Nógrád. 1964. június (20. évfolyam. 94-118. szám)
1964-06-23 / 112. szám
1964 június 23. kedd NŐCS.4D 5 „Ha mindenki olyan szorgalmas volna!" Vallomások egy párttitkárról Jő exportcikk: a kovaföld Hamarjában annyi jót ritkán hall az ember, mint amennyit rövid idő alatt Pádár Istvánnéról, a Nagy- bátony és Maconka határrészeit magában foglaló Búzavirág Tsz párttitkáráról mondtak el. Kerestük a bátonyi üzemegységirodán, de Platty Miklós, az állattenyésztési agro- nómus csodálkozva tekintett ránk: „Ilyenkor az irodán? Pádárné növény- termesztési brigádvezető. Hajnaltól napestig a határt járja, hacsak valami hivatalos teendő máshova nem szólítja.” Valaki azt mondja, hogy a marharépát kapáló asszonyok közt könnyebben megtaláljuk. Sietünk a Nagyrétbe, de Kapás Jánosné. a legközelebb útbakerülő tsz-tag elképed a keresésen: „Ide nem igen jön az, mert itt családra osztottuk a területet. Ott keressék, ahol csapatban dolgoznak. Talán a kertészetben. Az ám a helyes, aranyos asszony. Hej, ha minden tsz-tag olyan szorgalmas volna!” A kertészetnél megint másfele irányítanak bennünket: „Járt itt kora »reggel Pádárné, de úgy mondta, hogy elmegy krumplit kapálni. Ott messze, azon a sárgálló hegyen alighanem megtalálják.. A nagy hegyen azután hosszas keresés után rátalálunk a krumplit kapáló asszony-csapatra. Akkora tábla krumpli terül el itt, hogy a hegytetőn és a hegyoldalakban mind a négy égtáj felé messzi elnyúlik. Ekkora területen még az oly népes munkacsapat is elvész. — Pádár Istvánnét keressük. Az asszonyok ott állnak a krumpliföld végén, kezükben kapa és munkájuk nyomán hersen a tövétől elválasztott gaz. Az asszonyoknak napszítta az arcuk. a földre mered tekintetük és a nagy melegtől átnedvesedett a ruhájuk. — Pádar Istvánná. a párttitkár nincsen itt? , Végre hosszas hallgatás után egy idősebb asszony megadja a választ. — Itt van bizony. Megismerkedünk Pádárnéval. A nagy hőségben még a szandálját is levetette s mosolyogva áll előttünk, könnyű nyári ruhában, mezítlábasán. A néhány megjegyzésből, amelyet az utána való kutatás során ejtettek el a Búzavirág Tsz tagjai, már képzeletben ki is rajzolódott portréja. Most mégis meglepetésként hat. korát meghazudtoló fiatalsága, könnyed derűje. Ez a fogai fehérjét villogtató asszony tudna erélyes is lenni? Mert nevét legelőször éppen erélyes, energikus magatartásával kapcsolatosan hallottam emlegetni, mégpedig messzi Nagy- bátonytól, a nógrádmarcali tsz-ben. Ügy mondták, hogy egy korábbi vitás ügyben hiába fordultak a tsz-ben máshoz, amíg Pádárné, a párttitkár kezébe nem vette az ügyet. A párttitkárnak volt annyi bátorsága, hogy elismerje a nógrádmarcaliak igazát és igyekezett maga jóvá tenni azt, amit közösen vétettek a társ-szövetkezettel szemben. Ügyes-bajos dolgaikkal a tsz valamennyi üzemágából felkeresik a tagok, hol tanácsát, hol támogatását kérik. Az ősszel a traktorosok szóltak, hogy nézze meg: a búzának kijelölt földön a nagy szárazság miatt nem lehet szakszerű munkát végezni. Olyan a talaj, mint Pádár Istvánné, a tsz pártti fkára a beton. Pádárné ment és intézkedett. Máskor a kertészetben segített a munkaerő-problémát, és a gépjavításban támadt nehézségeket megoldani. S még arra is jutott ideje, hogy Maconkán és Nagybátony- ban meglátogassa a beteg tsz-tagokat, s a szövetkezet nevében ajándékot, pénzt vigyen nekik. Megfejthetetlen, hogyan jut ideje és ereje rhinden- re. Hiszen otthon is helyt kell állnia. Férje bányász a Katalin-bányában, két gyermeke is van, az egyik tizenhárom, a