Nógrádi Népújság. 1963. december (19. évfolyam. 97-105. szám)

1963-12-11 / 99. szám

1963. december 11. NÓGR ADI NEpOJSAC 3 A gáztűzhely-program megvalósításáért Örömmel és felelősséggel Nem újkeletű probléma. Három esztendeje már, hogy a párt és a kormány felhívta illetékes gazdasági szervek fi­gyelmét: vizsgálják meg a gáztűzhely és fűtőkályha gyár­tás fejlesztésének lehetősé­geit Különösen a nágy ipar­városok levegőjének szennye­zettsége már olyan nagyfokú, hogy komolyan veszélyezteti a lakosság egészségét. Csök­kenteni és fokozatosan meg kell szüntetni a füst, korom, por fő forrásait. S e tekintet­ben jó szolgálatokat tehet a gáztüzelésű berendezések el­terjesztése. A másik, gazdasági szempontból ösztönző tényező — Magyarország gazdag föld­gáztartalékai. A geológusok szerint hazánk földjének mé-_ lye körülbelül harminchét milliárd köbméter földgázt rejt, amelynek eddig csupán egynegyedét tárták fel. De en­nek értékesítése sem teljes. A többi között azért, mert a gáztűzhelygyártás elmaradt a követelményektől, főként mennyiségileg, de minőségi­leg is. A program végrehajtá­sát sürgeti, hogy a gáztűzhe­lyek tömeges használata az egyének, családok számára is nagyon előnyös: olcsó, tiszta, könnyen kezelhető. Érthető tehát, ha a tűzhely­gyár kollektívája — látva e feladat nagy és sokrétű je­lentőségét — örömmel és fe­lelősséggel fogadta a hírt: már az idén 3300, jövőre pe­dig 30 000 gáztűzhelyet kell gyártania. A vállalat pártbizottsága is munkájának középpontjába állította a gázkészülék-gyár­tásra való felkészülést. Június 10-re a gyár vezetői intézke­dési tervet állítottak össze. A pártbizottság legfontosabb feladatát ekkor abban látta, hogy — az alapszervezetek befolyását, tekintélyét is fel- ha&análva tömeges felvilágo­sító munkával elmélyítse a feladat végrehajtásáért érzeti- felelősségtudatot. A pártmunka lépésről lé­pésre követte a műszaki elő­készületek eseményeit. A kez­deti nehézségekre felfigyelve, a pártbizottság kibővített ülé­sén tárgyalta meg a tenniva­lókat. Minden bizonnyal ez is hozzájárult ahhoz, hogy szep­tember 1-re a gyár készen ál­lott a gáztűzhelyek úgyneve­zett null-sorozatának szerelé­séhez. Javaslatunkra egy mű­szaki dolgozót minden egyéb feladata alól felmentve, a gyártáselőkészítés összefogásá­val bízta meg. Pártszerveze­teink, pártcsoportjaink, alap­szervezeti vezetőségeink eb­ben az időszakban többször napirendre tűzték azokat a problémákat, amelyeknek megoldásához egy-egy üzem­rész, műhely segítséget nyújt­hatott. Elmondhatjuk, hogy ha feladatainak mindenki olyan hévvel és lelkiismere­tességgel tett volna eleget, mint gyáregységünk dolgozói, ma talán — az egyébként ter­ven felül vállalt — 3300 gáz­tűzhely határidő előtti kibocsá­tását jelenthettük volna. Saj­nos, felsőbb szerveknél huza­vonát tapasztaltunka gyártan­dó típus kijelölése körül emiatt a null-sorozat szerelése csak­nem két hónapos késéssel kezdődhetett meg. Ugyancsak rendkívül kellemetlen hely­zetbe hozták a gyáregységet a kooperáló kilenc vállalat mu­lasztásai. Az indulás óta eltelt hetek, hónapok bebizonyították: bár a felkészülésben előfordultak hibák, nem maradunk szé­gyenben. De hasonlóképpen nem maradhatunk szégyenben jövőre sem. Gyáregységünk dolgozói által előállított ter­melési érték jövőre az ideihez képest körülbelül ötvenmillió forinttal növekszik anélkül, hogy számottevő beruházást végezhetnénk. A termelés ilyen nagymérvű emelkedése jelenlegi viszonyaink között csak az alaposabb, jobb mun­kaszervezéssel lehetséges. Mindenekelőtt lényegesen ja­vulnia kell az üzemek közti kooperációnak, biztosítani kell a gyártási folyamatok szigorú ütemességét, csökkenteni gyá­ron belül az alkatrészek fö­lösleges kocsikáztatását, javí­tani a helyben gyártott alkat­részek minőségét. De eleven kapcsolatot kell teremtenünk a kooperáló vállalatokkal is, nehogy a kellő mennyiségű és minőségű alkatrészek szál­lításában az ideihez hasonló fennakadás ismét bekövetkez- hessék. Okulva az idei tapasztala­tokból, pártbizottságunk meg­küldte a kooperáló vállalatok pártszerveihez a vállalatuk által elkészítendő alkatrészek felsorolását és mennyiségét, így a feríheléspárteŐenőrzé- se során, ellenőrizhetik a ha­táridők megtartását. Saját gyáregységünk vezetőinek ja­vasoltuk: a gáztűzhely gyár­tásában és szerelésében ér­dekelt üzemek, műhelyek gár­dáját vállalatunk leghűsége­sebb, legképzettebb, legta­pasztaltabb szakmunkásaival, szerelőivel erősítsék meg. Ez egyik legfőbb biztosítéka a fe­gyelmezett, ütemes termelés­nek, a készítményeinktől már megszokott és elvárt jó mi­nőségnek. Gyárunk műszaki vezető1 és dolgozói az új „profil”, a gáz­készülékgyártás tűzkeresztsé­gén átestek. Az idei 3300 da­rab időben történt kibocsátá­sa előtt e pillanatban nem lá­tunk lényegesebb akadályt. De tisztában vagyunk azzal is, hogy a munka neheze még hátra van. A 35 000 darab tűz­helyből álló sorozat elkészíté­se sok buktatót rejthet ma­gában. Ezért határoztuk el, hogy állandóan napirenden tartjuk a munkaszervezés ak­tuális problémáit. Pártalap- szervezeteink is folytatják ennek érdekében tevékenysé­güket. S mert nyilvánvaló, hogy a termelés folyamatos­sága, gazdaságossága, minősé­ge a műszála előkészítésen dől el, a tűzhelygyári kommu­nisták, pártcsoportoktól a pártbizottságig, negyedéven­ként napirendre tűzik a gáz­tűzhelygyártás helyzetének értékelését. A sikerben bízunk, hiszen vállalatunk valamennyi dol­gozója együtt él, lélegzik; minden tudásával, akarásával azon van, hogy a feladatnak megfeleljen. A sikerben bízunk, hiszen vállalatunk valamennyi dol­gozója együtt él, lélegzik; minden tudásával, akarásával azon van, hogy a feladatnak megfeleljen. Molnár István, a ZIM Salgótarjáni Gyáregy- _ sége Pártbizottságának titkára egy négyzetkilométeren 107 Hazánk és a nemzetközi ni unka m elosztás Versenyképességünk növelése a világpiacon Volgái olaj érkezik hozzánk ember él. Viszonylag fejlett a meghatványozza valamennyi a barátság kőolajvezetéken, hazai feldolgozóipar, a nyers- szocialista ország energiáit és szovjet és csehszlovák villa- anyag- és energiabázis viszont szó szerint új termelőerőket mosenergiá a nemzetközi Bé- szegényes. Myen adottságok teremt, ke távvezetéken, olcsó szovjet mellett importigényünk az vízienergiával kohósítják ipar és életszínvonal fejlődé­majd a mggyar timföldet alu- sével egyre növekszik. Évente míniummá. örülünk, amikor hatalmas tömegű nyersanya- arröl hallunk, hogy gazdag got importálunk; 1,5 millió rézlelőhelyeket tárnak fel tonna kőolajat (hazai terme­Lengyelországban, Bulgáriá- lésünk 94 százalékát), kétmil- k kfi , ban a cink- és ólómbányászat lió tonna vasércet (termeié- “SLTS fejlődik, Kingiszeppeben fősz- sünk mintegy