Nógrád. 1964. június (20. évfolyam. 94-118. szám)

1964-06-25 / 114. szám

4 N Ö G R A D 1964. június 25. csütörtök A középiskolai oktató-neyelő munka gondjai Az iskolareform, a dél- törekvés az oktató munká- nek sikerült gátat vetni, előtti-délutáni, váltásos esti ban érvényesüljön jobban. Jelenleg az oktató-nevelő és levelező oktatás tömege- Ez természetesen összefügg munkával összefüggő kí- sítése alapvetően új, meny- a didaktikai és módszertani sérletezést csak az igazga- nyiségében és minőségében tudományok gyors fejlődé- tók hozzájárulásával lehet megváltozott feladatok elé sével. A szakirodalomban folytatni, állítja a nevelőket. A re- is egyre több olyan mü je- Megyénkben számos nagy form követelményeinek el- lenik meg, amely a korsze- tapasztalattal rendelkező, látása egyre inkább lehe- rű oktatás kérdéseivel fog- jól képzett, hatékony ne- tetlenné teszi a régi peda- lalkozik. Még nagyobb az velőumnkát végző pedagó- gógus rutinmunkát. Hiszen érdeklődés a szaktárgyak gus van. E nevelők mun- még a legrutinosabb peda- tanításának módszertané- Icájuk során szerzett ta- gógus sem korlátozhatja te- val kapcsolatban, mint a pasztalataikat szinte alig vékenységét csak az órák neveiés-elméletii, pszicholó- udják a kívánt mértékben megtartására. Több gondot giai kérdések iránt. Ez is úgy megyei, mint országos igényel az órákra való fel- bizonyos fokig az oktatás- viszonylatban közkinccsé készülés, az elméleti és pe- központúságot mutatja. Te- tenni. Miért? Mindenek- dagógiai önképzés, az isko- vékenységükben tehát nem előtt azért, mert az ellá- la ügyeivel való foglalko- az iskolai nevelőmunka cél- tandó órák magas száma zás. Az iskolai nevelőtestü- jából indulnak ki, hanem és részben az objektíve rá- tagjai, az igazgatók a szaktárgyak követeimé- juk nehezedő, részben az nyeiből. önként vállalt túlterhelés Az elmúlt időszakban megakadályozza őket. Így gondot okozott — nemcsak a magas óraszám után szin- megyénkben, hanem or- te képtelenek arra, hogy szágszerte — a nem átgon- pedagógiai, didaktikai, dőlt, indokolatlan, eseten- módszertani publikációiké­ként öncélú kísérletek el- szítsenek. eredményesen burjánzása. A tanév során vehessenek részt az orszá- az igazgatók, illetve szak- gos pályázatokon. Örvendetes jelenseg. hoev felügyelők segítségével en- T. E. letek látják és vállalják az új feladatokat. Más kérdés a gyakorlati megvalósulás! Ennek akadályai elsősor­ban a túlterheltség, a pe­dagógiai konzervativizmus, esetenként az oktatás-köz­pontú szemlélet. középiskolai nevelőink munkájában a régi pedagó­gus pedantéria egyre ke­vésbé tapasztalható. Kö­zépiskolai tantestületeink­ben a jó pedagógus krité­riumát nemcsak az órák pontos megkezdésén és be­fejezésén. az óraközi fel­ügyelet ellátásán, vagy ab­ban látják, hogv maradt-e vesszőhiba a kijavított dol­gozatban. hanem egyre in­kább abban, hogy milyen az iskolai oktató-nevelő munkájának hatékonysága, a tantestületben végzett te­vékenysége. közösségi mun­kája, a szaktárgyak tanítá­sában elért tanulmányi eredményei. A helyes pedagógiai tö­rekvéseket gyakran gátolja az egyes nevelők körében még meglévő konzervativiz­mus, a tömegesítésből adó­dó új helyzet és új felada­tok megnemértése is. E konzervativizmussal talál­kozhatunk esetenként, a közös igazgatású iskolák­ban. Az iskola nevelői a régi „gyakorlati didakti­kát” új módszermozaikok­kal