Nógrádi Népújság. 1963. november (19. évfolyam. 88-96. szám)

1963-11-30 / 96. szám

1983. november 30. NÓGRÁDI NÜPOJSAO 5 ■a \ KÜLÖN LEGE KÖZSÉG II. Erős szövetkezetből gyenge szövetkezet Több forrásmunka is város- alapító tagok túlnyomó több­ként (oppidum) emlegeti Dej- sége azökból az agrárploretá- iárt. A korábbi kiváltság és rokból került ki, akik a fel­később a városi munkásosz- szabadulás előtt vagy a her- .. --------------------- —— . ... t állyal létesített szoros kap- cegprímási uradalomban „zse!- része külön szövetkezet ala- a maga példájává) az uj nyel támogatták. A tsz fii- iesztés mégsem történhetett meg kisebb zökkenők nélkül. váltotta be a szép elképzelé­seket. Háromezer holdon gazdálkodni másképpen kell és lehet, mint öt-hatszáz hol­don. Négyszáz tagot nehe­zebb munkára mozgósítani, mint negyven tagot. Hiába került Tóth István személyé­ben félévtizedes tapasztalat­tal rendelkező tsz-elnök a szövetkezet élére, a megnö­vekedett feladatok, a vezető­ség egyöntetűségének meg­bomlása, a munka- és üzem- szervezési nehézségek zavart okoztak vezető irányító mun­kájában s nehezítette helyze­tét, hogy a tsz-tagok közt ke­vés volt a kommunista. A ré­gi tsz-tagok fegyelmezettsége A középparasztok nagyobb ilyenformán nem alakíthatta kításat tervezte, ez azonban tagokat. Néha az okozott bajt, ellenkezett a járási szervek h°gy túlzottan ragaszkodtak egy falu egv tsz1' elvével A a kis szövetkezetben felvett Egyáltalán másikba. A zselléreket az a „járás" természetesen helye- gyakorlathoz, máskor meg az, következmé- felismerés hajtotta, hogy a sen értelmezte, hogy csak to- .®Sy felhagytak a korábbi csolat nyilvánvalóan hozzájá- lérkedtek”, vagy mindenre rult a dejtáriak nagyobb ön- vállalkozó napszámosként álláságához, fejlettebb gondol- vándoroltak egyik varosból a kodás módjához nem a véletlen Dejtúr vasúti állomása az uradalom érdekeinek megfelelő­en csaknem másfél-két kiló méterre a község központjá­tól épült, azzal a leplezetlen önző céllal, hogy a cukorré­pa és más termények elszállítását megkönnyítse. A ké­pen a szövetkezet cukorrépa termését rakják prizmába, majd vagonokba a dejtári József Attila Tsz tagjak nye, hogy Dejtáron már a fel- nagybirtok jobban jövedelmez vábbi ellentétekre vezetne a bevált módszerekkel. szabadulást követő negyedik s ezek után nem a „príma- esztendőben mezőgazdasági cia” s nem is a gazdatisztek, rétegszövetkezetek alakítása s a faluhatárt a természeti Mindamellett az első évnek is voltak eredményei. Néhány termelőszövetkezetet • hozott hanem ők maguk szedhetik adottságok miatt és nagyüzemi nagyobb* háztáji-tartalékkal letre az agrarprole tarok egy le a tejfelt is. A vandormun- feltételek mielőbbi megterem- ka x . ki x kisebb csoportjának összefogá- kásokat pedig az kötötte a tése érdekében sem lenne ér- , „ , , t a A közösség ereje szövetkezethez s ezzel az asz- telmes dolog több apró szö- szonyok nagyon egyetértettek, hogy végre vége szakad a bi- kívül hagyták azonban, hogy zonytalan megélhetést nyújtó agrárpolitikai tevékenységük telével a tsz-tagok szorgalma­san dolgoztak, s akik nem tá­vetkozetre tagolni. Figyelmen “ztak62k£ménzbéraésű Irfwiil haovtiö =7„nhm vozldK el Keszpenzoerezesu vándoréletnek. Hittek a szó- Tiz éven át meghatározott vetkezetten s akarták, hogy nőm volt eléggé következetes városi munkára, azok a szö­vetkezettől remélték mind jobb megélhetésüket. (De már ____________________ ___ és folyamatos, évek mulass- 3“ “ naov Äks j övedelmet biztosított magé- közös munkájuk eredmények- tásait pedig lehetetlen néhány -_.1 *7., ^ mk a „kis tsz” tagsága. Az kel. kielégítő jövedelemmel hónap , alatt pótolni. Így tör­hx.irtr,ái niio n.«vnhh .......ooo.'Jo .-...u,......... kozott a szervezés egyik nagy ö tszáz holdnál alig nagyobb párosuljon, homokterületen mindig meg- 2. A szövetkezetben tenhetett, hogy miközben az _.... , . . ’ .... - hioaja. történetesen az, hogy (s ez ország alföldi tájam mar J termett annyi, hogy harminc különös figyelmet érdemel!) megtették az első lépéseket forintnál ne érjen kevesebbet (széleskörű demokrácia érvé- az egységes parasztosztály ki- egy munkaegység, de olyan nyesült. A tagok nagy körül- alakításához, Dejtáron az esztendőről is beszélnek, ami- tekintéssel maguk választót- egyes rétegek között inkább kor megközelítette a negyven ták meg a vezetőséget, a ma- növekedtek a korlátok. Szem­forintot az egy munkaegység- guk közül kikerült vezetőket léltető bizonyíték erre, hogy a belépési nyilatkozatot sok helyütt csak az öreg szülők vagy a feleségek írták alá s így a fiatalokat és a munka­képes férfiakat jogilag nem kötötték a szövetkezethez!). A növénytermesztésben fő he­re jutó jövedelem. S amikor teljes bizalmukról biztosítót- a gazdaságilag évről évre erő- . , " . . . ” az ötvenhatos ellenforradalom ták, de a vezetők is tisztelet- södö szövetkezet elszigetelő- J ..Mhh.n kprt.„;LH addig a az szele a Börzsöny mögé is be- ben tartották a tagok jogait dött s amíg vagyona, tagjai hatolt, a dejtári tsz-tagok s mint mondják, soha elő nem jóléte szemmel láthatóan nö- szinte egy emberként álltak fordult, hogy a tagság ne is- vekedett, ellen a bomlasztó törekvések nek s megvédtek közös össze fogásuk vívmányát, a szilárd, penséggel arról se tudjon, jó jövedelmet biztosító József hogy „hol”, „milyen munkát” gazdálkodásból a nagyüzemi Attila Tsz-t. Mielőtt megala- és főleg „miért” kell elvégez- gazdálkodásra mind emberi, kitolták volna a szövetkeze- nie. A kis tsz tagsága valósa- mind közgazdasági szempont­tól, alaposan meghányták- gos gazdája és őrzője volt ból mindenképpen zökkenők vetették, hogy érdemes-e s közös gazdaságának. Pedig amikor számításaikat már hét akadt a tagok között minden gazdagabban termő kertészeti növényeknek s megkezdték a ,{t^7 nagyüzemi állattenyésztés ki- termei i „ 1, í ta f merte volna a szövetkezet nagysága és a taglétszám lé­problémáit, vagy hogy ép- nyegé'oen változatlan maradt. Az áttérés a kisparcellás ke), erőfeszítésekkel jár, s csak nehezíti a helyzetet, ha bő esztendő tapasztalata ered- féle ember: olyanok is, akik az osztályellentétek és a re­ményekkel támasztotta alá, korábban csempészkedtek, tegeződések a vártnál .szilár­alakítását, felfejlesztését. Zárszámadás — lakkozással Azt azonban sem szorgalom sem okos szakmai elképzelés nem akadályozhatta meg, hogy a még nagyrészt kis- parcellákba vetett növényíé­Skkor már hiába is próbálták olyanok is, akik az uradalmi dabbak. Dejtáron pedig az lék változékony és viszonylag szédíteni őket a kisparaszti, időkben nem csináltak abból átszervezés napjaiban a kaszt- kisebb termést hozzanak és nadrágszí ^parcellás élet ro- lelkiismereti kérdést, hpgy rendszer, a rangkórság víru- .hogy aa első-évben, megkez­mantikájával. Ügy mondjak, esténként hazatérőben, meg- sai még dolgoztak a lelkek- dett, halaszthatatlan beruhá­hogy az asszonyok a férfiak- dézsmálják az egyházi birtok nál is harcosabban védték a közös gazdaságot