két és félsze- foritbánya épül. Valameny- rését), 910 ezer tonna kohó­idéi lleszkedn i a közösségbe Ahol gazdag, jó minőségű a föld színéhez, azokat érde­mes kiaknázni, s nem célsze­nyiünket gazdagít, gyarapít a kokszot (termelésünk másfél- ^gbOT^akicsonv termelékeny- szocialista országok természe- szeresét), 19 ezer tonna nyers- hánVSod^ A szL ti kincse. Egy kicsit máris bőrt (termelésünk 1,3-szere- 1 s nT­magunkénak érezzük ezeket sét), 62 ezer tonna gyapotot g°SgosTn^’állítha­tó alumínium késztermékek­az értékeket és sokkal inkább (a hazai szükséglet teljes egé­így lesz, ha majd közös beru- szét). Ugyancsak sok ezer ton- . . t-b kk ] ™mAlv_ házások formájában anyagi na gumit, gyapjút, színesfé- vagonokka^TműSMrreT teL eszközeinkké! szinten hozzá- met^ fát^jegyianyagot, mű- ^|“al moto“tal!’ D—4 K traktorral, stb. fizetünk. Nyersanyag-helyzetünkön ki- németi katasztrófa te­vül, a viharos technikai fejlő- hát napjainkban hazánk dés a szocialista nemzet­közi munkamegosztás fejlesz­tését sürgeti. A gépipari járulunk a KGST-országok trá2yát hozunk be. természeti kincseinek kiakná­zásához. Importigény Negyven éve nyersanyag- és energiahely­zete. Csak számoljunk ezzel ____ ______ __ _ __ reálisan, s beilleszkedve aszó­g yártmányok, termékféleségek cialista országok gazdasági Országunk sűrűn lakott, száma ma már eléri a félmii- közösségébe, adottságainak liót. (Ezen belül az‘egyes tér- Ics^ógíelelőbb munka ésszel- mékek ezer és néha tízezer igényes ágakban a mű­alkatrészből állanak.) A vegy- szer" és híradástechnika, a ipar is körülbelül 200 ezer fé- gyógyszeriparban olyan nevet le anyagot, cikket termel, szereztünk magunknak, mint Ennyi fajta termék kifejtesz- a kicsi és minden nyersanya­Alvégi József szerszámlakatos a ZIM Salgótarjáni Gyár­egységének dolgozója a múlt évben ünnepelte munkássá­gának 40 éves jubileumát. Agyár újító műhelyében dol­gozik. Több újítást mondhat magáénak. Jelenleg, a szal- lagrendszeren készített öntvények automatikus továbbszál­lításán dolgozik. Munkája elismeréseként nemrég 2000 forint jutalmat kapott gát külföldről beszerző Svájc a finommechanikában. tésére és gazdaságos gyártásá­ra ma már nemcsak egy tíz­millió lakosú kis ország, ha­együttműködése nem csök­nagy állam se tenne képes be­A KGST-országok fejlődő rendezkedni. Csakis, nagy so­kenti, hanem növeli verseny­képességünket a tőkés világ­rozatok esetén tehet a gyár- “"T» tást gazdaságosan gépesíteni, P^on.Az iparosítás első evei­automatizálni, s megfelelő ^ Pelda.ul mind™ szocla­’ lista ország nemzeti keretei szellemi erőt koncentrálni a termék minőségének és kor­szerűségének szüntelen fej­lesztésére. Hasonló sorozat- nagyság szükséges a háztartá­si hűtőgépek és mosógépek gyártásában is.'Ha beruházási eszközeinket gazdaságosan, koncentráltan, vagyis világ­színvonalon akarjuk felhasz­k'özött tervszerűen, de egy­mástól függetlenül fejlesz­tette szerszámgépiparát. A párhuzamos gyártás, a sok­féle termék, az erők szétfor- gácsolásához vezetett s a ba­ráti országok' nemcsak köl­csönös áruszállításaikat nem növelhették^ megfelelően, ha­nálri onttmális nasvsáeú üze- nem a' tokéspíacók'óh, is egy- SÄÄ5 ™ssal konkuráltak”. tenünk. Viszonylag kis belső Elvileg ma már mindenki fogyasztó piacú országunk nem egyetért nálunk a nemzetközi tehet engedményeket a kor- munkamegosztás fejlezstésé- szerű