Nógrád. 1964. május (20. évfolyam. 68-93. szám)
1964-05-29 / 91. szám
\ NÖGRÄ D 1964. május 29. péntek Ahogy a tanár látja: A gyakorlati oktatás a műhelymunkában Pál Sándor tanár, a zagy- vapálfalvai központi általános iskola nevelője: — Alig egy éve folyik a tanítás iskoláinkban az iskolareform szellemében. Időszerű volt. Kellett, mert az élet túllépte az iskolát. A célja tehát ismert: korszerű művelődési anyagot a tan tervbe! Korszerű technikai ismeretek A reform kapcsán mostanában érthetően sok szó esik a gyakorlati foglalkozásról, szerepéről. A Politechnikai oktatás lényege: korszerű műveltség és ismeretanyag nyújtása korszerű módszerekkel. Emellett persze nem elhanyagolandó rész a gyakorlati foglalkozás, hisz a korszerű technikai és műszaki ismeretek nyújtásában több lehetősége van, mint a hagyományos tárgyaknak. De valóban korszerű-e az az anyag, ami a gyakorlati foglalkozás tantervében szerepel? Nem mindenben az! Szellemében igen! Amennyiben helyesen tükrözi az iskolareform szellemét. Anyagában azonban akad hiányosság, szakszerűtlenség, ami nem egyeztethető össze a korszerű technikai és műsza'-: ^Teretekkel. Pedig... S Kibeszéljünk mindjárt egy hiányosságról. Mire gondolok? A gyakorló pedagógusnak műveleteket kell megtanítani, sokféle szakma (fa-, fém-, papíripar, elektrotechnika stb.) alapvető gyakorlati és műszaki ismereteit kell nyújtani. Mindezt egy megtervezett munkadarabon. De milyen legven az a munkadarab? Például formájában! Hogyan lehet biztos a pedagógus, aki nem formatervező. abban, hogy a korszerű ismeretéket valóban korszerű munkadarabon adja-e? Ma az ipari forma- tervezés a közvéleményt is nap, mint naP foglalkoztatja. A tantervet nem. Holott a fontosabb munkadarabokat már csak azért is hivatásos formatervezővel kellene megterveztetni, hogy elősegítsük iskoláinkban e tárgy tanításában a tartalom és forma egységét. A tanterv szellemében S a szakszerűtlenségek! Laikus szakszerűtlenségről árulkodik például a furt- csap alkalmazásának, a hideg kovácsolásnak, az idomacél vésésének emlegetése. összetéveszti a tanterv a csavarok jelképes ábrázolását a csavarok jelölésével stb. A szakszerűtlenség pedig már csak azért is hiba, mert esetenként a barkácsoláshoz vezethet. Persze, hogy napjainkban az iskolákban esetenként még barkácsolnak, elsősorban nem a tanterv hibája. Sokkal inkább a tárgyat oktató nevelő szakmai ismereteinek hiányosságaiból, a tanterv szellemének meg nem értéséből következik. Mindezek után még egy kérdés: hogyan viszonyul a társadalom a politechnikai oktatáshoz? Egyetért. A szülők, az üzemek, vállalatok jónak, helyesnek tartják. Ezenkívül nem sokat tesznek. Illetve... tesznek, csak... Köti őket a tervteljesítés, az anyaggazdálkodás. E mellett is még adhatnának. S főképpen: szívesebben adhatnának! Az anyagi alap... Maga az iskolareform, s a gyakorlati oktatás tanterve is feltételez bizonyos anyagi alapot. S ez nemcsak pénzkérdés, hanem nyersanyaggal, szerszámmal való ellátottság kérdése, s a társadalomnak — elsősorban az üzemeknek — itt kellene fokozottabban segítenie az iskolát. T. E. A Kossuth Könyvkiadó müvei az Ünnepi Könyvhéten Az Ünnepi Könyvhét kiadványlistáján ebben az esztendőben a Kossuth Könyvkiadó is számos érdekes és hasznos művel jelentkezett, amelyek jó segítséget nyújtanak népművelőinknek a politikai, gazdasági és művészeti ismeretek tisztázásában. Az Ünnepi Könyvhétre jelentette meg a kiadó Nemes Dezső: „A Bethlen kormány külpolitikája 1927—1931-ben című érdekes művét, amely egy dicstelen kor jellemző szakaszát tárja fel. A kiváló marxista történettudós e tanulmányában az első világháború, illetve a Tanácsköztársaság megdöntése utáni ellenforradalmi Szemléltetőeszközök kiállítása Salgótarjánban A Nógrád megye álta- A kiállítás május 30-ig lános, illetve középiskolai tekinthető meg. nevelői által készített szemléltetőeszközök kiállítása május 21-én nyílt meg Salgótarjánban, a Sztahanov úti általános iskolában. A mintegy ezer kiállított tárgy és szemléltetés változatos formáival ismerteti meg a látogatót. A kiállítás tárgyai közül kiemelkedik az állatvilág törzsfáját bemutató biológiai sorozat, amely