s amikor a „hőzöngők” falura is sztrájk- felhívásokat továbbították, a dejtári asszonyok a szántási­vé test, betakarítást szorgal­mazták s maguk is nagyobb számmal vették ki részüket a munkákból, mint bármikor azelőtt. Ez a politikai érett­ségre valló magatartás meg is termelte gyümölcsét, úgy me­sélik, hogy az I957-es zár­számadó közgyűlésen szép jö­vedelemről adott számot a szövetkezet vezetősége. Manapság helyi, járási és megyei vezetők elmélyülten kutatják, hogy minek köszön­hette erejét a kis szövetke­zet? Foglalkoztatja ez a kér­dés az 1960-ban felfejlődött, nagy szövetkezet tagságának egy részét is és mindenkit mindig összehasonlító módon kukoricáját és olyanok, akik bért Mindez azonban csak csök­zások csökkentsék a jövedel­met. Reális számítás esetén «Ül A „felfejlődött” dejtári József Attila Termelőszövetkezet nehézségeit esak nehezítette a mindenfelé jelentkező, készpénzíiz.etéses munkaalkalom. Nemcsak a fővárosi építkezés és a Vácott működő Dunai C ramentinu vonzotta el a munkaképes, fiatalabb dejtári fér­fiakat. de a Dejtáron létesített MÉK-zöldségtelep elvonja a nők egy részét is a szö­vetkezeti munkától. Helyesnek látszik az az elképzelés, hogy a szövetkezet erősítse meg munkaszervezetét és kössön szocialista szerződést a MÉR vezetőivel a zöldségtárolási munkák elvégzésére. állasa óta évről-évre gyengül, míg a kis tsz tíz éven át fo­kozatosan erősödött? Sokak- kóbor életmódjuk idején ala- kenthette a kibontakozás ute- szó sem lehetett arról, hogy kai beszélgettem azok közül, posan „kiraffinálódtak". De a mét, alapvetően nem nehezí- az első évi jövedelem egyál­akik már tanulmányozták ezt közös vagyonra, melyet sa- tette a „felfejlődés” útját, talán megközelítse az azelőtti a kérdést s a legtöbbször alig játjuknak mondhattak, már Amikor 1960-ban a község la- ids szövetkezetben élért atlag­• ■ 1 r* « ***** __ ..... C'-rí'n _ioTCl hol Ó. H ogyan lehet, hogy a nagy szövetkezet hároméves fenri­élvezett, mert a tagosításkor lemsértéstő) sem kellett, tar- te több mint ötszörösére és ni s kifizetni azt a munka- a községhatár jobb talajú te- taniuk sohasem. Az új gaz- tagsága meg csaknem tízszere- egységként „kigazdálkodott” rületeit. a szövetkezet kapta, dasági feltételek új, tiszta er- sere emeikedet, a nagyüzemi ara*1 a frioszt­Eiméiyültebb kutatás után köicsöt hoztak létre gazdaság nagyszerű távlatai ható jövedelem nagysága le­azonban nyilvánvalóvá válik, A negyvenhat család igyek- adva voltak, s joggal lehetett "etoye tesz* A szomszédos hogy az efféle megokolás na- vő munkája otthon, Dejtáron számolni azzal, hogy az új JraV1K községben. anoi szo- gyon leszűkíti a kérdést s megbecsülést, elismerést kel- gazdasági körülmények az vetkezeti tagok jövedelme e o- csak arra jó, hogy elterelje a tett a kívülállók köréten és ellentétek társadalmi kiegyén- relathatolag az idén is mun- figyelmet a valóságos okok- állandósult jó eredményük or- lítődéshez vezethek. Ha kel- kaegysegképt 3o forint korül ról. A taia.jmínőség differen szagos hírnevet szerzett a dej- lóképpen támaszkodnak a ezt .tettek. Mint mond­tári József Attila Termelő- kommunistákra és a szövet- megérttették a tagokkal, szövetkezetnek. Adva volt te- kezeli gazdálkodásban évtize- hogy minden új gazdaság hát a mag, amelyből az igazi des gyakorlattal rendelkező megalapozása áldozatokkal nagyüzem, az egész falut ősz- tagokra, ha rátermett vezetők jár. Dejtáron ellenben „szé- szefogó gazdaság nőjjön ki. kezébe adják a szövetkezet gyeitek olyan alacsony jö- Mégsem így törtym. gyeplőjét, ha a tagsággal vedelmet kifizetni, s mint egyetértésben célravezető és mondják, ezt sem a község, tíokolják a szemmel láthe'ó /\. ................, . . ösztönző jövedelemelosztási a Járás vezetői nem tar­. . Ötszörösnél nagyobb formát választanak, ha az el- tolták volna politikus dolog­só perctől kezdve kiépítik a nak. így némi kozmetikázás- noveneaes mnukaszervezeteket és szá- sál elérték, hogy munkaegy­, , , , .... mon kérik a munkafegyelmet, ségenként kilenc forinttal nö­Ketsegteeln, hogy 1960-ra ha megfeilebbezhetetlen tör- véljék a tagok jövedelmét, s megérett-az idő arra, hogy a vénynek tartják a tsz-demok- a statisztikákba bekerült a község túlnyomó többsége a ráciát, valamint az agro- és szépen hangzó számadat: szövetkezeti gazdálkodás út- . zootechnikai előírások betar- csaknem huszonhét forintot ciáltsága ugyanis csak ele­nyésző mértékben befolyásol­ja a régi kis és az új nagy szövetkezet gazdálkodása kö­zött egyre növekvő távolsá­got. A helyi, változó talajvi­szonyok egyáltalán nem io­visszaesest. Hitiek a szövetkezetben A régi szövetkezet, a „mag' más tényezőknek köszönhette Jára lépjen, hiszen Dejtáron fását, akkor az eredmény nem fizetett egy munkaegység Dej­erejét 1 Szembetűnő a régi szö­a felvilágosító szót az ötszáz­vetkezet osztályjeilege. Az holdas szövetkezet eredmé­maradhatott volna el. táron. Arról viszont nem szólt A gyakorlat azonban nem a krónika, hogy 1961-re ha­lasztották a vetőburgonya, a gépállomási munkadíj, a mű­trágya, a vásárolt hizóalap- anyag árának és a behozott zöldleltár (a tagok által a belépéskor már elvetett rozs, búza, őszi árpa, nyúlszapuka) fele összegének kifizetését. Úgy gondolták, ha a tagok munkakedvét ezzel a kis lak­kozással növelik, akkor az egy évvel elhalasztott 767 ezer forint kiegyenlítése már gyerekjáték lesz. A vezetés megszilárdításáról úgy indult a nagy József Attila Tsz s ma már abban a helyzetben vagyunk, hogy háromévi gazdálkodás tükré­ben vizsgálhassuk a fokoza­tos visszaesés okait. Termé­szetesen senkit se tévesszen meg a hibák alapos elemzé­se: ez nem jelenti azt, hogy Dejtár teljesen kiesett az is­ten kötényéből. Dejtáron is milliókkal nőtt a szövetkezet vagyona, gépeket vásároltak, gazdasági épületeket emeltek, savanyító-üzemet építettek, a gazdálkodásban is történt elő­relépés. Gazdasági téren sem katasztrofális a helyzet, , ha csak a három év küzdelmei vizsgáljuk és nem viszonyí­tunk a korábbi jó hírű szö­vetkezethez. Az viszont igaz. hogy énpen ideje a hibák fel­számolásának. mert a további lazítás már súlyos megrázkód­tatással járhat. A „felfejlesztést” követő három év tapasztalatait és ta­nulságait kívánom összegez­ni. s hogy a következőkben mégis a dejtári tsz 1962-es évről szóló szöveges beszá­molójából idézek néhány rész­letet, az azért van. mert az idézetek jól tárják fel a meg­torpanás egyes okait, ame­lyek az idén csaknem teljes- sen azonosak, csakhogy hat­ványozott mértékben jelent­keztek. A szöveges beszámoló a ve­zetőség munkájának bírála­ta elején a következőket ál­lapítja meg: „Sokan még min­dig az elnökben és az, agro- nómusban latiak a vezetősé­get. azonkívül a vezetőség tagjai között is vannak olya­nok. akik a hozott határoza­tokat nem tartják be és a maguk munkaterületén nem gondoskodnak a határozatok kellő eréllyel való végrehaj­tásáról. Hibát követett el a vezetőség azzal is. hogy kö­vetkezetesen és az egész év folyamán