Nógrád. 1964. április (20. évfolyam. 43-67. szám)
1964-04-23 / 61. szám
4 NÖGKAD 1964. április 23. csütörtök Diiiin a szabadkait Ünnepi nagygyűlések, ifjúsági találkozók megyénkben A gyarmati ifjúság napja alkalmából ünnepi nagygyűlések, ifjúsági találkozók lesznek megyénkben. Április 23-án, délután 5 órakor Salgótarjánban, a Jqzsef Attila Művelődési Othonban rendez ünnepséget a járási és városi KISZ-bizottság. Az ünnepségen, melyen részt vesznek a DÍVSZ képviselői is, Kálovits Géza, a megyei KISZ-bizottság titkára mond ünnepi beszédet. Ugyancsak ezen a napon este 7 órakor Karancs- berényben lesz körzeti ifjúsági találkozó. Az előadó Ozsvárt István, a Salgótarjáni Járási KISZ-bi- zottság titkára. Április 24-én délelőtt zajlik le Balassagyarmaton a járási nagygyűlés. Huszár János, a KISZ Központi Bizottságának osztályvezetője lesz a szónok. > A gyarmati ifjúság napja alkalmából a rétsági já- KISZ-titkár mond beszédet, rásban szintén ezen a na- Ezeken kívül számos pon rendeznek ifjúsági helyen lesznek még kisebb nagygyűlést Felsőpetény- megemlékezések . megyénkben. Itt Nagy Zoltán járási ben. Értelmiségi ankétok a rétsági járásban A Hazafias Népfront járási bizottsága szervezésében értelmiségi ankétokat tartottak a hét első felében a rétsági járásban. A Rétságon megszervezett ankéton Róka Mihály, megyénk országgyűlési képviselője találkozott az értelmiséggel. A résztvevők a békéért a leszerelésért és az értelmiségnek a szocializmus építésében fokozódó szerepéről beszélgettek el. Hasonló jelleggel bonyolódott le Nagyorosziban és Diósjenőn is a falusi értelmiség ankétja. Nagyorosziban Tóth János, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa osztályvezetője, Diósjenőn pedig Hajdú Pálné járási nőtanács titkára, és Batta István a járási pártbizottság első titkára beszélgetett el az értelmiséggel a napi kérdésekről. Szerdán este Nógrádon Fábián Ferenc Járási népfronttitkár. a járási párt- bizottság tagja vett részt az értelmiségiek ankétjén. PINTÉR-SZABÓ : ' ^ yV KOlVHÖS Az egyik bokor megrezzent. Pálos felemelte könyvét, s úgy tett, ■ mintha olvasna. De a szeme sarkából figyelte a bokrot. Először egy fejet látott, amint óvatosan kibújt a levelek közül, és körülnézett. Az őrnagy most már nem lepődött meg, amikor a bokrok között Kovács igazgatót ismerte fel. Kovács hirtelen visszarántotta fejét, amikor a könyvébe merülő zenetanárt észrevette. Egy darabig - ismét mozdulatlanul álltak a levelek, aztán az^ épület sarkánál, ahol a vadrózsa-bokrokat szabályosan nyírt bukszusok váltották fel, ismét előtűnt az üdülő igazgatójának meztelen felsőteste. Pálos féloldali ült, s az igazgató úgy vélhette, hogy a zenetanár itt már nem láthatja őt. Hirtelen felpattant és hóna alá csapott békafelszereléssel benyargalt az egyik kis ajtón. Vajon mit kereshetett Kovács igazgató ilyen korán 52. reggel a tónál? Fürdött? Akkor miért bujkál? Pálos felállt, s odament a bokorhoz. A tüskék bizonyára összeszaggatják majd a ruháját, de meg kell néznie, hol járt ' Kovács, és mit csinálhatott. Lehasalt, és átkúszott a rózsabokrok között. A meredek part alatt a víz jó három méter mélységben csillogott. Semmi gyanúsat nem talált, pedig mindent átkutatott. Már éppen indult volna vissza, amikor észrevette, hogy nem mesz- sze tőle a sziklás partfalon egy keskeny nyílás tátong. Akkora volt mindössze, mint egy jókora lábas. Felnőtt ember csak nagyon nehezen tudhat rajta bejutni, de még kell próbálnia, meg kell néznie, mi van odabenn ... Azonnal ledobálta magáról ruháit, aztán alsónadrában leereszkedett a kiálló, éles sziklafalon. Nagy keservesen bebújt a nyíláson. Odabenn sötét volt. Pálos érezte, hogy a barlang hirtelen mélyül, és nincs lejárat. Csak létrával lehet eljutni, gondolta. De amíg létrát szerez, már a fél üdülő tudni fogja, hogy ő itt járt... Lesz, ami lesz, bemászik. Óvatosan kiúszott, egyre beljebb, vigyázott, hogy fel ne sértsék az éles kövek, ám egy sziklaél mégis felkarcolta a hátát. Feljajdult, de nem állt meg. Aztán megcsúszott, és zuhanni kezdett a sötét üregbe. Oly hirtelen történt mindez, hogy fel sem tudta fogni, mennyi ideig zuhanhatott. Szerencsére azonban a barlang mélyén víz volt. Nagy loccsanással ért a barlangi tóba. Alámerült, de gyorsan feljött a víz" színére. Élesen hasított bele a fájdalom: a víz marta a hátán a nyílt sebet. öt-hat méter mélyen lehetett a nyílástól. Talpa nem ért talajt. A kis nyíA középiskolai oktató-nevelő munkánk helyzete Beszélgetés a megyei tanács míívelődésügyi osztályának vezetőjével Az iskolareform a társadalom igényei alapján a középiskolák nagyobb arányú fejlesztését írja elő. Ehhez a tárgyi és személyi feltételek megteremtésén kívül meg kell oldanunk az új helyzetnek megfelelő sokrétű, korszerű műveltséget nyújtó nevelőmunkát. A jelenlegi helyzetről, feladatokról kértünk tájékoztatást Molnár Páltól, a megyei tanács művelődésügyi osztályának vezetőjétől. — Hogyan látja a beiskolázás jelenlegi helyzetét, feladatait és a középiskolák általánossá tételének problémáit? — Megyénkben jelenleg 4 gimnázium, 6 közös igazgatású iskola, egy közgazdasági technikum és egy mezőgazdasági technikum működik. Ezekben az iskolákban 103 tanulócsoportban 3772 fiatal tanul. Ebben a tanévben a beiskolázási igényeket ki tudtuk elégíteni. A tanulók több mint 40 százalékát iskoláztuk be középiskolába. Az igényeknek* megfelelően Bercelen, Romhánv- ban. Szécsénvben és Zagyvarónán indítottunk közös igazgatású osztályokat. Az új iskolák indításánál szükségesnek tartottuk az' igazgatók felkészítését'. A régi és új iskolák között patronálási rendszer alakult ki. A tanulók több mint 98 százaléka részesül gyakorlati 5 plusz 1-es oktatásban. Tapasztalatunk, hogy nevelési vonatkozásban sokkal eredményesebb és az egész iskolai munkához jobban alkalmazkodik, a gyakorlati oktatás, ha tanműhelyben valósul meg. Sajnos mezőgazdasági gyakorlati helyünk meglehetősen kevés. Továbbra is problémát jelent a diákotthoni elhelyezés a megyénkben. Jelenleg mindössze 636 diákotthoni férőhelyünk van. Erre többszörös az igény. , A nagyarányú fejlesztéssel szorosan összefügg a személyi ellátottság. Az egyetemekről igen kevés nevelőt kapunk és így a saját állományból kell biztosítanunk a fejlesztéshez szükséges erőket. A nehézségeket fokozza, hogy a feszített iskolai munkán túl a felnőttoktatás is nevelőink vállán nyukszik. — Milyen új irányzatok érvényesülnek az iskolavezetésben és oktató munkában és melyek azok je- lemzői? — A középiskolák és közös igazgatású iskolák vezetői egyre jobban 'éllátják a jelentkező újabb és újabb feladatokat. Tjr-üye- sen alakítják ki az vezetési stílust. Ennek jellemzői: egyre kevesebb a merev utasítgatás, erősödik a demokratizmus, a nevelők meggyőzésen alapuló vezetése, erősödnek az iskolatanácsok. Az igazgatók, illetve iskolatanácsok elvi vitákban alakítják ki a helyes munkamódszereket tudatossá és tervszerűbbé válik a pedagógiai kérdésekkel való foglalkozás. Mind többen foglalkoznak nevelőink a szülők bevonásával az iskolai nevelőmunkába. Az oktató munkában probléma, hogy tevékenységüket nagyrészt még nem az iskolai nevelés feladataiból kiindulva alakítják ki, hanem a szaktárgyak oktatási követelményeiből. A nehézségek ellenére minden középiskolai igazgató elkészítette nevelési szemléletű munkatervét, iskoláinkban a tanulmányi munka kedvezően alakul. A korszerű oktatás, a tanulók ismereteinek szilárdsága, gyakorlati jellege mind nagyobb helyet kap a