Nógrád. 1964. április (20. évfolyam. 43-67. szám)
1964-04-14 / 53. szám
19*4. áprtlw kedd NÖGR A B, 5 14. Napi négyezer tojás A palotási Május 1 termelőszövetkezet tojóházá- baai mintegy nyolc és fél ezer baromfi van, ahol a napi átlagos tojáshozam négyezer darab.' Ambrus Dézsőné szedi össze a tojásokat özv. Bodza Istvánná és Illés Istvánná mérik és osztályozzák a tojásokat Naponta ezerforintos társadalmi munka A rétsági járás falvainak lakossága ebben az évben több mint három és félmillió forintos községfejlesztési alappal s az ahhoz járuló 365 000 forintos jársadalmi munkával gyarapítja szőkébb pátriáját. Feltűnően és dicséretesen sokat áldoznak iskolaépítésre. Rútságon befejezik a nevelői lakással teljes öttantermes iskolát, Felsőpe- tényben a hasonló kéttan- termest, Alsópetémyben pedig az óvodával közös kéttantermes iskolát. A járási székhelyen a honvédség, a két Pétértyben a lakosság végezte a társadalmi munka többségét: összesen 167 000 'forint értékben. Ebben az évben Rom- hányban négy. Szátokon két tanteremmel; Kétbo- donyban egy teremmel és pedagóguslakással. Szentén két teremmel, Valamint nevelői lakással erősítik az oktatást. Egy gyár élni akar... — Én tulaidonképpen szabadságon vagyok. De any- nyit tudok, hogy amit az Erőmű vállalt, már túl is teljesítette. — Varsányi élvtárs! — szól ká az igazgatói iroda ajtaján egyik munkatársának. — Jöjjön már, hallgassa amit mondok, nehogy valmi olyasmi csőszön be ami... tudniillik — fordul újra felém —, nem vagyok most túlságosan tájékozott. A napokban diplomáztam. — És? — Sikerült. Jó eredménnyel. — A téma? Elmosolyodik, széttárja a karjait: — Mi lett volna? A távfűtés. Nyolc éve foglalkozom vele. Jóformán ezzel keltem, ezzel feküdtem. Én választottam a témát. Benne élek. Sikerülnie kellett. •• Ötvenéves erőmű Közben jön Varsányi Sándor mérnök, s míg a rajzok fölé hajolva azt szá- malgatja, hogy az Erőmű dolgozói eddig 184 gödröt, oszlop-alapot ástak ki, ami összesen — 500 helyett — máris 730 méter csővezeték hosszának felel meg, és hátra van még 32 gödör, ami újabb száz méter, az igazgató Kukol Emil, a távfűtésről beszél. Arról, hogy gyorsabb megépítéséhez a városi pártbizottság Salgótarján üzemeihez fordult segítségért. Arról, hogy az ötvenéves Erőműnek újabb ötvenéves létjogosultságot, dolgozóinak munkalehetőséget jelent a távfűtés. Arról, hogy az elején, mintha kicsit döcögve lendült volna neki a társadalmi munka, de az Erőmű dolgozói hamar megértették, hogy nem az a pár forint a fontos, ami egy köbméter kiásott föld után fizetnek... A harmadvezető ...Mert higyje el az elvtárs, hogy ha valaki azért a pénzért járt volna ki napról-napra, tán sosem lett volna készen ez a munka. De ez az üzem fejlődni élni akar. .. ! Mint erőmű — régen elavult. Nincs ötvenéves Erőmű több, nem is lesz. Su- hajda István harmadvezető vagyok. Vagyis művezető. Szerelő voltam, sokhelyen dolgoztam. Aztán megnősültem, a feleségem idevalósi, kislányunk is született: letelepedtem. Letettem a technikumi érettségit. Nem félek, hogy egy erőmű-dolgozó kenyér nélkül marad, ha ezt megszüntetik. De sem nekem sem másnak nem mindegy, hogy bezárják-e a kapuját, vagy tovább él, mint fűtőerőmű.. . Én magam hat gödröt kiástam, de a csoportom egy embere sem maradt el. Jó, jó nehezen indult. Igaz. De annak is megvolt az oka. Először is, arról volt szó, hogy azért a munkáért fizetni fognak. Beszéltek itt össze-vissza, mit lehet keresni, de konkrétan