nem lépett fel a munkafegyelmet és a társa­dalmi tulajdont sértő szemé­lyekkel szemben. A fegyelmi bizottság, valamint az elle­nőrző bizottság egyéves mun­kásságának „értékelése” után a brigádvezetők és a munka­csapatvezetők tevékenységére tér ki a szöveges beszámo­ló: „A brigádvezetők is meg kell hogy javítsák munká­jukat, Nem lehetnek megal­kuvók, a közgyűlés1 és a veze­tőség határozatainak végre­hajtásában. Jobban kell szá­mon kémiök a tagok által végzett munkát és jobban kell ellenőrizniük az elvég­zett munka minőségét”. Egy másik hasonló megállapítás a munkacsapatvezetőkkel kap­csolatosan. „A csapatvezetők­nek is sokkal tevékenyebben kell kivenni részüket, a tagok és családtagjaik munkára tör­ténő mozgósításából.” Bírálja a szöveges beszámo­ló a pártszervezet munkáját is: „A termelőszövetkezet ve­zetősége a községi pártbizott­ságtól nem tudta megkapni azt a támogatást, amely mun­kája jobb elvégzéséhez szük­séges lett volna. Ennek egyik óira az, hogy a 32 párttag­ból. mindössze öten dolgoz­nak a termelőszövetkezetben, a község párttitkára a MÉK dolgozója és elfoglaltsága mi­att a termelőszövetkezeti problémákról legtöbbször csak közvetve értesül és nincs is módja arra. hogy a problé­mák gyors- és közvetlen meg­oldásában részt tudjon ven­ni.” A tanácsi vezetéssel kap­csolatos megállapítás sem biztató: ..A községi tanács és a termelőszövetkezet vezetősé­ge között az elmúlt időszak­ban sem sikerült azt a közeli kapcsolatot megteremteni, amely feltétlen szükséges az eredményes munka elérésé­hez.” Heterogén vezetőség Az idén csak alig két hó­napja változott valamennyire a helyzet, az egész évi össz­kép" a tavalyinál is rosszabb! A pártszervezet termelést tá­mogató tevékenvsége nemcsak összetételénél-..: fogva halvány, hanem nehezíti a pártirányí­tást az is, hogy az újonnan választott immár függetlení­tett párttitkárt öthónanos párt- iskolára vezényelték. Miskolc­ra. azonkívül hónapokig csak megbízott tanácselnök helyet­tes volt a községben. S ha mindehhez hozzávesszük, hogy agronómusa is csak két és fél hónapja van a szövet­kezetnek. akkor aligha iri­gyelhetjük Tóth Lászlót, akit márciusban választottak meg ász-elnökké és tőle várták mind a községbeliek, mind a járási irányító szervek, hogy megzabolázza az elszabadult csikót. A tsz-vézetőság hete­rogén összetétele (itt nem az élen áeálok. hogy’ a korábbi retegeződés szerint valamely réteg képviseletei kaDott. ha­nem az alapvető kérdésekben mutatkozó ellentéteket tar­tom egészségtelennek!) és a brigádvezetők erélytelensége miatt szövetkezeten belül tem talál szilárd támaszt a tsz-elnök. A vezetőség össze- teteie tehetetlenségén kívül azért is kifogásolható, mert annak ellenére, hogy a dol­gozó tsz-tagok túlnyomó több­ségé. _ mintegy ro-90 százalé­ka nö. a vezetőségben egyet­len nő sincs. Alaposan megérett az idő a szövetkezeti vezetőség új­raválasztására (ehhez a mun­kafegyelem taglalásánál újabb indokokat is felsoro­lok). S minthogy Szpiszár Ká­roly, az Érsekvadkerti Gép­állomásról áthelyezett agré- nómus személyében a szak­vezetés is megoldottnak lát­szik, tanácselnöke is van már a községnek és nemsokára a függetlenített párttitkár is újból elfoglalja helyét, min­den remény és lehetőség meg­van arra, hogy a megújult vezetéssel egyidejűleg pezsdü- lő megújhodás következzen be a szövetkezet életében is. De a visszavezető út nem lesz tükörsima betonút. (folytatjuk) Lakos György

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom