Nógrádi Népújság. 1963. november (19. évfolyam. 88-96. szám)
1963-11-30 / 96. szám
4 NÓGRÁDI NEPÜJSÄG 1963. november 30. „Minden jó könyv egy-egy tanítója a nemzetnek99 Hogyan látja feladatait a szuhai könyvtáros Egyik jónevű írónk a könyv és az emberek kapcsolatáról, a könyv, a betű terjedésének ügyéről mondott néhány szót nemrég a Rádióban. Megemlítette: ismer olyan falusi orvost, aki a betegnek írt recept mellé mindig egy-két olvasmány címét is ajánlja. A könyv népszerűsítésének ügye sokak dolga: a falusi agronómusoké, tanítóké, egyéb értelmiségieké. Persze elsősorban a könyvtárosoké. Hogyan tehetnénk az eddiginél eredményesebbé a falusi olvasómozgalmat? Mik a jó könyvtármunka követelményei? — ezekről beszélgetünk Fehér Kálmánnéval, a szuhai könyvtár vezetőjével. — A könyvtár vezetését — mondja — ez év januárjában vettem át. Nem volt egészen ismeretlen előttem ez a munkakör, mert a férjem látta el a feladatot, én is gyakran részt vettem a kölcsönzéseken. Amióta ez a tisztség rám szállott, fordított lett a helyzet s ameny- nyiben iskolaigazgatói teendői engedik, férjem segédkezik mellettem. Igen nagy hasznát veszem ennek, mert általa jó kapcsolatot tudok tartani a gyermekekkel s így a szülőkkel, tehát a felnőtt olvasókkal is. A tanulók szívesen visznek olvasmányokat a rokonoknak, szomszédoknak ismerősöknek. — Milyen lehetőségeket talált az olvasószervezésre? — Tudtam, hogy a felnőttek nagy része nehezen szánja magát a könyvtárba járásra, még akkor is, ha szereti a könyvet. Ügy gondolom, sokkal többen olvasnának, ha kézhez, házhoz kapnák a könyveket, mert a munkából fáradtan hazatérők nem szívesen mozdulnak el otthonról. Esténként, vasárnaponként tehát én kerestem fel őket egy-egy csomag könyvvel, amiből közösen választottuk ki a megfelelőt. Sok olvasóm van, akinek ma is rendszeresen házhoz viszem, vagy az iskolásokkal küldöm el a csereanyagot. Ezzel a módszerrel ebben a pici községben is negyven új olvasót sikerült szereznem. A könyv népszerűsítésének egyéb eszközeiről kérdezzük. Fehér Kálmánná ezekről is számot ad: — A József Attila olvasómozgalom tagjainak hanglemez hallgatással egybekötött előadást rendeztem. Ismertettem az olvasómozgjalom célját, beszéltem a helyes könyvválasztásról, felhívtam figyelmüket a könyvtárban található szakirodalomra. Felkértem a mozgalom tagjait, hogy az ismerősök, rokonok köréből szervezzenek új olvasókat. Az első összejövetelnek olyan sikere volt. hogy még két alkalommal kellett előadással egybekötött hanglemezes klubestet tartani. A fáradozásnak tehát eredménye lett s most örömmel mondhatom, hogy éves tervemet szeptember 15-re teljesíteni tudtam. — Munkám egyik támaszának bizonyult az elmúlt hónapokban az is, hogy ligye- lemmel kisérem a Televízió műsorát, s ha irodalmi összeállítást találok, igyekszem felkelteni olvasóim érdeklődését. Most lerotóbb például október 19-én igen szép számmal néztük Tolsztoj Ánna Karenina című regényének részleteit. — Milyen további tervei vannak még? — A KISZ fiatalok részére hamarosan Gárdonyiról szóló irodalmi vetélkedőt rendezek, amelynek legjobbjai könyvjutalmakat kapnak. Sünházi ejtik SZERETVE MIND A VÉRPADIG ETETŐ (Radies István tusrajza) Műemlék-védelmi ankét százötven résztvevővel A megyei tanács nagytermében összegyűlt a megyei Műemlékvédelmi Bizottság munkáját segítő mintegy százötven aktivista, hogy meghpll- I gassa Dümmerling Ödönnek i az Országos Műemlékvédelmi bizottság osztályvezetőjének előadását. Az előadó hangsúlyozta a műemlékvédelem fontosságát, nemes célját majd elmondotta: ma úgy óvják a műemlékeket, hogy meghagyják a századok stílusainak s az időjárás formáló hatását az „objektumokon”. Egyesekben múzeumok, másokban könyvtárak, iskolák, diákok találnak otthonra. Az előadás második részében a Nógrád megyei Műemlékvédelmi Bizottság tagjai által készített, színes diafilmről mutatták be megyénk legértékesebb műemlékeit' melyeket Dümmerling Ödön ismertetett a jelenlévőkkel. A vetítés után Somoskői István a megyei Műemlék- védelmi Bizottság vezetője ismertette az öntevékeny aktivisták munkáját. Ezen kívül a kiszeseknek, nő- tanácsiaknak felolvasásokkal egybekötött kézimunka szakkört indítok... — Az eredmények összegezéseként még csak annyit mindhatok, hogy jelenleg százhetvenhét olvasóm van, eddig kétezernél több kötetet kölcsönöztem. További munkámban szeretném még több emberhez eljuttatni a könyvet, mert Gárdonyi szavaival élve: „Minden jó könyv egy-egy tanitója a nemzetnek.” Tudjuk, hogy csak mesét mond, mégis hiszünk neki. Kedves hazug, aki csodálatos históriákkal andalít el, csapongó képzelete szárnyára emel. S, ha látszatra a válót mondja is, kora, vagy a történelmi múlt egy darabját, nála az sem több, nem kevesebb, mint mese. De így mesélni, ennyi hitető erővel kevesen tudtak. Bár Jókai, a magyar romantika . mestere mindenekelőtt elbeszélő és regényíró, a romantikus dráma képe nem lenne teljes a három kötetnyit kitevő drámai munkássága nélkül. Jelentősége abban volt, hogy a szabadság- harc bukása után, amikor másutt már az egész stílusirányzat hanyatlani kezdett, a nemzeti öntudatot táplálta. Bár a színpad mindvégig bűvölte utolsó elgondolása is efelé húzta; nagy regényét. A lőcsei fehér asszonyt akarta színpadra dolgozni, —. viszonylag számbelileg keveset hagyott hátra ebben a műfajban. Annál több feldolgozás született halála után regényeiből, mert a színpad, később különösen a film rendkívül tág teret nyithatott a dús mesélőkedv kiteljesítésének. A Szeretve mind a vérpadig című regénye a Rákóczi szabadságharc legendás hírű brigadérosának, Ocskay Lászlónak állít emléket a romantika sajátos modorában. Hiteles történelmet mond, Ocskay árulását, végzetét, de a költő színező képzelete itt is legfőbb meghatározó a cselekmények szövésénél, bonyolításánál. Démonok és félistenek küzdelme ez s Ozmon- cba személyében a démon lesz úrrá Ocskay felett. Es okozza tragikus végét. Ocskay sorsa Jókai szemléletében .,eleve elvégeitetett”. Már az első pillanatokban kivehető. hogy „énje jobbik fe(b. O cfawMJ^aJk&djaL&wi A varsányi tanács elnök Szita Jánosék házasságát ötven év után újra megerősítette. Erőt, egészséget, napsugaras öregséget kíván a házastársaknak. Minden úgy történt, mint ötven évvel azelőtt és mégis milyen más volt. Mert a tizenötesztendős menyasszony, hatvanöt esztendős anyókává, s harminc esztendős deli vőlegény pedig nyolcvan esztendős apóvá öregedett. S a gratulálok tömegében, mert a ritka eseményre csaknem az egész falu kiváncsi volt, elsőként a hárem gyerek és a tizenegy unoka mondotta el jókívánságait. Az esküvői lakomát is a gyerekek kerekítették. A házat, amelyben a két öreg éldegél, még 1920-ban építették. Szita néni arcán emlékek sora suhan át: — Emlékszem, eladtunk akkor minden terményt, amit csak adott a kevéske föld... Hogy felhúzhassuk a falakat. Szita bácsi sűrűn bólogat. Ezerkilencszáz- harmincban egyszer - csak emésztő lángok martaléka lett az egész épület. S az emberpár makacsul újra kezdte a fészekrakást. Most már egyre kevesebbet bír a két öreg. Szita bácsi erejéből éppen csak arra futja, hogy összegyűjtögesse a téli tűzrevalót. Szita néni erejéből meg csak arra telik, hogy „elvégezzen a ház körül.” Idős Szita Jánosék nem látnak semmiben szükséget. A gyerekek hálásak, hol ruhával, cipővel, hol malackával enyhítik az öregek gondját. Aztán a termelőszövetkezet a községi tanács sem feledkezik meg öregjeiről. Annak idején öt hold juttatott földdel léptek a termelőszövetkezetbe. Most már nem dolgoznak, öregségi járadékot kapnak. Nem nagy az összeg, de a szövetkezet vezetői, meg a tanács mindig megtalálja a módját, hogy hozzápótoljon. Néhány mázsa búza. néhány köbméter fa mindig jut az öregeknek. Most az aranylakodalomkor 500 forinttal ajándékozták meg a házaspárt. — Csak hát az a baj. hogy már 300 forint elfogyott belőle — kesereg Szita néni. — Majd csinálunk még valamit — tapasztalja