Nógrád. 1964. április (20. évfolyam. 43-67. szám)

1964-04-01 / 43. szám

NÓGRAD 1964. április 1. szerda Megyei fúvószenekarok találkozója Salgótarjánban Eredetileg úgy tervezték, hogy térzenét adnak a hús- vétoló városnak, de az eső elmosta ezt a programot, így azután vasárnap dél­előtt a salgótarjáni József Attila művelődési otthon­ban adtak találkozót egy­másnak Nógrád megye leg­jobb fúvós zenekarai. Ritka az ilyep esemény nálunk s,ha nem is volt túlságosan nagy közönsége a zenés délelőttnek, akik meghallgatták a műsort, nem bánták meg, hogy el­jöttek. Elsőnek a Kisterenyei If­júsági Fúvószenekar mu­tatkozott be. Az Úttörők együttese biztonságos hang- szereléssel Behár: Zengjük a dalt című művét, Maróti hangszerelésében a Varsa- vianka című művet, Ca­pua: Nápolyi dalát' vala­mint az Éljen a forrada­lom című kubai dalt szó­laltattak meg. A gyermekzenekart a felnőtt együttesek változa­tos programja követte. A salgóbányai bányászok im*- már 70 éves fúvós együtte­se Varsányi Antal vezeté­sével aratott szép sikert. A mátranováki bányász zene­kar Borsányi József ve­zénylésével adott ízelítőt repertoárjából, majd Gara­mi József karnagy a kiste- renyei bányász fúvósokkal tolmácsoltatta Stolz: Virág- susogását. Brahms: ötödik magyar táncát, Novacsek: Castaldo indulóját és Fu- cik: Gladiátorok búcsúját. A műsorban ezután a nagybátonyi bányászok kö­ÚJ GILGAMES Magyar film vetkeztek, akik Orbán Dé­nes vezetésével Stolz: Mig- nonetta nyitányával, Brahms: ötödik magyar táncával, Pazaler: Mand­zsúria dokujanin című mű­vével indulóval váltottak ki megérdemelt tetszést. A megyei fúvószeneka­rok találkozóján vendég együttes is közreműködött: a prievidzai szlovák bá­nyatelep 40 tagú csoportja, amely elsősorban Bladen- burg: Gladiátorok bevonu­lásával' vialamint szlovák dallamaival emelte a talál­kozó színvonalát. A műsor befejező része volt a délelőtt legszínvona­lasabb élménye. Az acél­árugyári vaSas zenekar, valamint a salgótarjáni bá­nyász zenekar ezúttal is határozottan bizonyította, hogy méltó országos hírne­vére. A 'vasasok Krajcsi Lajos irányításával Fucik: Floren tin- koncertindulóját, Rossini: Tankred nyitányát és orosz népdalegyvelegü1 két játszották igényesen, míg a bányászok Maróti Gyula összefogásában Bach: Tavaszi ébredését, Bartók: Este a székelyek­nél című -művét, Csaj­kovszkij: Nemzetközi szvit­jét és Farkas: Régi mugyar táncok című feldolgozását mutatták be rendkívül él­vezetesen, kifejező hang- szinekkel. ­A megyei fúvós zeneka­rok találkozója kezdemé­nyezés volt zeneéletünk eseményesítésére. Remél­jük n°m marad folytatás nélkül. Emlékezés Makarenkóra A TÖBB EZER eszten­deje kele.kezett mezopo­támiai eposz főalakja — Gilgames — a halál közel­ségében az élet értelmét kutatja. Hasonlóképp cse­lekszik Dávid, a most be­mutatott magyar film. az „Üj Gilgames'’ rákos meg- getegedéssel kórházban fekvő hőse is. Bízik — mint hasonló esetben szin­te minden ember, hogy ő lehet az a ritka kivétel, aki úrrá lesz a kóron, aki éte.ben marad. Bízik és fél, reménykedik és köz­ben a halálra készül... A forgatókönyv írói — András Ida és Solymár Jó­zsef - — , azt a folyamatot, kísérik végig, amelyben a betegség tudatára