Nógrád. 1964. május (20. évfolyam. 68-93. szám)

1964-05-12 / 76. szám

4 I O G K A K 1964. május 12. kedd I Érettségi vizsgák előtt: Az új szabályzatról A KÖZÉPISKOLÁS fi­atalok életének évről-évre egyik legnagyobb esemé­nye az érettségi vizsga. Érthető, hiszen ekkor ad­lak számot egységbe fog­alva négy év jó, vagy ép- len kevésbé jó munkájá­éi, az eddig tanultakról, lizonyos fokig mindenkép­en indokoit tehát az, ogy a vizsgát izgalom elő- meg a fiatalok, sót még szülők körében is. Elő- idul persze az is, hogy .-ott, esetenként túloz- í, felnagyítva beszélnek ila, vagy úgy véleked­ik: „Szerencsétől függ...” ogy mennyire nemcsak lói, azt nem bizonyítjuk. íí négy éven át szorgal- isan tanult, dolgozott an- k nincs oka nagyobb iz­omra. _ d én különösen t gyakran igoznak el különböző •menyek az érettségi -gáról. Mindenekelőtt rt, mert a Művelődési lisztérium az oktatási «rm által megváltozott yzetnek megfelelően új tségi vizsgaszabályza- adott ki. ii az új szabályzatnak ényege? / Egyik leglényegesebb ívmánya a régivel szem­en az, hogy vannak köte- ■ző és választható vizsga- rgyak. Kötelező vizsga- u-gya a magyar nyelv és .«dalom, a történelem és natematika. Választhatóan .kötelező egy tantárgy amely lehet orosz nyelv, máso­dik idegen nyelv (angol, francia, német, stb.) bioló­gia, fizika, vagy kémia. Szabadon választható, de nem kötelező legfeljebb két tantárgy a gimnázium­ban tanult. rendes vagy rendkívüli tárgyakból. A rendes tantárgyak közül azok választhatók, amelye­ket a jelölt legalább két éven kersztül tanult, to­vábbá a gimnázium új (re­form) tantervében szerep­lő — egyéves Világnéze­tünk alapjai című tantárgy. Nem választható érettségi tantárgyként a Gyakorlati foglalkozás, mert a jelöl­tek abból minősítő vizsgát tesznek. Az érettségi vizs­ga egyébként változatlanúl két részből, Írásbeli és szó­beli részből áll. Ami elté­rő a korábbi évek gyakor­latától :annak a tanulónak akinek a második, a har­madik és negyedik osztály­ban az adott tárgyból''-je­les évvégi osztályzata volt, nem kötelező Írásbeli vizs­gát tenni. NÉHÁNY szót az érett­ségi vizsgák céljáról. A korábbi években is már gyakran hangzott el, hogy más az érettségi vizsga célja, mint apáink Idejé­ben. S most arról beszé­lünk, hogy ismét megvál­tozott az érettségi vizsga célja. Ezzel kapcsolatban legtöbbször az vetődik fel, hogy miért terjesztették ki az érettségit csaknem min­den tárgyra. Nyilvánvaló­an ezzel növekedett a tan­tárgyak szerepe, a vizsga differenciáltsága. Igen, s ez így jó! Igaz, a gimnázi­umokban minden tárgynak önálló szerepe van, azon­ban ez semmiképpen sem jelenti azt, hogy az egyes tárgyak egyénenként nem kaphatnak különleges je­lentőséget. Felvetődik a kérdés, miért éppen a ma­gyar nyelv és irodalom, a történelem és a matemati­ka a kötelező tantárgyak. Ügy véljük, felesleges kü­lönösebben magyaráznunk: e tárgyak kapcsán állapít­ható meg legmaradéktala- nabbúl, milyen szilárd fo­galmi készlettel rendelkez­nek a fiatalok, milyen eredményesen használják fel a négy éven át tanul­Pygmalion A Hamlet után újabb nagyigényű bemutatóval jelentkezik május második felében az Állami Déryné Színház prózai együttese. A színház ezúttal is az angol drámaírók egyik legnevesebbje Barnard Shaw: Pygmalion című művét tűzte műsorára. takat a gyakorlatban, mi­lyen szilárd a világnézeti megalapozottságuk, fel is-v merik-e megnyugtatóan a társadalmi fejlődés