Nógrád. 1964. április (20. évfolyam. 43-67. szám)

1964-04-01 / 43. szám

T- ’ 1964. áprilife 1. szerda ü OÄ Termékeny tagértekezletek M árciusban rendezték meg megyénk föld­művesszövetkezetei és a takarékszövetkezetek éveleji tag és küldött érte­kezleteiket. A földműves- szövektezetek. választott szervei és dolgozói ezeken az értekezleteken számol­tak be arról, hogyan szol- , gáltak rá tavaly az ötven­ezer főnyi tagság bizalmá­ra, hogyan sáfárkodtak a közös vagyonnal. Egyedül a szécsényi szövetkezet nem tudott számot adni működéséről, mert' itt a mérleg máig sem készült el. Á megye többi földmű­vesszövetkezete azonban — amint az a 'beszámolókból kitűnt — 1963-ban jól gaz­dálkodott. Kiskereskedelmi tervünk teljesítése 9,9, vendéglátóipari tervüké 9,5 százalékkal haladja meg az 1962 évit. A föld­művesszövetkezetek létszá­ma a múlt évben 1315 új .taggal gyarapodott, a tár­sadalmi munka értéke el­érte a 180 ezer forintot. A részjegyek, a. vásárlás'ok és az értékesítések után több mint 1.8 millió forintot fi­zetnek ki a földmtívesszö- vetkezetek a tagságnak és a .rhozgalpmban végzett munkájuk megbecsülése­ként, a választott .szervek között 778 ézer forint - tisz­telet-díjat osztanak ki. A községekben jartott tágértekezletek legtöbbjén a tagok őszintén, kendőzetle­nül elmondták véleményü­ket a vezetőségről, az áru­ellátásról, a szolgáltatások­ról. Volt ahol — többek között Feisőpetényben, Né- zsán és Szentén — kemé­nyen bírálták a boltvezető­ket, sőt Nézsán és Szentén a bírált boltvezetők azon­nali leváltását javasolták. Drégelypalánkon, Puszta­berkiben, Borsosbérényben, Horpácson a felszólalók a földmüvesszövetkezetek ve­zetőségének munkájában tapasztalható fogyatékossá­gokra hívták fel a figyel­met. Uj üzletek létesítését kérték. a mátraverébélyiek, nógrádiak. Csécsén a tag- értekezlet résztvevői amiatt fejezték, ki elégedettlensé- güket, hogy a megigért újtelepi bolt nem épült meg. A bírálatokon kívül a ta» gok részéről sok elismerő szó is elhangzott, v Ecsegen a bolti dolgozók áldozat- készségét. Rétságon a, bősé­ges, jól megválasztott áru­készletezést dicsérték.­Számos hozzászóló mél-, tányolta a falusi szolgálta­tások jelentőségét, amelyek a háztartási és a kerti munkákat könnyítik meg. Megkímélik a dolgo­zókat a javításra szoruló cipő-, rádió, vagy televízió városba szállításától. Több helyütt, az elhanyagoltabb területeken a szolgáltatá­sok kiterjesztését, permete­zőbrigádok alakítását és rendszeres működését kér­te a tagság- A . palotást földművesszövetkezet kül­döttgyűlésén a Hazafias Népfront elnöke javasolta, hogy az egész . megyében irtsák ki a kiöregedett gyü­mölcsfákat, a fertőzés góc­pontjait és »helyettük .fiatal gyümölcsfákat ültessenek. örömmel fogadták a ki- sehb építkezésekre és a be-, rendezések kielégítésére fordítható kisberuházási összeget, amely megyénk­ben az idén összesen csak­nem 4 millió forint, maid- nem 500 ezer forinttal több mint tavaly. Ülést tartott a MÉSZÖV A MÉSZÖV- választ.má- ,. - nya, a múlt hét végén tartotta idei „mérleg-meg- állapító” ülését. Az ülés részvevői Pethő Gáspár / főkönyvelő ismertetése alapján megtárgyalták és jóváhagyták a MÉSZÖV 1963., évi mérlegét, gazdál­kodását. az 1964. évi költ­ségvetési előirányzatot és a MÉSZÖV „kölcsönös 'tá- , mosatási alap” költséfe- \ sndálkodását. A főkönyve­lő tájékoztatást nyújtott a f öld m ű vessző vétkez éti szer­vek 1963. évi gazdálkodá­sáról is, A tájékoztató sze­rint mind a forgalomban. mind az eredmények ala­kulásában a földművesszö- vefckezetek jelentős fej­lődése mutatkozik rpeg. sebb módosításokkal elfo­gadta. 'A tájékoztatóhoz több hozzászólás hangzott el. A tagok Nagyorosziban, Kőhalomban, Kisecseten és Cserháthalápon társadal­mi munkát ajánlottak fel a szövetkezeti épületek környékének rendbehozá­sára, azonkívül bolt és te­kepálya építéséhez. , A tag- és küldöttértekez­leteken arról is sok szó esett, hogy mit kell ten­ni a fpldművesszövetkeze- tek- választott szerveinek, dolgozóinak ésí tagságának a munka megjavításáért. A felügyelőbizottságok , be­számolója után a tagság szükségesnek látja a bol­ti ellenőrzések számának és színvonalának emelését, a leltárhiányok megszün­tetése érdekében. A beszámolókban V és a viták során fontosságának megfelelően foglalkoztak a háztáji gazdaságokból tör­ténő felvásárlással. Külö­nösen tojásból, babból és baromfiból' tartják fontos­nak a felvásárlási tervek túlteljesítését, hogy tovább javuljon a lakosság .ellá­tás^. Ismertették a vezető­ségek a baromfi- és tojás­verseny ezévi feltételeit és díjait is, s már a tagérte­kezleteken többen jelen­tették! be, hogy bekapcso­lódnak a versenybe. A tagság az idén az ed­diginél nagyobb intenzitás­sal, * létszámban és igyeke­zetben gyarapodva' kíván résztvenni a földművesszö­vetkezeti mozgalom sokré­tű munkájában:-a tagszer-, vezésben, a . kereskedelem és a vendéglátóipar ■ kultú- ráltságának növelésében, a szövetkezetek. gyógynö­vény-, nyúl- és mézfelvá­sárlási tervének teljesítésé­ben és a mozgalom nép­művelési feladatainak meg­valósításában. Mindez azonban csak akkor .járhat teljes sikerrel s eredmény­nyel, ha a községek és városok valamennyi szer­vével; elsősorban a párt- szervezetekkel, a tanácsok­kal. a termelőszövetkeze­tekkel és a nőtanácsokkal együttműködve - végzik munkájukat.. Kemény Erzsébet A MÉSZÖV szövetkezet- politikai főosztályának ve­zetője a választmány mel­lett működő szakbizottsá­gok munkájáról adott ér­tékelést és az 1964. évi részjegy- és tagszervezési terveket ismertette. A választmány a terveket ki­Obsit-osztás Évek óta megrendezik megyénkben is az ötven éves „öreg” kdton&k elbocsátó, emléklapkiosztó ün­nepségét. A napokban Szécsényben és Balassagyar­maton volt obsitosztás. Az „obsitosokat” benső séges ünnepségen a párt, a járási tanács, a kiegészítőparancsnokság ,valamint a tömegszervezetek képviselő! köszöntettél: abból v al­kalomból, hogy mindez ideig, mint a Magyar Nép­hadsereg tartalékos katonái ■■ nlinoK - * 1 vívmányaink és hazán!: függetlenségének védel­mére. Az „öreg” katonák megígérték, hogy ősz fej­jel is hűséges, szbígálatrakész polgárai maradnak a hazának, a béke védelmé nek. AZ ORSZÁG VÁNDORAI Tizenkilencen, mégis egyedül Az Ipoly elöntötte a Káprásokat. Már c§ak csó­nakkal lehet megközelíte­ni a vasútat. így van ez minden évben tavasz ele­jén. Ilyenkor aztán még a bogár is menekül a rét­ről, nehogy ott lepje a víz. Idejében, sikerült a há­rom kotrógépnek is kihú­zódnia a balassagyarmati út mellé. Úgy állnak itt leeresztett gémjeikkel mint valami furcsa,- kedvüksze- gejtt. madarak. A gépek nem beszélnek, nem mondják el vélemé­nyüket a jnindennapok öröméről, gondjáról. Az ember azonban beszél, örül bánkódik — hadakozik a mindennapokért. Fagy és víz Alig fogunk • kezet*- Ko­zári