Nógrád. 1964. június (20. évfolyam. 94-118. szám)
1964-06-25 / 114. szám
1984, június 25. csütörtök NÓGRÁD 5 Ami bejött a réven — elment a vámon A pult túlsó oldalán Mi éppen olyan munkások vagyunk,.. Tanulságos eset a magyarnándori Tüzép-telepen Egészen íurcsa helyset állt elő nemrégiben Mo- horán. A Moh óra és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet tavalyi eredményes munkájáért elnyerte a Kiváló Földművesszövetkezet címet. S még néhány napja úgy állt a dolog, hogy Hrapan Mihály a földművesszövetkezet igazgatóságának elnöke és Kertész Pál főkönyvelő ellen bűnvádi eljárást indít a balassagyarma-ti járási ügyészség. Szerződés a termelő- szövetkezettel Az ügy, egy esztendeje kezdődött, s azóta is mint tengeri kígyó tekeredik a két ember köré, tulajdonképpen mondvacsinált ügy. Van a földművesszövetkezetnek Magyarnándor- ban egy Tüzép-telepe. A körzet nyolc községét, a termelőszövetkezeteket is innen látják el építőanyaggal. Havonta S00-40Q ezer forintos forgalmat bonyolítanak le, természetesen attól függően, milyen az építőanyag-ellátás. Az állomásra beérkező, építőanyagokkal telt vagonokat sokáig a magyarnándori Rákóczi Termelőszövetkezet tagjai rakták ki, s ők szállították azután a telepre, , Vagy egyenesen a rendeltetési helyére az építtetőhöz. így volt ez már hosszú ideje, akkor is amikor a magyarnándori földművesszövetkezet még önállóan dolgozott. A fuvardíj nagyobb részét a termelőszövetkezet egyszámlájára utalta a földművesszövetkezet, a másik részét pedig készpénzben fizették a termelőszövetkezetnek. Ebből került ki a rakodást végző' termelőszövetkezeti tagok munkabére. így csinálták ezt akkor is, amikor a nyolc kis földművesszővetkezet tavaly az év elején a mo- horai központtal egyesült, s a nagy földművesszövetkezet élére Hrapan Mihály került. Váratlan ellenőrzés Amikor az első fuvar- szamla megérkezett a földművesszövetkezethez Hrapan Mihály nem mulasztotta el megkérdpzni Ben- kó Istvánt, a magyarnándori földművesszövetkezet volt vezetőjét, aki az egyesült szövetkezeteknél a fel- vásárlási csoportot irányítja, milyen gyakorlatot alkalmaztak eddig a számlák kiegyenlítésénél. Benkó István a korábbi gyakorlatra hivatkozott. Szavai megnyugtatták Hrapan Mihláyt s továbbra is a megszokott jnódon fizettek. Egy esztendeig nem is volt / semmi baj. Hanem akkor megjelent a földművesszövetkezetnél Fekete Albert, a megyei szállítási és közlekedési osztály ellenőre. Egy hétig vizsgálódott, kiderítette, a termelőszövetkezet magasabb tarifát alkalmaz a szállításnál, mint amennyit szabadna. Magyarán többet kér az építőanyagok szállításáért a megengedettnél. Azt is kiszámolta, hogy ily- módon a földművesszövetkezet 1962-ben 84 ezer, 1963-ban a vizsgált időpontig 24 ezer forinttal fizetett többet szabály tala- núl a szállításért. Hrapan Mihály hadakozni kezdett. Vizsgálatok, revíziók sokaságát hívta segítségül, amelyet a föld- műveszövetkezetnél végeztek, amelyek semmi szabálytalanságot nem találtak a pénzgazdálkodásukban. A vita hevében tudta meg Hrapan Mihály, hogy Fekete Albert egy éve már figyelmeztette a magyarnándori földműves- szövetkeztet és termelőszövetkezet vezetőit is, hogy a fuvardíjak számfejtése szabálytalan, de Benkó István