senki sem tudta megmondani — mennyit. Aztán mikor az első napon páran kimentünk, és megmondták, mit fizetnek, hát kicsit elment á kedve a társaságnak. A föld fagyos és csupa kő. — De nem is ez a lényeg. Hanem az, hogy az embereknek elment a kedve. Akikor aztán az igazgató elvtárs tartott egy röpgyűlést. A röpgyűlés után az iroda is kivonult ásni. Erre megmozdult az egész gyár. Mert mind azt figyelte, mit csinál az iroda. Mennek-e gödröt ásni a vezetők. Vagy csak agitálnak. Hát mentek. Mindenki. Műszakiak, admi- misztrátorok. Az igazgató is. Akkor mentek utánuk a munkásak is. Műszak után Az első napon valamimiért nem tudtam kimenni én sem, meg az öcsém sem. Igen, a Takács János előfűtő, az öcsém. Én fűtő vagyok. Meg minden. Ami kell. Éjjelesek voltunk jön az öcsém, te Feri azt kérdi, nem megyünk ki reggel? Ott mindjárt meg is beszéltük, hogy műszak után megnézzük, mit lehet csinálni. Ügy is lett. Nekifogtunk. Ássuk, vágjuk, csapjuk, ahogy bírtuk. Se nem ittunk, se nem ettünk. Tizenegyig egyfolytában. Egyszer látjuk, jön gépkocsin az igazgató Tar- jánból. Megáll a kocsi, Kukol elvtárs kiszáll. Kérdezi, no mi a helyzet Takács. Mi akkora nagyjából készen voltunk a gödörrel. Azt kérdi az igazgató: mikor jöttek ki? Mondjuk: hétkor. Tehát, körülbelül öt órát dolgoztak? Igen... Csóválja a fejét: nem értem, mondja, akkor miért állítják odabenn, hogy ezért a pénzért nem lehet egy gödröt sem kiásni. Azzal elment. Én úgy voltam odáig, hogy azt sem tudtam, mennyit fizetnek, vagy fizetnek-e egyáltalán. Nem azért, mert nem kell a pénz. Nagyon is kell. De fizetnek — nem fizetnek: tudom, mit jelent a távfűtés nekünk. Szóval, kiástam ón az öcsémmel egy- egy gödröt azon a napon. Akkor aztán kihagytam egy hetet. Iskolába járok, készülni kell, hogy szégyenbe ne maradjon az ember, ötvenéves vagyok, a tanulás nem megy már olyan gyorsan, mint valamikor. Ee, húsvét után egy délutánon két gödröt is megástam. Igaz, másnap már nem sikerült, csak egy. Hiába, no... De mihelyt időm lesz, még a héten, kimegyek az öcskössel. Ne maradjon már az a harminckét gödör megásattam .. A kigyúlt fény Heteken át birkóztak < köves, sziklás földdel a Erőmű dolgozói. Suhajd. István, a Takács fivérek Nagy István. Nagy József Kadlót Jenő és mind mind a többiek: munkása és vezetői ennek az éln akaró és életrevaló üzem nek. Eddig áramot adtak hogy gépek mozduljanak sötét szobában világossá,! gyűljön, S közben bennül is kigyúlt, s világol valam fény. Csizmadia Géza Korszerű vegyszerezés Az Ukrajnai Mezőgazdasági Gépesítési Intézet különleges berendezést készített a gyökérsarjas gyomnövények pusztítására. A szerkezet a gyökérzetet a talajban mélyen elvágja, s ezzel egyidőben gyomirtó vegyszert permetez a földbe. A traktorvon tatású mélyszántó ekék kö zelében felszerelt tartály bői a folyadék mind?ddij áramlik a földbe, amig a: eke dolgozik. 1962-bei már 50 ilyen készülék dől gozott, jó eredménnyel. Falusi arcképek: A GYÓGYNÖVÉNYES N igy éve sincs még, amikor Balázs István' szalmapréselő brigádvezető combnyaktörést szenvedett. A kórházból való elbocsátása után azon kellett gondolkoznia: hogyan, mivel keresse meg négytagú családja számára a mindennapit? A nyugdíj kevés, abból a két gyermekét nem tudja felnevelni ... S a Szövetkezetek Megyei Értékesítő Közoontjá- hog, régi munkaadójához fordult. Ott mindent elkövettek, hogy olyan munkát adjanak neki. amit sérült lábbal is el tud végezni. így vállalta el a feleségével együtt a gyógynövény felvásárlását Rimócon, Litkén, Nógrádszakálban és Hugyagon. A tavalyi év — amint mondták — jól sikerült: átlagos havi keresetük elérte a két ezer forintot. Igaz, hogy ebben nagy szerepe volt a csiga- gyűjtésnek is. amiből tízszeresét vásárolták fel a tervezettnek. Ez a kiváló teljesítmény hétezer forint prémiumot hozott a kis családnak ... A mákgubó gyűjtésért meg az úttörők kaptak dicséretet. Az idén 100 ezer forint értékű gyógynövény felvásárlására kötelezte magát Balázs István. Magából a gazdag C-vitamin tartalmú csipkebogyóból 26 ezer forintot érő, 100 mázsányi mennyiséget vesz át. A koratavasz kicsalta a nyárfarügyeket és a jégtől kiengedett földből már könnyebbb kiásni a csalán, a bodza, a fehérmályva gyökerét. Kálmosgyökeret az egész országban legtöbbet Hugyagon és Ipolyszö- gön lehet találni ... D e Balázs Istvánnak mindez nem elég. Most az ERDÉRT- től szeretne engedélyt kapni a gombaszedésre. Mert a gombához is ért. Szorgalmuk, ügyességük bizonyára az idén is meghozza a gyümölcsét. Kemény Erzsébet (Bántékúzömíwijéq A termelőszövetkezetet többi között a gépesítés teszi igazi nagyüzemmé A gép és az üzem elképzelhetetlen technológiai ét technikai újítások nélkül Termelőszövetkezeteinkben a gépész szakemberek hiánya és a műszaki képzetlenség miatt ugyan még kevés az újító és aa újítás, de néhány helyen már megpróbálkoztak azzal, hogy újítások, ésszerűsítések bevezetésével a helyi viszonyokra alkalmazzák, jobb munkára tegyék alkalmassá a már meglévő mezőgazdasági gépeket, sói olyan is előfordult, hogy a tsz újítói új gép megalkotásával igyekeztek könnyíteni nehézségeikenGj gép konstruálására szánta rá magát a diósje- női Uj Barázda Tsz-ben Pausch Ferenc mezőgazdász és Lovas László tszszerelő is. Elhatározták, hogy égy olyan nagyteljesítményű műtrágyaszórógépet alkotnak, amelynek teljesítménye lényegesen megrövidíti az eddig műtrágyaszórásra fordított időt) azonkívül kevesebb vonóerőt igényel és szükségtelenné teszi, hogy az erőgép többször végiggázoljon a vetésen. Mielőtt elképzelésük megvalósításához láttak volna, elutaztak Kiskun- Iacházára. az ottani gépállomásra, hogy tapasztalataikat gazdagítsák- Úgy hallották ugyanis, hogy a lac- házi gépállomás kollektívája eredményes kísérletet folytat a gépi műtrágya- szórás megoldására. Kis- kunlaeházán valóban működött már egy műtrágya- szóró, amely ventillátor közbeiktatásával két irányban, nagyobb szélességben terítette a műtrágyát. Viszont hátránya, hogy a gép csak finom porállapotb&i; levő műtrágyával működik. A diósjcnői újítók Bács- Kiskun megyei tapasztalataik alapján hozzáláttak egy hasonló ventilátorrendszerű gép megalkotásához, de ennek a teljesítményét mar harminc méter szélességre óhajtották növelni és zúzókalapácsok közbeiktatásával az összeállt, keményre csomósodott műtrágya porlasztását is megoldották. Az újítás a tél folyamán készült a szövetkezet műhelyében s bizony sem oromét, sem biztatást nem adott a szövetkezet jószándékú újítóinak, amikor a járási tanács munkatársa arra figyelmeztette őket, hogy ők csak a gépek karbantartásával, kijavításával törődjenek a gépgyártást és az újítást bízzák a gyárakra és a gépállomásokra. Dicséretükre váljon, hogy ennek ellenére tovább végezték a megkezdett munkát és az ellenzéssel mit sem törődve elkészítették az új göpeí. Bizony helyes lenne, ha a járások munkatársai nemhogy elleneznék, hanem felkarolnék a fez-újítók kezdeményezését! a*
