Nógrád. 1964. május (20. évfolyam. 68-93. szám)

1964-05-29 / 91. szám

1964. május 29. péntek NÖGRÄD 9 A szocialista brigád élén Akik nemcsak a szakmát tanulták meg Soklodalú ember ez a Ma- kalicza, a legnagyobb szo­cialista lakatos brigád ve­zetője. Sok új dolgot elké­szítettek már és nem lehet ték ki tavaly a Kiváló újí­tó jelvénnyel. Brigádjával már tálán elképzelést formába. Most is ven műszakom válaszolja. is volt — szám­on t ott a Ma- tám­olyan szakmába vágó kér- gyarfi—Lassan-féle dés, amit meg ne oldana vizsgáló berendezésen dől — így jellemezték vezetői Makalicza Józsefet, a 22 tagú lakatos brigád veze­Tanuljanak Azután ismét a brigádra gozik. De ők készítik Szó- terf!£dik a VSZÓ' Bü?zk,fn rospatak részére az autó- emekezlk azokra' aklk bt osztottál voltak és nemcsak matikus csillebetolot, ami szakmát tanulták mee tőjét. Érthető, ha nem kis már hetven százalékban mellette hanem most kíváncsisággal kerestük. szintén kísérleti munka és ,í — öt perc alatt három helyen is megfordult. Raj­zot teregetett, mutatott, magyarázott, mit hogyan készítsenek. Az egyik laka­tossal nem is fejezte be, már a másik hívta. Ügy járt a szerszámgépek kö­zött, mint a fizetőpincér az asztalok között nagy for­galom idején. kész is. — Ebben igaz kooperál­nunk kellett Csepellel és a Zagyvapálfalvi Bánya­gépgyárral, ahol egyes al­katrészeket gyártottak szá­munkra — mondja. A brigádvezető szak­ma szereteténél csak ta­lán emberszeretete erősebb. Ezt lehet tapasztalni be­vezető munkakörben is helytállnak. Oláh Sándor, Kispál Sán­dor brigádvezetők lettek Ködmön István és Borbás János müvezetőhelyet- tesek. Kovács Gyula már harmadéves a gépipari technikumban. Jövőre Sán­dor József is technikumban tanul. Ferenc Pál és Orosz János az általános iskolá­— Nagy munkában va- szélgetés közben is, amikor ban Jövőre még két . _ . «-«*» «rfirilr h r\ I «a rV»«acilr _ . hol az egyik, hol a másik lakatos jön kérdezni vala­mit, tanácsot kérni. Egy­szerűen, végtelen türelem­mel magyaráz csak, az hozza ki a sodrából, ami­kor értelmetlen, nem egé­szen világos tervrajzot lát. Huszonkét embert irá- , ., . _ nyítani közvetlenül nem 1MS.ÄSS «• «* ««-.»» gyünk és gond mindig akad, hol itt, hol ott — mondja Nem hoztak szégyent A szocialista brigádjáról érdeklődünk. Kiderül, hogy tató Vállalatnál ők kezdték . . legelőször ezt a fejlettebb hogy versenyformát, már 1958- y ban. — El is nyertük akkor a szocialista címet, de rá egy évre kivált közülük egy új KISZ-brigád. Itt dolgoztak ők is, most meg Kispál Sándor vezetésével egy má­sik szocialista brigádban dolgoznak. Igazán nagyon jó eredményeik vannak, nem hoztak ránk szégyent — mondja. — Akkor csak négyen maradtunk és új emberek kerültek hozzánk. Hiába, a fejlődés rendje 'ez. őket is tanítani kellett. Kezdtük azután újra elölről és ha volt is kiesés, de mégis­csak elértük a szocialista brigád címet — magyaráz­za, de arról, hogy a szer­vezés, a jó kollektív szel­lem kialakítása az új em­berek megismerése neki, a brigádvezetőnek mennyi gondot okozott, nem beszél. Ügy érzi, az nem volt kü­lönösebb dolog. Valahogy megszokta 13 éves korától, vesszük alapul, végeredményben nemcsak a műhelyben dol­goznak, hanem kint a bá­nyáknál is szerelnek. — Tiribesen hamarosan végzünk a kompresszorház szereléssel. Két légtartály hiányzik még és jó lenne ha az építők minél előbb beszinteznék az utat. — Kisteleken szivattyú­kamra és a műhely szere­lési munkálatai várnak ránk. Itt az üzemnél a ke­rékpár tároló vasszerkeze­te. Mátranovákon az osz­tályzó rekonstrukcióját üzem közben kell végezni. Itt sokszor kell majd va­sárnap dolgoznunk. Bükk­széken a bányász üdülőben volt és még lesz is gépla­katos munka a számunkra. Anyag legyen, munka is lesz — mondja. — Azért egy brigádveze­tőnek főhet a feje elegei — vetjük közbe. — Hogy le kopogjam még nem tudom, milyen a fejfájás és a derékfájás, pedig már harminc évet fiatalt akar küldeni az álta­lános iskolába. A brigád élete, tevékeny­sége és eredményei igen nagymértékben függnek at­tól, hogy segíti a közvetlen felettes, a brigádvezető. Szervező készség, sokoldalú szakmai tudás, emberisme­ret és még nagyon sok minden szükséges ehhez. Makalicza Józsefben meg­van mindez. Bodó János MESTERSÉGES borjúnerelés A salgótarjáni járásban szépen emelkedik a tehén- állomány. Az előzetes szá­mítások szerint 100 tehén után 80 borjúra számíta­nak. A termelőszövetkeze­tek egyre korszerűbben rendezkednek be a szarvas- marha nevelésre Karancs- kesziben és Sóshartyán- ban két mesterséges bor­júnevelő működik. Ennek az előnye, hogy a borjak már 2-3 hetes korukban el­választják az anyától. Ez az eljárás lényegesen ol­csóbbá teszi a borjúneve­lést. Ugyanis ezzel az eljá­rással csekélyebb értékű tejet is értékesíteni tudják. De egyben azt is jelenti, hogy a borjúnak az anyá­tól való elvonásával az em­beri fogyasztásra alkalmas tejet előbb tudják forga­lomba hozni A mesterséges borjúne­velés lehetővé teszi, hogy a háztáji tehenészetek sza­porulatait is 2-3 hetes kor­ban megvásárolják a terme­lőszövetkezetek. Egyébként az idén a járás területéről nem vittek borjút vágóhíd­ra. A borjúneveléssel való gondos foglalkozás előre­láthatólag az idén 350 bor­jú szaporulatot jelent a salgótarjáni járás szövet­kezeteinek. hogy az élet mindig váltó- ledolgoztam és volt olyan zik, újabb és újabb gondok hónap elég sok, amikor öt­jönnek, amit neki meg kell oldani. A tolmácsi gépállomáson befejezéshez közeledik a kombájnok javítása. Szász István és brigádja az utolsó ellenőrzéseket végzik. r Az új érdekes Gyermek volt még, ami­kor dolgozni kezdett. Iro- daszolga, azután gépolajo­zó, majd kazánfűtő és csak utána az inasévek. Ilyen „előjáték” után megtanulta szeretni, imádni a géplaka­tos szakmát. Az új mindig érdekelte. Ma sincs olyan kiállítás, amit meg ne nézne kriti­kus szemmel, úgy, hogy a látottakból mit lehetne hasznosítani. Van is újítása sok. Az idén már hármat valósítottak meg. A tiribe- si kompresszorháznál egy­szerűbb, rövidebb csőveze­tést javasolt. A másik újí­tása a vastámok egyengeté- sét tette könnyebbé, a har­madik Ménkesen a kötél­görgőkkel kapcsolatos. Az ember- szeretet erősebb Korábban többek között hidraulikus prést készített, azután lánctisztító forgó lobot Nem hiába tüntet­Szerzodés Klavgyijavai M ég nem volt ideje felrakni a Szovjet­unióból hozott csinos füg­gönyt. Moszkvában tetszett meg neki költőpénzéből vásárolta. Az evőeszköz, amit a nagylányának vett, az is még papírba csoma­golva áll. A jegyzetfüzetet azonban, amibe a tíznapos út során készítette feljegy­zéseit, már keresni kell. — Hová a csudába is tehettem — bosszankodik, és matat a szekrényben, a tetején, az újságok kö­zött, míg végre megleli. Aztán magyarázza: — annyian voltak már érdek­lődni. Meséltem az asszo­nyoknak, sokan jönnek hozzám. Ujj Antalné leül a szék­re és keresi a címet: Itt van. Maguk job­ban tudnak olvasni, bön­géssze csak, mert én csak arra emlékszem, hogy Klavgyijának szólították. Betűzöm a sebtiben pa­pírra vetett alig olvasható írást: — Tbozgenka Klavgyija Fedorovna. — Igen. ö az. Rögtön megtetszett nekem. Sötét­kék köpenyben serényke­dett az állatai között. Ott nemcsak a fejőnők öltöz­nek köpenybe, hanem min­denki, aki állattal foglal­kozik. Nemcsak ők tiszták, az istálló, az állatok is. Engem, de a többi nógrádi asszonyt is érdekelt az ál­lattenyészet. Váratlanul mentünk a Krasznodár melletti kolhozba. A fo­gadtatás, az nagyon meleg, testvéri volt. Én kiszemel­tem magamnak Klavgyiját, belekaroltam a tolmácsba, odahúztam, és beszélgetni kezdtünk. — Sokat kérdeztem, ő válaszolgatott. — Dél volt éppen, ami­kor a tehenészetbe men­tünk. Klavagyija oda is el­kísért. Nagyon meglepőd­tünk, éppen fejték a tehe­neket. Délben. Nemcsak reggel, meg este. Hát így aztán lehet is 4000 literes átlagra tervezni. Magya­rázta, hogy ők már üsző­kortól előkészítik az álla­tot a fejésre. És lelkemre kötötte, látva, hogy szóhoz is alig tulok jutni a cso­dálkozástól, hogy csinál­junk mi is takarmánykeve­réket. öntözzük le páclé­vel, két-három napon át hagyjuk állni, majd meg­látjuk, hogy megnöveli rö­vid idő múlva a tejmeny- nyiséget. — Még valamit nagyon megcsodáltam. Én már annyit boszankodtam azon. hogy egyik tehén eleszi a másik elől az abrakot. Ok ezt nagyon egyszerűen megoldották. Mindössze né­hány karikás lánccal mű­ködő vékony cső kell hoz- zé. Ezzel választják el a teheneket. Mondtam is rögtön, ahogy hazaértem az elnöknek, hogy ezt itt is megycsinálhatnánk, itt Ke­szegen. — Klavaggyijával egy kicsit lemaradtunk beszél­getni. Gyerekekről, csa­Felelősség, munkafegyelem Amikor valaki elkötelezi magát egy gyárral, bányá­val, vagy vállalattal, akkor kijelenti, hogy munkáját rendesen, fegyelmezetten és pontosan elvégzi. Csak­hogy a gyakorlat sokszor mást mutat Az utóbbi időben külön­böző formákban, hol ki­sebb, máskor meg nagyobb mértékben 1 ábrakapott a fegyelmezetlenség. Az Acél­árugyárban az első negyed­évben a bázishoz viszo­nyítva 560 óráról 1528 órá­ra nőtt az igazolatlanul távollévők száma, ami 314 ezer forintos termeléskie­sést jelentett a gyárnak. Ez a legszembetűnőbb megnyilvánulása a fegyel­mezetlenségnek. De van még sokféle változata: se- lejtgyártás, sétálgatás, technológiai fegyelem be nem tartása, a kiadott fel­adat el nem végzése, a brigádvezetői, vagy műve­zetői utasítások figyelmen- kívül hagyása. Miből táplálkoznak ezek a jelenségek? Egyrészük a nemtörődömségből, másré­szük a hanyagságból, de van amelyik az elnézésből, végső soron azonban a fe­lelőtlenségből. Mi hát a megoldás? A felelősségrevonás. Tudott dolog, hogy fe­gyelmezni nem „népszerű’’ dolog. De akire embereket, nagy értékeket bíztak, an­nak meg kell tenni. Én még nem hallottam azt, hogy valakit csak azért vontak volna felelősségre, mert rossz kedve, hangulata volt az igazgatónak, fő­mérnöknek, vagy az osz­tályvezetőnek. A fegyelmi eljárást majdnem kizárólag a hibát