Nógrád. 1964. június (20. évfolyam. 94-118. szám)
1964-06-23 / 112. szám
Nyugdíjba uusgy a g&zniGzd&ny N 0 G R A d 1964 június 23. kedd „A MÁV megszünteti a mozdonyok gyártását.” A gőzmozdony, századunk füstokádó „jelképe” rövidesen eltűnik az ország sínhálózatáról, hogy a fejlődés törvényének parancsára, helyet adjon az újnak, a magasabbrendűnek, ez esetben a Diesel-elektromos vontatónak. Nincs még kétszáz éve sem annak, hogy Angliában megmozdult a gőzgép. James Watt találmánya forradalmasította a termelést, gyorsütemben fejlesztette a gyáripart s ezzel párhuzamosan mind több szenet követelt a bányáktól. Nem véletlen, hogy az első lokomotívokkal éppen a közép-angliai bányavidéken kísérleteztek, ahol a legkövetelődzőbben jelentkeztek az új kor szállítási nehézségei. A szenet — ez- időben főleg még — vízi úton továbbították. A gyárak igyekeztek a folyók közelébe települni, de rövidesen a víziutak mellé telepíthető bányák már nem győzték ya fokozódó szén- szükséglet kielégítését. Kezdetleges sínpályákat fektettek le, és csillékbe rakva szállították az „ipar kenyerét”. Ebben az időben már feltalálók egész serege szorgoskodott a gőzvontató — vagy mint akkoriban nevezték — a „vándorló gőzgép” megalkotásán. A mérnökök csakhamar rájöttek arra, hogy a legmegfelelőbbnek a kisterjedelmű, magas nyomású kazán ígérkézik. Twewitchik angol mérnök készítette az első olyan gépet,. amely kerekes alvázra szerelve, sínen, vagy országúton 8— 10 km sebességgel haladt. Londonban 1802-ben belépődíj mellett mutogatták „Fogj meg, ha tudsz” nevű mozdonyát. A lokomotív- szerkesztők közt dolgozott Georg Stephenson is. aki csillésgyerekből küzdötte fel magát mechanikussá, majd — diploma nélkül működő — mérnökké. A vasút feltalálása az Ő nevéhez fűződik, de ez csak annyiban igaz, hogy néki sikerült — nehéz körülmények közt — az első nagyvasúti üzemet létrehoznia. A múlt század első negyedében a manchesteri gyárak életét megbénította az, hogy termelvényeiket nem tudták elszállítani Stephenson vállalkozott arra a „hihetelen elhatározásra”, hogy megépíti Manchester és Liverpool kikötője között az első nagyteljesítményű vasútvonalat. A merész vállalkozás komoly ellenkezésre talált Azzal vádolták Stephen- sont, hogy a mozdonyának füstje megfertőzi a levegőt, emberek és állatok megvadulnak a lokomotív puszta látásától. Az érdekelt földbirtokosok és a fuvarosok egyesült erővel harcoltak a vaspálya ellen, de végül is Stephenson győzött S most, a legendás győztes, a gőzmozdony rövidesen múzeumba kerül, de korszerű utódai továbbra is megőrzik emlékét, mén a vasútra még hosszú ideig szükség lesz P. L. Furcsa halálbüntetések egyházi vonatkozásai Tallózás régi újságokban a nógrádi hírlap NEGYVEN-NEGYVENÖT évvel ezelőtti példányait lapozgatom, s érdekes címen akad meg a szemem az 1920. január 18-i számban. „Kivégzések a balassagyarmati plébánia területén.” Először arra gondolok, talán a plébánián lett volna a vesztőhely? De elolvasván a terjedelmes beszámolót .amely 170 esztendő vármegyei kivégzéseinek listáját közli, rájövök, hogy a „plébánia területén” tulajdonképpen a balassagyarmati plébániához egyházjogilag tartozó területet kell érteni. A másik dolog, ami a cikkből kiderül, hogy bár a büntető eljárás és a, büntető szankciók alkalmazása az állam feladata volt, az egyháznak mindebből döntő szerepet juttattak. Ez abból is kitűnik, hogy az olyan bűncselekményeknél, amelyek vallási területet is sértettek, fokozott szigorral alkalmazták a törvényt. Példa rá az említett cikk felsorolásai közül a következő: „Az 1762-ik évben, szeptember 18-án nemes Stlmel Dániel szügyi lakost fejezték le rettenetes Isten káromlásai miatt. Bár evangélikus volt, az akkor érvényben lévő re'ndeleték alapján a Vármegye a gyarmati katholikns káplánt rendelte ki melléje, akit azonban az elitéit állhatatosan visszautasított.” Tudnunk kell először, hogy 1751-től az 1800-as évek elejéig Szügy volt a vármegye közigazgatási és bíráskodási székhelye és a kivégzések is itt történtek; másodszor; hogy a katolikus egyház a halálra Ítéltek között is erőszakosan halászott' a lelkekért; harmadszor: hogy az istenkáromlás bűnét még a nemesi előjog sem enyhítette. Az eredményes lélekha- lászatrg (nyilván a legtöbb ilyen volt) példa sok van a megyei kivégzések történetében. íme egy: „1765-ben, június 25-én kettős kivégzés volt. Ribár András nagykürtösi lakos megölte a feleségét, s ezért lakolnia kellett. Előbb levágták a jobb kezét azután lefejezték. Ez is lutheránus volt, de a fogságban katholikus lett. Vele együtt végeztek ki egy György nevű koldust is, aki teszéri illetőségű volt. Mi volt a bűne? — nincs feljegyezve.” Az egyház legsúlyosabb megsértését jelentette anyagi érdekeinek csorbítása. Ilyen esetben a bűn- cselekmény elkövetőjének fiatal életkora sem korlátozhatta a halálbüntetés kiszabását. Sőt annak különleges inkvízíciós tapasztalataikon alapuló gyakorlatát is alkalmazták. Erre is van bizonyíték: ..1775 július 14-én Flak Pál 18 éves Túrócz megyei származású ifjút végezték ki. — Bűne templomrablás volt. Ezért előbb jobb kezét vágták le. azután fejét vették, végül testét elégették. Öt Mialo- vics Ignácz káplán részesítette vigaszban.” Persze a kivégzések krónikájában egyéb, közönséges bűncselekmények között is vannak furcsaságok, amelyeket érdemes idézni. 1776-ban. december 12-én Tóth Mihály 23 éves. nős varbói lakost is lefejezték Gimnazisták a pásztói strandon (Koppány felv.) erőszakos nemi közösülés bűne miatt, melyen rajtaérték. Utolsó óráiban Zsig- mond Pál plébános és Chnozecz György káplán felváltva tartózkodtak mellette. Zsigmond Pál plébános neve egyébként több érdekes kivégzéssel .kapcsolatban is szerepel. „1778 december 21-én Lendvay Im- réné született Deák Erzsébet 36 éves asszonynak vették fejét. Bűne az volt, hogy a férjét lakóhelyükön, Endrefalván felbérelt emberekkel agyonverette. Érdekes, hogy a gonosztett végrehajtói csak börtön- büntetésben részesültek. Az elvetemedett asszonynak lelki vigaszt Zsigmond Pál plébános nyújtott.” VÉGÜL SZINTÉN EGY ASSZONY kivégzése, akit azonban már akasztottak. .1856 június 3-án kétszeres gyújtogtás miatt akasztották fel Báli - Györgyné, Babcsók Anna ipolynyéki lakost. 36 éves volt. A siralomházban Imády Károly plébános volt vele, <je a város végétől Zádori János káplán kísérte az akasztófa alá, amely a régi pesti úton, a nyirjes táján volt felállítva. Erről az esetről Imády Károly egy mondását őrzi a szájhagyomány. Mikor ugyanis a káplánnak átengedte a helyét, azt mondta volna az elítéltnek: Isten vele jó asszony, éljen jó egészségben.” Volt hát humora a főtisztelendő úrnak. A NÓGRÁDI HÍRLAP CIKKÍRÓJA az itt közöl- teknél sokkal több kivégzést említ még, nem feledvén el azoknak vallásos szájíz szerinti kommentálását. Kondoros! János Ragadozó poloskák Valamikor ismeretlen veszedelem volt nálunk az amerikai honos burgonyabogár. Sajna, a háborúk „megajándékoztak” bennünket ezzel a szörnyűséggel. Nincs mit tennünk — küzdenünk kell ellenük. Ezért örülünk annak, hogy a Növényvédelmi Kutató Intézet munkatársai kitenyésztettek egy másik — szintén amerikai honos — „szert” is: a kanadai ragadozó poloskát. Ezeket a ragadozó poloskákat az jellemzi, hogy szeretik felfalni a burgonyabogár lárváit. Tiszta szívből jó étvágyat kívánunk nekik. A napi krónikás persze elégedetten gondol arra, hogy a vegyszereken kívül lehetséges ez a megoldás is. Egyelőre kísérletről van szó. Jó lenne, ha beválna. És ekkor elmondhatnánk, hogy a nem kívánatos tengerentúli vendégek — a