Nógrád. 1964. június (20. évfolyam. 94-118. szám)
1964-06-03 / 95. szám
/ 1964. június 3. szerda VÖ6SÍB Á vesz©« fejsz© nyelét? A pataki termelőszövetkezettel pörösködik a Kö- zépdunavölgyi Vízügyi igazgatóság kirendeltsége. Azzal vádolja a termelőszövetkezetet, hogy a Derék-patak szabályozásához szükséges sóderból két kocsival engedély nélkül elvitt. Ha engedély nélkül vitte el, térítsék meg a kárt! De ki fogja megtéríteni azt a kárt, amelyet a kirendeltség okozott? A kirendeltség még 1962- ben felvonult a termelő- szövetkezet birtokán keresztül haladó Derék-patak szabályozásához. Erről a termelőszövetkezet akkor szerzett tudomást, amikor látták, a hatalmas kotrógépeket. A gépek után szorgalmasan szállították a szabályozáshoz szükséges anyagokat. Többek között a pereskedésre okot adó sódert, mintegy 80 köbmétert. Akkor kezdtek nyugtalankodni, amikor azt látták, hogy a régi meder tisztítása helyett új medert kaparnak a pataknak, arra való hivatkozással, hogy a régi mederben sok a fa, nehéz benne a munka. Ezt olyan határozottan állították, hogy vitatkozni j sem mertek velük. Pedig lehetett volna, mert bárhogyan keresték, egy-két tőkén kívül még egy vessző sem volt a régi mederben. Hagyták, hadd dolgozzanak kedvükre. Ezt is megéri, ha a kártevő víz előtt szabad lesz az út. Hanem a patakiakat akkor érte a meglepetés, amikor egy jó kilométer árokásás után a Derék-patak mentén minden elcsendesedett. Félbeszakították a munkát, gépek, emberek, mind elmentek. A sódert, a«kovet, a desz- V kákát azonban otthagyták. A termelőszövetkezetiek azt gondolták, majd visz- szajönnek, de 1962 óta hasztalan várják, a kirendeltség munkásai közül senki oda sem nézett. Jött helyettük a 1963-as nagy tavaszi áradás. A frissen ásott meder nem volt a régibe bekötve, a régit meg betömték: ment az ár, ahol utat talált és pusztított. Már kiszámították, 182 ezer és 50 forint kárt okozott. De az ár nemcsak a termelőszövetkezet földjén pusztított, vitte a kirendeltség otthagyott deszkaanyagát, mosta a sódert, görgette a köveket. Valami azért maradt belőle, mégpedig gazdátlanul, őrizetlenül. 1962 augusztus 6-ától 1964 áprilisában ment el a kirendeltség dolgozói közül valaki megnézni, hogy mi van a Derék-patak szabályozásához kiszállított anyaggal. Bizony a nyolcvan köbméterből már nagyon keveset talált a helyén. Ami igaz, az igaz: elvitt belőle a termelőszövetkezet is, bevallásuk szerint két kocsival, de hordta azt boldog-boldogtalan. A kirendeltség most két év után pöröli a termelőszövetkezetet, rendőrséggel keresteti, kik voltak'még, akik a sódert elvittek. Akik jogtalanul elvitték az építési anyagot, azokat természetesen felelősségre kell voíHjí. — De vajon nem kéne azokat is felelősségre vonni, akik az építési anyagot, nagy kárt okozva, odaszállították a Derék-patak partjára? B. Gy. Aratás előtti jelentés Hamarosan befejezik a felkészülést a tolmácsi gépállomáson A TOLMÁCSI Gépállomás javítóműhelyeiben a nyári munkákhoz, az aratáshoz, csépléshez szükséges gépek javítása foglalkoztatja hsost csaknem valamennyi szerelőt. A tulajdonukban lévő 14 kombájnból tízet már május végéig megjavítottak, s a harmint aratógép közül is munkára készen áll már- 26. Rendrearatót még egyet, cséplőgépet pedig még kettőt kell megjavítaniok, hogy teljes egészében végezzenek a gabonabetakarításhoz szükséges gépek javításával. Segítettek a termelőszövetkezetek aratógépeinek javításában is. Három gépet tettek üzemképessé a gépállomáson, de szapora munka folyt az elmúlt Jetekben a termelőszövetkezetek javító- műhelyeiben is, ahol 6 aratógépet javítottak a szerelők. A 1 gépjavítást tervszerűen, szervezetten végezték az idén a