ezt elhallgatta előle. Nem az egyéni haszonért Hiába bizonygatta Hr«, pan Mihály, hogy a szabálytalanságot nem szándékosan követték el. Ezt bizonyította az is, hogy a helyzet tisztázásához az ellenőr segítségét kérte. Fekete azonban elzárkózott a kérés elől, s bírósági feljelentést tett Hrapan Mihály és Kertész Pál, valamint a magyarnándori földművesszövetkezet volt vezetői ellen. Az ügy ezután a megyei rendőrkapitányságra került. Szakértők vizsgálódtak a termelőszövetkezetben és a földművesszövetkezetnél. Benkó István, a magyarnándori' földművesszövetkezet volt vezetője és Szeverényi Dezsőné a főkönyvelő ellen a bűnvádi eljárást megszüntették, mert amnesztia alá esik. Ezzel a szabálytalanúl kifizetett 84 ezer forint elintézést nyert. De nem így az 1963-as évben kifizetett 24 ezer forint. Az újabb vizsgálatok most már arra akartak fényt deríteni, hogy a fuvardíjként kifizetett többletet, nem akarják-e árdrágítással behozni azokon az embereken, akik építőanyagot vásárolnak a földművesszövetkezet magyarnándori Tüzép-telepen. Az ügyet tisztázták, a földművesszövetkezet a fuvarköltségnek csak azt a részét számítja az építőanyagok árához, amelyet a rendeletek is engedélyeznek. Ebből az ügyből tehát a földművesszövetkezet . egyetlen dolgozójának sem származott anyagi haszna. Senki sem károsult Még ez 'az ügy ennyire bonyolódott, a földművesszövetkezet körzetében, addig sem szünetelt az építkezés. Az építőanyag szállításáról tehát gondoskodni kellett. Ez azonban az előzmények után sem volt egyszerű. A termelőszövetkezet a korábbinál jóval alacsonyabb bérért nem volt hajlandó szállítani, legalább is rendszeresen nem, amelyről hivatalosan is értesítette a földművesszövetkezet vezetőségét. Más alkalmi fuvarozók után kellett tehát nézniök. így hol a Berceli Gépállomás, ahol a Mohorai Növényvédő Allorhás szállította az építőanyagot a Tü- zép-telepre. Ezzel azonban még nem oldódott meg minden. A földművesszövetkezetnek nincsenek rakodómunkásai. A termelőszövetkezet a vontatókkal, szekerekkel együtt termelőszövetkezeti tagokat is küldött, akik kirakták a vagonokat, a telepen pedig lerakták az építőanyagot a szállítóeszközökről. Most szállító- munkások híján a beérkezett vagonok gyakran hát hét órát is vesztegelnek az állomáson, amíg kirakják őket. Csak januárban mintegy hatezer forint kötbért fizetett ezért a földművesszövetkezet. Ha pedig az egész évet nézzük, legalább annyit, mint amennyiért most ez a hadakozás folyik, értelmetlenül, mert amit a földművesszövetkezet nyerne a réven, régen elfolyt már a Ezért volt helyes lépés az ügy tisztázása és lezárása. Bűncselekmény nem történt, az ügyet a két félre a földművesszövetkezetre és a magyarnándori termelőszövetkezetre kell bízni. Egyezzenek meg ők, mi történjen a jogtalanul kifizetett tízezerekkel. Azok az emberek pedig, akik mulasztást követtek el, nem voltak eléggé körültekintőek, ne meneküljenek a fegyelmi felelősség- revonás elől. De ne háborgassák, nyugtalanítsák őket sem fölöslegesen! Munkájukat zavarja, ha ott függ fejük felett Demokles kardjaként a bűnvádi eljárás réme. Vincze Istvánné ARATASRA készül a falu. Fáradságos, nehéz aratásra, mert jó termés Ígérkezik. Ráadásul az idén a múlt évinél jóval nagyobb