üzemi nagyságok rová- nek szükségességével. Konk- sára, csat abban különbözhet rét esetekben azonban —• ha olyan fejlett es hatalmas or— egy régi elavult termék gyár** szágoktól, mint a Szovjetunió, fásának megszüntetését vagy illetve az USA, hogy lényege- egy új bevezetését írja elő a sen kevesebb termékfajtát . KGST-országok közös érdeke gyárt. Az ipar a mezőgazdaságért Ha tehát hazánk nem akar lemondani a technikai fejlő­dés előnyeiről, gyorsan és egészségesen kívánja fejlesz­teni gazdaságát, akkor érdé­Lesz ez még másként Mikor a csendőrök feltusz­kolták a vagonba, megfordult. Hatalmas vállának mozdula­tával az egyik csendőrt leso­dorta a lépcsőről. Lent síró feleség, meg két fia. Végig pillantott az övéin. — Ne sírj, fiam! — szólt keményen a nagyobbra — aztán már inkább csak só­hajtotta: — Lesz ez még másként... — Lesz ez még másként! De sokszor hallotta ezt a néhány szót odahaza az apjától Szá­lai Gáspár. Másként. De hogyan? Mit kell csinálni, hogy másként legyen? Borsot tömi a lapuj- tői uraság orra alá, szétszab­dalni kedvenc versenylová­nak Franciaországból hozatott aranyos szerszámait? Mit? Aztán kilencszáznegyvenöt- ben Szalai Gáspár, mint any- nyian a vele egyivású fiata­lok közül, elindult a munkás- mozgalomban. Az ifimozga­lom, pártmunka, választási harcok, katonaévek. Majd új­ra idehaza. S közben Szalai Gáspárt hányszor felébreszti álmából a kérdés: Mit, hogyan? És milyen legyen az az apai „másként”? De az ifjúkori, homályos el­képzelései egyre határozot­tabb körvonalat öltenek. Sza­lai Gáspár már a városi párt- bizottság titkára. A hajdani géplakatos segéd, pártmunkás, hivatásos katonatiszt — gya­kori látogatója az ipari üze­meknek és a város épjtkezé- "sei nek. Ez utóbbi különben legsze­mélyesebb ügye is. Ha vala­ki beszélgetésbe kezd Szalai Gáspárral, bizonyosra veheti, hogy az ötödik mondat után máris nyakig belemerültek a. tarjáni építkezések tárgyalá­sába. — A vásártér, azt mondod? Látod, én még futbaloztam a vásártéren Csáby Imrével, az üveggyári párttitkárral. Ö az üveggyár csapatában játszott — akkor valamivel karcsúbb volt a termete — én az acél­árugyáriban. A megyei ta­nács mellett, ahol az a két emeletes lakóház áll? No. az egyiknek a' helyén egy nagy magtár volt. Attól lejjebb, a megyei tanács épületének a helyén és mögötte, major. Dü- ledező cseléd viskók. Regge­lenként hajtották a teheneket, a kocsik trágyát hordtak. Mi­kor láttál utoljára eleven te­henet Tarjánban? Ja, kocsin, vitték a vágóhídra. De az más! És most? Amit itt a vá­rosközpontban építünk? Hát nera olyan, mintha a föld mozdult volna meg? Á — legyint — nem énrólam kell írni. Azt Írjátok meg, hogy ciki ma ki tudja vonni ma­gát, ennek az átalakulásnak a hatása alól, aki a maga posztján, gyári munkástól megyei vezetőig — nem vesz részt ebben az építésben, az... az... én nem is tudom mi­iyen ember. És szerintem ilyen ember nincs is. Lehe­tetlen, hogy volna... Már agitál. Mert telke leg­mélyéig, agitátor. Ifi -korától az. És tudja, mit és hogyan kell csinálni. Hogy másként legyen. És magyaráz: Ilyen lesz a szálloda, és a kórház, ilyen a kultúrház. Itt, meg itt, meg ^itt: új lakótelep épül. Amott vásárcsarnok. Nagy magas lakóházakat építünk. Fürdőszobával, távfűtéssel... És a lapujtői munkás fiá­nak arca széles, elégedett, győztes mosolyra derül: — No, lám, hát