Nógrád. 1964. május (20. évfolyam. 68-93. szám)
1964-05-12 / 76. szám
1964. május 12. kedd NÖGRÄD 5 Cél: ax olcsóbb és jobb termék Többen versenyeznek, mint a múlt évben Megyénk üzemeiben, vállalatainál a tervfeladatok ismeretében ez évben korábban indult a versenyszervező munka. Érré annál is inkább szükség volt, mert a múlt évhez képest növekedtek üzemeink feladatai. A gazdaságvezetők kidolgozták az egyes műhelyek, üzemrészek konkrét tennivalóit, segítséget adva ezzel a vállalások mégtételéhez. A helyiipari vállalatoknál, de más üzemeknél is komplex intézkedési tervekbe foglalták a versenyvállalások teljesítését segítő intézkedéseket. Első a gazdaságosság A lezajlott termelési tanácskozásokon fogadták el az üzemek, brigádok, dolgozók felajánlásait, amelyek a termelés mennyiségi teljesítésén túl jórészt á minőségi mutatók javítására irányultak. Megyénk ipari, mezőgazdasági, kereskedelmi üzemeinek, vállalatainak dolgozói eddig csaknem 42 millió forint értékű költségcsökkentési -^felajánlást tettek az 1963. évi 32 millió forinttal szemben. A minőség javítását ígérték a ZIM dolgozói. Ügy döntöttek, hogy az öntödei szürkeselejtet 4,38-ról 4 százalékra mérséklik. Az Acélárugyárban az epedarugó selejtjének csökkentésével érnek el jelentős megtakarítást jés minőségjavulást A bányaüzemek a tervezetten felül 800 ezer többlet árbevételt biztosítanak. A Vasötvözetgyárban a. költségszintet 0,6, a ZIMt Salgótarjáni Gyáregységében 0,9 százalékkal kívánják Ifjú kertészek A Diósjenői Általános Is- mezőgadzasági munkákkal kola gyakorlati oktatás ismerkednek meg. céljából kertészetet létesített. A tavaszi-nyári idő- Az alábbiakban képekszakban a tanuló műhely- kel számolunk be az iskola foglalkozások helyett a kertészetének életéről: A melegágyi palánták gyomtalanítását végzi az V. b. oszt. egy csoportja. csökkenteni. A kiskereskedelmi vállalatok és a földművesszövetkezet 4 millió forint értékű megtakarítást ígértek. Az Állami Építőipari Vállalat az első negyedévre 750 ezer forintot vállalt. Jelentős importmegtakarításra ■ tettek felajánlást az Acélárugyár, a Tűzhelygyár és az üveggyárak dolgozói is. A megye mező- és erdőgazdasági üzemeinek kollektívái mintegy 6 millió forint értékű felajánlást tettek. A termelékenység emelését a Szénbányászati Trösztnél tovább növelik. Műszakonként éves szinten 3 kilogrammal emelik a kitermelt szén mennyiségét. Az Acélárugyárban az előírt egy napra eső termelési értéket 3 forinttal növelik. Az Autóközlekedési Vállalatnál az eredményterv túlteljesítésére a helyiipari vállalatoknál a lakossági szolgáltatások növelésére, a kereskedelmi vállalatoknál a kulturáltság emelésére tettek ígéretet. Vannak azonban olyan vállalások is, amelyeket értékben nem lehet kifejezni, mert gazdasági eredménye c^ak a későbbi időszakban jelentkezik. Megtalálhatók a versenyvállalások között a műszaki fejlesztésre, az üzem- szervezési tevékenység javítására irányuló cékitűzé- sek is. Egyre több üzem, brigád vállalta a balesetek csökkentését. Ezzel egyidejűleg intézkedéseket dolgoznak a nehéz fizikai munka csökkentésére, illetve részbeni megszűntetésére. Megállapíthatjuk, hogy az üzemek többségénél a munkások 85—90 százaléka, egyes helyeken pedig ennél 'jóval többen kapcsolódtak a vetélkedésbe. Ez azt jelenti, hogy az egyéni és munkabrigádokban versenyzők száma 10—15 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Akadályok Az előbb vázolt sokrétű feladatok megoldásában alapvető szerepe van a 2350 munkabrigádngk, ezen belül a szocialista címért küzdő kollektíváknak. Azonban fékezi a dolgozók munkakedvét az óvatos vállalás, amely figyelmen kívül hagyja a kezdeményezéseket. Jól példázza ezt az öblösüveggyár, ahol csak 500 ezer forint értékű, vállalást tettek. De még nem vált