a tanácselnök. — Jöjjön fel holnap a tanácsra... Ezen tudunk- segíteni, csak egészség legyen!. .. Szerencsére ezzel nincs baj a két öregnél. Szita bácsi csak hírből ismeri a kórházat. Szita nénit életében egyszer kezelte orvos. S mint a jelek mutatják, még sokáig élhetik egyetértésben öreg napjaikat. Vincze Istvánná Az É. M. Nógrád megyei Áll. Építőipari V. KUBIKOS munkavállalókat és ÁCS SZAKMUNKÁSOKAT VESZ FEL balassagyarmati, szécsényl és salgótarjáni építkezéseire. Étkezés és munkásszállás a munkahelyen biztosítva van. A munkásfelvétel Balassagyarmaton és Széesényben a helyszínen salgótarjáni foglalkoztatás esetén a vállalat \ központjában a munkaügyi osztályon történik. Cím: Salgótarján Úttörők útja 27. HIRDESSEN a Nógrádi Népújság-bán! Egészségügyi felvilágosító munka a balassagyarmati járásban Már lezajlottak a balassagyarmati járásban a kongresszust előkészítő vöröskeresztes taggyűlések. A járás Vöröskereszt szervezetei hetven küldöttet választottak a jövő hét elején megrendezendő járási küldöttválasztó értekezletre. Kongresszusi felajánlásaikat a vöröskeresztes aktívák azóta már részben teljesítették. így például véfadó napokat szerveztek és hozzáláttak af tagszervezéshez is, hogy elérjék: a felnőtt lakosság 10 százaléka tagja legyen az egészségügyi tömegszervezetnek. Több helyen egészség- ügyi vetélkedőket is rendeznek a lakosság ezirányú ismereteinek bővítésére. Az egészségügyi felvilágosító munkát a különböző tanfolyamok megrendezésével is elősegítik. Azokban a községekben, ahol nincs állandó körzeti orvos, korszerű házi- betegápoló tanfolyamot rendeznek, másutt anyák iskoláját, elsősegélynyújtó és közegészségügyi tanfolyamot indítanak. , lének”, Tisza Ilonának minden odaadása hasztalan megállítani a sors balirányú kiteljesedését. Az emberi tulajdonságok egyértelműen nemesek és egyértelműen gonoszak Jókai alakjaiban, hiszen még a legárnyaltabbnak tűnő Ocskay hadihírének megalapozója sem egyéb, mint féktelen becsvágy, hiúság. A Szeretve mind a vérpadig színpadi változatát Török Tamás Készítette. A sokképes megoldás szerencsésen fogja össze a regény lényeges egységéit. hű marad Jókai nyelvezetéhez, túlfűtöttsége, erős drámaisága mindvégig lebilincselő, magával sodró s néha a mese kedvéért szívesen megfeledkezünk az alakok lélektani megalapozatlanságáról. Itt a nézőnek is csak rokonszenvezni lehet, vagy ellenszenvet éreznie! Az Állami péryné Színház igen jó együtest foglalkoztat a darabban. Ocskay László alakját Bodó György testesíti meg. Jó érzékkel ad erőteljes hangsúlyt az árulóvá vedlő kuruc brigadéros tettben indítékainak: a sértett hiúságának, önteltségének, jeliami állhatatlanságának. Tisza Hona hitvesi tisztaságát, határtalan áldozatosságát Bodó Judit bensőséges eszközökkel tükrözi. Ozmonda alakjában Földes Éva igen széles művészi skálát szólaltat meg. Kemény és nyersen férfias jellemet formál Csajághy Márton személyében Fenyves- si Balázs. Igaz embert teremt rckonszerves eszközökkel, mint Ocskay Sándor az áruló László öccse —, Hetés György is. Czinka Panna heves izzású asszonyát Szántó Margit romantikus ihletettség- gel mutatja meg. fiagyón tetszett, Nagy István robosztus jellerhü Bercsényije, kitűnőt nyújtott Jávorka Ádámban a fiatal Rajna Mihály, ízes, bölcs népi-paraszti alakot teremtett igen egyszerű eszközökkel Siménfalvy Lajos. Az epizód alakokban Patay József, Rózsahegyi Ernő, Papp Tibor, Tassi Tamás és Szalai Kárcly nyújtott kifogástalant. A pergő előadás Szécsi Ferenc rendezői munkáját dicséri. Elismeréssel kell említést tennünk a pompás, látványos színpadképekről, amelyeket Cselényi József tervezett. A Szeretve mind a vérpadig méltán sorolható a Déryné Színház legjobb produkciói közé. Barna Tibor Ocskay László és Bercsényi találkozása. Rákóczi teljhata' lommal ruházza fel brigádé rosát. A jelenetben Ocskayl Bodó György, Bercsényi: Nagy István. A háttérben Jávor- ka: Rajna Mihály és Csajág hy: Fenyvessi Balázsi