ébredő, az első pillanatban szinte összeomló fiatal néprajz- kutató a dermesztő hely­zetben és környezetben is­mét magára talál. A hát­ralevő időt félbemaradt munkája folytatásának szenteli és egy hirtelen ébredt szerelemtől új erő­asztó, mint .atmoszféra te­remtő. Amikor Szemes Mi­hály mélyreható v rendezői munkáját dicsérem, elöljá­róban szeretném megemlí­teni azt a től^ már ismert tisztaságoi, a hatásvadászó eszközök higgadt mellőzé­sét, amellyel az élőbb felsorolt szokványos felvé­teleket ebből a filmből teljesen száműzte. Igen fi­nom apró ötletek — egy sírra emlékeztető árok a ikórházkenr.jében, egy sí­rást idéző, nyikorgó kapu — jellemzi aprólékosan ki­dolgozott munkáját! KEVÉSBÉ TUDJAK el­kerülni az alkotók a sé­mát a kórterem betegeinek ábrázolásánál.. Nem először találkozunk a latin szavak értelmét lexikonban kereső beteggel. (Sovány vigasz, hogy ilyen minden kórház­ban tucatjával akad!) Sok­kal izgalmasabb és erede­tibb szereplője a filmnek az a mérnök, aki amíg tervrajzain dolgozik élet­Anfon Szemjonovics Ma­karenko 1888. március el­sején született Bjelopolje városkában egy vasúti mun­kás fiaként. Az elemi is­kola és néhány tanfolyam elvégzése után már 1903- ban eljegyzi magát a peda­gógiával és .m'int néptanító tevékenykedik. 1914-ben beiratkozik a poltavai ta­nítóképző főiskolára. Há­rom évvel később egy fel­sőbb elemi iskola inspek­tora lesz. Életének egyik Centenáriumi és fesztivál bemutató Még alig léptünk a ta­vaszba, de a Salgótarjáni Acélárugyár Művelődési Háza már a távolabbi hó­napokra gondol. Az előre­látás magyarázata az, hogy az őszi időszakban több város: Ózd, Diósgyőr, Gyöngyös, továbbá a bu­dapesti MOM és a Vasas Központi Művészegyüttes közreműködésével nagysza­bású vasas színjátszó fesz­tivál lesz Salgótarjánban. A fesztiválra s egyben a Madách centenárium meg­ünneplésével az acéláru­gyáriak együttese Madách: Civilizátor című művével s Az ember tragédiája több jelenetével készül fel. fordulópontja az 1920-as esztendő. Ekkor kap meg­bízást,, hogy kiskorú bűnö­zők számára munkatelepet szervezzen. Itt) ezen a tele­pen kezdi el a ‘világvi­szonylatban is jelentős pe­dagógiai tevékenységét, •amelyet később, 1927 és 1935 között a Dzserzsin- szkij-kommunában csavar­gó gyermekek között foly­tat. Életének utolsó éveit a : gyakorlati nevelőmunkában j szerzett tapasztalatok iro­dalmi feldolgozásának szen­telte. Legjelentősebb iro-! dalmi alkotása Az új em­ber kovácsa. A szocialista kultúra eme kiemelkedő alakja 1939. áp­rilis elsején húnyt fel. Hir­telen, írói munkássága tel­jében ragadta el a halál Hátrahagyott pedagógiai és irodalmi öröksége azonban halhatatlanná tette a ne­vét, hiszen óriási jelentő­ségű az új, kommunista embertípus kialakítása te­rén. re kapva a talán megszám­lálható napok számára is­mét értelmet nyernek. Félek többnyire a kór­házban játszódó filmek­től. A „vérszagú” felvéte­lek, a premier plánban1 mutatott felnyitott1 mellka­sok, a vénákba tövig nyo­muló injekciós-tűk látvá­nya számomra inkább ló­erős, ám mihelyt munkájá­val. végez, elveszti a talajt a lába alól és keserűen leül az ultizok közé — az idejét elverni. Szép ez a film- (való­ban szép!) és igaz — írnám ha nem keverednének a történetbe disszonáns, mes­terkéltnek tűnő elemek is. Már Dávid közvetlen kör­P/NTE&- SZABÓ ' ^ ^. _ . - , II­KOtm&S V Odakinn már mély szür­kület lepte el a tájat. A hatalmas, szárnyas ablakon beáramlott a kellemesen hűvös esti szellő. Sípos kinézett. Az égbol­ton sűrű, fekete fellegek gyülekeztek. Vihar készült. Ennél alkalmasabb időpon­tot nem is találhatott vol­na a bejelentkezésre. Vi­harban a legnehezebb fog­ni a rádiójeleket. Bár neki csak öt másodperces adás­sal kell jelentkeznie, s ezt egyszerűen nem lehet be- mérpi, mégis jól jött ez a 'túhar... Most a leány tekintetét kereste, s olyan szemekkel nézett rá, hogy a Dániel- házaspár rögtön tudta: ez a fiú rövidesen elhalássza a társaságukból Ferenczi Évát. 1 Közben hazaérkezett a külföldi vadásztársaság is. Délután cserkés zésen vol­34. tak, de úgy elbarangoltak, hogy nem tudtak időre visszatérni. A hallban le­rakták a fegyvereiket, az­tán bejöttek az étterembe, és leültek a számukra fenn­tartott asztaloknál. Hangoskodtak, de a leg­hangosabb Kurt Müller volt, aki már az érkezéskor feltűnt viselkedésével. Va­lamit mesélt a társaság­nak, szeme azonban a te­remben kutatott. Sípos úgy tett, mintha nem értené a vadászokat. Nézte őket, de a nyelvet nem ismerő ember közöm­bösségével. — Milyen kiállhatatlartul viselkednek — mondta Éva. — Mintha övék lenne az egész üdülő. — Igen, ilyenek ezek ... — válaszolta Sipos. — Ide jönnek vendég­ként, és azt hiszik, hogy a pénzükért megvehetnek mindent. Ki nem állhatom őket... — Ronda társaság . . . Jaj. most jut eszembe, nekem fel kell mennem a szobám­ban, mert kiöblítettem a nyloningemet, és kitettem száradni az ablakba. Vihar készül... — szabadkozott Sipos, de a többiek meg­értették. Felállt, és kisie­tett az étteremből. Fenn ismét magára zárta az ajtót, elrekesztette azáb- lakokat, majd fülét a fal- • hoz tapasztotta. De nem hallott semmi mocorgást a szomszéd szobából. Kinyi­totta a szekrényt, kivette a duplafedelü bőröndöt, előszedte a rádióadót. Erős telepe volt hozzá, s így meg sem kellett néznie, hogy milyen feszűlífejgű áram van a hálózatban. Figyelte az óráját. A nagymutató lassan közele­dett a tizenketteshez. Mind­járt nyolc óra. Betéve tud­ta a bejelentkezés titkos szövegét... Pontosan nyolc órakor a Palota-szálló egyik vendég­szobájában megszólalt a titkos adókészülék. ' 11 Pálos őrnagy házikabát­ban és papucsban csoszo­gott ki a fürdőszobából. Kiment a konyhába; s óva­tosan leült: olyan csöpp volt ez a modem székecs- ke, hogy attól tartott, ösz- szeroppan alátta. Ö elle­nezte ezt a konyhabútort, de aztán mégiscsak a fele­sége akarata érvényesült. Igaz, hogy másféle nemigen fért volna el, ebben a mo­dern konyhában, de vala­hogy irtózott -ezektől a gyufaszál lábaktól.1 Pálos nézte az asszonyt, amint megteríti az asztalt. A gyerekek benn ücsörög­tek a szobában, a televízió előtt. Erőszakkal sem lehe­tett volna elcipelni őket, amikor adás volt. — .Igazán haragszol? — kérdezte Pálos a feleségét. Nyelvével a bajuszát pisz­kálgatta. Rossz szokása volt ez. Szégyellő, hogy olykor­olykor még nyilvános he­l.vfen is megfeledkezik ma­gáról. Igyekezete ázónban hiábavalónak bizonyult. Nem tudott leszokni róla. Felesége dühösen vála­szolt: x — Képzeld, igen i& ha­ragszom, mert nekem min­dig csak az egyedüllét jut. — Egy báróhoz kellett volna feleségül menned, az mindig veled lenne —r pró­bálta az őrnagy viccel el­ütni a zsörtölodést. — Ezt már hallottam! Valami újabbat mondjál-! — Igazán nem tudod megérteni, hogy szolgálat az szolgálat? A tizenöt év alatt , hozzászokhattál vol­na. — Sajnos, tizenöt évig próbáltam. De én nem tu­dok hozzászokni. Folyton felborul minden tervünk. Miért gsak mindig te? Má­sok nincsenek? — De igen, vánnak. Ne­kik ugyanúgy, menniük kél!, mint nekem ... . Most is két i.étre. Az1«m megint... Mikor lesz már ennek vége?^ (folytatjuk.) nyezete — kezelőorvosa és Margó, az j ápolónő — is tisztázatlan. Az orvos csa­lódott, magára maradt em­ber, mint ahogy magányos a hat évi ' házasságában csalódott < Dávid is. Szerel­mét, Lillát is megcsalta a' férjé, épp a kórházban töl­tött napokban és magányos lehet Margó is. Az 'ápoló­nő Dávidhoz vonzódik, az orvos számára nem közöm­bös Lilla — ime a mo­dern Gilgames história, „négyszögesítve”... S még valami, amiről szólni kell! Magyar film láttán manapság gyakran hangzik el a nézőtéren a jogos" panasz, amit < lát­tunk nem nyomasztó in­kább unalmas. Ettől a film­jeinkben burjánzó unalom­tól az „Üj Gilgames” sem mentes. A. filmművészet elfogadott fórmáját, a ké­pi ábrázolást, hosszúra nyújtott dialógusok, túl -ci­zellált mondátok helyette­sítik, 's ilyenkor óhatatla­nul lankad a néző érdek­lődése és — 'ami ezzel jár — együttérzése is. AZ IGÉNYES rendezői munka a színészek játé­kán is érezhető. A Dávid szerepét alakító Darvas Iván széles skálán játszik. A védekező cinizmustól az önfeledt boldogságig gaz­dag eszközökkel ábrázolja a küzdelmet feladni nem a kapó ember lélekrezdülé- seit. Lilla egysíkú ■ szelepe kevés lehetőséget- biztosít Dómján Editnek, de a ke­veset is maradéktalanul-ki­aknázta. Pécsi Sándor (az orvos) többet nyújt az Írott szövégnél még az alig hiteles figurát is szinte ké­pes el hi hét övé tenni. Hogy az ápolónő is a film egyik főszereplőjévé nőtt, az .•Í^r<:szt az Ígéretesen debütáló Dallos Szilvia ér­deme. Mellettük Ascher Oszkár, Sinkovits Imre és Házy Erzsébet nevét sze­retném megemlíteni — de szólni kell Hegyi Barnabás szép felvételeiről is., Ha a kózházon kívüli élet hő­sei — a betegek — sze­mével adta 1 volna vissza, , még irikább emelte volna a fogyatékosságaival együtt is. igényes film ér­tékét. Földes Tamás Társadalmi dráma az öblösüveggyár színpadán A Salgótarjáni öblös- üveggyár művelődési ottho- k nának színjátszói bemuta­tót tartottak húsvétkor. Dávid Teréz csehszlovákiai magyar írónő néhány éve sikert aratott érdekes tár­sadalmi drámáját, a Dodit tűzte műsoróra az együt­tes. A kétrészes mű az üveg­gyári öntevékeny társulat színrehozásában is megér­demelt tetszést keltett, Oó Lajos rendező gondos fel­készítő. munkája eredmé­nyeként, igen színvonalas, jól pergő előadáafc láthat­tunk. Az együttesből elis­merést érdemel játékával-1 Gyurcsik Erzsi, Venczel Ferenc, Kiss Benedek Má­ria, Molnár Sándorné, Put- nok Éva, Győri Éva, Hor­váth Katalin, Szíjgyártó István és Molnár Ernő-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom