Nógrád. 1964. április (20. évfolyam. 43-67. szám)

1964-04-12 / 52. szám

-jö4. apriüs ÍZ, vwAámap 7 « j Magyar-Szovjet Közös Nyilatkozat (jolytaMí a 2. oldalról.) nyilatkozatot, amely hoz­zájárul az afrikai orszá­gok együttműködéséhez függetlenségük védelmé­ben, A Magyar Népköztársa­ság és a Szovjetunió tá­mogatásáról biztosítja a ciprusi népet abban a jo­gos törekvésében, bogy biz­tosítsa szuverénitását és területi épségét, síkra száll a Ciprusi Köztársaság bel- ügyeibe való minden be­avatkozási kísérlet ellen, mert ügy véli, hogy egye­dül a ciprusi nép illetékes i dönteni országa tovább­fejlődése kérdéseiben. A felek reálpolitikai lé- nesként értékelik és mint ilyet üdvözlik a Kínai Népköztársaság és a Fran­cia Köztársaság dipiomáci­A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Szovjet­unió Kommunista Pártja képviselői tájékoztatták egymást pártjaik tevékeny­ségéről, megvizsgálták a két párt testvéri kapcso­latai további bővítésének és elmélyítésének lehető­ségeit, A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Szovjet­unió Kommunista Pártja képviselői megelégedéssel állapították meg, hogy a két pártnak a marxizmus- leninizmus magasztos esz­méin alapuló kapcsolatai a magyar párt- és kor­mányküldöttség 1963. évi szovjetunióbeli látogatása eta tovább bővültek és fejlődtek. Mindkét párt változatlanul fontos fel­adatának tartja a magyar nép és a Szovjetunió népei le« tv éri barátságának to­vábbi erősítését. A két párt képviselői vé­leménycserét folytattak a nemzetközi kommunista és munkásmazgalom je­lenlegi helyzetéről és meg­állapították, hogy a két párt nézetei a nemzetközi kommunista és munkás­mozgalom minden fontos kérdésében teljesen meg­egyeznek, A két párt új­ból leszögezi, hogy az élet, a gyakorlat igazolta a kommunista és munkás­pártok képviselőinek 1957. es 1960. évi moszkvai ér­tekezletein elfogadott ok­mányokban foglalt elemzés és következtetések helyes­ségét, és kijelentik, hogy ezeket a dokumentumokat egész tevékenységük vezér­fonalának tekintik. Korunk alapvető tartal­ma a kapitalizmusból a szocializmusba való átme­net a két ellentétes rendszer harcának korszaka, a szo­cialista és nemzeti felsza- badíiő forradalmak korsza­ka, az imperializmus ösz- szeomlásának és a gyar­mati rendszer felszámolá­sának korszaka, az a kor­szak, amelyben mind újabb és újabb népek lép­nek a szocializmus építé­sének útjára, amelyben a szocializmus és a kommu­nizmus világméretekben győzedelmeskedik. A tör­ténelmi fejlődés teljes egé­szében bebizonyította, hogy korunk fő megkülönbözte­tő vonása az, hogy a szo­cialista világrendszer a társadalom fejlődésének döntő tényezőjévé válik. A szocialista országok mindenekelőtt gazdasági i ai kapcsolatainak létrejöt­tét. A magyar és a szov­jet fél ismételten kijelenti, hogy határozottan síkra száll a Kínai Népküzársaság tör­vényes jogainak helyreál­lításáért az Egyesült Nem­zetek Szervezetében, az amerikai fegyveres erők kivonásáért Tajvan szige­téről, hogy ezzel végesza- kadjon az Egyesült Álla­mok agressziójának az el­len az ősi kínai terület ellen. A felek támogatják a ko­reai népnek és a Koreai Köztársaság Kormányá­nak az amerikai megszál­lás beszüntetésére, az Egye­sült Államok csapatainak Dél-Koreábói való kivoná­sára, Koreának demokra­tikus és békés alapon tör­ténő újraegyesítésére vo­natkozó .jogos követelését. hl sikereikkel gyakorolnak alapvető befolyást a világ- történelem menetére. A szocialista közösség gazda­sági és katonai erejének növekedése, a nemzeti fel­szabadító harc, valamnit a nemzetközi munkás és kommunista mozgalom si­kerei a nemzetközi küzdő­téren mindinkább a szocia­lizmus javára változtatják meg az erőviszonyokat. Az élet igazolta a kommunista és mun­káspártok azon követ­keztetésének helyességét, hogy a