomkutatás új szakaszába lépett. Ez volna minden, amit Dexter Masters el­mond a regényében? Nem, az amerikai iró a lelkiis­meret szavának ad hangot. Mert Hirosima és Naga- szaki tényei mögött, a tö­megkatasztrófa mögött szem előtt téveszthetjük az embert, de ebben a re­gényben a tények ismere­tében új megvilágításban láthatjuk az atomfegyvert, s nemcsak a benne rejlő, hanem a mögötte álló erő­ket, és azokat az embere­ket is, akik születése kö­rül bábáskodtak. , Az Új Mexikó vadregényes tájai között meghúzódó, az em­bertelenség jármába haj­tott tudomány hajléka az ellentétek szimbóluma; a vidék a szépség és a bor­zalom ellentétének jelképe, a tudomány féltveőrzött zárt és a világ tág hatá­rainak ellentéte, amelyben kölcsönös kapcsolatuk szükségszerűen egyoldalú­vá merevedett. Masters re­gényében a belső ellent­mondásaiban vívódó ki­sebbség problémáját akar­ja közüggyé tenni. Regé­nyét — sajnos — nem drá­mai képzelete, hanem a megdöbbentő valóság té­nyei nyomán kellett meg­írnia. Megrázó emberábrá­zolása,. Luis utolsó négy napjának tragédiája éppen a valóság erejével, a té­nyek erejével döbbenti meg az olvasót: az atom­tragédia nemcsak megtör­ténhet, de meg is történt, s a háttérben álló, ma is eleven erők könyörtelen kézzel tömegkatasztrófává növelhetik az egyén tragé­diáját. Masters riportregé­nye túlárad a szépirodalom határain, dokumentummá és egyben figyelmeztetéssé nő: a feledhetetlen művek sorába lép, gondolatai el nem halványodnak és nem halványodhatnak el a ma emberében. DEXTER Masters „Bal­eset” című regénye Borbás Mária kitűnő tolmácsolá­sában nyújt maradandó él­ményt az olvasónak. Kossuth Könyvkiadó H. Gy, Új filmeket vásároltunk Cannesben Az év második felében több olyan filmre számít­hat a mozilátogató közön­ség, amely a cannesi idei fesztiválon kiemelkedő si­kert aratott. Megvásároltuk többek között a Sikoly című cseh­szlovák alkotást. Ez a pro­dukció egy fiatal házaspár első gyermekének megszü­a teherautókat Portugáliá­ba irányítani? Hogy ne keltsük a beavatkozás lát­szatát? No jó, rendben van .... De hogy gondolta az a hét kommunista. Hi­szen bizonyára nem tudnak spanyolul. Hajlamos va­gyok arra gondolni, hogy egyáltalán nem is léteznek. — Ha nem léteznek ezek a kommunisták, akkor ki kell találnunk őket — szó­lalt meg ekkor Otto kísé­rője, aki eddig hallgatott. Friedrich elmosolyo­dott. — Ritkán beszélsz, Kon­rad, de akkor okosat. Hiá­ba, az angol iskola ... Meglátszik rajtad, hogy Oxfordban nevelkedtél. Idehallgass Otto: Konrad veled megy Lisszabonba. Otto Krause a homlokát ráncolta. — Portugál képvisele­tünk rábukkant már a hét vörös nyomára? — kérdez­te. — Egyenlőre nem. Friedrich Mendel a tér­képhez lépett, melyen be­rajzolták a francoisták ál­tal lefoglalt területeket. — Egyetlen kiütünk van: a tenger. Franco Spa­nyolországon át eljutni a vörösökhöz, reménytelen vállalkozás. Természetesen azért itt is felkészülünk a fogadtatásukra. Tehát uraim: jó munkát és sok sikert kívánok! Pető Miklós Következik: Nicaraguái út­levelek. letését, a férj egy napját, szerelmük kibontakozásá­nak emlékképeit, a mai Prágát mutatja be mo­dern feldolgozásban. Az NDK és Kuba művészei­nek együttműködésében, Kurt Maetzig rendezésé­ben készült A Preludió ak­ció című izgalmas, diver- ziós tárgyú filmdráma, s még az idén filmszínháza­ink műsorára kerül. Az or­szágúti kaland című színes szovjet szatirikus vígjáték keretében azzal ismerked­hetünk meg, hogyan készül a filmvígjáték. Láthatjuk majd Vittorio de Sica ren­dezésében Sartre: Altona foglyai című drámájának filmvátozatát, amelyben Sophia Loren és Maximi­lian Schell játszik fősze­repet. Az őszi programban találjuk Sztolper szovjet rendező kétrészes alkotá­sát, Szimonov: Élő és hol­tak című nagysikerű regé­nyének filmváltozatát, is, valamint a Verne regényé­ből készült: Sándor Mátyás című francia-olasz filmet . Louis Jourdan és Bemard ’ Blier főszereplésével. Hat kisfilmmel veszünk részt a krakkói tesztiválon Június 1. és 6. között Krakkóban rendezik meg az első nemzetközi rövid- film-fesztivált. A sereg­szemlén a magyar film­művészek hat alkotással vesznek részt. Levetítik az „Aranymetszés” a „Kézen­fogva” „Te”, „Cigányok”, a „Kedd” és a „Miénk a vi­lág” című kisfilmeket. Ver­senyen kívül bemutatják az „Éva a 5116” című egész estét betöltő dokumentum- filmet is. A filmfesztiválra kedden háromtagú küldöttség uta­zott Krakkóba.

Next

/
Oldalképek
Tartalom