Nógrádi Népújság. 1963. november (19. évfolyam. 88-96. szám)
1963-11-30 / 96. szám
1983. november 30. NÓGRÁDI NÜPOJSAO 5 ■a \ KÜLÖN LEGE KÖZSÉG II. Erős szövetkezetből gyenge szövetkezet Több forrásmunka is város- alapító tagok túlnyomó többként (oppidum) emlegeti Dej- sége azökból az agrárploretá- iárt. A korábbi kiváltság és rokból került ki, akik a felkésőbb a városi munkásosz- szabadulás előtt vagy a her- .. --------------------- —— . ... t állyal létesített szoros kap- cegprímási uradalomban „zse!- része külön szövetkezet ala- a maga példájává) az uj nyel támogatták. A tsz fii- iesztés mégsem történhetett meg kisebb zökkenők nélkül. váltotta be a szép elképzeléseket. Háromezer holdon gazdálkodni másképpen kell és lehet, mint öt-hatszáz holdon. Négyszáz tagot nehezebb munkára mozgósítani, mint negyven tagot. Hiába került Tóth István személyében félévtizedes tapasztalattal rendelkező tsz-elnök a szövetkezet élére, a megnövekedett feladatok, a vezetőség egyöntetűségének megbomlása, a munka- és üzem- szervezési nehézségek zavart okoztak vezető irányító munkájában s nehezítette helyzetét, hogy a tsz-tagok közt kevés volt a kommunista. A régi tsz-tagok fegyelmezettsége A középparasztok nagyobb ilyenformán nem alakíthatta kításat tervezte, ez azonban tagokat. Néha az okozott bajt, ellenkezett a járási szervek h°gy túlzottan ragaszkodtak egy falu egv tsz1' elvével A a kis szövetkezetben felvett Egyáltalán másikba. A zselléreket az a „járás" természetesen helye- gyakorlathoz, máskor meg az, következmé- felismerés hajtotta, hogy a sen értelmezte, hogy csak to- .®Sy felhagytak a korábbi csolat nyilvánvalóan hozzájá- lérkedtek”, vagy mindenre rult a dejtáriak nagyobb ön- vállalkozó napszámosként álláságához, fejlettebb gondol- vándoroltak egyik varosból a kodás módjához nem a véletlen Dejtúr vasúti állomása az uradalom érdekeinek megfelelően csaknem másfél-két kiló méterre a község központjától épült, azzal a leplezetlen önző céllal, hogy a cukorrépa és más termények elszállítását megkönnyítse. A képen a szövetkezet cukorrépa termését rakják prizmába, majd vagonokba a dejtári József Attila Tsz tagjak nye, hogy Dejtáron már a fel- nagybirtok jobban jövedelmez vábbi ellentétekre vezetne a bevált módszerekkel. szabadulást követő negyedik s ezek után nem a „príma- esztendőben mezőgazdasági cia” s nem is a gazdatisztek, rétegszövetkezetek alakítása s a faluhatárt a természeti Mindamellett az első évnek is voltak eredményei. Néhány termelőszövetkezetet • hozott hanem ők maguk szedhetik adottságok miatt és nagyüzemi nagyobb* háztáji-tartalékkal letre az agrarprole tarok egy le a tejfelt is. A vandormun- feltételek mielőbbi megterem- ka x . ki x kisebb csoportjának összefogá- kásokat pedig az kötötte a tése érdekében sem lenne ér- , „ , , t a A közösség ereje szövetkezethez s ezzel az asz- telmes dolog több apró szö- szonyok nagyon egyetértettek, hogy végre vége szakad a bi- kívül hagyták azonban, hogy zonytalan megélhetést nyújtó agrárpolitikai tevékenységük telével a tsz-tagok szorgalmasan dolgoztak, s akik nem távetkozetre tagolni. Figyelmen “ztak62k£ménzbéraésű Irfwiil haovtiö =7„nhm vozldK el Keszpenzoerezesu vándoréletnek. Hittek a szó- Tiz éven át meghatározott vetkezetten s akarták, hogy nőm volt eléggé következetes városi munkára, azok a szövetkezettől remélték mind jobb megélhetésüket. (De már ____________________ ___ és folyamatos, évek mulass- 3“ “ naov Äks j övedelmet biztosított magé- közös munkájuk eredmények- tásait pedig lehetetlen néhány -_.1 *7., ^ mk a „kis tsz” tagsága. Az kel. kielégítő jövedelemmel hónap , alatt pótolni. Így törhx.irtr,ái niio n.