Károllyal, a gépek és emberek „kapitányával” felsorakozik -közénk a „hadsereg”. Kozári hivata­los titulusa brigádvezető. Tizenkilencen vannak a „kotró-brigádban”. Közü­lük egy szerelő, a gépek orvosa. Kilenc-kilenc kot- rómester és gépkezelő. — Mikor jöttek ide, Szé- csény alá? — Novemberben. A kö­vetkező hónapban már dol­goztunk a Szentlélek-pata- kon. De mióta bejött a fagy, mi is csak fagyos- kodtunk, tehetett enked­tünk. Most meg a víz! Kesetű, ingerült a bri­gádvezető hangja. Szeretné­nek már dolgozni, de nem lehet. Még februárban fel­vonultak a patak partjára, azonban a föld még fa­gyos volt. Hiába próbál­koztak. ‘ A puttyony fogai nem tudak belemarni a kőkemény partba. — Lassan három hónap­ja lesz, hogy itt állunk. Tétlenkedünk, mintha nem esne jól a 'munka — he­~vül Szobodek János is. — Meddig lesznek itt? — kérdezem a brigádveze­tőt. — Ebben az évben biz­tos. összesen százezer köbméter földet kell meg­mozgatnunk. Szélesítjük, mélyítjük a patakot. A fa­gyok után tegnap próbál­tuk először a munkát. Ment is volna már, de jött az értesítés, hogy emelke­dik a víz. A fensíkra vo­nultunk kényszerpihenőre. Három műszakban Főzőlecke x a Karancs Szálló konyháján —Ez igen! Itt lehet majd dolgozni, — pillant biro­dalmán büszke-elésedetten Elek István, a Karancs Szálló főszakácsa. — Há­rom hatalmas gq.zűst, olaj- és villanytűzhelyek: több­féle sütő- és egy egészen újszerű mosogatógép; pa­dozattól a mennyezetig fe­hér csempe. A hotel kony­hája valóbán birodalom, megannyi higiénia követel­te tartománnyal. Az, hogy más-más helyiségben ké­szítik elő a hús- és hal­ételt. meglepő. — Remélem, a szardínia- elbontásához nem szolgál külön helyiség... — csú­szik ki a szánkon. i '— Téved. A konzervét a hidogkr—'vbár' ny$tiák tel, A dolgozók egészségét, Ifán-velm soolaáló szo­ciális létesítmények mél­tók a munkahelyhez.. Ele­gánsak, tágasak. , Minden ölt.r-'őböz zuhanyozó tar­tozik, hideg-meleg vízzel. Elek István fiatal em­ber. Tehetsége, szorgalma, •juttatta ilyen korán elő,be a felé.lőgségteljes pozíció­ba. . Ezelőtt' fővárosban volt szakács. A Mav- «h+czigeti Nagyszállóban. Recept-repertoárját,- ' — mint a konyhafőnök meg­súgta. — csak százakkal mehet mérni. A sok-sok remek fogás közül egyik­nek receptúrájával meg­ismertetett bennünket, hogy mi is megismertet­hessük azzal a háziasszo­nyokat. Tessék jegyezni! Bajor töltött rostélyos. Marhahús felsál szeletet — lehet fagyasztott is! — vékonyra klopfolunk. Koc­kára vágott marhanyelv- hől, szalonnából, sonkából, főtt burgonyából, tolásból és tejfelből készítjük a tölteléket, melyet sóval borssal. petrezselyemmel ízesítünk. . Mintha káposz- talevelek volnának.' úgy töltjük meg a hús-szele­teket a töltelékkel. Nehogy széthuljjanak, vé- konv 7<3i ptvöfö^y.ük őket. Az ígv előkészített húst zsíron, lisztet rp.^^z^rt vegyes zöldséggel együtt pároliuk. A megpuhult húst az edényből kivesszük: a mártást szitán .átszűrjük, majd télföllel; esetleg tej­színnel dúsítjuk'. ízlés 'sze­rint adunk hozzá citrom^ levet, sőt, tört borsot, ka- kukfüvet, rozmaringle­velet s nagyon kevéske — — kellemes pikáns ízt adó — csombort. Sóhajtoznak, morognak- de ez. semmit sem változ­tat a lényegen, örülhetnek, ha két hét múlva kezd­hetik a ’ munkát. S ilyen kor kereset sincs. Ez érin­ti legérzékenyebben a job­bára családos emberekből álló brigádot. — Nézzék kérem, .sze­retünk mi dolgozni. Meg­csináljuk hávoná azt a 7- 8 ezer köbmétert Ilyenkor aztán megvan a 30 darab százas. A kotrómesternek több, a gépkezelőnek ke­vesebb. .. — Éjjel is dolgoznak? A főszakács szerint ez egyszerű recept. . . Ö tud­ja. Azt viszont mi, hogv mekkorákat nyeltünk, míg légépeltük. .. i (b. z.) Ybl Miklós emlékbizottság alakult Kétszázezer forintot fordít, az idén a Nógrád megyei Víz- és Csatornamű műszaki fej­lesztésre. Az a megtakarí­tás pedig amelyet a dolgo­zók versenyfelajánlásainak megvalósításától varnak ugyancsak kétszázezer fo­rint. > r , fÜ I * >-^ 1|Í|9 1, Vv iíVVf * Y; ' A,VC - A if - VsXü Molnár László alezredes, balassagyarmati járási ' ki­egészítő parancsnok átnyúlja az obsitot 150 évvel ezelőtt. 1814 áppilis 6-án született Ybl Miklós: a magyar építő­művészet kiemelkedő egyé­nisége. A nevezetes évfor- duló\ országos . ünnepségei­nek vezetésére most em­lékbizottság alakult. Az el­nök: dr. Trautmann Rezső építésügyi miniszter, ^ a bizottság tágjai: dr. Ortu- tay Gyula, a Hazafias énfront alelnöke, Sarlós- István, a Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottságának elnöke, dr. Major. Máté, ,a Magyar Építőművészek Szövetségének elnöke, dr. Tillinger István, a Székes- fehérvári Tanács Végrehaj­tó Bizottságának elnöke és Ybl Ervin művészettörté­~ Az emlékbizottság rpár kidolgozta az országos ün- nenségek programját. Áp­rilis 3-án kezdődik az iin- nenség-sprozat az 1964. évi Ybl Miklós építészeti dí­jak , kiosztásával. A ' Ma­gyar ' Építőművészek Szö- .vétsége ezen a napon nyit­ja meg a kiváló építész alkotásait bemutató kama­rakiállítást si. áeékesfehér- várnak, a nagy magyar építőművész szülővárosá­nak lakói április 4-én és 5-én ünnepelnek. Kiállí­tást, hangversenyt és em­lékünnepélyt rendeznek. A posta emlékbélyeg és, jubi­leumi képeslap-sorozat ki­adására készül. — Három ' műszakban dolgozunk. Nézze csak, minden gépen több erős­fényű reflektor van — mu­tat a brigádvezető-az egyik kotróra. — Azért vagyunk tizennyolcán, mert hat-hat kezelő kell egy-egy gép­hez. Arról is beszélgetünk, hogy "kd hová valósi. Az egész brigád alföldiekből áll. Annak idején, amikor u vállalat az ő vidékükön dolgozott, elszerződtek a jó pénzért, a megélhetés- ,ért. Azóta vándorolnak. Ahol vízvédelmi munkát vállal a Közép-Dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság ott felütik a lakókocsikból álló tanyát és megindul a munka. Romantikus élet­nek tűnik ez — nyáron. Távol a világtól Jelenleg jó helyen van a brigád, mert par perc járásra dolgoznak Szé- csénytőj. Szabad idejükben emberek közé mehetnek. De milyen más az élet ott, ahol a falvaktól távol csak egymással válthatnak szót. Hiszen ők is szeretnének hallani a világ, az ország eseményeiről. S a munka­időn túli hosszú órák unal­mát mivel űzzék el? Cso­dálkoznak és „messzemenő következtetéseket” vonngk le a munkásság kultúrá­járól, ha ilyen elhagyott helyzetben előkerül a .kár­tya. Vajon adtak-e a ke­zükbe mást? Jel&ntős, fontos munkát végez ez a tizenkilenc ember. Nagy figyelmet kí­ván a munkájuk az egy szál kötélen függő 4-5 má­zsás puttyonnyal nehéz el­fogadható munkát végezni. Azt is meg lehetne ten­ni, hogy abból a termelő- szövetkezetből amelynek területén dolgoznak néha napján meglátogatná őket. Talán még főtt ételt is tudnának 1 adni ezeknek az embereknek. Akarat, szer­vezés emberség dolga ez. Pádár András

Next

/
Oldalképek
Tartalom