Nógrád. 1964. május (20. évfolyam. 68-93. szám)
1964-05-10 / 75. szám
ÖGSí 5 1384. május 10. vasárnap Gyermeknevelés a családban A SZÜLÖK gyermeküket tanulásra serkentik. Ennek érdekében mindent elkövetnek. Egyik módszerük ezzel kapcsolatban a büntetés minden formájának az alkalmazása. Ők ettől jobb módszert nem is tudnak elképzelni, és ezt teljes meggyőződéssel alkalmazzák is, gondolják — ez eredményre fog vezetni. Valóban kezdetben valami kevés eredmény mutatkozik is. de később ez igen sok hibát szül, amelyet újabb és újabb büntetéssel próbálnak tetézni. A végén aztán, amikor a gyermek felnő csodálkoznak, hogyha a szji- ISt mellőzi, sőt sokszor meg is veti. Melyek a büntetések leggyakoribb formái, amelyet a szülők alkalmaznak? Sokszor halljuk, „ha nem tanulod meg a leckét. nem jöhetsz velünk a moziba” csakhogy a gyermek egyedül van, egyedül nem maradna otthon. De a szülők megbízhatatlannak tartják, otthon a gáz, a gyufa, az ablak stb., s ezek miatt nem lehet magára hagyni. A büntetés Mit tegyenek a szülők? A jegyet már megváltották. Ötthom maradjanak ők maguk is, vagy egyikük elmenjen,- á másik meg áldozza fel magát? A végén mégis az szokott lenni, hogy a gyermeket is elviszik, a büntetés pedig elmarad. Ez nagyfokú következetlenség. A gyermek nem hisz legközelebb szüleinek. Igen elterjedt, rossz fajtája a viselkedésre és tanulásra ösztönzésnek az, amikor leíratunk valamit a gyerekkel ötvenszer, százszor. Mit ér ez? Azt mondhatjuk: semmit. Amit így leír százszor többé nem fog megtörténni? Dehogy nem, éppen úgy, mint ezekelőtt. Márcsak bosszúvágytól vezérelve is, ugyanazt csinálja. Rossz ez azért is, mert mire egy ilyen szöveget százszor leír, bizony elfárad és a leckeírásra nem marad ideje. Gyorsan írja, írása elromlik, a feladatokat is csúnyán írja. Sokszor igen-igen veszélyes eljárást alkalmaznak a szülők. Eltiltják a gyermeket attól, ami őt szenAQATTM ADT T7T?TtAi?0 vedélyesen érdekli, „Addig nincs tv nézés, kémcső stb. ameddig a hármasodat ki nem javítod!” Némelyik gyermek a szülő megítélése szerint, nem érdeklődik semmi iránt, s éppen ezért lehetetlen tanulásra ösztönözni valaminek a megvonásával. Ennek az álláspontnak a ke- resztülhajszolása nem szokott jóra vezetni. Búskomorság fajuló kedvtelen- séget okozhat, vagy kihívó dacot, keserű lázadást, és ami ennél is fájdalmasabb, a tehetség kibontakozását gátolják. Előfordul az is, hogy a gyermek nem kap enni, ha nem tanul. „Nincs kész a lecke, nincs vacsora!’, A gyermek figyelme a vacsorázok tányércsörömpölésére irányul. Önérzetét szigorúan megsértették. Kell-e magyarázni, hogy éheztetés- sel nem lehet segíteni a tanulási gondokon. Szerencsére kevés szülő jut idáig, s akkor is csak ritkán. A büntetést, s főleg az ehhez hasonló büntetéseket a szülők ne alkalmazzák. Üljünk le a gyermekkel tanulni, ellenőrizzük feladatát, szoktassuk rá a gondos, rendszeres munkára. Mert a büntetésekkel csak azt fogja érez- “vi a gyermek. hogy őt szereti senki, tehát dűl érzi magát. A ;etést tehát a neve- eszközei közül nem vagy egyáltalán se- ’en eredménnyel nem gyermeknevelés alap- i szülő- és gyermek normális egymás meg- üléséből adódó baráti csolat. Ezt a baráti csőlátót úgy értjük, y a szülő irányítsa rmekét, szoktassa rá i, hogy a gyermek a ilességét minden bün- s nélkül elvégezze, BÜNTETÉSSEL a szü- csínyján bánjanak. Le- 51eg ne alkaln*azzák, önösen ne olyan bűnöseket, amelyek igen íz kihatással vannak a j rmek egész fejlődéséTóth Bertalan Szépségápolás májusban LASSACSKÁN beköszönt a szép meleg idő, előkerülnek a mélyebben kivágott ruhák, levetjük a harisnyát és új kozmetikushoz fordulunk, a Naphoz. A sápadt, fénytől és friss levegőtől elszokott bőrnek az egyébként gyógyhatású napfény is ártalmas lehet, ha túl hirtelen jut hozzá. Ha bőrünk leég és húzódó érzésű fájdalom jelentkezik, mossuk le szódabikarbónás állott vízzel. Néhány nap múltán folytathatjuk a napozást, de előzőleg kenjük be bőrünket felszívódó. puhító növényi olajjal. Arcbőrünkre zsíros krémet használjunk, minden mosakodás után, új- jaink hegyével könnyedén ütögessük be arcbőrünkbe. A sömörös, száraz bőr gyulladt és foltos lesz, ha napra megyünk vele. Sok arcbőrön ilyenkor villan elő a legcsúnyább kozmetikai hibák egyike, a májfolt. Ha bőrünk erre hajlamos, vagy már megtörtént a hiba, éjszakára fehérítő krémet, nappalra fényvédő krémet, púdert használjunk. A BARNULŐ arcbőrre már nem felel meg a téli világosabb árnyalatú púder. Szükség szerint fokozatosan keverjünk hozzá kreol púdert. Nyári melegben az erős kendőzés nem szép. nem is kényelmes, A szem és a szemöldök kihangsúlyozása divatos ugyan, de akinek mélyen ülő „karikás” a szeme, legfeljebb a felső szemvonalat rajzolja ki. A szájra és a kézre, lábra használt körömlakk lehetőleg egyszínű legyen, de legalábbis kerüljük az egymást ütő árnyalatokat. VÉGÜL még egy jótanács ha könnyű nyári ruháinkból elővillan — a nyakon, vagy dekoltázson —- a tavaly óta elfelejtett szemölcs; ne most szedessük le, mert a pigment elosztódás nem lesz egyenletes. De ősszel jusson eszünkbe, mert jövő nyárom újra gond lez. lő, ha fudiuk A burgonyát erősen felmelegített serpenyőben süssük, és csak akkor sózzuk meg, amikor a szeletek mái- minden oldalon pirulni kezdenek. Ha a burgonyát a kéregképződés előtt sózzuk még, kifolyik belőle a lé. összekeveredik a zsírral, a szeletek formátlanok, színtelenek és íztelenek lesznek. Ha a főzeléket elsózzuk, mártsunk bele pár másod* percig egy darab kockacukrot. A cukor elnyeli a fölösleges sót. A vaj sokáig eláll, ha ecettel átitatott tiszta kendőbe göngyöljük, és kis tállal lefedjük. Tegyünk a begöngyölt vaj mellé két kockacukrot is, CSÍKOS ÉS PETTYES Újszerű keresztcsíkos nyá- Ismét divat a pöttyös fej- ri ruha fedő újdonság J ános bácsi felállítot- totta a tüsköt, mé- kélte, méricskélte, az- hirtelen magasba len- lítette a fejszét, s nagy lel rávágott. A tuskó id, száraz reccsenessél t ketté. Aztán még két- om hatalmas ütés, s Já- már szépen fel is ap- itta. Sanyin, k az volt a la .hogy az aprófát ösz- szedje és bevigye a torra. t következő fadarab idomtalan bükkfa- cs volt, kérge alatt korit, szújáraitos. János bá- odaigazította a favágó- ére, méricskélte, mérics- te majd jó erősen be- ágott. A tuskó darabok- robbant szét.- No, ez aztán korhadt! morgott az öreg, s im- l-ámmal szedegette ösz- a taplós. reves fada- >okat. — Hát ez mi a >da? — hajolt le hirtelen an mélyen, hogy a szála majd belelógott a >a. ianyika odafutott, hadd :sa, mit bámul az öreg. Ritka vendég — Nézd csak, nézd! Egy kicsi béka! — dörm.ögött János bácsi. Lehajolt, s egy ujjal megsímogatta a béka hátát. ' — Hát ez honnan kerülhetett ide a hóra? — ál- mélkodott Sanyika; ö is lehajolt, s nagy szakértelemmel nézte, nézegette a békát. — Abbizony, varangyos béka! — állapította meg János bácsi. — ügy látszik, ősszel elbújt a fa odvába, vagy valami likba a kéreg alatt, összezsugorodott s úgy aludta téli álmát. A fát aztán kivágták. feldarabolták, s kérgestül ide szállították. így került hozzánk ez a varangyos, téli vendégségbe! Hm. hm, no gyere, vigyük be a házba. A melegben majd felébred... János bácsi megfogta, markiba vette a varangyot bevitte a házba, be/,ette egy dobozba, s leraUía a kályha mellé a sarokba. Sanyi melléje ült, s várni kezdte, mikor éled fel a varangyos. De végüis elunta, s elment játszani. Ebéd után János bácsi megszólalt a kályha mellett: — Gyere gyorsan! Ébredezik a kis jószág! Sanyika odafutott a kályhához, s .belekandikált a dobozba. — Már mozgatja a lábacskáit! — ujjongott. — Megsimogathatom ? — Persze hogy meg. Ne félj, nem harap!'— válaszolt János bácsi. — Nem is attól félek, hogy harap — y sértődött meg Sanyika —, de ha hozzányúl az ember, azt mondják, szemölcsös lesz a keze! — Mesebeszéd! — nyugtatta meg az öreg. — A varangyhoz nyugodtan hozzányúlhatsz, sőt kezedbe is veheted, semmiféle szemölcsöd nem lesz tőle. Ez céak afféle babona! Sanyika már erre a bátorításra óvatosan megsímogatta a béka rücskös hátát. A kis állat csendesen kuporgott a doboz sarkában, s álmosan pislogott —■■ úgy látszik, nem igen akaródzott magához térnie hosszú álmából. — Tavasszal majd kiengedjük a kertbe — szólt János bácsi. — Hadd fog- dossa össze a kártékony hernyókat, házatlan csigákat, rovarokat! Még házat is építünk neki valami, nagy kő alatt. — Ő lesz nálunk a csősz ugye? — örvendezett a gondatlan Sanyika. — De még milyen csősz lesz! — toldotta meg' az öreg. | — Még fizetést is kap, ha jól látja el a hivatását. — És mosolygott a bajusza alatt. — Mit kap? — kérdezte Sanyika csillogó szemmel. ■— Minden napra egy kövér hernyót, s két bún- dásbogarat. Méghozzá tőled, fiacskám! — mondotta, s jókora barackot nyomott Sanyika fejebúbjára. I