útját, milyen fegyelmezettek a gondolkodásban, stb. S ezek a tárgyak az önmű­velés eszközei, illetve bá­zisai. Az új érettségi szabály­zattal kapcsolatosan új gondolatok közül meg kell említenünk a többi között, hogy megszűnt a kitűnő rendűség. Ennek oka eg) részt az hogy már a je­les értékelés is kifejezi azt az érdemet, amit a kitűnő jegy. Ugyanakkor ez a rendszer elkerüli a min­denáron a kitűnő érdemjegy után sokszor egészségtelen hajszát. Az érettségi vizsgák téV teleit maguk az iskolák szaktanárai és munkakö­zösségei készítették el, a művelődésügyi minisztéri­um által megadott anyag­részek alapján. A szakta­nárok' március közepéig ä tantágyakból elkészítették a tételeket, A SZÜLŐ és diák aggo­dalma felesleges. A peda­gógusok nevelő célja idén sem a rosszindulatú megí­télés -lesz. Minden iskolá­ban igyekeznek megterem­teni a nyugodt lég­kört annak érdekében, hogy a fiatalok valóban , reális képet adjanak, illet­ve adhassanak tudásukról, világnézeti felkészültségük­ről, a négy éven át tanul­takról —, sikeres érettségi vizsgát tehessenek. T. E. a megyében A Pygmaliont gondos felkészülés után 21-én Homokterenyén játszotta első ízben megyei közön­ség előtt a társulat, ezt követően Karancsságon, Hugyagon, Cereden, Szé- csényben, Rétságon és Romhányban lesz előadás a darabból. pintér -szabó : '•.> : s j KÜMMÖS VAfiASIAT 67. — Tibor! Nem hallod? Hol jár az eszed? — ha- oltak el az agyáig a lány avai. Ez ritkán fordult ele elő... ügy tett, mint- a továbbra is a tojásvag- nsásra koncentrált volna, ■tán megszólalt: — ügy elmerültem, űntha a Ritz főszakács rnnék. .. — Ki az a Ritz? — kér- lezte Éva. — Ez csak amolyan :ólás-mondás.. . Úgy tu­dom, régen volt egy hí­res Ritz-szálloda, oda jár­tak az urak... — ütötte el a kérdést Sipos. A lány egy lábasba rak­ta a krumplit, aztán rá­tett egy sor tojást, majd egy sor kolbászt, és is­mét krumplit... — Zsírt nem teszel rá? — szólt rá nevetve a bátyja, aki még mindig ott állt szótlanul az aj­tóba». — Hű, arról meg is fe­ledkeztem. .. Tejfölünk vi­szont nincs itthon. — Jó lesz így is — nyugtatta meg Sípos, bár valójában most neki lett volna szüksége nyugalom­ra. .. Aznap este az egyik miskolci kiskocsmában különös dolog történt. Egy férfi ült a sarokban ösz- szetolt asztalok mellett, és mindenkit odacsalogatott, hogy igyanak vele. Per­sze akadtak, akik szívesen vették a potyaitalt, a többség azonban nem fo­gadta el a meghívást. Ám akaratlanul is mindenki­nek a mulató férfira kel­lett figyelnie, mert hang­ja betöltötte a termet: — Legyetek a vendé­geim. ha mondom! Nyer­tem a lottón! Nem akarok vagyont gyűjteni! Hukk... Eliszom a • nyereségeit... kiabálta. A kocsmáros egyre in­tette, de nehezen bírt ve­le. Két-háromezer forint hevert előtte az asztalon, s amikor a pincér újabb üveg bort hozott, mindig a kezébe nyomott egy szá­zast. .. A jelenlévők kö­zül csak egy valaki tudta, hogy az egyre inkább le- részegedő „lottónyertes” honvéd szakaszvezető, és a nyugati hírszerző szervek ügynöke... A szakaszvezető,x aki mindig is szerette az italt, nem tartotta' be Sí­pos utasítását. Égette a zsebét a pénz. Néhány napig ugyan igyekezett elkerülni a kocsmákat, de aztán egyre nagyobb lett a csábítás. .. Civilbe öltö­zött, és beült az egyik kocsmába. A nyomozó, akinek az volt a feladata, hogy szemmel tartsa a szakaszvezetőt, nem avat­A nyitás előtt Hatezren dolgoznak a vásárváros építésén Az úttörők új prúbapontjai Salgótarjánban a város adottságai sok lehetőséget adtak az új. tartalmú út­törő próba teljesítésére, azaz a múlt helyett, a je­len és jövő megismerésére. Szinte minden őrs járt üzemlátogatáson, néhány őrs szocialista, vagy ifjú­sági brigáddal kötött kap­csolatot. Tervek készültek makett, rajz, és írásos for­mában a patronáló üzem, a városrész fejlődéséről. A legtöbb pajtás jól ismeri a város második ötéves terv szerint várható fejlő­dését. Május 15-én nyitja ka­puit a Budapesti Nemzet­közi Vásár, s amint aho­gyan ilyenkor szokásos, te­herautó karavánok hozzák a kiállítási tárgyakat, fes­tik a pavilonokat, elhelye­zik a jelzőtáblákat, s hoz­záláttak ^ munkájukhoz a parképítők is, 112 kertész és 60 festő-mázoló szakem­ber szépíti a vásárvárost. A vásáriroda főmérnöke végigkalauzolta az MTI munkatársát az épülő vá­sáron s bemutatta, hogy már, valamennyi pavilon készen áll, már megkezd­ték bennük az áruk elren­dezését, csak még a festők dolgoznak néhány helyen a külső kép kialakításán. Lé­nyegében beépült a vásár számára minden talpalat­nyi kihasználható terület. Tíz régi pavilont építettek át, többrészét meg is na- gyobbították s csaknem valamennyi korszerű, leve­gős, üveghomlokzatot ka­pott. A látványos, nagy kiterjedésű és érdekes épí­tészeti megoldású olasz pa­vilonon kívül még két új, egyaránt 1600 négyzetméter alapterületű kiállítási csar­nok épül, egyik a csehszlo­vák, másik a lengyel kol­lektív kiállítás számára. A lengyel csarnok is teljesen üvegfalú, találóan el is ne­vezték vitrinnek, mivel hogy semmi tömör fala nincs. Négy új büfé is épült. Nem vette észre, hogy kék az ég... Tíz éves a Cserhátsurányi Gyógypedagógiai Nevelőintézet A MEGYE egyik leg­szebb parkjában és kasté­lyában kapott helyet tíz esztendővel 'ezelőtt a Cser­hátsurányi Gyógypedagógi­ai Nevelőintézet. Hatéves­től tizenhatéves korig ne­velik itt azokat a gyerme­keket, akik különböző okok következményeként szen­vedtek értelmi megfogyat­kozást. Örkényi Ferencné intéze­ti nevelővel az itt folyó munkáról beszélgetünk: — A mi gyermekeink ugyanazt tanulják, mint az általános iskolások, csak csökkentett adagban,! las­súbb ütemben. Minden gyermek neveléséhez szük­séges a pedagógus türelme, odaadása, hogy kibontakoz­tassa a gyermekben rejlő képességet. Nekünk ez többszörös erőfeszítésbe ke­rül. A leggyengébb- képessé­gűeket úgynevezett átme­neti osztályokba csoporto­sítják. Itt a legegyszerűbb és legalapvetőbb tudniva­kozott a dolgokba. Semmi­képpen sem akarta lelep­lezni magát... — Azt mondtad... hukk... hogy ... az a meccs... tavaly volt? A Sárosi tavaly... . előtt sé­rült . .. meg — nyögte a szavakat.-— Mondom, hogy ta­valy! Igenis tavaly volt! — replikázott vele az egyik, ugyancsak részeg asztaltársa. — Tavalyelőtt! — Tavaly! — Tavalyelőtt! — Hülye részeg vagy... — vágta oda a szakaszve­zetőnek a teste? férfi. Az ügynök lassan feltá- pászkodott. Felemelt egy palackot. s váratlanul olyan sújtott a vitacimbo­rája fejére, hogy az men­ten lecsúszott az asztal alá. A vendégek felugráltak, odarohantak hozzá. Néhá- nyan, akiknek fizetett, az ő pártjára álltak. Pillanatok alatt olyan tömegverekedés bontako­zott ki amilyet csak cow- boy-filmekben lehet lát­ni. Repültek az üvegek, a székek. Csörömpölt az egész lókra oktatják, a külvilág jelenségeivel ismertetik őket. Mert akad köztük olyan is, aki még nem vet­te észre, hogy kék az ég, sem azt, hogy sok színben pompázik a rét. Mennyi fááadság kell hozzá, amíg Kati szótfogad a felszóllí- tásra: állj fel, s amig ce­ruzáját oda adja tanítónő­jének, ha az kéri. Nehéz, öszetett művelet ez, Kati­nak. A pedagógus azonban nem ismer lehetetlent. Ka­ti, és a többiek szellemi sérült kislány és kisfiú, megtanulja mindazt, amire az önzetlen pedagógusi odaadás képessé teszi. Az elsőben éppúgy, mint minden elsőosztályban, az abc-vel ismerkedik a gyer­mek. Csak épper. a harma­dikban is ezt folytatja. Mert minden betűt egy év alatt képtelen megismerni, ötödikesek, mire már fo­lyamatosan olvasnak, szá­molnak és elvontabb fo­galmakról is írnak már dolgozatot jellemezni tud­kocsma. Néhányan felüvöl- töttak fájdalmukban... Hamarosan két rendőr lépett a terembe, s gu­mibotjukkal pillanatok alatt megfékezték a ga­rázda társaságot.. . Mindenki azt állította, hogy a „lottónyertes” kezdte a verekedést. Mire a rendőrök, anélkül, hogy igazoltatták volna, elve­zették a támolygó em­bert. .. — Hát ez meg micsoda? — kérdezte az őrszobán a törzsőrmester, amikor a két rendőr betámogatta a részeget. — Verekedett a kocsmá­ban. Több ezer forint van nála... — Iazoltatták? — Még nem. Nem volt rá időnk. — Hogy hívják — for­dult a törzsőrmester a ré­szeghez. — Eng. .. Engem? — Naná, majd a dalai lámát... A szakaszvezető azon­ban nem tudott válaszol­ni, mert hirtelen kiömlött belőle a töménytelen ital, amit az este elnyelt. A szoba tele lett savanyú borszaggal. (folytatjuk) ják akár padszomszédjuk tulajdonságait is. AHÁNY gyermek, annyi szellemi sérülés. Egyben azonban legtöbben meg­egyeznek: kézügyességük rendkívül fejlett. Felélén­külnek, ha délután valami­féle munkát bíznak rájuk. Fürgén sepregetnek, seré­nyen takarítják a parkot. Ragyogó kedvvel ültetik a palántát, s mindig szívesen tesznek-vesznek a vetemé­nyes kertben. Tizenhatéves korukban ipari és mező- gazdasági szakmára tanító intézetbe kerülnek. A pe­dagógusnak már csak a sa­játkezűig Írott levél hoz­za hírül, hogy az itt fel­nőtt kisfiú, vagy kislány hogyan állja meg a helyét. Ha a társadalom segít, ha biztatást, és bátorítást kap élhet, mint akárme­lyik hasonló korú ember csak éppen kisebb szeljen, érdeklődéssel. Örkényi Ferencné aggt dalommal mondja: j — Sajnos, sokat kell szenvedniük egyes fe'etot- len emberektől. Általában <} baj, hogy a mi munkánkat 7 nem becsülik eléggé. Bár- $ milyen furcsa és száinunk- \ ra nagyon szomorú, nove- {lőtársainktól kapjuk a leg- ? kevesebb segítséget. Jött j hozzánk olyan gyermek az Q általános iskola harmadik ? osztályábból, aki nem is- jj. merte a betűket. Az efféle í közömbösség a mi ni .rntá- i sunkkal nem egyeztethető V össze. Tízéves működésünk } alatt mindössze kétszer for­dult elő, hogy a pedagó­gus. akinek kezéből hoz- } zánk került a gyermek, »írt egy érdeklődő levelet. \ Csak a szülők aggodalma x és szeretete jut el 'da>g i Pedig nemcsak a gyerme- \ keknek, nekünk is jól es- |ne a pedagógustársak fi- v gyelme. A mi munkánkra J ugyanis nincsen recept, a ■' legkisebb eredmény, ^melyet elérünk íej’ődé- $ sükben, van olyan öröm, mint más pedagógusoknak egy ritka szellemi tehet­ség kibontakozását látni. \ ÖRKÉNYINÉT tante­rembe szólítja a köteles­ség. Elcsendesül a zsivaj, csend üli meg a kastélyt. A következő szünetig egy kicsivel jobban teljesedik a tragikusan megfogyatko­zott értelem. Ujlaky Mária \

Next

/
Oldalképek
Tartalom