burgonyabogarat, egy másik, kívánatos amerikai vendég — a ragadozó poloska: felfalja. Űgylátszik, minden bajra van orvosság... . /Hmt jelent meg, LssflHCZT György i A népszerű könyv bevezetésében a járványok története összefüggéseiről és az alapvető mikrobiológiai fogalmakról, a fertőzés létrejöttéről olvashatunk. Az egyes fejezetek a leggyakoribb járványos megbetegedésekkel, azok leküzdésének módszereivel, a jelenlegi járványta- ni világhelyzettel és a jövő lehetőségeivel ismertetik meg az olvasót. Jogi tanácsadó A dolgozók kártalanításáról Országszerte helyeslés fogadta azt a rendeletet, mely a vállalatok anyagi felelősségét szabályozza a dolgozók egészsége, vagy testi épsége sérelmével kapcsolatban. Ebben a vonatkozásban anyagi felelősségről csak akkor lehet beszélni, ha a) a sérelem a dolgozót munkaviszonyával összefüggésben éri; és b.) a sérelem bekövetkezésében a vállalat a dolgozók egészségvédelmét szolgáló kötelezettségét nem teljesítette. Tegyük fel, hogy egy éjjeli őr szolgálatának ellátása közben reumát kap. Ha emiatt keresetcsökkenést szenved, kártalanítást nem követelhet: — csupán akkor, ha munkáltatója nem adta ki részére az őt megillető lábbelit. Vagy: a faiparban használatos egyen- getőről — abrichterről — hiányzik a védőberendezés, és a munkás emiatt megsérül. Ha e berendezés azért nem volt a helyén, mert a gyár azt nem szerezte be: a munkás jogosult a kártalanításra. 1 Ellenben ha a védőberendezést a munkás azért vette le, mert úgy vélte, hogy így magasabb teljesítményt érhet el, kártérítésre nem tarthat igényt. A munkáltató köteles a dolgozók javainak védelméről ís; gondoskodni. Egy nagylétszámú üzemben ellopták az egyik munkás Pannbnía-motorkerékpár- ját. A gyár nem volt. hajlandó a kárt megtéríteni, a bíróság azonban majdnem húszezer forint megfizetésére kötelezte az üzemet. A kárösszeg kiszámításánál azt a fogyasztói árat kell figyelembe venni, mely a kártalanítás megállapításának időpontjában érvényes. Például: ha az imént említett eset idején a motorkerékpárok árát leszállították volna, a munkás a leszállítás arányában kaphatott volna kártérítést. S természetesen •az eredetinél nagyobb ösz- szeget, ha történetesen a motorkerékpár-árak emelkedtek volna. Elképzelhető, hogy az egészségében vagy javaiban kárt szenvedett dolgozó a kellemetlen eset után megválik vállalatától. A munkaviszony megszűnése után a dolgozó tetszése szerint fordulhat az egyeztető bizottsághoz vagy a bírósághoz. Az egyeztető bizottságok számára nemcsak megtisztelő, de felelősségteljes feladat is a munkavállalók kárigényének megállapítása. A soros elnök feladata, hogy a tárgyaiéit megelőzően alaposan tanulmányozzon minden olyan okiratot — elsősorban a baleseti jegyzőkönyvet —, mely a munkavállaló károsodásával kapcsolatos. Lényeges az üzemorvosnak a dolgozó egészségére vonatkozó feljegyzése, a csökkent munkaképességűekkel foglalkozó vállalati bizottság véleménye, stb. Az irattanulmányozás azért ís, fontos, mivel segítségével ai soros elnök a dolgozó és a vállalat bejelentésétől függetlenül is megállapíthatja, kit hallgasson mgg tanúként az egyeztető' bt- bottság tárgyalásán. Az elnök feltétlenül hívja meg a tárgyalásra a társadalmi munkavédelmi felügyelőt, az üzem biztonsági megbízottját. Az egyeztető bizottság csak teljesen tisztázott tényállás ismeretében hozhat határozatot. Ha a vállalat a dolgozó káráért azért nem akar felelni, mivel azt nézete szerint a munkavállaló elháríthatatlan magatartása vagy az üzem hatáskörén kívül eső tényező okozta. — ezt a vállalatnak kell bebizonyítania. Az e. b. minden tagjának kötelessége, hpgy a szocialista erkölcsnek megfelelően törekedjék pártatlan, igazságos döntés meghozatalara. Janosek Gyula a Nógrád megyei Területi Egyeztető Bizottság elnöke