jelen körülmények között a világháború nem végzetszerűen elkerülhetet­len és a szocialsita orszá­gok, a munkásosztály nemzetközi forradalmi mozgalma, a népek felsza­badító mozgalma, vala­mennyi békeszerető erő egyesült erőfeszítéseivel meg lehet akadályozni az új világháborút, meg le­het védeni és szilárdítani a békét. Mindkét part képviselői megállapítják, hogy a bé­kés egymásmelleit élés po­litikája kedvező körülmé­nyeket teremt a kapitalista országok dolgozó tömegei­nek osztályharca, a népek nemzeti felszabadító moz­galma számára. A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Szovjetunió Kommunista Pártja nagyra értékeli azoknak a kommunista pártoknak aktív tevékeny­ségét, amelyek a kapitaliz­mus bonyolult körülményei között vívják hősi harcu­kat a munkásosztály és va­lamennyi dolgozó egységé­ért és különböző — békés és nem békés, parlamenti és parlamenten kívüli — harci formákat alkalmazva küzdenek a munkásmozga­lom céljainak calóraváltá- sáért. A szocialista világrend- szer létezésének és állandó erősödésének időszakában az imperialisták nem képe­sek a régi módon fellépni a népek, az egyre nagyobb sikereket elérő nemzeti felszabadító mozgalmak el­len. A gyarmatosítók a né­pek harca által kényszerít­ve sok esetben elismerték volt gyarmataik föggetlen- ségét, de mindent megtesz­nek, hogy pozícióikat meg­tartsák, s nem riadnak vissza attól, hogy imperia­lista rabló módszerekkel számoljanak le a törvényes nemzeti jogaikat védelmező népekkel. A Magyar Szo­cialista Munkáspárt cs a Szovjetunió Kommunista Pártja ismetelten kijelen­A telek nagy jelentősé­get tulajdonítanak a szo­cialista országok kezdemé­nyezésére, az Egyesült Nemzetek Szervezetének megfelelő határozata alap­ján összehívott kereskedel­mi és fejlesztési konfe- rencinak, és remélik, hogy a konferencia hozzájárul a különböző fejlettségi fo­kú és a különféle társa­dalmi rendszerű országok között az egyenlőség, a kölcsönös előnyök és a legnagyobb kedvezmény elvein alapuló kereskedelem fejlesztéséhez és ahlioz, hogy a nemzetközi keres­kedelem mentesüljön a megkülönböztetés minden formájától. Ez elősegítené a népek közötti barátságot és együttműködést és meg­könnyítené a fejlődd orszá­gok gazdasági problémái­nak megoldását. ti, hogy hatarozottan tá­mogatja a nemzeti függet­lenségükért, ' szabadságuk­ért és a haladásért küzdő ázsiai, afrikai és latiname­rikai népeket igazságos harcukban. Az imperialisták minden lehetőséget igyekeznek fel­használni, hogy bomlasztó munkát végezzenek a szo­cialista országokban, meg­kísérlik gyengíteni a szoci­alista országok társadalmi rendjét és a szocialista or­szágok testvéri közösségét. A Magyár Szocialista Mun­káspárt és a Szovjetunió Kommunista Pártja szent kötelességének tartja, hogy küzdjön ez ellen a bom­lasztó tevékenység ellen, és felhívja a figyelmet min­denféle ellenséges ideoló­gia elleni, következetes harc fontosságára. A kél párt képviselői kijelentik, hogy nem lehetséges az el­lenséges ideológiák békés egymás mellett élése. A nemzetközi kommu­nista mozgalom alapvető elveivel összhangban mind­két párt a továbbiakban is megalkuvás nélkül harcol a revizionizmus, a dogma- tizmus és a szektásság ellen, amelyek összeegyeztethe­tetlenek a marxizmus-leni- nizmussal, veszélyeztetik a kommunista és munkás- mozgalom egységét, akadá­lyozzák anak forradalmi harcát. A két párt képvise­lői egyetértenek abban, hogy meg kell védeni a szocialista országok és a nemzetközi kommunista mozgalom egységét minden bomlasztó kísérlettel szem­ben, bármely oldalról is eredjen az. Mindkét párt úgy véli, hogy a jelen viszonyok kö­zött a marxista-leninista pártok egyik legfontosabb feladata: harc a nemzetkö­zi kommunista mozgalom egységének megszilárdítá­sáért. a Kínai Kommunis­ta Párt vezetőinek szaka- dár tevékenysége ellen, amely nagy kárt okoz a szocializmusért és a kom­munizmusért folyó küzde­lemnek. A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Szovjet­unió Kommunista Pártja a leghatározottabban elitéli a frakciós tevékenységet folytató kínai vezetőket, akik a marxizmus—lenin- izmus iránti hűségre hivat­kozó szólamokkal, balol­dali últraforradalmi frá­zisokkal takarózva táma­dást intéztek a kommunis­ta világmozgalom jelenle­gi alapvető elméleti és politikai irányvonala el­len. A kínai vezetők a stratégia és a taktika va­lamennyi alapvető kérdé­sében eltávolodtak a kom­munista világmozgalomnak a kommunista és munkás­pártok moszkvai tanácsko­zásain közösen kidolgozott lenini irányvonalától, és meghirdették saját vona­lukat, amelyben a kispol­gári, kalandor politika a nagyhatalmi sovinizmussal párosul. Számos kérdésben lényegében trockista állás­pontra csúsznak. Beavat­kozva más pártok belügye- be, frakciókat szerveznek és saját külön álláspont­jukat igyekeznek rákény­szeríteni az egész szocia­lista táborra, a kommu­nista világmozgalomra. A Magyar Szocialista Munkáspárt megelégedéssel állapítja meg, hogy a Szov­jetunió Kommunista Párt­ja maximális türelmet és önfegyelmet tanúsított, s minden lehetőt megtett, hogy beszüntesse a nyilt vitát, erősítse a szocialis­ta közösség és a nemzet­közi munkásmozgalom ösz- szeforottságát. A Kínai Kommunista Párt vezetői mégis elutasítottak a Szov­jetunió Kommunista Párt­ja kezdeményezését és a többi testvérpárt baráti fi­gyelmeztetését. Eleinte sajat külön ide­ológiai és politikai állás­pontjukkal jelentkeztek, i majd szüntelenül mélyítet- ' ték és szélesítették a né­zeteltérések körét, kiter­jesztették azokat az állam­közi kapcsolatokra a szo­cialista közösségen belül, majd nyilt politikai harcot kezdtek a Szovjetunió Kommunista Pártja és a Szovjetunió, a többi test­véri ország és párt ellen. A Szovjetunió Kommu­nista pártja nagyra érté­keli a Magyar Szocialista Munkáspárt szilárd cs kö­vetkezetes álláspontját a marxizmus—leninizmus el­veinek védelmében, a kommunista világmozga- iom egységének megszilár­dításáért, a kommunista és munkáspártok 1957-es és 1960-as moszkvai tanácsko­zásán közösen kidolgozott fő irányvonal érvényesítő­ért vívott harcban. A Magyar Szocialista Mun­káspárt és a Szovjetunió Kommunista Pártja ügy véli, hogy az adott hely­zetben a leghatározottab­ban vissza kell utasítani a kínai vezetők antileninista koncepcióit és aknamunká­ját. A kommunista és munkásmozgalom egysegé­nek és a szocialista közös­ségnek érdekei, valamennyi marxist^—leninista párt j internacionalista kötele- ‘ zettségei azt parancsoljak, ' hogy nyilt, elvi harcot folytassunk azok ellen, ; akik az egységről szóló j demagóg frázisokkal álcáz- j zák opportunizmusukat, kispolgári, nacioualista mivoltukat és a forradal­mi világmozgalom, vala­mint a nemzetközi helyzet legfontosabb kérdéseiben vallott, lényegileg trockis- la nézeteiket. A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Szovjet­unió Kommunista Pártja a marxizmus-leninizmus és a proletárnemzetköziség el­vei alapján továbbra is fáradhatatlanul harcol a szocialista országok össze- forrottságáért és a nem zetközi kommunista moz­galom egységének megszi­lárdításáért. A Magyar Szocialista Munkáspárt nagyra érté­keli a Szovjetunió Kom­Y munista Pártjának a szo­cializmus és a kommuniz­mus felépítéséért ví­vott, forradalmi harcában szerzett ta­pasztalatait, és úgy véli, hogy e tapasztalatok ta­nulmányozása, al­kalmazása nagyjelentő­ségű a Magyar Szocialista Munkáspárt és a magyar nép számára. A nemzet­közi munkásmozgalomban az elmúlt esztendőkben végbement óriási fellendü­lés bizonysága annak, hogy a Szovjetunió Kom­munista pártjának elméleti munkássága, azt összefog­laló XX. és XXII. kong­resszusa valamennyi kom­munista párt számára nagy jelentőségű, mert általános érvényű. A világ kommu­nista- és munkáspártjá­nak 1960-as történelmi je­lentőségű tanácskozása megerősítette és okmányai­ban rögzítette a Szovjet­unió Kommunista Pártja XX, kongresszusának va­lamennyi nemzetközi ér­vényű megállapítását. Kelt Budapesten, 1964. KADAR JANOS a Magyar Szocialista Mun- Káspárt Központi Bizottsá­gának első titkára, a Magyar Népköztársaság forradalmi munkás-paraszt kormányá­nak elnöke. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának el­ső titkára, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke az alábbiak közlé­sére kérte fel a Magyar Távirati Irodát ......... — A Szovjetunió párt­ós kormányküldöttsége ál­tal április 3-án, Budapes­ten nekem átnyújtott ma­gas és megtisztelő kitün­I Moszkva, (TASZS5E) 1 Moszkvában hivatalosan bejelentették, hogy N. Sz. Hruscsov április 18-én, va­sárnap moszkvai idő sze­rint 17 (magyar idő szerint Brasilia, (MTI): A brazil kongresszust igyekeztek „kész helyzet elé” állítani, amikor az erőszakkal eltá­volított Joao Goulart he­lyébe az úi köztársasági el­nököt megválasztja. Mi- ! után két jelölt, Kruel tá­bornok és Dutra marsall pénteken visszalépett a je­löltségtől, csak egy pályázó maradt: Humberto Castello Branco tábornok, volt ve­zérkari főnök, akinek orosz- i lánrésze volt a katonai uccs sikerében. A hatalom új urai min- Icnt megtesznek, hogy je­löltjüknek, Branco tábor- | ltoknak a megválasztásai biztosítsák. A fegyveres erők bárom fegyvernemé- | nek miniszterei által csü­A Szovjetulnó Eomms- nista Pártjának képviselői megelégedéssel állapították meg, hogy a Magyar Szo­cialista Munkáspárt jelen­tősen hozzájárul az álla­mok szocialista közösségé­nek megszilárdításáért, a marxizmus-leninizmus győzelméért, a tartós bé­kéért folyó harcboa m egész világon. A Szovjetunió párt- és kormányküldöttségének lá­togatása és a látogatás al ­kalmával folytatott eszme­csere eredményeként to­vább erősödött a Magyar Népköztársaság és a Szov­jet Szocialista Köztársasá­gok Szövetsége népeinek baráti kapcsolata, testvéri együttműködése, tovább szilárdult a Magyar Szo­cialista Munkáspártnak é* a Szovjetunió Kommunís*3 Pártjának a mandamus- leninizmus, a proletár nemzetköziseg megingat hatatlan elvein alapuló egysége és össze forrott« ága. év április 9. napjan N. SZ. HRUSCSOV a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bízott rá érának első titkára. a Szovjetunió Minisztertaná csának elnöke. tetés alkalmából levél és távirat útján számos üd­vözlet es jókívánság érke­zett hozzám párt. társadal­mi és állami sjen-erk. üze­mek, intézmények, állaim gazdasagok és termelőszö­vetkezetek vezetőitől és dolgozóitól, valamint ma­gánosoktól. E jókívánságo­kért. ezúton mondok őszin­te köszönetét mindenkinek. a rádióban és a televízió­ban a szovjet part- és kor­mányküldöttség magyaror­szági látogatásáról. A be­szédet a Magyar Televízió törtökön kihirdetett „alap­törvény” egyik pontjára hi­vatkozva a magukat „For­radalmi Legfelső Parancs­nokságnak” nevező magas­rangú puccsista tisztek 39 képviselőt és egy szenátort fosztottak meg mentelmi joguktól. A katonatisztek ezenkívül hosszú névsort állítottak össze azokról a közéleti személyekről, akik politikai jogainak gyakor­lását 10 évre függesztik fel. A Prensa Latina Hírügy­nökség jelentése szerint a Brazíliában dühöngő ül­dözési hullám elöl sokan keresnek menedeket a szomszédos országokban Igj’ pénteken is 50 brazil állampolgár lépett Uru­guay területére. Kádár János elvtárs köszöneté a kitüntetése alkalmából tolmácsolt jókívánságokért Hruscsov rádióbeszédet mond a magyarországi látogatásról 15) órakor beszédet mond is közvetíti. Újabb állam polgárok hagyták el Brazíliát

Next

/
Oldalképek
Tartalom