területen kell elvégezni a hatalmas munkát. Érthető, hogy számtalan kérdés rajzik ezekben a napokban a tsz-vezetők, általában a falu vezetőinek a fejében. Mennyit bírnak majd a gépek? Hogyan tudják az idén szükségessé váló készikaszás hadat megszervezni? Igen nagy gond a roppant hőség. a korán beköszöntött kánikula is. Fárasztó, véré jtékes napok várnak az aratókra. Termelőszövetkezeti parasztságunk szívügyének érzi az aratást. S a mai idők parasztembere, aki lassan már megszokta, hogy gépek aratnak helyette, szívesen nyúl majd a félig meddig már szegre akasztott kasza után, mert a kenyérről van szó. Egyszóval lelkes, jó munkában bizonyára nem lesz hiány, mégsem bízhatunk mindent a spontán lelkesedésre. Társadalmi összefogásra, gondoskodásra, figyelmességre van szükség ahhoz, hogy az aratók kedve egy percig sem lankadjon a minden erőt igénybevevő nagy munka közben. Kialakult gyakorlat már új úton járó felvainkban Hét. eladó, három férfi és négy nő szorgoskodik a Salgótarjáni Állami Áruház műszaki osztályán Most egy kicsit csendesebb a déli órákban. A hébe-hóba betoppanó vásárlót kedves szóval, udvariasan szolgálják ki. Almási Istvánné csaknem egy évtizede szolgálja ki a kedves vevőt. Fiatal, fürge mozgású asz- szony. Napi tíz órát van talpon, hogy sok türelmet, figyelmet és tudást igénylő szakmájában helyt álljon. Két szakmunkás igazolványa és árudavezetői szakképesítése van. Az utóbbit, jó eredménnyel, nemrégen szerezte meg. Csaknem másfél évig tanulta a vevőkkel való foglalkozás, a piackutatás, a korszerű eladási módszerek legújabb tudnivalóit. Száktudásban tehát a legjobbak közé jutott, fizetése azonban, panaszolja, semmit nem változott. Pedig hát nem kevés, hogy a két műszak mellett tanulásra is vállalkozott . . . Nagy Sándor, az Áruház igazgatója így jellemzi Almásiné tevékenységét: — Precíz, udvarias, az egyik legkitűnőbb munkaerőnk. Tegnap láttam éppen, amikor a mosógépet az állomásig segített kivinni a vevőnek. Pedig ez nem lenne kötelessége. De Makalicza József lakatos brigádja készítette a Nagy- bátonyi Szolgáltató Vállalatnál az új támvizsgáló gépet, amellyel a bányáknál az acéltámok teherbírását ellenőrzik. Szerető (jő ndőykúdiht Néhány gondolat aratás előtt az aratókról való gondoskodás. Van, ahol a múlt években is példamutató figyelmességgel vették körül az egész évi kenyér szorgalmas betakarítóit. Dé akadt — sajnos — rossz példa is. Jónéhány tsz-ben közönyösen nézték a roppant erőfeszítéseket és senki a fülebotját sem mozdit- totta azért, hogy az aratóknak könnyebb legyen. A tsz-vezetői nemcsak azzal nem törődtek, hogy például a kombájnvezető a jó szón, a biztosításon kívül kapjon rendszeresen meleg ebédet is. de még csak olyan ember sem akadt, aki egy korty friss vizet vitt volna nekik. Sok szó esett már az ilyen és hasonló közömbösségről, sokat megállapították, hogy ez a fajta bánásmód nem csupán embertelen, hanem káros is. hiázen kedvetlenül, lassabban halad az amúgy is nehéz munka. Szolgáljon a szövetkezetek vezetőinek dicséretére, hogy az eddigi jelek szerint az idén sokan másképp gondolkodnak és igen nagy a készülődés mindenütt. A tsz-ek nemcsak a gépeket javítgatják, nem csupán a kézi kaszásokat toborozzák, de a legtöbb helyen már az úgynevezett ellátó-szolgálat is készenlétben áll, hogy a friss víz, üdítő italok és egyéb figyelmességek se hiányozzanak majd. Olyan szövetkezet is akad, amely a nagy munkák idejére közös konyhát szervez, jóízű, bőséges ebédet biztosit aratóinak. AZ IS RÉGI gyakorlat hogy a földművesszövetkezetek mozgó büféi kivonulnak a határba és üdítőitalt, tápláló falatokat, fagylaltot visznek az ott dolgozóknak. Sok helyen jól beváltak, közkedveltek ezek a mozgó büfék. Az idén nagyobb feladatot kell az eddiginél is jobban megoldaniok. Legfontosabb, hogy a gabona — betakarításban résztvevő traktoristákról, kombáivezetőkről és a gépeket kiszolgáló dolgozókról gondoskodjanak a mezőgazdasági üzemek vezetői. Hiszen rájuk hárul a munka dandárja. És a gépel nem szabad megállni. Annak a hajnali harmat felszáradásától az esti leszálltáig dolgozni kell Bizony, sók helyen, ahol asszonyról volt szó, s 6 úgy érezte, segítenie kell. Nos, és a kedves vevő hogyan látja a fáradhatatlan elárusítónő tevékenységét: > — Nem, nem ilyet gondoltam — csóválja fejet, egy másik nő a pulton innen, miután leemeltetett, megforgattatott egynéhány mosógépet — talán majd máskor — böki oda búcsúzóul. — Bizony néha a vevő is lehetne barátságosabb. Van oly^n, akinek örömet okoz, ha civódhat az eladóval. Nem gondol arra, hogy mi éppen olyan munkások vagyunk, mint 3, mint bárki más. — Node azért — vált át friss, üde .zínre az arca — nem minden vásárló ilyen. Vágyairól, terveiről beszél. Szeretne egy tarjáni öröklakást, mert most Pal- falván laknak és fárasztó a bejárás. Szeretné, ha kis fia (szeptemberben lesz első osztályos) jól tanulna. De az ő beosztásában majdnem lehetetlen foglalkozni vele. Ezért is jó lenne, ha más munka- beosztást kapna, inkább lenne csak heti egy pihenőnapja . . . Júliusban Dobogókőn piheni ki a munka fáradalmait. — Nagyon készülök rá, de tudom, vissza is ugyanígy vágyakozom majd! Mert tulajdonképpen, mindannak ellenére, amit elmondtam, szeretem a munkát, a nehezét is, azt is, hogy cipekedni kell, meg azt is, hogy más emberek szolgálatára kötelez a hivatásom. És természetesen szeretem a kedves vevőt is. Alig várom, hogy megkérdezhessem: mit tetszik parancsolni? Ujlaky Mária nincs váltótárs, még arra sem nagyon jut majd idő, hogy a kombájnos egy kicsit kifújja magát. Ilyen erőfeszítésre csak akkor lesz képes, ha nem nélkülözi a meleg ételt és a hűsítő italt. Ez nemcsak erőt, hanem kedvet is ad a munkához. S jó, ha a társadalmi szervek is sokoldalúan felkészülnek a tennivalókra. Az étel-ital még nem minden. A biztató szó, a gyors intézkedések, a vitás kérdések azonnali megoldása is elsőrangúan fontos feladat. S nem szabad elfelejteni, hogy jókedv és jó hangulat nélkül nem lehet jó munkát végezni Különösen a fiatalság igényli, hogy a munka szünetében pihentető, kedvderítő szórakozásban sem legyen hiány. Hiszen nagv dolog, ha a minden ereiét megfeszítő ember másnap testileg. . szellemileg felfrissülve állhat munkába. SOK A KÖVETELMÉNY, rengeteg a teendő. Igen nehéz lesz mindent hiánytalanul megszervezni. De a rekkenő hőségben hajnaltól estig aratni még ennél is nehezebb. S e nagyon fáradságos munka közben hadd érezze mindenki a szerető gondoskodást. Kékesül Gyula