Tolmácsi Gépállomáson. A cséplőgépek javítását például még tavaly szeptemberben kezdte el egy három tagú brigád. A brigád valamennyi tagja havonta megjavított egy-egy cséplőgépet ezalatt az idő alatt. A munka üteme lényegesen meggyorsult, amikor most a tavasszal a Lukács brigád is bekapcsolódott a cséplőgépek javításába. A gépállomáson már most készítik elő a kombájnokat az aprómagcsép- léshez is. A tervek szerint 12 kombájn takarít be aprómagot a járás termelő- szövetkezeteinél. Az átalakításhoz szükséges alkatrészeket, dörzsszövetet már hat kombájnhoz előteremtették. Időben gondoskodtak arról is, hogy.a silókombájnok kiszolgálá- hoz szükséges pótkocsik magasított oldalfala is időben rendelkezésükre álljon. A gépek javításánál 27 szerelőt foglalkoztatnak Tolmácson. Részt vesz a javítási munkákban 29 traktoros is. Megfelelő intézkedéseket tettek a gépekhez szükséges üzemanyag biztosítására is. A 6,2 vagonnyi tárolóteret folyamatosan töltik fel üzemanyaggal, s június 10-ig teljes egészében befejezik ezt a munkát. TERVSZERŰEN szervezetten láttak munkához- a Tolmácsi Gépállomáson, így még az alkatrészhiány sem jelentkezik olyan súlyos gondként, hogy akadályozná a munkák egyenletes ütemét, bár a tarta- lékalkatrészek tekintetében egyáltalán nem biztató a helyzet. A gépállomás vezetői pedig rendszeres ellenőrzéssel biztosítják, hogy a munka üteme az sem csökkenjen. S. E. Biztonságosabb bányaművelést Nőtt a termelésből kiesett munkaidő Több figyelmet az előírásokra A nógrádi szénbányákban az év első négy hónapjában több mint tízezer műszak esett ki a termelésből, balesetek miatt. Ez összüzemi teljesítménynyel számolva is azt jelenti, hogy tizennégy és félezer tonna szénnel kevesebbet termeltek emiatt, nem is számítva a súlyos százezreket, amit az SZTK táppénz címén kifizetett. Csak a termelést..! A Kerületi Bányatnusza- ki Felügyelőség véleménye szerint —, ami az ellenőrző szemléken alakult ki — az utóbbi időben lazult a technológiai fegyelem, a felügyelet irányító, ellenőrző tevékenysége nem kielégítő. Legtöbbször csak a termelést látják, a biztonságot másodrangú kérdésként kezelik. Ez szorosan összefügg azzal is, hogy a felsőbb műszaki vezetők jelentős része sem foglalkozik a munkahelyek közvetlen felügyeletét ellátó dolgozok nevelésével. Erre pedig annál inkább nagy szükség lenne, hiszen elég nagyszámban vannak még képesítéssel nem rendelkező felügyeleti dolgozók. / Mulasztást, hanyagságot —/ tegyük hozzá ha észreveszik —, nem lehet figyelmeztetés és kirívóbb esetben bírságolás nélkül —--------------------------------------megúszni. Az is igaz azonban, hogy mindenki mellé nem állhat még egy ellenőr. A Salgótarjáni Kerületi Bányaműszaki Felügyelőség dolgozói az ellenőrzések során negyedév alátt több mint 30 ezer forint rendbírságot szabtak ki a mulasztókkal szemben. Ennek hetven százaléka a Nógrádi Szénbányászati Trösztre esik. A megbírságolt 14 gazdasági és műszaki vezető közül 10 ennél a trösztnél dolgozik és csak négy másutt, a mátraaljai széntrösztnéí, a kő, érc, ásvány és egyéb bányaüzemekben. A bírságolásra a munkahelyek rossz állapota, adott okot. A törvények szerint Szaporodott a leállított munkahelyek száma és a termelésből emiatt kiesett idő is. Negyedév alatt 155 esetben kellett átmeneti időre megszüntetni a munkát, hogy a hibákat kijavítsák. Huszonhat leállítással több volt, mint az előző hasonló időszakban. Nem véletlen az sem, hogy amíg a nógrádi bányákban 142 esetben., a mátraaljai trösztnél csak nyolc esetben kellett leállítani a munkahelyet. Azt sem érdektelen megemlíteni, ho&y 72 esetben tömegtermelő munkahelyeiben, fejtésekKohánka István, a kitűző, meg az egyik ács, Fekete János, együttes erővel még segítenek egy kicsit az elemnek elszabadulni a faltól, aztán Pilinyi Sándor, a' brigádvezető int a darusnak: — Hadd menjen! A toronydaru, mint valami lomha nagy madár, a magasba emeli a jó tonnányi súlyú betonozó sablont. Pilinyi már a lépcsőkön sorjáz lefelé. .. Múlt hét közepén ismét meglátogattuk a Pécskő utcai folyamatos építkezést. zqjy, emjelet A hetes jelű házon elkészült a második emelet, de közben elkezdték a nyolcas épület második emeletének a zsaluzását is. Néhány hete valamelyest enyhültek Luda László építésvezető gondjai. Most van anyag, szakmunkásokban sincs hiánya — legalább is, ami a betonozó munkát illeti. Elbontották a kilences épület alapjai fölött „lebegő” magánházat is. Hogy féltek, míg ott állt: egyszer megindul és vagy tíz méterrel alább, a nyakuk között köt ki... Azért most sem csupa egyszerűség itt az élet. Késik például a tizenegyes jelű épület helyének a felszabadítása: még laknak a rozzant viskókban. A kilences és a tizes épület alaptömbjének gyors kiemeléséhez, az alapépítéshez nem ártana vagy hatvan kubikos. — Pilinyi már a nyolcas épületen áll, integet a darunak, hová eressze a betonozó sablont. JJét végére itt is készen lesz a másik emelet vasbeton váza. S folytatódik az „ingajárat”, vándorolnak a sablonok egyik épületről a másikra. Hetenként egy-egy emelet. Míg a nyolcadikra nem érnek. Szöveg: Csizmadia Géza Foto: Koppány György .. .Hadd menje«"’ Jöhet lefelé. .’ ben szünetéit a termelés. Nehéz lenne mérni utólag —, bár érdemes volna, hogy mennyi szén esett lö a termelésből Ha elsődlegesnek tartjuk is a nevelést, azért törvényeink szerint a kár okozóit kártérítésre is lehetne kötelezni. Sajnos ezzel alig élnek a Nógrádi Szénbányászati Tröszt területén. A Nógrádi Szénbányászati Tröszt üzemeiben az elmúlt évekhez viszonyítva, mintegy 4 százalékkal romlottak a baleseti mutatók. Sok még a kőzetomlásból eredő, a szállításnál előforduló baleset. A bányabiztonsag .iáinfásáért közös harcot kellene indítani. Az évi müszakies biztonsági tervekben elég sok feladatot meghatároztak. Ezek megvalósítása azonban vontatott. Jobban kellene szorgalmazni a szellőztetés javítását, a sújtólégbiztos berendezések biztosítását, a zárókalitkák acéloldóművel való felszerelését, a gépi om- lasztást, szállításnál a védőkesztyűk alkalmazását és nem utolsósorban a felügyeleti dolgozók továbbképzését. Vannak dolgok, amelyek már részben, vagy egészében megvalósultak és a fokozott biztonságot segítik elő. Segít a gépesítés Az acéltámok nyomásellenőrzése mégtörtént, azonban az ígért négy tám- vizsgáló gépből még mindig csak egy van. Most gyártják a többit. Sikeres kísérletet folytattak. Mát.- ranovákon a hidraulikus acéltámokkáL A félrakógépeik használhatóságát felülvizsgálták és úgy határoztak, hogy a Kóta-féle gépeket alkalmazzák zömében. Terv készült a gépek sújtólég biztos villamosmotorokkal való felszerelésére és még lehetne sorolni néhány dolgot. ami fokozza májd. a biztonságot. Ezzel szemben előfordult elemi csapás is. Hat esetben bánytúz, két aknában vízbetörés, ami nemcsak termeléskiesést, hanem balesetveszélyt, is. jelentett. A nógrádi szénbányákban a mennyiségi terv teljesítéséért, és a minőség javításáért is jelentős erőfeszítéseket tesznek nap mint nap. A termelés mellett azonban a bányabiztonság sem lehet másodrendű kérdés. Legalább annyi energiát kellene fordítani a biztonsági előírások betartására, mint a termelésre, a napi ellenőrzések során, akkor rövid idő alatt sokat javulna a bányák állapota, csökkenne a balesetek lehetősége és száma, nyugodtabb. eredményesebb lenne a munka. Ez pedig Toindenkirtek érdeke B. X »