munkában. Igen örvendetes jelenség, hogy tanulóinkban növekszik a magasabb műveltség iránti igény. — Hogyan látja a tanuló ifjúság er- kölr si, világnézeti szilárdságának és műveltségi szintjének növekedését? ! láson beáramló világosság gyenge fényénél ki tudta venni, hogy egy barlang- rendszer első üregébe zuhant. Aztán, amint hozzászokott szeme a sötétséghez, felfedezte, hogy a sziklafalon lépcső vezet fel a keskeny nyíláshoz. Megörült ennek a felfedezésnek ... Csurom vizesen mászott ki. Senki nem tartózkodott a közelben. Nem tehetett mást, felhúzta ingét, s mezítláb, vizes alsónadrágban gyorsan megkerülte a rózsabokrokat, aztán a gyepen át rohant a bejárathoz. Ebben a pillanatban lépett ki a haliból Sípos és Éva. A leányon sort volt és ingblúz. A kezében könyv. Sipos szintén rövid nadrágban és szandálban. Meglepődve torpantak meg. Különösen az tűnt fel nekik, hogy a tanár úr alsónadrágban fürdött... — Ilyen korán? — szólalt meg enyhe éllel Sipos. — Fiatal koromban sokat fürdöttem meztelenül korán reggel, s most kiakartam próbálni, de belecsúsztam a tóba, alsónadrágban ... — magyarázkodott nevetve Pálos. De elég kényszeredett lehetett a mosolya, mert Sipos szemében valami különös fény villant. Csak nem fogott gyanút az ügynök? Még csak az kell, hogy éppen ő, a nyomozást vezető parancsnok rontsa el a dolgokat ... Atkozta magát ezért a baklövésért. Mint egy kíváncsi kölyök bement a barlangba, világos nappal. \ S ha már így tett, miért nem öltözött fel utána? Elemi hiba! Kezdők is okosabbak ... Otthagyta őket és, felrohant a lépcsőn. Sipos és Éva megkerülték a szállodát, aztán néhány száz méterre az üdülőtől, a Szinva-patak mentén egy csendes kis zugot kerestek maguknak. — Nem vetted észre, milyen fiatal combja van a ■ tanár úrnak? — kérdezte Sipos a leánytól. — Egyál-j talán nem hasonlított a1 hajlott hátú öreg emberre... — Biztosan sokat spor-J tolt... — mondta Éva. — Lehet... Letérdeltek, füvet téptek,) és párnát csináltak belőle. Éva ráült, Sipos pedig az< ölébe hajtotta fejét. A fia-j talos testű Pálos azonban1 nem hagyta nyugodni. Hátj ezért settenkedik folyton | körülöttük... (folytatjuk.) — Tanuló ifjúságunk politikai, erkölcsi arculata kedvezően alakul. A kommunista köles normái közül a szocialista haza- fiság, a proletár nemzetköziség, a kötelességtudat, munkaszeretet megfelelő szinten áll. Növekedett tanulóink műveltségének természet- tudományos megalapozottsága, részben a tantárgyak tanítása, a nevelőmunka, másrészt korunk tudományos eredményei hatására. — Javult az osztályfőnöki munka színvonala, a különböző tárgyak nevelési lehetőségei, tervezése, és megvalósításának színvonala is. Á jó tapasztalatok ellenére sem megfelelő mindenütt a tantestületek és az ifjúsági szervezetek kapcsolata. A tanulóifjúság egy részénél még tapasztalható bizonyos fokú közönbösség, fegyelmezetlenség, világnézeti bi- -rmvtalanság. — Mik a feladatok jelenleg a középis- ’ kólái fejlesztéssel kapcsolatban? Az új középiskolai osztályok nyitása jó ütemben halad. A tervezésnél mesz- szemenően figyelembe vettük a területi igényeket. A következő tanévben újabb közös igazgatású osztályokat indítunk Salgótarjánban a Sztahanov úti iskolában és Karancslaoújtőn. A szakközépiskolai feilesz- tés lasúbb ütemű. Ennek személyi, tárgyi és bázisüzemi problémái egyaránt vannak. Ebben a tanévben indítjuk meg Balassagyarmaton á gyümölcs- és fanemesítő, Salgótarjánban a közgazdasági szakközépiskolai osztályt. Ugyancsak folytatjuk a múlt tanévben megkezdett szakközépiskolai oktatást. A jövőben gyorsítanunk kell a szakközépiskolai osztályok indítását, a területi elosztást kedvezőbbé kell tennünk középiskolai osztályok indításával, illetve szervezé- séveL Tóth Elemé*
