Nógrád. 1964. április (20. évfolyam. 43-67. szám)
1964-04-23 / 61. szám
\ Éljen május 19 a munkásosztály nemzetközi Imrei seregszemléje1 FIGYELMILEG ELBOCSÁTVA A te kényelmedért... 4 közösségben is bízni kel FEGYELMILEG elbocsátva, . Súlyos bejegyzés ez a munkakönyvben. Ő. Tibor, a Salgótarjáni Síküveggyár dolgozója ez év március 27-én ittasan ment be az üzembe, s az étkezdében elaludt. Felkeltették, kiment, majd visz- szatért. Ekkor találkozott az egyik vehetővel, aki behívta irodájába. Kezdte kérdezgetni, nem kellene-e már Inunkéban lennie. A fiatalember gorombán ráripako- dott a kérdezőre. ' A fegyelmi eljárás során a munkás elmondta, hogy az eset idején nagyon ittas volt, nem emlékszik semmire. Hangoztatta: elhiszi, hogy valóban kiejtette száján mindazt, amit terhébe róttak. Ugyanakkor elismerte, hogy vádaskodása alaptalan. a sértést visszavonta. Megigérte, hogy a jövőben nemcsak munkahelyére nem lép be ittasan, de magánéletében is tartózkodik a túlzott alkoholfogyasztástól. A vállalat Ö. Tibort fe- gyelmileg elbocsátotta. Tanulmányoztuk a határozat indokolását. Aszerint Ö. Tibort nem amiatt sújtották ilyen keményen, mert ittasan jelent meg munkahelyén. Azért, mivel — a határozat szerint — a síküveggyárban gyakori jelenség a vezetők alaptalan szidalmazása. A munkás a vállalati egyeztető bizottságához fordult, mely hatálytalanította a fegyelmi határozatot. Az EB állásfoglalása szerint a fegyelmi büntetés elsődleges célja a nevelés. Különösképpen az, ha olyan munkásról van szó, aki 1955 májusa óta dolgozik az üzemben, aki ott szerezte szakképzettségét, aki majdnem egy év- Mzed alatt még egy szóbe- i feddésre sem szolgált rá. á vállalat az EB határozata ellen a .Nógrácf megyei Területi Egyeztető Bizottsághoz fellebbezett. A TEB — illetékesség hiánya miatt — az aktát visz- szaküldte a síküveggyárnak. Arra vonatkozóan, hogy az üveggyári vezetőket egyes munkavállalók gyakran s alaptalanul szidalmazzák. a*" vállalat igazgatója, a pártbizottság és az SZB titkára nyilatkozott igenlőleg előttünk. Ugyanekkor megtudtuk, hogy ebben az évben még egy dolgozó ellen indult ha1- sonló ügyben fegyelmi. Ez írásbeli megrovással végződött. | NINCS okunk, kételkedni a megkérdezett eiétársak szavában. El hisszük, hogy a gyárban elharapózott a felelőtlen fecsegés, ami ellen — velük együtt, valljuk - meg —, szükséges erélyesen fellépni. Ezért helyeseljük. hogy az ittasságában becsületsértő kijelentéseket tett fiatalembert felelősségre vonták. Nem lehet azonban egyetérteni a fegyelmi határozat súlyosságával, s még kevésbé azzal, hogy az ügyet nem adták át a síküveggyár társadalmi bíróságának, Ha valami, ez az ügy oda kívánkozott. Miért? Az üzem életét ismerők szerint káros, de eluralkodott gyakorlattal találkoztunk. A társadalmi bíróság tárgyalásának nyilvánossága, a hozzászólás szabadsága alkalmat adott volna a megfontolt gon- dolkodásúaknak arra, hogy nézetüket sokak előtt ismertessék. 1 JO LENNE, ha hasonló eset többé sem a Salgótarjáni Síküveggyárban, sem másutt nem adódna. Az üzem vezetői bízzanak jobban a társadalmi bíróság felelősség érzetében, Ítélőképességének helyességében. — bor váró — Áz új népfrontbizottság ülése Posztón Az újjáválasztott, pásztói községi népfrontbizottság nemrég tartotta meg első összejövetelét. A pásztói népfrontbizottság a korábbi működésével nem szerzett különösebb múltat. A jó kezdeményezések gyakran elakadtak. Nem tudta betölteni a községi népfrontbizottság azt a