próbálják kiegészíteni és eredményessé tenni. Úgy vélik, a korszerűségre való DC ét kiuii/a-es etilé ni/ Végétért Londonban a Az Országos Könyvtár- könyv-világkiállítás, ame- tudományi és Módszertani lyen a Magyar Népköztár- Központban készül a ma- saság képviseletében si- gyarországi könyvtárak kerrel vett részt a Corvin részletes ismertetését tár­ás az Akadémiai kiadó. A talmazó új kiadvány, a kiállítás magyar pavilon- könyvtári Minevra, a minri jában rendezett könywá- egy ötven ív terjedelmű sáron sok londoni és ame- kötet több, mint 17 ezer rikai magyar vásárolt, könyvtár adatait gyűjti * össze. Megkezdték a bujáki művelődési otthon építését Helykijelölési viták ezer forint értékű társa­miatt esztendőkig húzó- dalmi munka felajánlással dott. de most már végre segítik a község lakói, s megkezdődött a bujáki még ebben az évben sze- művelődési otthon építé- retnék tető alá hozni az se. Az előkészítő munká- épületet, latokkal 800 köbméter föl- A bujáki új művelődé- det kellett megmozgatni s si otthon az Építésügyi jelenleg az alapozást vég- Minisztérium típusterve zik. Az 1 millió 200 ezer alapján készül s a 250 szé­Napjaink könyvei A mai kapitalizmus problémái és a munkásosztály A VILÁG VEZETŐ ka- a szocialista világrendszer ményei, kilátásai és. ka­pitalista hatalma az léte és állandó erősödése politikai következményei, amerikai imperializmus — a XX. században egy egé­szen másfajta kapitalista világgazdaság másfajta ré­sze, mint mondjuk Ang­lia volt a XIX. században. Az imperializmus és a kényszerítőleg hat a ka- a tökésországok munkás- pitalizmusra, a verseny osztályának új harci fela- fokozására, a dolgozó tö- datai. megek megnyerésére a A RENDKÍVÜL érdekes kizsákmányolás létének vita során bizonyítást meghosszabbításához. Ezt a nyert, hogy az állammono- törekvést tükrözi a mai polista kapitalizmusnak sok új megjelenési formá­kapitalista világ polgári és nyugati politika is. revizionista közgazdászai ;ía politika — mondotta ja van. A formák külön- ezt a változást a marxiz- Lenin —, a gazdaság kon- bözősége - azonban nem mus elméletének cáfolatául centrált kifejezése”. Nos, a változtat a lényegen, s igyekeznek kihasználni és kapitalista közgazdasági nem szünteti meg a kapi- valamiféle új — sőt vado- elméletek napjaiban főleg talizmusra belsőleg jellem- natúj — kapitalizmusról azt igyekeznek bebizonyí- ző törvényszerűségeket. A szövögetik misztifikáló tani, hogy az emberiség tények erejével, a gazdasá- ábrándjaikat. Az igazság boldogulása szempontjá- gi adatok tükrében bizo- az, hogy a kapitalizmus- bői az imperializmus, az nyosodtak be Lenin sza- nak a piacproblémákban állammonopolista kapita- vai: „... Az ilyen kapi- —alapvető jjzmus a legfejlettebb talizmus „közelsége,, a szo- formák- társadalmi forma. Azon- cializmushoz — érv a pro- uj ban e „legfejlettebb társa- letáriátus igazi képviselői folyamatokon megy kérész- dalmi forma” hátterében számára, a szocialista for- tül — ez azonban a lénye- meghúzódik a kizsákmá- radalom közelsége, könnyű­gén egyáltalán nem vál- nyolás fokozódása, a mun- sége, megvalósíthatósága, toztat. Enne ellenére a búr- kanélküliség, gyarmati ki- halaszthatatlansága mel- zsoá világ vezetői is haj- zsákmányolás számos — lett, de semmiképpen sem lamosak nap nap után el- ugyancsak új — formája, érv amellett, hogy ennek szajkózni, hogy visszafor- a fegyverkezés fókozása a a forradalomnak megta- ditják a történelem széké- dolgozó tömegek kárára és gadását és a kapitalizmus rét és a nemzetközi erő- a világbéke veszélyezteté- szépítgetését, amivel a re­összpontosuló ellentmondása 'uj ban mutatkozik meg. viszonyok újból a kapita- sére. Miben változott hát formisták lizmusnak kedveznek. S valljuk be őszintén: ennek napjainkban? az „új kapitalizmus,, elmé- EZEKET foglalkoznak. kapitalizmus lényege türelmesen elnézzék...,, E szavak igazságát hir- kérdéseket detik és a mai kapitaliz­letinek egyik-másik tézise, v;tatta 19^2 őszén húszon- mus „népiesedésének,, ha- a gazdasági adata szöget sainak fejében is, sőt megfelelő tájékozottsá- - két — közöttük több kapi- zug elméletét cáfolják _ üthet még némely feilodo — ország maxista nyugati munkásosztály tet­ország gazdaságpoHtiku- tudósainak konferenciája, tei — sztrájkok, bérhar­amelyet a kommunista és cok fellendülése, a fegy- munkáspártok elméleti verkezés elleni tömeges nélkül — meg a szocialista folyóirata, a „Béke és szó- fellépések fokozódása —. országok mindjobban poli- cjaiizmus”, valamint a amelyek éppen most, a tizáló lakosai körében is gzovjetunió Tudományos kapitalizmus „üdvözlő,, szerezhet híveket. Nem- Akadémiája Világgazda- korszakának idején követ- egyszer halljuk nyugati és Világpolitikai In- kezet be. Ezeknek a har­országban járt ismerő- tézete szervezett. A mar- coknak indítékait is éle­seinek beszámolóit a nyu- xjsta tudósok említett esz- mezte az említett eszme- gati munkásosztály hely- mecseréjének célja az volt. csere, amelynek résztvevői hogy elemezzék- az európai meglepő bizonyítékokat integráció lényegét, gazda- tártak a világ elé az Euró­zetéről, a műszaki fejlesz­tés eredményeiről, az áru forintos költséggel épülő új művelődési otthon mi­előbbi elkészülését 100 kés teremben már decem­ber végén vetítéseket, programokat akarnak tar­tani. választékról stb. Ezek az s£g; és politikai követel- pai Közös Piac szépen de- állandó. rendszerint szub- ményeit. A vita vezérfo- koráit kulisszái mögül — jektiv benyomásokon ala- naja a marxizmus—leniniz- a valóságos tőkés érdekek puló beszámolók sokszor mus dialektikus tanítása, dzsungeléból, amelynek elgondolkoztatok lehetnek. az összefüggések és követ- nagy részét a nyugati főleg ha olyanok szájából kezmények alapos vizsgá- munkásosztály jól ismeri, hangzanak el. akik nem jafénak mélyreható elem- Ezért is fokozza harcát a ismerik a gazdasási össze- z£se volt. A tudománvos szemben álló uralkodó függéseket, a fellendülés eszmecsere napirendjén osztály ellenében. Vajon indítékait, hátterét és a j^rom fő kérdés szerepelt: bekövetkezhetett volna ez munkásosztály harcainak az állammonopolista kapi- a harci korszak, ha a nyu- szerepét a vívmányok lét- fajjzmus jellege és fejlő- gáti dolgozó tömegek ér- azon óési/ törvényszerűségei, az dekében fejlesztenék a gaz­rejöttében. Sokan sem gondolkoznak el. hogy európai integráció „ jfOKiros (■ßwtdnS'zUtkutf ered- dasági viszonyokat? Az idézett eszmecsere erre az v alapkérdésre is válaszol, hiszen számos résztvevő Mintha mesebeli varázs- technológiájában”. És lát- Azok hasonlóan vjssza. b bizonyította: sem az állam­ló bűvös pálcája érintette hatták Gálfit, amint elmé- Egyszerűen sokkot kaptak j monopolista kapitalizmus volna őket, a tanácsterem- lyülten lapozgat az emlí- mindnyájan. __ V fejlődésének b en lévők mozdulatanul, tett dolgozatban, és szá- — Az elvtársak jöjjenek ? a tőkésországok munkás­visszafojtott lélegzettel mitásokat, diagrammokat velem — törte meg végül ^ osztályainak harcát nem meredtek a televízióra. másol ki. Ekkor közelről és olyan — Szép kis vircsaft, szögben látszott az íróasz- ugye? — reccsent fel is­tái, hogy az egyik iratcso- mét a hangszóró. — Ha mó fedőlapjának nagybe- ezt eltűrik, meglesz ma­tűs címét is olvashatták: gukról a a kínos csendet a jelenlé- ? érthetnék meg csupán a vő miniszterhelyettes, és jj kapitalizmus belső for­intét t a titkárság vezetőjé­nek és a fegyelmi bizott­ság elnökének. \ vényszerűségeinek elemzé- > se alapján, anélkül, hogy Most 0 figyelembe . vennék azt a véleményem, azonnal felmegyünk Gál-1 befolyást, amelyet a szo- fihoz. Haladéktalanul kifcialista világrend léte és kell vizsgálnunk ezt az $ a két rendszer versenye TIZEINK FEJEZET AKUSZTIKAI BEVEZETŐ UTÁN — ALTALANOS " HELYZETJELENTÉS A játékvezető erélyesen ba, a műszálgazdálkodási sípjába fúj. Vitathatatlan elvi főosztály vezetőjének tizenegyes... Góóóllü... rezidenciája jelenik meg. A mieink boldogan össze- Ott ül Gálfi, a hatalmas, csókolóznak, és védelem- világosbarna íróasztal mo­re' rendezkednek be. Az gött. Űr ül. Űr ír. Egyi­ellenfél rohamoz, egyre dejüleg a kommentátor is ritkábban érinti kézzel a jeletkezik. Szokatlan, krá­labdát és kiegyenlít. kogó hang, Sípszó, vége az első fél- — Az itt látható doktor időnek. Gálfi Zoltán, miután el­A nyuszik bánatosan lopta beosztottja találmá- fészkelődnek székeiken, a nyát, és jogtalanul zsebre­néhány oroszlán elkesere- vágott egy csomó pénzt, detten bömböl. Többen in- most még valami disszertá­dulnának már az első ciót is ír belőle. A pimasz, emeleti büfébe, egy vigasz- Mert ez. kérem, a legna- termoplaszticitás meg- előadása véget ért. Jó na­feketére, amikor a képér- gyobb disznóság. Komisz, gyorsítására és lassításé- pót! nyőn a focilabdás „Szünet,, lelketlen dolog. Figyelje- ra a mesterséges alapú, A nyuszik ügyet > gyakorolt az anyagi terme­Amikor három vérbeli 5 lésre, a gyarmatbirodalom­szurkoló félidőben, döntet-ínak romjain alakuló új len állásnál otthagyta a ? államok fejlődési útjára és /L mérkőzést. — szörnyű dől- í nem utolsó sorban a bur­zsoá világ ideológiájára. A gazdasági verseny nem Fekete „Űj módszerek a Ezzel a Mukátor mai goknak kell következniük így is történt. _ A kleindorfiak a mérkő-jmas_ mint a nemzetközi zés végéig még négy gólt {küzdőtérén folyó osztály- rugtak, a Mukátor pe-} harc formája, s ebből kö­dig kiütötte doktor Gálfi ? vetkezik minden más fej- Zoltánt!... y lődés. Nagy sikert arattak aj A HATALMAS, több Mukátor további hőstettei ^ mint 800 oldalas könyv is.« Egy lakásokkal üzérke- >, rendkívül széles körű ér- dő tanácsi tisztviselőt lep- \ deklődésre tarthat számot lezett le. és még két üze-1 mindazok körében, akiknek mi bűnszövetkezetet. E l érdekel korunk gazdaság­három alkalommal egyene-A politikai helyzetének ala- sen az illetékes kerületi j? kulása, a kapitalizmus sok rendőrkapitányok lakásán b vitára okot adó fejlődési mutatta be a kompromittá- í tendenciájának megbiz­jelzés helyén ismerős szó- nek csak ... hőre lágyuló műanyagok néztek az oroszlánokra., elképedten 1° jeleneteket. (folytatjuk.) ) ható elemzése. Horváth Mihály

Next

/
Oldalképek
Tartalom