Nógrád. 1964. május (20. évfolyam. 68-93. szám)

1964-05-10 / 75. szám

J 1964. május 10. vasárnap NÓGRiD Aki tenyerén tartja a várost... A hasonlat képletes. De vajon találunk-e megfele­lőbb jelzőt arra, akinek tervei, elképzelései szerint születik újjá, hazánkban egyedülállóan egy város. Magyar Géza, építész- mérnök beírta nevét Sal­gótarján történelem köny­vébe. Nyolc évi tervező­mérnöki gyakorlat után 1962-ben bízták meg azzal a Lakótervező Intézetnél, hogy alakítsa ki Salgótar­ján központi városképét. Találkozás az öreg várossal — A feladat örömmel töltött el. Azonnal a város­ládi házakat is lebontatták. Annyi segítséget adtak, hogy túlzás nélkül állítha­tom: öröm velük dolgozni, azt hiszem jobb munkatár­sakat nem is kívánhatnék. Bíznak bennünk építészek­ben. Egyébként a várost szívélyes és lakóhelyéért lelkesedő nép lakja. Tíz év alatt / A város központja két ötéves terv időszaka alatt készül el. Az első üzemben Jánosi György tervei alap­ján felépült a Karancs szálló. Szróg György tervei alapján készül az új műve­lődési ház. Az általuk be­vel befejeződik a újjászületése. város Egyéni vágyam — Nem szeretnék meg­válni a salgótarjániaktól. Ide fűz első nagyszabású megbízatásom, s rengeteg építési lehetőség van még a hegyek között. Tervem szerint készül a 192 laká­sos bérház és majd a 16 tantermes gimnázium. Dé­delgetett vágyam, hogy az új filmszínházat is én ter­vezhessem. Elgondolkodik .majd így folytatja: — A lakástervezés élet- szükséglet. Kell. Ezekben Elvész-e a húszmillió? Erózió elleni küzdelem a tárgyalóasztal mellett Mire vár az OMMI? — A jószándék már kevés Ilyen lesz a Főtéri 13-as a város legújabb és legmodernebb lakóépülete. ba utaztam. Bevallom az első benyomások nem vol­tak a legjobbak. Hegyek közé préselt, elhanyagolt, jórészt földszintes házak­ból álló település fogadott. A „Belgiumnak” nevezett városrészben nyílt, szenny­vízcsatornás, zsúfolt, mai fogott tér lesz a város új főtere. Itt épül fel a mo­dern 192 lakásos bérház, fenn a dombtetőn pedig a 16 tantermes gimnázium. — A második üzemben a vasúti átjárótól-a Rákóc­zi úti sorompóig alakul ki az újabb városrész, — ;nu­az épületekben több mo­dern vonalat, gazdagabb fantáziát, esztétikai igényt dolgozhat be az ember, örömmel mondhatom, hogy Salgótarjánban újabb ezer lakás tervezésére kap­tunk megbízást. Ezzel már a holnap lakásgondjait oldjuk meg. Nemsokára eljön az az idő, amikor eltűnnek a Szilárdi uralom vályog­viskói. Földgyaluk túrják szét a „Belgiumot”, folya­matosan lebontják a Főut­ca épületeit is. Helyükön modern épületek formájá­ban öltenek testei Magyar Géza Ybl-díjas városterve­ző mérnök elképzelései. Kovács Margjt Falusi arcképek: Tavaly, az év vége felé megrendezett képviselőcso­port-értekezleten fájó gond­ról beszéltek képviselőink. Megvitatták a talajerózió elleni védekezés lehetősé­geit, \ a legközvetlenebb tennivalókat. A megye eró­ziós helyzetéről készült alapos beszámoló, az alko­tó vita hozzájárult egy nagy komplex talajvédelmi terv elkészítésének, kivite­lezésének gondolatához. Mint ismeretes megyénk az ország legerősebben erodált megyéje, náluk a legna­gyobb a talajpusztítás. Ez súlyos akadálya a nagyobb terméshozamok elérésének, s a gyenge termelőszövet- I kezetek gyorsabb megszi­lárdításának. A képviselő- csoport ülés elindította a tennivalók lavináját. Húszmillió Az említett képviselő- csoport ülésen, de azóta is már igen sok megdöbbentő tény került napvilágra, az erózió pusztításairól. Duck Tivadar, a Magyar Tudo­mányos Akadémia Agroké­miai Kutató Intézetének tudományos munkatársa vizsgálatai sorár. feltárta megyénk, illetve elsősorban a rétsági járás talajvédel­mi helyzetét és újabbnál- újabb szomorú dokumen­tumok bizonyítják, hog; erózióból kettős kárt s védő termelőszövetkez | miként vergődnek a p titó természeti erők sí tásában. A károk eíh 1 tása sok gondot jelen termelőszövetkezeteknek a mezőgazdaság irán szerveinek. A kormány mogatást nyújt ehhe munkához. Ebben az ben 20 millió forint rendelkezésére a me; nek, amelyet nagyobbr az államilag kiemelt te létként kezelt rétsági rásra fordítanak. Ebből összegből a Lókos Vízi dálkodási és Talajvéde Társulatban tömörült melőszövetkezetek 12 r lió forintot használhat fel. Valami azonban ni rendben. Félreértés ne essék, r, a termelőszövetkezetek hibásak, hogy veszélybe került az .erózió kárainak elhárítására biztosított pénzösszeg maradéktalan felhasználása.. Hiszen az utóbbi időben nem múlik el értekezlet anélkül, hogy a termelőszövetkezeti veze­tők ne adják tanujelét az erózió elleni védekezéshez való ragaszkodásnak. A kálvária Űjra csak az értekezle­teket kell emlegetni. Már­ciusban összeültek az eró­zió elleni védekezés irá­nyítói a megyei tanácson, ahol kiderült, hogy nem is áll olyan jól ez a mun­ka, mint ahogyan sokan gondolják. Ezután a ta­nácskozás után úgy lát­szott, reménytelen az ál­lam által biztosított pénz­összeg hasznosítása. Az áp­rilisi tanácskozáson azon­ban már remény teljesebb húrokat pengettek a részt­vevők. Itt jelentették be, hogy végre elkészült a kiemelt talajvédelmi terület irány­terve, amely egyelőre még a 8-10 felülvizsgáló szerv irodáit járja, jóváhagyás, véleményezés céljából. (Vajon meddig tart ennek a kritikai tervnek a kálvá­riája, hiszen eddig is min­denki ennek hiányára pa­is. Azon az emlékezetes tavaly december 19-i ta­nácskozáson, ahol minden termelőszövetkezetből meg­jelentek a szakemberek, résztvett dr. Gerei . Lász­ló, az OMMI igazgatója is. Azt ígérte, hogy az inté­zete is kiveszi részét me­gyénk megsegítéséből, s Balassagyarmaton tervező kirendeltséget állítanak fel. Sajnos nagyon kevés va­lósult . meg ebből az ígé­retből ' is. Az OMMI kép­viselői _ pedig minden ta­nácskozáson húzzák-ha- lasztják a tervek elkészí­tését mondván: „nincs ter­vezői kapacitás.” Vajon honnan akarták biztosítani a tervezőket Balassagyar­matra? S bárhová tekint az em­ber, rriindenütt az OMMI muasztásaival találkozik. Már pedig ha a generál- tervező sorozatos mulasztá­sokat követ el, az meg­bénítja a kivitelezést, ku­darcra Ítéli a nagy vál­lalkozást, amely létkérdése termelőszövetkezeteink jó­részének. Az Ígérgetések után az OMMI-nak most már becsületbeli ügye, hogy rend betegye a szénáját Nógrádban. Felelős vezetőt Érthető, hogy a talajja­A SZERELŐ dagyar Géza Ybl-díjas várostervező mérnök elkép­zelései alapján formálódik az új város. értelemben lakásnak nem nevezhető épületeket ta­láltam. Építész vagyok, s a látottak alapján így fo­galmaztam meg magamban a feladatot: eltűntetni a régmúltnak e szégyenfolt­jait. .. Azt hittem a város veze­tőivel sokat és szívósan kell vitatkoznom. Arra gondoltam, ragaszkodni fognak a régi épületekhez. Nem így történt. ,A városi tanács vezetői az újjáépí­tés érdekében még a csa­tatja a terveket Magyar Géza. A Tarján patakot akár csak a Pécskő pata­kot a föld alá bújtatjuk. Az átjárótól fölfelé halad-!j! va új mozi. sajtószékház,} posta, a korszerűsített ál-1 lomás, a jelenlegi piac} helyén irodaház, lakóépü-i let, majd távolabb a fe- j dett vásárcsarnok kap he-* lyet. 1 A második ötéves terv- ♦ '-praktorosokkal beszél- * getek az ipolyvecei Alkotmány Tsz. központjá­ban. Azt mondja Szekeres István, a szövetkezet egyik VTOS-ának traktorosa: — öt erőgépünk van. Megállás nélkül dolgozott mind a tavaszi idényben. Ilyen se volt még. Mind­ezt Borbély elvtársnak kö­szönhetjük. — Borbély? — Igen. Borbély István, az új szerelő. A szerelőműhely előtt találok rá a kék munka- ruhás, fürgén mozgó, fia­tal Borbély Istvánra, ép­pen egy „sebesült” trakto­ron végzi az utolsó gyógy­kezelést. Két perc sem te­lik el és a gép berregve in­dul ki a határba, hogy to­vább vesse a silókukoricát. Négy hónap óta tartóz­kodik Ipolyvecén és teli van tervekkel, ambícióval., Egy semmire se használt téglabódét, amelyben lomo­kon és egereken kívül so mi más nem volt, alaki tak át műhelynek. Eg falán kaput vágtak, h- a traktor be tudjon já a tető alá. . Szerszámol gépeket vásároltak. A szerelő büszkén r. tatja az új fúrógépet lánghegesztőt, a házi készített akkumulátorl töt. Két idősebb tsz-tag i be a műhelybe, a besz getést hallgatják kis ide majd az egyik megszóla — Úgy igaz. Azelőtt 1 po’c teltek el, amíg a gi állomás a kicsi hibát is javította. Nagyobb moU hibáknál heteket várh­tunk. Most alig áll a gép A másik hozzátoldja: — Az „elektromossági is itthon javítja az e társ. S legendákat meséli a blokkcseréről, a traku motor kiemeléséről. Az szerelő szorgalmas lend

Next

/
Oldalképek
Tartalom