szerepét, amire hivatott. Ezen a vezetőségi ülésen azonban igen gazdag, sokrétű program megvalósítását tűzték maguk elé. Egyik legfontosabb tennivalója lesz a népfrontszer vezetnek a helybeli Béke Termelőszövetkezet munkájának segítése. Sokat beszélgettek arról, hogyan kellene ráébreszteni végre a pásztóiakat, hogy óvják, védjék szépülő községüket. A népfrontbizottság azt szeretné, ha minden lakó felelősséget vállalna a háza előtti beültetett területért. A községfejlesztési munkában ugyancsak szeretnének közreműködni. Segítenek megszervezni a társadalmi munkát, mozgósítják a lakosságot egyes feladatok saját erőből történő megvalósítására, A munkátervet most készíti a népfrontbizottság. A sok jó javaslatból a legfontosabbakat akarják az idén megvalósítani. Vállán lóg a vastagra siteni, talán nem is híá- tömött táska s még hóna nyolták volna, alatt is egy köteg újság. Ezek a mieink nevetnek Korán reggel, mikor még az ilyesmin. Nehéz a munviaskodsz magaddal a paplan alatt, felkelj-«, vagy lustálkodsz néhány percet, a postal kézbesítő már homlokára tolja a lépcsőházban a sapkát. Kezefe- jével törli le a verítéket. És amikor felhörpinted a friss teát, asztalodon a reggeli, újság, vagy szeirel- mesed rózsaszínű levele. Hatszá z-hétszáz. némelyik ezer családhoz hordja a postát, a nyugdíjat, vagy más küldeményt. Egyenruhája hozzá tartozik az utcához, minden napi látnivalóidhoz. Furcsa lehetett, amikor Amerikában sztrájkoltak a postások. Nem érkezett levél, nem értesültek a hírekről az emberek s nem tudtak üzletet kötni a gyárosok. Erről beszélt a rádió, a megszokott folytonosság hiánya bőszítette az államférfiakat. A postást, az embert, aki akkor is beköszön, ha nincs mit kézbeka, de azért mégis olyan el maradhatatlanul szép. A ről, Kősók SzurdofcpSsná&iből jár be naponta a városba. Hát miben versenyeznek a kézbesítők? Kiilön-kü- lön hat új előfizetőt saerBefejezes előtt a metszés és a permetezés A Magyarnándori Állami Gazdaság 900 holdas nagyüzemi gyümölcsösében befejezéshez közelecjék a gyümölcsfák metszése, s hamarosan végeznek a második permetezéssel is. Ezekben a napokban mintegy 200 ember tevékenykedik az almás, szilvás kertekben, a málnában. Munkához láttak a gépek is a gyümölcsösben. Most-, készítik elő a talajt a zöldtrágyát képező növények' vetéséhez. Ezek a munkák rendkívüli jelentőségűek a gyümölcsfák hozamának növelésében. A tervek szerint a gazdaság mintegy 100 vagon almát. 135 vagon szilvát, 600-600 mázsa málnát és meggyet értékesít az idén. A gyümölcstermés jelentős részét külföldre szállíthírek vivői együtt örülnek veznek havonta újságra, folyóiratra. Kétezer forint takarékbetétet gyűjtenek havonta s félévenkíni egy-egy újítási javaslatot tesznek. Részt vesznek politikai oktatáson, nem csinálnak selejtet. Vajon, milyen selejtje lehet a kézbesítőnek? Másnak adja át a küldeményt, nem jól, vagy nem időben számolja el a rábízott sok- ezer forintot. Hát, ezekben a pontokban a mieink helytállnak. Most az első negyedévben is 90 előfizető beszervezése volt a cél és 206 lett belőle. Tíezer forint takarékbetét helyett 57 ezret gyűj töttak. Selejt nem akad' Havonta értekeznek — tég- gelenkint, szalad ki merre lát —, ilyenkor megvizsgálják mit végeztek S jólesik ez az eredmény nekik is, neked, az állampolgárnak, a levél-, pénz-, újságváró embernek is. Neked persze közvetve, Mert' le eddig nem tudtad, hogy a te kényelmedért még a postások is versenyeznek Most már tudod, Ezentúl még nagyobb tisztelettel köszönhetsz neki. A fáradhatatlan hírvivőnek. Egyik legjobb barátodnak Kondorosi János és együtt bánkódnak a címzettel: amit a levél mond, a szerint. Tudják, hol mi éppen a legfontosabb a családban: egyetemre megy a fiú, autót vesznek, amott a harmadik gyereket várják, meghalt a nagyapa, A postás tehát hozzá tartozik életünkhöz. S most még szocialista postás-brigádról is hallasz. Igen, Salgótarjánban öt kézbesítő két éve már valamiféle póstásversenyre kelt. Az első év után már oklevelet is kaptak, most várják a másodikat. Mert, amiben megegyeztek a szakszervezettel, azt megcsinálták. Annál többet is. Nagy Imre, a brigadé- ros, meg Kurinka János, Varga József, Krizsanyik István és Kosik József. Krizsanyik Egyházasgergéják Az ízletes magyarnándori alma. szilva a korábbi években is eljutott Anglia, Németország, Svájc, Lengyelország és Finnország piacaira. Előbbre jutni Gondok és a holnap INagybárkányfaan A nagybárkányi termelő- szövetkezetben is szántanak, vetnek. Fogatok, gépek mind a határban. A legutóbbi közgyűlésen kialakították a munkaszervezetüket. Megalakultak a brigádok, munkacsapatok. velük elégedve. Azt mondja:,. — Fáradhatatlanul dolgoznak. A munkájuk meg kifogástalan. Ezt a megjegyzést arra érti, hogy ebben az esztendőben először^ a fogatos |> arát és ellenség — *-* ki-ki a maga módún — elismeri, hogy Magyarországon 1957 eleje óta de különösen > az utóbbi éveikben: nagyszabású és előnyös változások menték végbe. Mi úgy foglaljuk össze e változások lényegét ,hogy leraktuk a szocializmus alapjait és lendületesen folytatjuk az épi- tőmunkát. A cél: teljesen felépíteni a szocializmust, hogy azgtán e nagyszerű bázisról tovább haladjunk — gazdaságilag, kulturálisan, életmód gazdagodásban — új magaslatok felé. Ezek tények. Tény azonban az is, hogy sokan — keveslik a tempót és azt szeretnék, hogy lényegesen gyorsabban törjünk előre. „Sajna” — mondják ugyaáezek — „nem mindenkit lelkesítenek a gyönyörű távlatok, vannak emberek, és nem is kevesen, akik nem a munka célját nézik, hanem saját közvetlen, napi érdekeiket. Ezek az emberek beérik családi ügyeikkel, magánéletükkel és a jelek szerint képtelenek ' kellő hőfokon1 törődni a vállalat,és a még nagyobb közösséf: az ország érdekeivel. Márpedig tettekre Emberek és realitások Katona József az agíonó- brigád tagjai olyan talaj- mus a tavaszi munkák előkészítést végeztek, hogy alapján nagyon megvan a rétestésztát nem dolgozzák olyan szépen meg, mint ők a vetésre kerülő földet mozgósító lelkesedés nélkül nehezebb előrehaladni.” Mi a teljes igazság? Fenséges dolog lenne, valóban, ha csupa ideálisan gondolkodó ember népesítené be az országot. Csakugyan: összehasonlíf- hatatlanúl gyorsabb lenne az országos méretű, általános fejlődés, ha kivétel nélkül minden dolgozó magasabb szórj ten törődne a közjóiét problémáival: ha elmélyülten keresné a feleletet arra a kérdésre, mi előnyösebb a szövetkezetnek, a vállalatnak, az országnak! Ez esetben a szocializmus mesebeli madárként lebbenne az egyik eredmény-magaslatról a másikra. Szépek az álmok és néha nem is indokplatlanok. De a való élet elsősorban és mindenekelőtt a realitásokból táplálkozik. Az ember — ember, ami a mi esetünkben különféle adottságokat jelent. Vannak közöttük egészen kiválóak, akik már a megvalósult szocializmus erkölcsei szerint élnek és cselekszenek. Vannak olygnok, akik „csupán” a kötelességüket teljesítik: nem többet, de nem is kevesebbet. És vannak — sajna — olyanok is, akik még nem felelnek meg az emberiség irattan követelményeinek. Minderről Kádár elvtárs egyik nyilatkozata plasztikus képet rajzolt számunkra. Nos, ha az emberek nem egyformák, mire tarnt bennünket a realitás? Kétségbe kell-e esnünk amiatt, hogy igen sokan a saját érdekeiket nézik elsősorban? Nos, ha az embert és a társadalmat a maga egységében fogjuk fel, akkor észre kell vennünk: A mi társadalmi rendszerünkben az ember és a társadalom érdekei egybeesnek. Nem két külön dolog az ember és a társadalom boldogulása. Ha az egyén „anyagiassága” abban jelentkezik, hogy a munkája .révén jobb életét akar biztosítani magának, akkor ez a fajta „anyagiasság” voltaképpen hajtóerő. Éppen ezért, nem túlzás azt mondani: a jó vezető megérti az ember vágyakozását az anyagilag is tartalmasabb életre, s mozgósít minden lehetőséget arra, hogy munkája révén az ember mind jobban éljen. Mindenki megfigyelheti: Ma az országvezetés módszereit a realitásokhoz igazítják. Csak olyan embereik építhetik a szocializmust, amilyenek vannak. A létező ember pedig nem a színes álomvilágból jött: a valóság szüli, ez formálja a tudatát, ha nem is a lökhajtásos gépek sebességével. Soha, egy percre sem szabad elfeledni, hogy a dolgozó ember — akár így, akár amúgy — együtt fejlődik alkotó munkájával. Az emberek tehát emberek és nem a „kommunista mennyországból” közénk csöppent angyalok. Mindez a világért sem azt jelenti, hogy 1 bármiféle restség, hanyagság, felelőt- lehség, vagy éppen a mások bőrére űtazó pimas'4. anyagiasság felmentést kapjon tőlünk. Aggályos- kodás nélkül i tudomásul vehetjük azonban, hogy az emberek nagy sokasága jól akar keresni, szépen akar élni, kevesebb verejtékkel nagyobb eredményeket akár önmagának biztosítani. Erre a vágyra építeni lehet és kell is. Az okos és tapintatos nevelés, s nem tolakodó példa- mutatás, a realitásokat szigorúan szemmeltartó anyagi ösztönzés — kiváló eszköz arra, hogy az egyes ember, rájöjjön, mennyire egybefonódott az ő egyéni érdeke az ország érdekeivel. -Szó sincs arról, hogy a kellő időben elkerülhetetlenné vált szigort örökre száműzzük a kollektíva életéből. A lógósok és az ingyenéi ők nálunk nem számíthatnak semmiféle elnézésre. lt/f'ndenikor, minden egyes ember esetében az ember alapvető tu1- lajdonságához kell visszatérni. Ez pedig nem egyéb mint a munkaszeretet, az alkotásvágy. Ha ézt egy történelmi szakaszban a személyi érdeke! tség „törvényének” felismerésével s gyakorlati alkalinnszásá- VaO segítjük — saawmiféte hátrány tm cate a no- cl«Ite»a rocmSát. SSfc áj kapukat n: A brigádokból kialakították a munkacsapatokat is. A gyalogosoknál három munkacsapat van. Azt mondja az agronórnus. hogy ha a gyalogosok is úgy dolgoznának, már, mint a fogatosok, nem volna semmi baj. De hát ott még sok a vita. Nem lehet mindenben szót érteni, A napokban több órát azon kellett velük vitatkozni, hogyan alakítsák az elszámolást. Munkaegység és prémium rendszerben, vagy az óhajuk szerint har- mádosban. — Mennyi hasznos idő vész el ilyen haszontalan vitában! Ki hallott már ilyet, harmadosba! Hiszen az visszalépés volna, nekünk meg előre kell lépni! — dohog a fiatal agronó- mus. Úgy hallatszik, azóta már megegyeztek. Győzött az ésszerűbb gondolkodás, elvállalták a területeket és hozzáláttak a munkához. Komoly elhatározással indultak a tavasznak, tehát Nagy bárkán ybao. A telek azt matatták, ha »égig kitartanak aa «(határozások mattad km Hőbbr* teának. \