vétők, felelőtlenül dolgozók kényszerítették és kényszerítik a vezetőkre. Ne szégyelljük kimondani: a fegyelmezés, emberneve­lés, az igaz barátság egyik megnyilvánulási formája. Álljt kiált azoknak, akik rossz irányba akarják el­fordítani életük szekerét, akik fittyet hánynak a tár­sadalom írott és íratlan törvényeire, hódolnak az anarchizmusnak. A fegyelmezetlenségeket sajnos a rossz munkaszer­vezéssel, az indokolatlan túlóra felhasználással, nem egyszer az elnéző, vagy éppen darabos magatartá­sukkal. Például az Acél­árugyárban az első ne­gyedévben a múlt év azo­nos időszakához viszonyít­va 51,3 százalékról, 4c ,9 százalékra csökkent a da­rabbérben dolgozók szá­ma, másutt pedig növeke­dett a munkástól függő veszteségidő. Ezen változtatni kell. Minél előbb, annál jobb. Venesz Károly Szécsényi tudósítás: Jól hasznosították tapasztalataikat A Szécsényi Vegyesipari évben 147 ezer forint meg- és Javító Vállalatnál év takarítást értek el és ahogy elejétől egyenletesen fo- mondják a második ne- lyik a verseny a felajánld- gyedévtől hasonló eredmé- sok teljesítéséért. Az első nyékét várnak. ' negyedéves tervet 12 szá­zalékkal, 522 ezer forint Az üzemrészek között értékkel sikerült túltelje- f°ly° versenyben kimagas- síteniük. lóan jó eredmények szü­Igéretet tettek, hogy eb- lettek, a legtöbb fiatalt, ben az évben különböző illetve nőt foglalkoztató intézkedésekkel 452 ezer redőnyüzemben. A terme- forintot megtakarítanak, lési értéktöbblet és az Ön- Ebből már az első negyed- költség csökkenés mintegy s0 százalékban az ő érde­mük. Az egy főre eső ter­melési érték például 15 százalékkal volt magasabb a redőnyüzemben a terve­zettnél. Tavaly a makói testvér üzemben jártak tapaszta­latcserén. Az ott tanulta­kat nagyon jól hasznosí­tották. A technológia mó­dosítása is sokat jelentett, de az is, hogy Farkas Sán­dor üzemvezető — aki most végzi a közgazdasági technikum harmadik évfo­lyamát — jól szervezi a munkát, állandóan figye­lemmel kiséri a gazdasá­gosságot. A redőnyüzem dolgozói anyagból 36 500 forintot, bérből, mivel a tervezett­nél öt dolgozóval keveseb­ben biztosították a terv túlteljesítését 2? 500 forin­tot, rezsi költségekből 40 és félezer forintot sikerüli megtakar í tan i uk. A vállalat asztalos üze­me lett a második. Iskola és óvoda bútorokat gyárt a kereskedelem számára. Negyedév alatt 800 ruha­tári egységet és 200 óvónői szekrényt készítették. Iádról, tanulásról cseveg­tünk, aztán címet cserél­tünk. Én fogok először ír­ni. Van itt a faluban egy öreg bácsi, jól tudja a nyelvet, őt kérem majd meg, hogy lefordítsa. Klav­gyija patronálni fogja az állattenyésztésünket. Sok­sok tanácsot Ígért. Meg azt is, hogy majd rövidesen ő is ellátogat. A szerződés amit kötöttünk elég egyen­lőtlen. Ök négyezer litert adnak évi átlagban, mi kettőezer kettőszáz litert terveztünk. De majd utói érjük egyszer, ők sem így csöppentek bele a tehené­szetbe. Abban is munka van, rengeteg. — Még egy valami, ami nagyon tetszett. Ott az ál­latgondozóknak saját pihe­nő szobája is van a gazda­ságban. De micsoda szoba, könyvekkel, heverővei, rá­dióval. És saját kis kórhá­zuk van. Nekünk még sa­ját orvosunk sincs. — Sok szépet láttunk a tíz nap alatt. Jó, hogy ki­mentem. Tanulságos volt. Lejegyezte: Ujlaky Mária

Next

/
Oldalképek
Tartalom