a szocialista verseny szerves részévé az újítómozgalom sem. Ennek okait a munkás újítók hiányos segítésében, a rossz propagandamunkában, a tapasztalatcserék alacsony számában és hatékonyságában, nem utolsó sorban az anyagi és erkölcsi ösztönzés nyújtotta lehetőségek gyenge kihasználásában kell keresni. A kiváló dolgozó címek elérésének feltételeit az állami gazdaságok jelentős részénél még ebben az évben sem dolgozták ki. Bor- sosberényben a múlt évben egyetlen munkás sem kapott kitüntetést. Nem érvényesült az 1022-es határozat, mely szerint mé^ azoknál a vállalatoknál is, ahol az eredménytervet nem teljesítették a dolgozók 3 százalékát lehet jutalmazni. Olyan jelenséggel is találkoztunk, hogy a jutalmat nem az érdemek szerint, hanem a soronkö- vetkezés alapján ítélik oda. Ez történt az év elején egyes bánya és vasipari üzemeknél. Nem élnek az üzemek azzal a lehetőséggel sem, hagy időtartamtól függetlenül kiemelkedő termelési, gazdasági, újítási eredmények eléréséért odaítéljék a kiváló dolgozó címet. Nagyobb nyilvánosságot A fentiekből is kitűnik, hogy szakszervezeti bizottságainkra sokrétű feladatok várnak. Első és legfontosabb, hogy az atlétikával együtt segítsék az évi ver- senyvállalááok teljesítését. Ahol szükséges, beszéljék meg a dolgozókkal a pótvállalások szükségességét. De fordítsanak nagyobb gondot az értékelésre, a népszerűsítésre. Elsősorban a termelési tanácskozásokon, de másutt is tegyenek meg mindent a verseny nyilvánosságáért. Kísérjék figyelemmel az ezzel kapcsolatos nyilvántartásokat, hívják fel az itt jelentkező mulasztásokra a gazdasági vezetők figyelmét. Szorgalmazzák a munkamódszer átadást, ügyeljenek az export kötelezettségek határidőre és jó minőségben való teljesítésre, az építőiparban, a technológiai fegyelem betartására a jó minőségi munkára és a garancialevél mozgalom ki- szélesítésére. A szocialista brigádok munkájának megjavítása érdekében pedig fejlesszék tovább a .műszaki patronálási mozgalmát. Solymosi Imre így is lehet „Emberségesen” című április 22-én megjelent cikkünkre, amelyben a férfi kereső nélkül álló nők elhelyezésének problémáival foglalkoztunk. több személytől szervtől, vállalattól érkezett észrevétel szerkesztőségünkbe. Ezek egy része további visszás esetekre hívja fel a figyelmet és helyesli, a cikk gyors intézkedéseket sürgető hangját, mások a nők szociális helyzetének javítására tett eredményes lépésekről számolnak be. Ez utóbbiak közül igen érdekes és a sajátos lehetőségek ésszerű kihasználására alkalmas jó példa az az átszervezés, amelyet mintegy féléve a salgótarjáni egyes számú postahivatal kézbesítői rendszerében végeztek. Ismert dolog, hogy a postai levél- és hírlanké^boof- tők között a legutóbbi időkig csak elvétve találkoztunk nőkkel. Az egy-egy kézbesítő körletéhez tarto- | zó lakosság nagy száma, • ebből adódóan a súlyos ter- ' hét jelentő rengeteg postai I küldemény és sokféle hírlap három-rtégyemeletes házakba történő kézbesítése. a legtöbbször nyolc | órát is meghaladó napi munka, — ettől a foglalko- ■ zástól elriasztotta a nőket, j Bizony mindennapos volt, hogy 25-30 kilogramos teherrel indultak a kézbesítők. A rohamosan terjeszkedő város és a hirtelen megnövekedett kézbesítői forgalom újabb munkaerők beállítását követelte, erre vi-' szont csak az állástalan nők között volt lehetőség. De hogyan vállalja ezt a munkát olyan nő, akinek otthon másra nem bízható ] gyermekei is vannak? Azt csinálták, hogy négyórás napi munkára alkalmazta női kézbesítőket s így mindjárt kétszer annyi állás nélküli nőt juttattak kenyérkeresethez. És nem is akármilyenhez: a tavaly december óta bevezetett rendszeres tapasztalatai szerint egy-egy félműszakos női kézbesítő havi jövedelme a jutalékokkal hírlap, totó, lottó, képeslap, stb) 900-1200 forint között mozog. A háztartással és gyermekneveléssel is foglalkozó magános nőknek ez jelentős anyagi segítség s ugyanakkor a délelőtti 11-12 órára befejezett munka igénye előnyös az egyéb teendők elvégzése szempontjából is. Az okos munkaszervezés összességében a postának sem növeli az anyagi kiadásait, hiszen csupán a nyolcórás alapstátuszra tervezett bért használják fel. Viszont ezzel — legalábbis egyenlőre — megoldották a megnövekedett kézbesítési körletek munkaproblémáit is, mert amit egy teljes műszakra alkalmazót 1 dolgozóval nem tudtak elvégeztetni, azt most kőt félműszakosra terjeszthoti'.- ki. A kézbesítő terhe is megoszlik, mert a jelenlegi rendszer szerint 12-16 kilógramnál nem jut több egy-egy kézbesítőre. Uav.m- akkor a kézbesítés lebonyolítása időben szintén a felére csökken, tehát a közönség is jól jár. Dicséretre méltó ez a nagyon okos és szociáü# szempontokra mélyen kiható kezdeményezés megákkor is, ha a posta viszonylatában nem érinthet tömegeket. A szándék és annak a megvalósításáhpz megkeresett út azonban helyes és azt igazolja, hogy a sajátos helyzet alapul vételével és észerű munka- szervezéssel másutt is, esetleg jelentős létszámot érintő hasonló eredményeket lehetne elérni a nők foglalkoztatottságának, nagy gondunknak a megoldásában. S. K. A SaSgő-vár környéke — védeti terület i Az Országos Természet- j védelmi Hivatal a Haza- ; fias Népfront Nógrád me- i gyei / természetvédelmi, i műemlékvédelmi, és hon- | ismereti akcióbizottságá- í nak kezdeményezésére vé- i detté nyílvánították a Salgó vár, valamint Kis- Salgó (Boszorkánykő) környéki, mintegy 225 kataszt- rális hold kiterjedésű er|% i .£ m #g|§ ff , ■■ A jól előkészített ágyasokba a leánybrigád hagymát ültet... (Fotó: Kinka László) Őseink lovon nyargaláz- tak. Ma autóbiiszon járunk a munkába. Ok halásztak, vadásztak Lóháton persze nem lehetett ultizni, igaz akkoriban még Piatnik sem élt. Ma pedig a legkedveltebb 1 tömegsport az ulti . Ahogy helyet foglalnak a munkás járaton már emelik is a kártyát. Még el sem indul, már hallani: — passz...! ulti...! betli. Mehet! — Kontra! — Majd meglátjuk. Csattog szegény kártya, csak úgy szakadozik a sarka. (KM, fáradt* áijcj at Alig szalad le három kör, i kocsi fékez, leáll. A többiek igyekeznek az öltözőbe. Magukra szedik d munkaruhát, kobakot nyomnak a fejükre, kulacsot töltenek, lámpát, önmentőkészüléket Jognak, várják az elosztást. A kocsiban még mindig — passz.! mehet...! Megy is sorba, mintha mi sem történne. De mégis... Valami történt. Eszre veszi az egyik, aki nagy kárörvendően nevet a másik elcsípett ultiján — hogy a többiek már lefelé igyekeznek a bányába. Menjünk ám! — riasztja fel <a többit. Azután futás öltözni és lefelé! Még menetközben is öltözködnek. A vízről is elfeledkeznek csak rohannak a többi után. Lent lihegve megállnak. Mielőtt munkába fognak még jó ideig várni kell. Mindaddig amíg kifújják az ulti okozta fáradalmat. Hiába nincs „sport” fáradság nélkül. B. L dős térséget. A határozatot a festői szépségű tájkép megőrzése, valamint a kulturális- és történelmi érdekek tették indokolttá. A részeletes rendelkezések értelmében erdőgazdálkodási korlátozások léptek életbe. Törvényes büntető szankciók mellett szigorúan' tilos az említett területről felszínen található követ és törmeléket elhordani, sziklákat megbontani, vadonélő állatokat, madarakat bántalmazni, pusztítani, madárfészket megrongálni, állatokat legeltetni, fákat, bokrokat kivágni, zöld gallyat szedni és vadontenyésző virágokat tövestől kiszedni. Táborozni és tüzet rakni is csak az erre a célra kijelölt területeken lehet. Az említett határozattal megyénk az ipolytamóci őskövületi lelőhelyeken kívül most már még egy védetté nyílvánított területtel rendelkezik.