«vnhh .......ooo.'Jo .-...u,......... kozott a szervezés egyik nagy ö tszáz holdnál alig nagyobb párosuljon, homokterületen mindig meg- 2. A szövetkezetben tenhetett, hogy miközben az _.... , . . ’ .... - hioaja. történetesen az, hogy (s ez ország alföldi tájam mar J termett annyi, hogy harminc különös figyelmet érdemel!) megtették az első lépéseket forintnál ne érjen kevesebbet (széleskörű demokrácia érvé- az egységes parasztosztály ki- egy munkaegység, de olyan nyesült. A tagok nagy körül- alakításához, Dejtáron az esztendőről is beszélnek, ami- tekintéssel maguk választót- egyes rétegek között inkább kor megközelítette a negyven ták meg a vezetőséget, a ma- növekedtek a korlátok. Szemforintot az egy munkaegység- guk közül kikerült vezetőket léltető bizonyíték erre, hogy a belépési nyilatkozatot sok helyütt csak az öreg szülők vagy a feleségek írták alá s így a fiatalokat és a munkaképes férfiakat jogilag nem kötötték a szövetkezethez!). A növénytermesztésben fő here jutó jövedelem. S amikor teljes bizalmukról biztosítót- a gazdaságilag évről évre erő- . , " . . . ” az ötvenhatos ellenforradalom ták, de a vezetők is tisztelet- södö szövetkezet elszigetelő- J ..Mhh.n kprt.„;LH addig a az szele a Börzsöny mögé is be- ben tartották a tagok jogait dött s amíg vagyona, tagjai hatolt, a dejtári tsz-tagok s mint mondják, soha elő nem jóléte szemmel láthatóan nö- szinte egy emberként álltak fordult, hogy a tagság ne is- vekedett, ellen a bomlasztó törekvések nek s megvédtek közös össze fogásuk vívmányát, a szilárd, penséggel arról se tudjon, jó jövedelmet biztosító József hogy „hol”, „milyen munkát” gazdálkodásból a nagyüzemi Attila Tsz-t. Mielőtt megala- és főleg „miért” kell elvégez- gazdálkodásra mind emberi, kitolták volna a szövetkeze- nie. A kis tsz tagsága valósa- mind közgazdasági szemponttól, alaposan meghányták- gos gazdája és őrzője volt ból mindenképpen zökkenők vetették, hogy érdemes-e s közös gazdaságának. Pedig amikor számításaikat már hét akadt a tagok között minden gazdagabban termő kertészeti növényeknek s megkezdték a ,{t^7 nagyüzemi állattenyésztés ki- termei i „ 1, í ta f merte volna a szövetkezet nagysága és a taglétszám léproblémáit, vagy hogy ép- nyegé'oen változatlan maradt. Az áttérés a kisparcellás ke), erőfeszítésekkel jár, s csak nehezíti a helyzetet, ha bő esztendő tapasztalata ered- féle ember: olyanok is, akik az osztályellentétek és a reményekkel támasztotta alá, korábban csempészkedtek, tegeződések a vártnál .sziláralakítását, felfejlesztését. Zárszámadás — lakkozással Azt azonban sem szorgalom sem okos szakmai elképzelés nem akadályozhatta meg, hogy a még nagyrészt kis- parcellákba vetett növényíéSkkor már hiába is próbálták olyanok is, akik az uradalmi dabbak. Dejtáron pedig az lék változékony és viszonylag szédíteni őket a kisparaszti, időkben nem csináltak abból átszervezés napjaiban a kaszt- kisebb termést hozzanak és nadrágszí ^parcellás élet ro- lelkiismereti kérdést, hpgy rendszer, a rangkórság víru- .hogy aa első-évben, megkezmantikájával. Ügy mondjak, esténként hazatérőben, meg- sai még dolgoztak a lelkek- dett, halaszthatatlan beruháhogy az asszonyok a férfiak- dézsmálják az egyházi birtok nál is harcosabban védték a közös gazdaságot s amikor a „hőzöngők” falura is sztrájk- felhívásokat továbbították, a dejtári asszonyok a szántásivé test, betakarítást szorgalmazták s maguk is nagyobb számmal vették ki részüket a munkákból, mint bármikor azelőtt. Ez a politikai érettségre valló magatartás meg is termelte gyümölcsét, úgy mesélik, hogy az I957-es zárszámadó közgyűlésen szép jövedelemről adott számot a szövetkezet vezetősége. Manapság helyi, járási és megyei vezetők elmélyülten kutatják, hogy minek köszönhette erejét a kis szövetkezet? Foglalkoztatja ez a kérdés az 1960-ban felfejlődött, nagy szövetkezet tagságának egy részét is és mindenkit mindig összehasonlító módon kukoricáját és olyanok, akik bért Mindez azonban csak csökzások csökkentsék a jövedelmet. Reális számítás esetén «Ül A „felfejlődött” dejtári József Attila Termelőszövetkezet nehézségeit esak nehezítette a mindenfelé jelentkező, készpénzíiz.etéses munkaalkalom. Nemcsak a fővárosi építkezés és a Vácott működő Dunai C ramentinu vonzotta el a munkaképes, fiatalabb dejtári férfiakat. de a Dejtáron létesített MÉK-zöldségtelep elvonja a nők egy részét is a szövetkezeti munkától. Helyesnek látszik az az elképzelés, hogy a szövetkezet erősítse meg munkaszervezetét és kössön szocialista szerződést a MÉR vezetőivel a zöldségtárolási munkák elvégzésére. állasa óta évről-évre gyengül, míg a kis tsz tíz éven át fokozatosan erősödött? Sokak- kóbor életmódjuk idején ala- kenthette a kibontakozás ute- szó sem lehetett arról, hogy kai beszélgettem azok közül, posan „kiraffinálódtak". De a mét, alapvetően nem nehezí- az első évi jövedelem egyálakik már tanulmányozták ezt közös vagyonra, melyet sa- tette a „felfejlődés” útját, talán megközelítse az azelőtti a kérdést s a legtöbbször alig játjuknak mondhattak, már Amikor 1960-ban a község la- ids szövetkezetben élért atlag• ■ 1 r* « ***** __ ..... C'-rí'n _ioTCl hol Ó. H ogyan lehet, hogy a nagy szövetkezet hároméves fenriélvezett, mert a tagosításkor lemsértéstő) sem kellett, tar- te több mint ötszörösére és ni s kifizetni azt a munka- a községhatár jobb talajú te- taniuk sohasem. Az új gaz- tagsága meg csaknem tízszere- egységként „kigazdálkodott” rületeit. a szövetkezet kapta, dasági feltételek új, tiszta er- sere emeikedet, a nagyüzemi ara*1 a friosztEiméiyültebb kutatás után köicsöt hoztak létre gazdaság nagyszerű távlatai ható jövedelem nagysága leazonban nyilvánvalóvá válik, A negyvenhat család igyek- adva voltak, s joggal lehetett "etoye tesz* A szomszédos hogy az efféle megokolás na- vő munkája otthon, Dejtáron számolni azzal, hogy az új JraV1K községben. anoi szo- gyon leszűkíti a kérdést s megbecsülést, elismerést kel- gazdasági körülmények az vetkezeti tagok jövedelme e o- csak arra jó, hogy elterelje a tett a kívülállók köréten és ellentétek társadalmi kiegyén- relathatolag az idén is mun- figyelmet a valóságos okok- állandósult jó eredményük or- lítődéshez vezethek. Ha kel- kaegysegképt 3o forint korül ról. A taia.jmínőség differen szagos hírnevet szerzett a dej- lóképpen támaszkodnak a ezt .tettek. Mint mondtári József Attila Termelő- kommunistákra és a szövet- megérttették a tagokkal, szövetkezetnek. Adva volt te- kezeli gazdálkodásban évtize- hogy minden új gazdaság hát a mag, amelyből az igazi des gyakorlattal rendelkező megalapozása áldozatokkal nagyüzem, az egész falut ősz- tagokra, ha rátermett vezetők jár. Dejtáron ellenben „szé- szefogó gazdaság nőjjön ki. kezébe adják a szövetkezet gyeitek olyan alacsony jö- Mégsem így törtym. gyeplőjét, ha a tagsággal vedelmet kifizetni, s mint egyetértésben célravezető és mondják, ezt sem a község, tíokolják a szemmel láthe'ó /\. ................, . . ösztönző jövedelemelosztási a Járás vezetői nem tar. . Ötszörösnél nagyobb formát választanak, ha az el- tolták volna politikus dologsó perctől kezdve kiépítik a nak. így némi kozmetikázás- noveneaes mnukaszervezeteket és szá- sál elérték, hogy munkaegy, , , , .... mon kérik a munkafegyelmet, ségenként kilenc forinttal nöKetsegteeln, hogy 1960-ra ha megfeilebbezhetetlen tör- véljék a tagok jövedelmét, s megérett-az idő arra, hogy a vénynek tartják a tsz-demok- a statisztikákba bekerült a község túlnyomó többsége a ráciát, valamint az agro- és szépen hangzó számadat: szövetkezeti gazdálkodás út- . zootechnikai előírások betar- csaknem huszonhét forintot ciáltsága ugyanis csak elenyésző mértékben befolyásolja a régi kis és az új nagy szövetkezet gazdálkodása között egyre növekvő távolságot. A helyi, változó talajviszonyok egyáltalán nem iovisszaesest. Hitiek a szövetkezetben A régi szövetkezet, a „mag' más tényezőknek köszönhette Jára lépjen, hiszen Dejtáron fását, akkor az eredmény nem fizetett egy munkaegység Dejerejét 1 Szembetűnő a régi szöa felvilágosító szót az ötszázvetkezet osztályjeilege. Az holdas szövetkezet eredmémaradhatott volna el. táron. Arról viszont nem szólt A gyakorlat azonban nem a krónika, hogy 1961-re halasztották a vetőburgonya, a gépállomási munkadíj, a műtrágya, a vásárolt hizóalap- anyag árának és a behozott zöldleltár (a tagok által a belépéskor már elvetett rozs, búza, őszi árpa, nyúlszapuka) fele összegének kifizetését. Úgy gondolták, ha a tagok munkakedvét ezzel a kis lakkozással növelik, akkor az egy évvel elhalasztott 767 ezer forint kiegyenlítése már gyerekjáték lesz. A vezetés megszilárdításáról úgy indult a nagy József Attila Tsz s ma már abban a helyzetben vagyunk, hogy háromévi gazdálkodás tükrében vizsgálhassuk a fokozatos visszaesés okait. Természetesen senkit se tévesszen meg a hibák alapos elemzése: ez nem jelenti azt, hogy Dejtár teljesen kiesett az isten kötényéből. Dejtáron is milliókkal nőtt a szövetkezet vagyona, gépeket vásároltak, gazdasági épületeket emeltek, savanyító-üzemet építettek, a gazdálkodásban is történt előrelépés. Gazdasági téren sem katasztrofális a helyzet, , ha csak a három év küzdelmei vizsgáljuk és nem viszonyítunk a korábbi jó hírű szövetkezethez. Az viszont igaz. hogy énpen ideje a hibák felszámolásának. mert a további lazítás már súlyos megrázkódtatással járhat. A „felfejlesztést” követő három év tapasztalatait és tanulságait kívánom összegezni. s hogy a következőkben mégis a dejtári tsz 1962-es évről szóló szöveges beszámolójából idézek néhány részletet, az azért van. mert az idézetek jól tárják fel a megtorpanás egyes okait, amelyek az idén csaknem teljes- sen azonosak, csakhogy hatványozott mértékben jelentkeztek. A szöveges beszámoló a vezetőség munkájának bírálata elején a következőket állapítja meg: „Sokan még mindig az elnökben és az, agro- nómusban latiak a vezetőséget. azonkívül a vezetőség tagjai között is vannak olyanok. akik a hozott határozatokat nem tartják be és a maguk munkaterületén nem gondoskodnak a határozatok kellő eréllyel való végrehajtásáról. Hibát követett el a vezetőség azzal is. hogy következetesen és az egész év folyamán nem lépett fel a munkafegyelmet és a társadalmi tulajdont sértő személyekkel szemben. A fegyelmi bizottság, valamint az ellenőrző bizottság egyéves munkásságának „értékelése” után a brigádvezetők és a munkacsapatvezetők tevékenységére tér ki a szöveges beszámoló: „A brigádvezetők is meg kell hogy javítsák munkájukat, Nem lehetnek megalkuvók, a közgyűlés1 és a vezetőség határozatainak végrehajtásában. Jobban kell számon kémiök a tagok által végzett munkát és jobban kell ellenőrizniük az elvégzett munka minőségét”. Egy másik hasonló megállapítás a munkacsapatvezetőkkel kapcsolatosan. „A csapatvezetőknek is sokkal tevékenyebben kell kivenni részüket, a tagok és családtagjaik munkára történő mozgósításából.” Bírálja a szöveges beszámoló a pártszervezet munkáját is: „A termelőszövetkezet vezetősége a községi pártbizottságtól nem tudta megkapni azt a támogatást, amely munkája jobb elvégzéséhez szükséges lett volna. Ennek egyik óira az, hogy a 32 párttagból. mindössze öten dolgoznak a termelőszövetkezetben, a község párttitkára a MÉK dolgozója és elfoglaltsága miatt a termelőszövetkezeti problémákról legtöbbször csak közvetve értesül és nincs is módja arra. hogy a problémák gyors- és közvetlen megoldásában részt tudjon venni.” A tanácsi vezetéssel kapcsolatos megállapítás sem biztató: ..A községi tanács és a termelőszövetkezet vezetősége között az elmúlt időszakban sem sikerült azt a közeli kapcsolatot megteremteni, amely feltétlen szükséges az eredményes munka eléréséhez.” Heterogén vezetőség Az idén csak alig két hónapja változott valamennyire a helyzet, az egész évi összkép" a tavalyinál is rosszabb! A pártszervezet termelést támogató tevékenvsége nemcsak összetételénél-..: fogva halvány, hanem nehezíti a pártirányítást az is, hogy az újonnan választott immár függetlenített párttitkárt öthónanos párt- iskolára vezényelték. Miskolcra. azonkívül hónapokig csak megbízott tanácselnök helyettes volt a községben. S ha mindehhez hozzávesszük, hogy agronómusa is csak két és fél hónapja van a szövetkezetnek. akkor aligha irigyelhetjük Tóth Lászlót, akit márciusban választottak meg ász-elnökké és tőle várták mind a községbeliek, mind a járási irányító szervek, hogy megzabolázza az elszabadult csikót. A tsz-vézetőság heterogén összetétele (itt nem az élen áeálok. hogy’ a korábbi retegeződés szerint valamely réteg képviseletei kaDott. hanem az alapvető kérdésekben mutatkozó ellentéteket tartom egészségtelennek!) és a brigádvezetők erélytelensége miatt szövetkezeten belül tem talál szilárd támaszt a tsz-elnök. A vezetőség össze- teteie tehetetlenségén kívül azért is kifogásolható, mert annak ellenére, hogy a dolgozó tsz-tagok túlnyomó többségé. _ mintegy ro-90 százaléka nö. a vezetőségben egyetlen nő sincs. Alaposan megérett az idő a szövetkezeti vezetőség újraválasztására (ehhez a munkafegyelem taglalásánál újabb indokokat is felsorolok). S minthogy Szpiszár Károly, az Érsekvadkerti Gépállomásról áthelyezett agré- nómus személyében a szakvezetés is megoldottnak látszik, tanácselnöke is van már a községnek és nemsokára a függetlenített párttitkár is újból elfoglalja helyét, minden remény és lehetőség megvan arra, hogy a megújult vezetéssel egyidejűleg pezsdü- lő megújhodás következzen be a szövetkezet életében is. De a visszavezető út nem lesz tükörsima betonút. (folytatjuk) Lakos György