Nógrád. 1964. április (20. évfolyam. 43-67. szám)
1964-04-14 / 53. szám
4 N U G d b 1964. április M. feedd Hetvenöt éves az Eifíel-torony Lényeges c fejlődés a kulturális szemle művészeti ágában A salgótarjáni járási találkozó tapasztalatai V ilágszerte ismert jelképévé vált Párizsnak, éppúgy mint akár Londonnak a Tower, Rómának az ősi Ca- pitolium romjai, vagy Moszkvának a .Kreml. Pedig Párizs szimbóluma, a háromszáz méter magas Eiffel-torony valamennyi- üknél újabb. Még a Budapestet jelképező Láno hídnál is, kerek negyven évvel. 1889-ben, a párizsi világkiállítás tiszteletére építették a felhőkbe nyúló tornyot a francia fővárosnak akkor már történelmi nevezetességű, de városon kívülinek számító területén, a Mars-mezőn. Az Eiffel-torony története azóta sokszor kapcsolódott össze a világtörténelemmel. A párizsi világkiállítás éve, amikor a torony elkészült — egyben a Bastille lerombolása századik évfordulónak éve volt, s ugyanebebn az évben, ugyancsak Párizsban alakult meg a XI. Interna- cionálé. Az egykori lapok a „világ nyolcadik csodája”, „az építészet diadala’ és hasonló címekkel számoltak be róla. Az 1889 évi Vasárnapi Újság azt is megírja, hogy „tudomány czéljaira épült” és hogy a második emeletén az egyik párizsi szerkesztőség kirendeltséget állított fel, ahol különkiadásokat jelentettett meg a torony látogatóinak névsorával. Arról viszont kevesebb szó esett az akkori lapokban, hogy a torony már kezdettől fogva katonai célokat is szolgált: a Németország elleni háborúra készülődő franicák megfigyelőállomást és — később — szikratávíró adó-vevőt tartottak fenn a torony legmagasabb erkélyén. így vett részt a torony az I914-18-as világháborúban is: itt fogták fel a német titkosszolgálat jelentéseit, amelyek alapján például a kalandos életű Mata Hárít, a kém-táncosnőt is elfogták és kivégezték. Gustave Eiffel gyönyörű építménye az első világháború kitörésekor éppen huszonötéves vuit. Építőjének joga a torony bevételére alig öt esztendeje szűnt meg. Ma ismét idegenforgalmi nevezetesség a 300 méter magas torony, idegenvezetők magyarázzák, hogy 1792 lépcső vezet a tetejéig és 676 négyzetméter területet foglal el i a beton' alapzat. Még azt is megtudja a látogató, hogy Gustave Eiffel évekkel a torony" építése után a Panama-csatorna építésében is résztvett, s ottani ténykedéseiért bíróság elé került. Arról viszont nem esik szó, hogy a 75 éves toronynak nyilván ma is megvan a maga szerepe az atlanti tervekben csakúgy, mint De Gaulle „önálló francia politikájában.” Gustave Eiffel, a torony építője és névadója, mint mérnök és mint egy tervező iroda tulajdonosa — Magyarországon két nagy építkezés tervezésében vett részt. Az egyik a budapesti Nyugati pályaudvar,, amely a körúti épületek frontjába beleszürkülve csak alaposabb szemlélődés után árulja el tervezőjének művészi képességeit. A másik pedig: a szegedi Tisza-híd volt amelynek hiteles története talán örökre kideríthetetlen marad. A hivatalos tervező Eiffel irodája volt — a terveket azonban egyes források szerint egy helybeli mérnök készítette, de a visszautasítástól félve, Eiffelék neve alatt adta be pályázatra. A pályázatot megnyerte, a tervezői díjat a francia irodától csendben megkapta, de a híd tervezőjeként mindvégig Eiffel neve szerepelt. Mindvégig — mert a hid 1944-ben a náci rombolás áldozata lett, helyére új tervek szerint, korszerűbb épült. Eiffel' legnagyobb alkotása, a párizsi torony átvészelte a történelem két nagy viharát. Háromnegyed. évszázad után első jubileumát ünnepli — békében. Várkonvi Endre HÁROM művészeti , ágban: táncban, dalban, színjátszásban vetélkedtek vasárnap Somoskőújfalun a salgótarjáni járás fiataljai. Meg kell állapítani bár a járási szemlére jelölt csoportok értéke korántsem egységes, kirívó különbségek sem észlelhetők már, Az előző évek hasonló versenyeihez mérve mind tematikai válogatásban, mind művészetszakmai biztonságban határozott a fejlődés. Világnézeti és „mesterségi” tudatosodás eredménye ez s különösen a színjátszásban, versmondásban szembetűnő. Ez utóbbi művelői például, ha nem csillantottak is különleges előadói erényeket, okvetlen dicséretükre írható az egyszerűségre törekvés. Mindjárt a műsor indítója, Molnár Katalin somosi fiatal sallangmentes előadásmódja ezért értékelhető elismeréssel. A színjátszók színpadi tudatossága a zagyvarónai csoportnál volt legörven- detesebb és legnyilvánvalóbb. A puszta szövegfelmondás helyett a tehetséges fiatalok helyzetteremtésre, ábrázolásra s ami különösen dicséretes: üssz- játékra törekedtek, így a drámai feszültség nagy erővel érvényesült. Kár, hogy a maguk írta egyfelvonásos sok figyelmet keltő értéke mellett naturális foltokat hordoz. A szemle másik színjátszó együttese a Mátravere- bélyből érkezett és nem kisebb feladatra vállalkozott. mint Madách: Az ember tragédiája című művéből az egyiptomi szín meg- elevenítésére. Sikeres produkciójuk az anyagválasztás nemes időszerűsége miatt is kiemelkedő eseményt jelentett s missziós szolgálatot tehet a továbbiakban is megyeszerte nagy drámaköltőnk meg- isme rte tésében. SZÍNJÁTSZÁS és tánc kettősségét adták a járási kulturális szemlén a kis- terenyei és maconkai együttesek. Népi játékukban hagyományos szokásokat keltettek színpadi életre. Sikerük elvitathatatlan, de a „letáncolásnál” nagyobb lehetőség rejlik ezekben a műsorokban. A tudatos komponáltság több mondanivalót adhatna a játékoknak. Ez a kívánalom vonatkozna a népitánc együttesek műsorára is. Sajnos, kevés jelét érezni annak, hogy a táncon, a látvány esztétikumán túl tartalmi törekvés vezetné az együttesek vezetőit. A somosi szemlén résztvevő énekkarok sorából elsősorban a karancslapujtői kamarakórus precíz fegyelmezettségét emelhetnénk ki. Ugyanúgy a nagybáto- nyi 12 évfolyamú iskola énekkarát is, de üde zenei hatást keltett a karancske- szi vegyeskar is. Méltatlanul hallgatnánk el a műsorban a .nagybáto- nyi színjátszók szereplését, akik Gergely Sándor: Vitézek és hősök című drámájából mutattak be részletet, Letovai Ildikó nagybá- tonyi gimnazistát, aki Si- mor András: Kiáltás című versét szavalta szép sikerrel. S külön elismerés illeti a Somoskőújfalui népitánc együttest a műsorzáró, formai hatásában kifejező és látványos pásztortánc kompozícióért. ISMÉTELVE a bevezető lényegét ifjúságunk idei kulturális szemléje művészeti megnyilatkozásokban is a fejlődés erényeit villantotta a járási találko-' zón. Szemle bemutatói vasárnap két helyen zajlottak megyénkben- Szécsényben a tánccsoportok, Csesztvén a mesemondók, a szavalok illetve a bábcsoportok bemutatóit rendezték meg. A tánccsoportok bemutatóin tizenhárom csoport szerepelt. Jó szereplésükkel különösen kitűntek a Méltatlanul a muzsika múzsájához Balassagyarmaton e hó 23-án tartják az évadzáró komoly zenei hangversenyt. Ez alkalommal a Salgótarjáni Szimfonikus Zenekar és Pedagógus Kórus lép a városi művelődési ház színpadára. A kultúrházat — mint ismeretes — még tatarozzák. A 360 000 forintos munkát nem lehet máról holnapra elvégezni. A koncert napjáig lehetetlen hefejezni a felújítást; — a hangversenyre tehát amolyan nagytakarítási környezet, ben kerül majd sor. Szükségszerű ez? A városban két, a ko~ komoly zene múzsájához és híveihez valóban méltó terem is kínálkozik. Az egyik a szociális otthoné. Messze a hálótermektől, így a zene az idős emberek nyugalmát aligha háborítaná. A másik a Balassi Bálint Gimnázium nagyterme; szintén a városközpontban. Milyen szép lenne kitárni a megyei bíróság épületének kapuját, esetleg szőnyeggel borítani a széles lépcsőket; mennyivel más mint függöny nélkül kopárko- dó teremben fogadni a zenebarátokat... A hangverseny napjáig még elég az idő ahhoz, hogy e kérdésben a szimfonikus zenét megbecsülő döntést hozzanak az arra illetékesek. balassagyarmati Rákóczi úti iskola, a szécsényi Mikszáth iskola és a rimóci iskola tánccsoportjaiA csesztvei bemutatón tizenhat műsorszám volt. Négy bábcsoport, a salgótarjáni úttörőház, a nagy- lóci, a karancskeszi és a romhányi iskola bábcsoportjai, valamint szavalok 'és mesemondók léptek fel. Barna Tibor Úttörők vetélkedője A legjobb csoportok bemutatói Az Úttörő Kulturális PINTER -SZABÓ : "y KÚL0MÖS VAfiASIAT Az őrnagy már éppen az álkulcs után nyúlt, hogy ismét kijusson, amikor meghallotta Liszkai hangját: — Jól szórakoznak odalenn? Ma este még táncolni szeretnék magával... — A férjem leüti a derekát ... — válaszolta egy női hang, amelyben Pálos felismerte a nászutas fiatalasszonyt. — Hát majd odalenn találkozunk ... — Fájdalomcsillapítóért szaladtam fel, rettenetesen fáj a fejem — hallatszott egyre távolabb a nő hangja. Pálos tudta, hogy a fiatalasszony a második emeletre megy. Várt még egy pillanatot, aztán villámgyorsan kinn termett a folyosón. Gyor44. san fordult kezében az álkulcs ... Ha valaki a következő pillanatban szemben találkozik vele, már semmit sem fedezett volna fel, mert a zenetanár nevető arccal sietett a lépcsőház fordulóiánál álló egyetemista felé. Gyerünk már, fiatalember, mert lassan vége lesz a mulatságnak ... S valóban, odalenn javában állt a bál. Táncoltak és ittak. Csak a három juhász ült most is a hallban, és pipázott, őket nem érdekelte a zene. A portással beszélgettek. Pálos és Liszkai Siposék közelében kerestek maguknak helyet. Sipos most is Évával táncolt, s rosszalóan vette tudomásul, amikor Liszkai odament és lekérte tőle a leányt. Visszaült a helyére. A zenetanár kis idő múlva odasétált hozzá. y Megengedi, hogy ide üljek magukhoz? . Jobban szeretek a fiatalok között . . . Ilyenkor az ember szíve is megfiatalodik egy kicsit... — Egész nyugodtan .. . Tessék csak helyet foglalni. Mindjárt hozok egy széket ... — készségeskedett Sipos, és székkereső körútra indult. Pálos közben megfigyelte a cipőjét. Viszonylag kisméretű, kissé hegyesorrú, fekete cipőt viselt. Könnyen felismerhető, gondolta az őrnagy. — Nagyon néz ide a kicsike ... — mondta huncutul a visszaérkező Síposnak, és Éva felé intett. — Magát keresi a szemével... — Helyes leány ... Értelmes ... Amolyan feleségnek való... — Csak nem? Ilyen rövid idő alatt? — No, csak: úgy... Egyébként csakugyan tetszik. Gondolom maga is észre vette... — Le sem tudná tagadni... Közben a tánc véget ért, és Szakváriné, a kultúros lépett fel a dobogóra ... — Akinek kedve van a társasjátékhoz, nyújtsa fel a kezét — kiáltotta jó hangosan, hogy mindenki hallja a teremben. A vendégek összenéztek, majd végül is sok kar emelkedett a magasba. — Döntöttünk! Játszani fogunk. Ezúttal Kovács igazgató kartárs lesz a játékmester. Mindjárt megérkezik, csak felment átöltözni ... Liszkai az őrnagyra nézett. De Pálos nem reagált a jelentőségteljes pillanatra. Azt viszont észrevette, hogy Sipos az asztal alatt megfogta a leány kezét. A fiatalember és a leány úgy tett, mintha Szakvári- nét figyelnék, de arcukon meglátszott, hogy gondolatban, egymással törődnek. Az őrnagy egyre aggasz- tóbbnak találta a leány helyzetét. Mekkorát fog majd csalódni. De hiába! Az ügy érdekében nem volt joga idő előtt felvilágosítani Évát... Éva valamit súgott Síposnak. A férfi felállt, és a bárpulthoz ment, de kis idő múlva már jött is visz- sza, négy pohárka konyakkal a kezében. Pálos tiltakozott: — Nagyon köszönöm, de az én gyomrom nem bírja ... — Ugyan már, ezt a kicsit igazán meg lehet inni... — erősködött Sipos. Végül is Szakváriné vetett véget a vitának, ugyanis mindenkit a terem közepére parancsolt, s körbe ültette őket. (folytatjuk.) A bemutató során közülük többen szerzettek kiváló minősítést. A mesemondók közül különösen tetszett Mucsi Katalin salgótarjáni úttörő szereplése, aki a Csodálatos furulya című székely népmesét, a nagylóci Rigó Éva, aki Móra Ferenc Didergő király című meséjét mondta el, a szavalok közül Németh Attila, aki Radnóti Miklós Nem tudhatom című költeményét adta elő. A% EM. ISógrád megyei AU. Építőipari V. fűtésszerelő építőipari gépjavító és építőipari géplakatos, valamint vili. szerelő szakmunkásokat és kubikos munkavállalókat vesz fel. Napi háromszori étkezés, korszerű munkásszálló biztosítva van. Jelentkezés a vállalat központjában Salgótarján, Úttörők útja 27.