ilyen tesz az a „másként”! (Cs. G.) Megérdemelt jutalom 'Mint arról már lapunk hírt adott, a kisterenyei Csiga ak­na és mizserfai Pálhegy akna dolgozói, egy hónappal a ha­táridő előtt teljesítették éves termelési tervüket. Vasárnap mindkét akna ünnepélyes csapatvezetői értekezletet tar­tottak, amelyen a bánya ve­zetői megjutalmazták a mun­kában leginkább kitűnt dol­gozókat. összesen, mintegy hat-hat ezer forint került ki­osztásra. Az értekezlet után a bányászokat megvendégel­ték. Hollókői tervek Az utóbbi esztendőkben megnövekedett az érdeklődés a természeti szépségekben gazdag hollókői vár és kör­nyéke iránt. Ezért a megyei tanács a faluközpont néhány épületét turistaszállás, mű- vésztelep, ajándékbolt és múzeum céljaira alakítja át. gyakori a tiltakozás, a ki­búvó keresése. A „gyártsunk mindent mi magunk” szemlé­let, a régi önellátásra törekvő hibás gazdaságpolitika szelle­me is gyakran kísért még. „Miért importálunk Csehszlo­vákiából kerékpár-dinamót, amikor 20 évvel ezelőtt is gyártott már ilyet a magyar ipar?” Ezt kérdezte például a kelt a nemzetközi kapcsola- felhasználó a Külkereskedel- tok szüntelen ljővítésében. Ez többek között azt jelenti: le­mondunk a nálunk felhasz­nált termékek egy részének gyártásáról, hogy másokat vi­szont a belső szükségletet lé­nyegesen meghaladó, nagy, gazdaságos sorozatban állít­hassunk elő, ezekből több ba­ráti ország, sőt tőkés fogyasz­tó szükségleteit kielégítve. Mezőgazdaságunk korszerű mi Minisztérium egyik veze­tő szakemberétől. Legyünk kezdeményezők „Lépjünk fel minden, az együttműködés fejlődését gát­ló szűk látókörű szemlélet és ................................ , tevékenység elten, mert ezek k émiai növenyvédelme pél- végső fokon népgazdaságunk „o* , nagyszámú, az esetek fejlődését akadályozzák. Ke- tobbsegeben viszonylag, kis ressünk újabb és újabb lehe- mennyiségu növényvédőszert tőségeket a szocialista orszá- ígenyel. a hatóajiyaggyártás g0k közötti kétoldalú és több­hazai szükségletre csak ne- oldalú nemzetközi együttmű- hany száz tonna kapacitású, ködés , fejlesztésére, legyünk korszerűtlen kisüzemek építé- kezdeményerők a munká­sét tenné lehetővé. Ezért a megosztás elmélyítésében.'’ hazai adottságok alapján Ezt olvashatjuk az országgyű­m io fi - - - lés legutóbbi ülésszakának be­mintegy 10-12-fele novenyve- szám(flójá5an. s valóban, a doszert, korszerű nagyüzemű KGST felsőszintű szervei nem gyártására rendezkedünk be, hozhatnak minden részkérdés­a termelés jelentős részét ex- re kiterjedő döntést. A tisztá­_, _ .. , zott alapelvek és világos cé­E J ‘ a na unk jok ismeretében üzemeink és nem gyártott hatóanyagokból vállalataink kezdeményezzék a hazai szükségletet baráti maguk is bátrabban a kölcsö- importból fedezzük nősen előnyös nemzetközi kap­csolatok sokrétű fejlesztését. A szocialista nemzetközi Ehhez a legszilárdabb alap munkamegosztás egyik fontos viszont, hogy minden szinten ... , . „ . , teljesítjük a KGST már ér­eszkoze annak, hogy lépést vény5en ]evö ajánlásait) ha­tartva a viharos gyorsaságú tározatait, s haláridőre, mi­műszaki technológiai fejlődés- nőségben , és mennyiségben sei, békés gazdasági verseny- egyaránt eleget teszünk nö- ’ „ .. .„ vekvo exportte adatainknak, ben győzzük te a fejtett to­késországokat. Az összefogás Kovács József »

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom