Nógrádi Népújság. 1963. december (19. évfolyam. 97-105. szám)
1963-12-11 / 99. szám
nögrAdi híPOJSAr 1963. december 11. A szovjethatalom mai feladatai A vegyipar fejlesztéséről tárgyalt az SZKP Központi Bizottságának ülése Hétfőn délelőtt tíz órakor a Kremlben megkezdte munkáját az SZKP Központi Bizottságának plenáris ülése. A napirenden egyetlen kérdés szerepel: a vegyeipar fejlesztésének meggyorsítása, mint a mezőgazdasági termelés fejlesztésének és az életszínvonal további emelésének feltétele. A plenáris üléi első napján az SZKP elnökségének megbízásából Nyikita Hruscscv, a központi bizottság első titkára, a minisztertanács elnöke tartotta meg: A vegyipar gyorsított fejlesztése — a mezőgazdasági termelés fellendítésének és a népjólét emelkedésének legfontosabb feltétele című beszámolóját. Hruscsov elvtárs beszámolója — A szovjet vegyipar fejlesztésének az elkövetkező, hét évre előirányzott méretei példa nélkül állnak a világ gyakorlatában. A vegyiparba és a mezőgazdaság komplex ke- mizálásába eszközlendó beruházások teljes összege több mint 42 milliárd rubel lesz — jelentette ki bevezetőül Hruscsov, majd rámutatott, hogy a párt és a kormány a szovjethatalom évei során először kapott lehetőséget arra, hogy ilyen hatalmas beruházásokat hajtson végre az ipar azon ágazataiban, amelyek közvetlenül kapcsolatban vannak a népszükséglet kielégítésével. Az utóbbi tíz évben a szovjet ipar összes termelése 2,"-szeresére nőtt. Csaknem kétszeresére emelkedett a munka termelékenysége, 8500 új nagy üzemet létesítettek. állapította meg Hruscsov, s kijelentette: — Az iparunkat 1953-ban jelképező óriás mellé tíz év alatt még két hasonló óriás növekedett fel! Ez éppen olyan lélegzetelállító, mint az űrrepülés. Az SZKP-t egész tevékenységében változatlan ül Leninnek azok az utasításai vezetik, amelyek szerint a forradalom győzelme után a kommunizmusért folytatott hare fő munkaterülete a gazdasági építés, a gazdaság. összehasonlító adatokat közölt az utóbbi tíz év különböző ipari termelési ágainak növeléséről. 1953-hoz viszonyítva az acéltermelés 2.1- szeresére, a villamosenergiatermelés 3,1-szeresére. a kőolajtermelés 3.9-szeresére, a műtrágyagyártás 2,9-szeresére. a bőrcipőgyártás 1,9-szeresére emelkedett. 5,2-szer annyi bútort, 17-szer annyi hűtő- szekrényt és televiziókészülé- ket adnak el, mint 1953-ban. A gabonavásárlás oka A mezőgazdaságról szólva Hruscsov hangsúlyozta: Ez az év időjárási szempontból rendkívül kedvezőtlen volt. A eord tél, majd a kegyetlen szárazság kárt okoztott az ország legfontosabb mezőgazdasági területein. A terméshozam kisebb volt a múlt évinél, és sok millió hektáron elpusztultak az' őszi vetések. A kormány kénytelen volt bizonyos mennyiségű gabonát külföldről beszerezni. Vannak emberek, akik így vélekednek: miképpen lehetséges az, hogy régebben, amikor ' kevesebb volt a szemestermények összhozama, gabonát adtunk el, mo6t pedig vásárolunk? Ha a lakosságot Sztálin és Molotov módszere szerint látnánk el gabonával, akkor ebben az évben is adhatnánk el gobonát külföldre. A módszer a következő volt: eladtunk a külföldnek gabonát, és egyes vidékeken az emberek gabonahiány miatt, az éhségtől felfúvódtak, sőt meghaltak. Igen, eliytär- sak. tény. hogy 1947-ben sok helyen az országban, például a kurszki területen emberek éhen haltak, s ugyanakkor eladtak gabonát. Hruscsov hangsúlyozta: — A párt határozattan elítélte és mindörökre elvetette az ilyen módszereket. Az SZKP Központi Bizottsága és a kormány a nép érdekeit szem előtt tartva —, hogy a lakosságnak ne támadjanak felesleges nehézségei — elhatározta: megvásárolja a szükséges szemes ter- , ményl. Tíz év alatt 108 millió ember költözött új lakásba A nemzeti jövedelem a Szovjetunióban egy évtized alatt 2,3 szeresére gyarapodott. A dolgozók reáljövedelme (egy dolgozóra számítva) 61 százalékkal emelkedett. A lakosság a társadalmi alapokból 17 milliárd rubellel többet kapott juttatásokra és kedvezményekre, ami 2,3 szeres növekedést jelent. A Szovjetunió lakosságának majdnem fele, 108 millió ember költözött új lakásokba és került jobb lakásviszonyok közé. Emlékeztetve Lenin szavaira, amelyek szerint a kommunizmus egyenlő a szovjethatalom, plusz az egész ország villamosítása, Hruscsov ezt mondta: — Ila élne Ixmin, úgy körülbelül ezt mondaná: A kommunizmus egyenlő: a szovjethatalom az egész ország villamosítása, plusz a népgazdaság kemizálá200 új vegyipari üzem a hétéves tervidőszakban A vegyipar fejlesztésének alapvető feladataival foglalkozva megállapította. hogy hét év alatt körülbelül 200 új üzemet kell építeni és több Az 99előtél99 Is zavart okozott (Folytatás az 1. oldalról.) előkészítéséről? A most is, csak Ígérik hóéi takarítási eszközöket. És talány vajon: elegendőek lesznek-e, s elosztásuk mennyiben szervezett? Új út — befejezetlen ül A megyei tanács építési és közlekedési osztálya arra hivatkozik, hogy időben sürgették a meglévő utak téli előkészítését és a Zagvvapál- faivánál szükséges útépítés megkezdését, befejezését. Mégse történt meg a szóróanyagok átmentére való kiszállítása. A Közúti Igazgatóság megyei kirendeltségének rendelkezésére álló 5 tehergépkocsit is csak a fagy beálltával mozgósították. A 25-ös műút átépítéséhez szeptember helyett október végén kezdtek hozzá s most már be sem tudják ebben az évben fejezni. Amit csináltak rajta, az is ‘ felfagy, tönkremegy, de ezenkívül ezen az igen forgalmas másfél kilométernyi útszakaszon teljesen bizonytalanná válik a közlekedés a téli időszakban. Indokok és okok... A Közúti Igazgatóságnál arra hivatkoznak, hogy a szállításokhoz nem kaptak gépjárművet az AKÖV-től, ezért nincs az utak mentén salak. A gépi elhárítási eszközök kis kapacitása, szerintük azzal indokolható, hogy nem kapnak elegendő központi segítséget. Az útépítéshez vasúti vagonok hiányában csak gépkocsival szállíthatták a követ Recskről. azonkívül nem volt elegendő munkásuk sem. Az AKÖV — amely a rossz útviszonyok miatt saját tervével is a legnagyobb bajba került — tudvalévőén szinte erején felül volt eddig lekötve a mezőgazdasági és belkereskedelmi, s az egyéb szállításokkal. Ennek ellenére már hónapok óta tudtak volna vasárnapokon gépkocsikat adni a salak és az aprókő kiszállításához — ha azt igényelték volna a Közúti Igazgatóságtól. Sok a gazda? Legvalószínűbb, hogy a kényelmesség — a túl hosz- szú és kellemes őszbe vetett könnyelmű hit — a szervezetlenség és a több „gazda” nem összehangolt intézkedései, vagy az egymásra várás Okozta ezt a kellemetlen helyzetet. Amit egyébként az egyik szakember úgy jellemzett, hogy „ez a próba nem sikerült!” Nos. ezt mindenki tudja, de azt is. hogy hasonló megállapítások helyett határozott és időben végrehajtható intézkedésekre van szükség. Mert nem csak súlyos anyagi veszteségekkel, hanem dolgozó emberek életveszélyével is járhatnak az efféle_ hanyagságok. Reméljük, hogy ezen a mai — ugyancsak alaposan elkésett értekezleten — Egerben olyan hathatós intézkedések’ születnek. amelyek Nógrád- ban is megnyugtatják a bányák, gyárak, hivatalok mindennapos utasait egy esetleg keményebb és közlekedés szempontjából nehezebb tél megérkeztével