Kiste- renyén készült. A házilag elkészíthető elektromos baromfikeltetőgép Csőri. Miklós, a szécsényi Mikszáth általános iskola nevelőjének munkája. De figyelmet ' érdemelnek a salgótarjáni Madách gimnázium elektromos mérőműszerei, a balassagyarmati Balassi gimnázium rádiópadja, s többi munkák is. Magyarország sötét világába viszi el az olvasót. Varga Jenő neves marxista közgazdászunk „A jelenkori kapitalizmus és a gazdasági válságok” című művében a gazdasági túltermelési válságok problémájával foglalkozó legfontosabb i tanulmányait fogja egybe. Aradi Nóra: „Absztrakt képzőművészet” címmel ad nagyigényű, de népszerű formában írott vezérkönyvet a. nagyközönség kezébe a legtöbbet vitatott esztétikai problémáról. Kézbe vehetjük Maxim Gorkij: „Valóság és irodalom” címmel kiadott C'űjteményét is. A kötet írásainak egy része annakidején már napvilágot látott, a mostani kiadás azonban számos eddig nálunk nem ismert darabbal bővült. A kiadó t „Tanulmányok a mai faluról” című kötete több szerző munkáját egyesíti A kiállítás egy részlete PINTER - SZAB Ó J3 ' ‘,y KÜLKíM'ÖS X/AbASIAT Pálos tudta, hogy a B. 26-os pajzsnak akarja felhasználni a főhadnagy ellen, így akar elmenekülni az ő élete árán. Ügy tett, mintha megindulna feléje, de aztán párducmozdulattal előrevetette magát, s jobb vállával nekiesett a férfi sípcsontjának. A B. 26-os átbukott rajta. Az őrnagy félkarja bénán lógott a sebesüléstől, s tudta, hogyha pillanatok alatt nem történik valami rendkívüli, akkor ő elveszett. Ezért bal kezével, minden erejét beleadva hátrakapott, és ujjait belevájta az idegen torkába. Aztán nagy lendülettel egész testét rádobta, úgy hogy a hasaló férfi nem tudta kihúzni maga alól a kezét, amelyben a pisztolyát szorongatta. Pálos a lábával próbálta kitapogatni pisztolyát. A B. 26-os azonban magához tért pillanatnyi bódultságából, s bal kezével erősen megrántotta ellenfele sebesült karját. Az őrnagy felüvöl- tött fájdalmában. S csak 82. most jutott eszébe Lisz- kai... — Liszkai! . .. ordította teli torokból. A B. 26-os erre a kiáltásra úgy feldobta magát, mintha tűz égette volna meg. — Csend! Még egy szó, és lövök. Álljon elém — parancsolta Pálosnak. Az őrnagy nem tehetett mást, bízott a jó szerencsében és a külföldi elé állt. E pillanatban felbőgtek a hegyek. Visszhangzott minden, Pálosnak eszébe jutott a helikopter. Megremegett az örömtől. Keresik. Erős poláris lámpáikkal könnyen fel is tudják fedezni őket... A B. 26-os rákiáltott Pálosra, hogy induljon el előtte. Az őrnagy remélte, hogy mozgás közben köny- nyebben észreveszik őket, így hát azonnal teljesítette az ügynök kívánságát. Elindultak. A B. 26-os az őrnagy testével fedezte magát. Már át is értek a tisztáson, benn jártak az erdőben. Az őrnagy úgy döntött, hogy lesz, ami lesz, ráveti magát a B. 26-os- ra ... Ekkor valaki egészen közelről hirtelen rájuk kiáltott. — Dobja el a fegyverét! A B. 26-os érezte, hogy pisztoly csöve fúródik a hátába. Pálos azonnal megismerte Liszkai hangját. Hirtelen hátrafordult, és bal öklével olyat csapott a B. 26-os kezére, hogy a fegyver messzire elrepült. — Vigyázzon rá, én jelzést adok a helikopternek! — mondta Pálos a főhadnagynak, és visszaszaladt a tisztásra. A helikopter már ott búgott, berregett fölötte, Pálos integetett... Liszkai főhadnagynak nem kellett sokáig várnia. Pálos irodájában középen két szék állt üresen. Négyen ültek a szobában. Egy rendőrezredes, Pálos őrnagy, Liszkai és egy másik nyomozó tiszt, akit Pálos maga mellé rendelt, hogy segítségére legyen a kihallgatásoknál, mivel a jobb karját nem tudta mozgatni. Az imént is tőle /kellett tüzet kérnie. Restelite tehetetlenségét... Pálos őrnagy maga alá húzta lábait. Ezzel a merev tartással próbálta elfojtani fájdalmát. Az ember néha nem is gondolja, hogy egy-egy ösztönös mozdulat milyen jó fájdalomcsillapító. Valakiket vártak. Liszkai főhadnagy ki is ment a folyosóra ... Odakinn az egyik fal melletti széken Ferenczi Éva ült, mellette idegen emberek, akiket szintén tanúkihallgatásra hívtak be. A főhadnagy kissé ideges volt. Nemcsak azért, mert már húsz perce várakoztak Ferenczi századosra, de a kíváncsiság is fűtötte. Két napja már, hogy itthon vannak, Pálos őrnagy azonban még semmit ,?em volt hajlandó elmondani az utolsó órák történetéből. Pedig milyen izgalmas lenne megtudni, hogyan jött rá a B. 26-os személy- azonosságára. Igazán nem szép tőle, hogy hallgat, hiszen ebben a munkában ő a jobbkeze volt, mindent ■ együtt csináltak, s neki, a fiatal nyomozónak igazán elmondhatná... Már az autóban is faggatta, de akkor leintette azzal, hogy inkább tartsa nyitva a szemét, s figyelje az előttük haladó rabszállító kocsikat. A B. 26-os elfogása után még napokig tartott, míg az egész hálózatát fel tudták göngyölíteni. Huszonkét embert még meglátogatni is sok, hát még elfogni. Az egyikért például Pestre kellett felutazni, meglepni éjjel a lakásán, letartóztatni, s visszavinni Miskolcra. Aztán persze ismét felszállították őket a fővárosba. Az a lényeg, hogy most már együtt van az egész társaság, a munka nagyja befejeződött... Igaz, most jönnek a nagy kihallgatások. Még csak ezután állítják össze a nyomozati jegyzőkönyveket, az egész vizsgálati anyagot... A folyosón feltűnt Ferenczi százados alakja. Civilben jött. Éva azonnal felugrott, és eléje sietett. A százados gyengéden átölelte a húgát, akinek kisírt szeméről, látszott, hogy tragikus napokat élt át. — Régóta Vártok? — Igen... — válaszolta Éva. — Téged már kihallgattak? — Azt mondták, hogy engem egyelőre nem hallgatnak ki, de szeretnék, ha itt lennék kéznél — mondta Éva, és megcsuklott a hangja. (folytatjuk.) Megbecsülést \ Krúdyék emlékének Küldeményt kézbesített címemre a posta. Kíváncsisággal bontottam fel a csomagot, s a „Krúdy világa” című, 730 oldalas, szép kiállítású könyvben gyönyörködhettem. Szerzője a remek tollú Tóbiás Áron. A kötet a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár gondozásában, a könyvtár alapítása 60. esztendejének ünnepi számaként jelent meg. E lexikonnak is be!” 5 könyvet olvasgatva, előszűr is az író nógrádi vonatkozásai ragadták meg a figyelmemet. Az elszegényedett kisnemesek közé tartozó szécsénykovácsi Krúdy család ősei megyénkből költöztek át Szabolcsba, hogy ott yármegyei egzisztenciát teremtsenek maguknak. A Krúdy-ősök említésre méltó szerepet töltöttek be 1848-49-es magyar szabadságharcban is. Az iró nagyapja, a legidősebb Krúdy Gyula huszárkapitányként küzdötte végig a szabadságharcot Klapka seregében,- védte Komárom várát, s élete végéig megmaradt „rebellis” magyarnak. .. Krúdy Kálmán nevét pedig legelsőnek és időtállóan megyénk nagy Írója: Mikszáth Kálmán irta le. Legendás alakjáról „betyár-epizódjairól” sokan megemlékeztek már, de kevesen ismerik a 48-as szabadságharc folytatójaként, aki adót vetett a gazdagokra és istápolta a szegényeket. .. Az iró Krúdy is büszke volt dédnagybáty- jára, többször meg is örökítette műveiben. Leghitelesebben a „nagy palóc” halálakor vetette papírra nekrológként.. Maga az iró, ifjú korában gyakran vissza-vissza tért déd- és nagyszülei szőkébb pátriájába, ápolta nógrádi rokonságá.t, Szé- csényben (és Szécsényko- vácsiban), és Losoncon is többször megfordult, élményeket gyűjtött a rokoni látogatás mellett. Krúdyt, ma már minden irodalom- kedvelő ember ismeri szer- jte az országban. Művei > időtállóságát bizonyítja, } hogy a felszabadulás óta í eltelt 19 év alatt harminc- í nál több új Krúdy könyv íkerült olvasóközönségünk ) kezébe. Könyvei nem he- ! vernek eladatlanul a köny- vesboltok polcain, antik- jváriumokban is szinte lehetetlen kapni. ( Tóbiás Áron vaskos kö- ; tétének olvasása közben j vetődött fel bennem a ■gondolat, hogy az alábbi szerény javaslatot illetékesekhez címezve megtegyem. ) Az iró emlékének méltó 'tisztelettel adózhatnánk, ha' ; megyénk valamelyik „név- ■ télén könyvtárát” (szécsé- ) nyi járási könyvtárat javasolnám, esetleg több ’ más könyvtárat) Krúdy Gyuláról neveznék el. A Krúdy-család iránti tiszteletből pedig javaslom, hogy (a Karancsberényi könyvtá- i rat (esetleg a rétsági [könyvtárat is) vagy egyéb imás intézményt falumúze- | umot, kultúrházat az egykori szabadságharcos gerilla-kapitány, Krúdy Kálmán nevével jelölnék meg. Ezeken a helyeken a névadók portréját vagy szobrát is elhelyezhetnék. Sándor Rudolf
