Nógrád. 1964. április (20. évfolyam. 43-67. szám)

1964-04-14 / 53. szám

ÜÓGSAB 1964. április 14. kedd / Bereden egy kastély Egy fiatalember, huszon­hat éves, szétroncsolta a halántékát és golyót eresz­tett a szivébe. Nem halt meg. A szemevilágát el­vesztette! Amikor kijött a kórházból, — hónapokig feküdt ott, — nyár volt. Az udvaron a jegenyefa alá ült. — Fütyültek a sárgari­gók — mormogja. Másra nem igen emlékszik. Aztán elment a faluból. Jászberényben sokáig em­legették az esetet. KÉT LÖVÉS ELDÖRDÜLT A ban kiáltás után a szobá- közénk esik a csend. A TEVÉKENY ÉLET SEGÍT Kata! A haja olyan puha volt, mint a folyóvíz. És hosszú, örvénylő, mint a sodrás. Úgy érezte legalábbis a jóképű, ügyes fodrászle- , gény, Baranyai Szilárd. A lány prémkikészítő volt. Tervezték: összeházasod­nak. Később a fodrászle­gény ... Nos, megtudott valamit. Valamit... A két lövés eldördült! Kata? — Eljött a kórházba. Szeret, mondogatta. Eljön hozzám feleségül, ígérte. Hajtogatta, nyitunk fod­rászüzletet, velem marad. Ha akarom. De aki már egyszer. .. Nem akartam! Két golyó után nem tehet­tem .., Amikor elment a faluból, nem keresték, hova lett. Ügy vélekedtek róla, gyen­ge ember. Egyszer elemész­ti magát. A vakok intézetébe ke­rült. Dolgozott. Először, mert kellett. Később, mert megszerette a munkát. Az újat is: a kosárfonást. A munka meggyógyította. Dol­gozott Szegeden, Szombat­helyen. A tevékeny élet segítette! Itt Bercelen nem dolgo­zik. Ez olyan intézet, aho­va azok kerülnek, akik már nem tudnak dolgozni. Azért nem viselik tétlenül a napok múlását. Olvasnak, — legtöbben a Klein-féle írást ismerik — hegedülnek, muzsikálnak. Beszélgetnek a társalgó­ban, vagy a rádiót hall­gatják. EGY EMBER HEGEDŰT „NEVEL” / Ha bemegyek a Jégbüf- fébe, azzal fogadnak: — Még nem jött meg a Fecske. Átmegyek a sarki cse­mege boltba és hallom, hogy a kávéfőzőnőnek azt susogja a bozontoshajú szőke fiatalember: — Mondja, megérkezett már a Fecske? A Megyei Tanács büfé­jében kérdés nélkül is közük: — Még nem érkezett meg a Fecske, de ha meg­jön. szólunk azonnal. Hiába, tavasz idején Fecske a divatos madár. De hogy ennyire várják és hogy ennyire késik, an­nak egyesegyedül a do­hányipar az oka. (lakos) dl palúiíisi ÓM&clábafi gyűjtögetem — mondja. — Ha meglesz a pénz, megve­szem a hegedűt. Itt van hegedű, de én magam akarok „nevelni”, az az igazi. ötvenöt éves. Verseket is ír. Magának. A magány ellen. Amely hamar eléri a gyenge embert, de az erőset soha. Ha vak is az. Egyik versét korábban beküldte a szerkesztőség­be. Előkotorászom. Címe: Bercelen egy kastély. Az intézet életéről szól. Nótá­kat is ír 1936 óta. Nótái értékesebbek verseinél. 1940-ben díszoklevelet ka­pott értük a Zeneműkiadó Vállalattól. Sajnos, Bara- nyi Szilárd nem ismeri a hangjegyeket. Nótái ve­szendőbe mennek. Jó len­ne, ha legalább magneto- fonszallagon rögzítenék azokat. AMIRŐL MÉG ÍRNI KELLENE Gondolatok megye köztisztaságáról Elhanyagoltság — A levegő túl szennyezett Megoldás: a tisztogatás Baranyi Szilárd tervez­get. Terve: hegedűt „ne­vel”, saját képére. — Nyugdíjat kapok, hét­száz forintot, azt rakom, Bercelen egy kastély .:. A kastély sarkán orgona­bokor. Szárazak az ágai, verébcsapat ricsaj oz raj­tuk. Az intézet lakói így tavasztályt egyre gyakrab­ban kimennek az udvarra a tavasziasra váltó felhők alá. Sütkéreznek a