másik tizenhat éves. A nagyobbik, Erzsiké a tsz kertészetében tanuló. — Jó otthon is a kollektíva — mondja. — összedolgozunk a családban és a tsz-ben is. A férjem ellátja a jószágot, a leányok segédkeznek a háztartásban ... A tsz pártszervezetében a harminc tag közül 14 csak a tsz-tag, a többséget a pártolótagok alkotják. “ Krumplit kapáló, népes munkacsapat asszonyai. Köztük végre rátaláltunk a® i' örökmozgó párttitkárra Kilátásban az új piac — Az igény szerint — Szállítmány Pécsre Szeretne változtatni az arányon és hét új tag felvételét pártfogolja. A jövendő hét új tagból négy a nő és három a férfi, azonkívül a jelöltek nagyobbrészt fiatalok. — Ez erősítené a szövetkezet pártszervezetét — mondja. S minthogy nem akarom sokáig feltartani torlódó munkájában, még egy búcsú-kérdést teszek fel: — Nincs-e túlterhelve funkciókkal? — Egyáltalán. A járási pártbizottság tagja vagyok, meg helyben a nőtanács vezetőségi tagja. Meggyőzöm. Talán egyetlen kérésem lehetne: nagyon ritkán keresnek fel á\ járástól, mint párttitkárt. Pedig a titkári értekezlet, bármilyen jó és hasznos, nem minden. Szükség van időnként a járási pártvezetőkkel egy kis helyszíni, közvetlen beszélgetésre... Lakos György Új világatlasz A politikai és gazdasági világatlasz új kiadását készíti elő a Kartográfiai Vállalat. Ebben már csillagászati térképek is lesznek. Tizennégy oldalt foglalnak el a növény és állatföldrajzi térképek. Egészen új kezdeményezés, hogy 96 oldalnyi fényképen mutatják be a különböző földrajzi tájak jellegzetességeit . Előkészítik egy 12x19 centiméteres zsebatlasz kiadását is. A Mátraaljában, Szurdokpüspöki község határában nyújtózkodik az ÉM. Budai Tégla- és Cserépipari Vállalat 11-es számú Gyáregysége. Hatalmas épülete már messziről szembeötlik. Bent az üzemben a forgódobokban készül a kovaföld. Az őrlés és szállítás után a termelt mennyiség 85 százalékát Óbudára szállítják, tovább feldolgozásra, ahöl termolit téglákat készítenek belőle. Ezeket aztán az erőművek építkezéseihez szállítják. Egyébként az évi termelés 60 százalékát a hazai gyártás használja fel, hő- szigeteléshez. A fennmaradó 40 százalékot külföldre: a Néniét Demokratikus Köztársaságba, Lengyelországba, Ausztriába exportálják. A nemrég lezajlott Budapesti Nemzetközi Vásáron több olasz cég is érdeklődött a gyár terméke iránt. Üzletkötés céliából a tárgyalások most folynak. Jó kereset — Nyáron két műszakban dolgozunk, télen pedig háromban. Nyáron, ugyanis gyors a természetes száradás, ezért elég a két műszak — tájékoztat Szir- csák András telepvezető. Az üzemben asszonyok, lányok sokasága foglalatoskodik a szárítással. — Nagyrészük szerződéses, szeptember 30-ig lesznek itt. Megtalálják számításukat. A múlt hónapban 1500 forintot vittek haza. E hónapban is meg lesz az 1300 forint. — folytatja az előbbit Mihalovics János szakszervezeti titkár. A nyersanyagot saját bányájukból termelik ki, amely 3 és félkilométerre van az üzemtől, Gyöngyöspata közelében. A kibányászott nyersanyagot tehervagonokkal vontatják be. — A terv naponta 670 mázsa kovaföld előállítását jelöli meg. Június 16-án 770 mázsát termeltünk. Igaz, ez a nap jól sikerült. Júniusban 17 ezer tonna — Meg kell tennünk, mert az igényeknek megfelelően termelünk — így az üzemi bizottság titkára. — A második negyedévben 50 e^er tonna kovaföldet kell előállítani. Júniusra 17 ezer tonna esik. Mi, ezt még megtoldjuk 1500 tonnával, hogy kielégítsük a jelentkező szükségleteket, — mondja Szir- csák András. — Kapnak hozzá elegendő vasúti kocsit? A kért időre — Igen. Az apci vasútállomás naponta 4-5 tehervagont küld. De van amikor többet. Tegnap például 8-at kaptunk. Holnap csak háromra lesz szükség, de ha többet kérnénk, azt is megkapnánk — válaszolja. Csörög a telefon, Pécs jelentkezik. Soronkívül egy szállítmányt kér. Szir- csák András röviden válaszol: A kért időre ott lesz... V. K. r ^/fj tcwak az ország térképén Víznyerési lehetőségek a dombvidéken AKI SOKFELÉ jár az országban, nemegyszer meglepődik, mert ahol a néhány évvel ezelőtt készült térkép, enyhe völgyeket, vagy szikes laposokat jelez, szélesen csillogó víztükör tárul szeme elé. Az új tavakat nem a természet, hanem az emberi alkotóerő hozta létre. Eleinte csak az Alföld szikes, másra nem hasznosítható tájain létesítettek ilyen tavakat, főként haltenyésztésre. Ma már a Hortobágyi Állami Halgazdaság az ország haltermelésének fontos bázisa, annál is inkább, mert élővizeinkből az iparosodás hatására fokozatosan pusztul a halállomány. Miskolctól 50 kilométernyire, északra egy kies völgyben épített, karcsú gát mögött duzzadt fel az ország legnagyobb mesterséges tava, a Rakacai tároló-tó. Vize a tavaszi áradások során gyűlik össze. Nyáron aztán a Rakacán és a Bódván át helyi vízművekhez vezetik a borsodi iparvidék „szórójának” enyhítésére. A Dunántúlon az Átal-ér mentén is hasonló nagyságú, 5 millió köbméteres tó vizét fodrozza a szél, — az Oroszlányi Hőerőmű turbináinak hűtésére szolgál. Egy-egy ilyen mesterséges tó nemcsak egyféle vízgazdálkodási igényt ‘elégít ki, hatásuk „komplex”, azaz több szempontból is kedvező. Tavasszal visszatartják a gátak mögött a kárt okozó árvizeket. A nagyfelületű tavak mentén nágyszerű lehetőség kínálkozik a táborozásra, vízisportolásra, üdülésre. Másutt a horgászok vetélkednek egy-egy mesterséges tó menti helyért. A termelő- szövetkezetek, az állami gazdaságok haltenyésztésre, öntözésre,' víziszámyas nevelésre rendezkednek be a mesterséges tavak partjain. AZ ÉVENTE többszáz. millió forintos állami költséggel épülő nagy víztárolók mellett újabban — főként a dombvidékek völgyeiben — mind több mezőgazdasági üzem kap kedvet kis víztárolók, mesterséges tavak építésére. Ilyen célra 40-50 milliót fordít évente az állam, mert a víztároló-lehetőség minden köbmétere után 3 forintos támogatást ad, azaz a költségnek kereken a felét fedezi. 1963-ig 4 és fél millió köbméternyi kis tároló épült az országban. Az építési kedv azonban olyan nagy, hogy 1963-65 között 70 helyen már összesen 53 millió köbméter víz befogadására alkalmas, kis mesterséges tó épül az ország különböző részein. A következő ötéves terv (1966-70) időszakában további 100-120 kis tároló-tó létesítését tervezik. De ezzel még távolról sem értünk a lehetőségeink végére. A felmérések szerint ugyanis mintegy 700 millió köbméternyi befogadóképességű kis tárolók építésére van országunkban gazdaságos lehetőség. A kis tároló-tavakat gondos helykijelölés után aránylag kis költséggel lehet megépíteni úgy, hogy a patakok völgyét keresztben elgátalják. A gátak építéséhez a kő, vagy föld rendszerint kitermelhető a környező domboldalakból, így nem kerül sokba a szállítási költség. Természetesen gondoskodni kell arról, hogy a gátak szilárdan állják az árvizek rohamát, s a rajtuk átbukó víz se okozhasson kárt a gát alatti területeken. A VÍZÜGYI szervek tanáccsal, tervkészítéssel, típusszerkezetek szállításával segítik a mezőgazdasági üzemeket, hogy a jövőben még több új mesterséges tó csillogjon a dombvidékeken. Sz. 3. 1