is. mint 500 működő üzemet felújítani. Közgazdászok számításaira hivatkozva Hruscsov bejelentette, hogy a vegyipar bruttó termelése a szóban forgó időszakban 3-3,5-szeresére növekszik. — Nem túlzó az a megállapítás — jegyezte meg a szónok —, hogy a gépesítés mellett a kémia meghonosítása, forradalmasítja a mezőgazdaságot. utat nyit a legmagasabb munkatermelékenység eléréséhez, A szovjet kormányfő ezután rámutatott, hogy valamennyi illetve csaknem valamennyi mezőgazdasági termék termelése egyenesen és közvetlenül összefügg a gabonagazdálkodás fejlődésével, s részletesen foglalkozott a szovjet gabonaprobléma megoldásinak történetével. — Mi az előnyösebb, bővíteni a vetésterületet, vagy növelni a szemes termények hektáronkénti hozamát? — tette fel a kérdést, s a közgazdászok számításai alapján határozottan állást foglalt a második út mellett. A szónok hangsúlyozta, hogy gondoskodni kell a műtrágya minden tonnájának, sőt minden kilogrammjának a leghatékonyabb kihasználásáról. Ezért a , műtrágya hatékonyabb felhasználása a gabona s a többi mezőgazdasági termék termesztésének növeléséért folytatott harcban jelenleg az egyik legfontosabb célkitűzés.A szónok ismertette a műtrágyagyártás programjának két szakaszát. Az első szakasz — biztosítani a mezőgazdáság (szükségleteinek kielégítését, figyelembe véve az Í970-re megállapított mezőgazdasági feladatok teljesítését. A második az 1980. évi feladatokra vonatkozik 1980-ban 150—170 millió tonna műtrágyát kell gyártani. Műanyagok és szinesíémek Hruscsov utalt arra, hogy a legközelebbi években jelentős mértékben kell növeli a ruházati cikkek és a lábbeli termelését, majd rámutatott, hogy e tárgyak előállításában mind nagyobb szerepet játszanak a szintetikus anyagok. 1970-ben a Szovjetunióban 3,5—4 millió tonna műanyagot és Műgyantát fognak előállítani, tehát a jelenlegi mennyiség 6—8 szeresét. — A berendezések hazai üzemekben való termelésének továbbfejlesztése nemcsak nem zárja ki, hanem fel is tételezi e téren a többi szocialista országgal való együttműködés fokozását — mondotta Hruscsov. Vegyiparunk fejlesztéséA rétsági FMSZ boltjai kielégítő áruválasztékkal készültek a karácsonyi ünnepekre. DCevesse (el Ön ljl a Szövetkezet rétsági boltjait. Ajándékait már most vásárolja meg hozzátartozóinak. hez jelentékenyen hozzájárultak Csehszlovákia, a Német Demokratikus Köztársaság, Lengyelország. Románia, Magyarország és Bulgária tudósai, tervezői, mérnökei és munkásai. Hruscsov elvtárs a továbbiakban a vegyipari kutatóintézetek, a vegyiparral foglalkozó állami bizottságok feladataival foglalkozott, majd a beruházási költségejt megtérülésével kapcsolatban kijelentette: 1964-től 1970-ig az ipar és a mezőgazdaság ke- mizálását szolgáló intézkedésekből származó összjövedelem 57 milliárd rubel lesz. A Lenin által kijelölt úton A beszámoló befejező részében Hruscsov a többi között elmondotta: — A burzsoá sajtót olvasva látni lehet, hogyan fűti ellenségeinket a gyűlölet, örvendeznek azon, hogy kedvezőtlen mezőgazdasági évünk volt, és ezért úgy gondolják, a Szovjetunióval szemben politikai követelésekkel lehet fellépni és térdre lehet kényszeríteni. Hruscsov rámutatott: — A jelenlegi viszonyok között hazánkban a kommunizmus gazdasági bázisának megteremtéséért, a többi szocialista országban pedig a szocialista gazdaság megteremtéséért vívott harc — a nemzetközi téren vívott osztály- harc egyik fő formája. . A kapitalizmuson aratott teljes győzelem szilárd alapjait nem forradalmi frázisok, hanem a millióknak az anyagi termelés területén végzett lankadatlan munkája teremti meg. Mi a helyes, az egyetlen helyes, a nagy Lenin által számunkra megjelölt úton haladunk. És bármilyen nehézségek támadjanak is ezen az úton, a kommunista párt, a szovjet nép leküzdi ezeket. Nincs olyan erő, amely megakadályozná a szovjet népet a kitűzött cél elérésében — fejezte be előadói beszédét Nyikita Hruscsov. Az SZKP Központi Bizottságának plénuma, Hruscsov négy és fél órás előadói beszéde után szünetet rendelt el. Az ülés kedden délelőtt folytatódott A finn elnök, Kekkonen, Szovjetunióbeli látogatása során vacsorát adott a szovjet államférfiak tiszteletére. a Finnország rüggetlenségi nap ján rendezett ünnepi gyűlés után. Kekkonen és Hruscsov szívélyes beszélgetést folytatott vacsora közben (MTI Külföldi Képszolgálat) AZ EMBERI JOGOK NAPJÁN Tizenöt esztendővel ezelőtt, 1948. december 10-én az Egyesült Nemzetek Szervezetének közgyűlésén a történelem első olyan nemzetközi okmánya született, amely kinyilvánítja: minden embert, bárminő fajtájú, bőrszínű, nemű, vallású, politikai meggyőződésű legyen is, egyforma jogok illetnek meg s a törvény előtt mindenki egyenlő. Azóta ünnepeljük ezen a napon az emberi jogok napját Van tehát ilyen nemzetközi érvényű nyilatkozat s ez akkor is nagyjelentőségű az emberiség számára, ha a jogok biztosítékairól nem is szól, ha az ilyen biztosítékok — mindenekelőtt a polgári, politikai, gazdasági, szociális és kulturális biztosítékok összege — egyelőre a maguk teljességében csak a szocialista országokban vannak meg. Elég csak néhány pillantást vetni napjaink és az elmúlt tizenöt esztendő történetére, hogy megértsük: az emberi jogokról szóló nemzetközi nyilatkozat teljes megvalósulása még távoli dolog. A kiáltvány bevezetője azt fejtegeti: azért szükséges az emberi jogok összefoglalása, mert a fasizmus éveiben barbár módon sárbatiporták azokat. S azóta? Bárminő bőrszínű, fajtájú-ember egyforma jogai — vajon az úgynevezett szabad világ vezető hatalma, az Egyesült Álla<- mok földjén a négerek számára fenntartott különautó- buszok és a meglincselt feketebőrű állampolgárok nem az emberi jogok megtiprásá- ról beszélnek? A Nyugat-Né- metországban az elmúlt esztendőben mélységes és nemzetközi felháborodást kiváltó Spiegel-botrány • vajon nem azt mutatja-e, hogy a különböző felfogású állampolgárok véleménynyilvánítási szabadsagáról szóló nyilatkozatot papírronygynak tekintik? A nyugati világban nagyhangú- an reklámozott terrorista délvietnami rendszer a békés polgárok elleni irtóhadjáratban az elmúlt hónapokban a budhistákra irányított sor- tüzekben jeleskedett: mintegy figyelmeztetve „a különböző vallásúak egyforma jogaira”... A végtelenségig lehetne folytatni; barbár gyilkosságok Dél-Afrikában, népirtás Angolában. rabszoigakereskede- íem arab sejkségekben, soha nem feledhető kegyetlenség az azóta szabaddá lett Algéria népe ellen, idegenlégiók és terrorcsoportok garázdálkodásai ’Malájföldön, Kenyában... A nyilatkozat bevezetője a fasizmus vad éveinek gaztetteire hivatkozik. Ám a nyugati világ nem egy országában nyíltan újjáélednek a fasizmus erői — az emberi szabadságjogok legkonokabb és legdurvább megsemmisítői, a demokrácia, a béke, a szocialista gondolat barbár ellenségei. Az ünnep figyelmeztetés is: az emberi jogok megvalósulásának teljessége harc kérdése is. Harc a jogokért, azok valódi biztosítékaiért; a szocialista országok, a gyarmati sorból a függetlenséget már elért népek és a tőkés vilá:j demokratikus tömegeinek ke ■ zös harca azért, hogy az ünnepélyes nyilatkozat tizenöt esztendős szavaiból mindenütt valóság legyen.