napon, felettük az ég fordított óceán. Azt nem látják! „Bercelen egy kastélyt lombok vesznek körül...” - írja Baranyi Szilárd versében. Aztán arról ír: ha jól megy is soruk, ha érzik is az állam féltő gondoskodását, az életük nehéz, nagyon. A naojaik közdelemben telnek, állan­dó harc a magány réme ellen. Ez nehéz! Igaz ez? Igaz. Egy vala­miben pincsen igaz Bara­nyi Szilárdnak. Azt írja még, hogy a kastély olyan, mint valami sziget. Pedig maga is tudja, az értelme mondja: Bercelen a kas­tély nem magányos szírt Az országútról nézve úgy tű­nik nekünk is: a sárga fa­lú épület nem emelkedik ki egyáltalán a házak biz­tonságos sűrűjéből. Erről írnia kellene Ba­ranyi Szilárdnak egy má­sik verset! Tóth Elemér Sokat és sokféleképpen vitatkoztunk, hogyan lehet­ne megjavítani megyénk köztisztasági helyzetét. En­nek eredményeképpen hagytunk magunk mögött tiszteletreméltó sikereket is. Mégis azt kell monda­nunk: sok még a tennivaló. A tanácsokra hárul A megyében a lakosság csaknem egyharmada két városban — Salgótarján, Balassagyarmat —, illetve az ötezer lakosnál népe­sebb, részben már városias jellegű községekben, — Kisterenyén, Nagybátony- ban és Pásztón él. Az előbb említett települése­ken a köztisztaság biztosí­tása a tanácsok vállaira há­rul. Tevékenységük sikere függ a tisztított terület nagyságától, annak gyako­riságától, a költségvetés adta lehetőségektől, jelen esetben az úttisztítással fog­lalkozó munkások számá­tól, az eszközök és felsze­relések színvonalától. Ahány város, vagy váro­sias település van a me­gyében, annyiféle árnya­latban jelentkeznek a prob­lémák. Salgótarjánban és Balassagyarmaton, vala­mint Nagybátonyban az anyagi lehetőségek kedve­zőbbek, tehát nagyobbak a követelmények, de az ered­mények is. lankezelő Vállalat gondos­kodik ennek a munkának a lebonyolításáról. Ezért évente 180 ezer forint ál­talányt fizet az Építőanyag­fuvarozó Vállalatnak. En­nek ellenére mindennapos látvány 1 a megtelt tároló edények melletti szemétku­pac. Egyébként Salgótarján kivételével a szemét elszál­lítása korszerűtlen és egész­ségtelen módon, nyitott fedelű lóvontatású kocsik­ban történik. * A megyeszékhelyen vi­szont négy gépkocsi végez­né ezt a munkát, ha nem lennének 40—50 százalék­ban elhasználódva. Emiatt sokat állnak. Becslések szerint a keletkező hulla­déknak csak egyharmadát képesek elszállítani. Még rosszabb a helyzet a téli hónapokban, amikor a fű­tés beindulásával a napi tését határozta el a városi szemétmennyiség több mint tanács. Megépítésükre 2 duplájára emelkedik, milüó forintot irányoztak elő. Pénzhiány miatt a terv mindezideig nem va­lósult meg. le a munkaképes kor fe­lett van, ugyanakkor a köztisztasági munkát végző vállalatoknál a munka- szervezés nem közelíti meg a kívánt szintet. Nehezíti az előrehaladást az is, hogy a megyeszékhe­lyen nagyarányú építkezés főijük, ami fokozott mér­tékben szennyezi a város útvonalait. A szorosan hegyek közé ékelődött városban gyako­riak a 15—20 perces zápor­esők. A 'lezúduló víztömeg több száz méter hordalékot, a magasabban fekvő utcák­ból pedig a felgyülemlett házi szemetet a főútvonal­ra sodorja, aminek elszál­lítása legtöbb esetben két- három napig tart. Ezidő alatt a mellékutcák tisztí­tása elmarad. A hordalék meggátlására hordalékfo­gók — 16 darab — létesí­ti tisztasághoz gép kell és see N agy bátonyban rületi utak és terek 6,2, Balassagyarmaton 41,8, Sal­gótarjánban pedig 56,8 szá­zalékát tisztítják rendsze­resen. Ha a megyeszékhe­lyen lévő állapotokat négy megyén kívüli városhoz — Ózd, Eger, Szolnok, Tata­bánya — viszonyítjuk, igen kedvezőtlen képet kapunk. Előbbre lehetnénk, ha a járdák tisztántartását elő­író rendeleteket az illeté­kesek betartanák. Ez a je­lenség arra figyelmezteti a városi tanácsot, hogy a mulasztókat az eddiginél szigorúbban vonja felelős- mindig telt szeméttárolók ségre. Ennek szükségét in- és a mellette magasodó sze- doloklja továbbá az a tény métdombok egyre jobban is, hogy Salgótarján az or- sürgetik, hogy az ez évre belte- szág legszennyezettebb le- tervezett szeméttároló gép A 8619 lakás tulajdonos által „termelt” hulladék 40 százaléka csak két-három napos időközben kerül a kijelölt helyre. Ezért a vá­rosszerte látható csaknem vegőlű települése. Ezért a köztisztaságnak különösen nagy jelentősége van. Vonatkozik ez a megál­lapítás a szemétgyűjtésre és annak elszállítására is. Sokféle megoldás kocsik, (Kuka) kombinált seprő és mosógépek minél előbb munkába álljanak. Ezzel azonban nem oldódik meg ez a probléma. A gé­pek beállítása még jobb munkaszervezés mellett is csak a gondokat enyhíti. Az egy úttisztító mun­kásra eső terület Salgótar­jánban a legkisebb, 37,4 százalékkal alacsonyabb, mint az előbb említett Mindezek indokolják, hogy megyénk sűrűbben lakott városias települései­ben, városaiban lakók no­csak a tisztasági hőnap keretében — most április­ban —, hanem egész évben 47,5 karátos „flvegdarab Egy 23 esztendős dél-af­rikai bányász, Ezekiel Sal- teng, aki saját bevallása szerint nem tudta, mi a gyémánt. A Jagersfontein gyémántbányában egy fu­tószalagról a földet lehány­va 47,5 karátos „üvegda­rabot” talált. Az üvegda­Ez a tevékenység is szer­teágazó, sok egyéni vonást mutat. Kisterenyén és Pásztón csak a közületek- nél — iskola, óvoda, stb. négy városban. Ez azért _ felhalmozódott szemetet vigyázzák figyelő tekintet­szállítják el. A háztartá- tel lakóhelyük köztisztasá- sokban keletkező hulládé- gát, mert ez saját érdekük, kqrt a lakók kertjük végé­bÄ az árok-, vagy patak- Tamás Pál, partokon szórják szét, fér- a Központi Statisztikai “'T&Äsr'. Nagybátonyban az1 Ingat- csoportvezetője van, mert az úttisztító munkások több mint a fe­rabot beszolgáltatta a bányaigazgatóságnak, amely megállapította, hogy ritka értékes gyémántról van szó. A bánya 1695 Font Sterlinget fizetett ki a rakodómunkásnak, a leg­nagyobb összeget, amelyet eddig gyémántért adtak. dl fséJxdgjfi augjönj^sít A jobbágyi Űj Otthon Tsz negyvenholdas kerté­szetének gondozását egy Mesejáték (Foto: Koppány) Végre kisütött a nap, s az óvoda kicsinyei a sportpálya zöld gyepén játszanak. teljesen nőkből álló bri­gád vállalta el. A kertésze­ti brigád asszony-tagjai most bejeletették, - hogy részt kérnek a kapások műveléséből is és a ker­tészeti munkákon kívül fe­jenként 200 négyszögöl hagyma, 300 négyszögöl krumpli, 800 négyszögöl korrépa és ezer négyszögöl kukorica ápolásában és be­takarításában vesznek részt. Elhatározták, hogy a ker­tészeti brigád megszerzi a szocialista címet is. A szö- vekezet vezetősége támo­gatja a nagyszerű vállalás­ban a kertészeti brigád nő­tagjait, akik vállalásuk első tevékenységeként megkezdték a hagyma „duggatását”.

Next

/
Oldalképek
Tartalom