Nógrádi Népújság. 1963. november (19. évfolyam. 88-96. szám)

1963-11-23 / 94. szám

Í963. november 23. NÓGRADT NEpOJSÄG 5 több évre A háztáji gazdaságra is kiterjesztik az új szerződéses rendszert A földművelésügyi minisz­ter és az élelmezésügyi mi­niszter együttes utasítási in­tézkedett arról, hogy az 1962- 63-as gazdasági évben kísér­letképpen bevezették a több­éves időtartamra terjedő ter­melési és áruértékesítési szer­ződések rendszerét. Az egyen­lőre három évre terjedő szer­ződés célja az, hogy lehetővé tegye a mező­gazdasági termelés terv­szerű szakosítását, a ter­melést elősegítő nagyobb beruházások tervezését, a biztos áruértékesítést és az állami készletgyűjtést. A szerződéskötés már ta­valy megkezdődött burgonyá­ból, zöldségből, baromfiból és tojásból Nógrád megyében is. Az idén 569 hold burgonya és zöldség termelésére kötöt­tek szerződést a közös gaz­daságok. Jövőre 568 hold 1965-re ugyancsak ilyen terü­leten termelt burgonya és zöldség termését kötötték le a szerződésekben a termelő­szövetkezetek. Baromfiból a jövő évre 1070 mázsára, 1965- re pedig 1512 mázsára kötöt­tek értékesítési szerződést. To­jásból mindkét évben 46 ezer értékesítését biztosítják az ed­dig megkötött szerződések, A több éves időtartamra iterjedő szerződéskötések igen előnyösek a közös gazdasá­gok számára. • Az állam ezekre az évek- [ re szavatolja az átvételét ' » változatlan értékesíté­si árakat is. ^tekintette! a nagy érdeklő­désre a szerződéses rendszer­ben szereplő termény és ter­mék körét tovább bővítették. A burgonya, zöldségfélék, to­jás és baromfi értékesítésén kívül cukorrépára, szamócára és málnára is köthetnek ér­tékesítési szerződést Nógrád megyében a mezőgazdasági nagyüzemek. A jövő évben ezt a szerződéses rendszert kiterjesztik a háztáji gaz­daságokra is. Ennek megfelelően tojásra és baromfira köthetnek terme­lési és áruértékesítési szerző­dést a háztáji gazdaságok. Ez természetesen továbbra is együtt jár azokkal a kedvez­ményes takarmányjuttatások- kal, amelyek eddig is segítet­ték a háztáji gazdaságok áru­termelését. December 1-ig be lehet fejezni a mélyszántást A gépállomási igazgatók és párttitkárok részvételével vitatták meg a mezőgazdasági munkák helyzetét november 20-án, a megyei pártbizottsá­gon. A tanácskozáson részt- vett gépállomási vezetők el­mondották, hogy a szántó­traktorok kettős és nyújtott műszakos üzemeltetésével a vasárnapi munka megszerve­zésével megvan a lehetősége annak. hogy december 1-ig végezzenek a még hátralévő 18 ezer hold mélyszántásával is. A gépállomások megyei igazgatósága az újra jelent­kező üzemanyaghiány enyhí­tésére tesz intézkedéseket. Tovább erősödnek megyénk termelőszövetkezetei A talajadottsá- j*ok fokozott kihasználása — Aövokvő állat« állomány — 112 űj erőgép — Se« gítségr a ffyeng-e tsz-eknek A napokban fejezték be a megyei tanács mezőgazdasági osztályán, a termelőszövetke­zetek 1964-es termelési ter­vének összesítését. Megyénk közös gazdaságaiban jövő év­ben kétezer holddal nagyobb területen termelnek kenyér- gabonát mint az idén. A ta­karmánygabona termesztés­ben megnő, az évről-évre biz­tos termést adó, tavaszi ár­Fontos gyógyszer­alapanyagot tartalmaz az ANYAROZS Az anyarozsból főleg vérzéscsillapító és ma­gas vérnyomáscsökken­tő gyógyszereket készí­tenek. Az anyarozsot a Kőbányai Gyógyszer­írugyár dolgozza fel. Mi­ntán a szükséglet év- ről-évre növekszik, szükséges, hogy minél több termelőszövetkezet kapcsolódjon be a mes­terséges fertőzés útján való termelésbe. Nógrád megyében már 10 éve foglalkoznak anya­rozs-termesztéssel egyes termelőszövetkezetek. Az eredmények változóak voltak, mert ez részben az időjárástól, de főleg a szakszerű fertőzési stb. mun­kálatok elvégzésétől függött. Jó eredménynek szá­mított. hogy ha kát. holdanként 40-50 kg, anyarozs termés volt. Sok példa igazolja, hogy szakszerű fertőzéssel és megfelelő rozsterületen lényegesen nagyobb termés is elérhető. A Veszprém megyei Lókul községben az Agrobotanikai Intézet telepén a f. évben pl. 1 kh rozs-vetésterületnek a kb. felét fertőzték be. mert kis parcellákat jelöltek ki és ezért kb fél kh-t utaknak tartottak fenn. A kézi oltólapokkal fertőzött fél kát hold területről 264 kg anyarozsot gyűjtöttek be. Pon­tos felmérések alapján megállapították, hogy a leg­jobb parcella átlagtermése 1 kli-ra átszámítva 835 kg. anyarozs termést hozott, A lókuti eredmények igazolják, hogy szakszerű munkálatok elvégzésével az anyarozs termése nagy jövedelmet biztosít a termelők részére. A rozsfertőzéshez szükséges fertőzőanyagot in­gyen és a fertőzőfelszerelést kölcsönképpen. díjmen­tes használatra adja a termeltető vállalat. 1 q anya­rozsért pedig 8.900 Ft-ot fizet. Mindazok a termelőszövetkezetek termelhetnek anyarozsot, melyek rozs vetésterülettel rendelkeznek és a legkésőbb december 15-ig termelési szerződést kötnek a helyi földművesszövetkezettel, vagy a MÉSZÖV mezőgazdasági osztályával (x) pa termőterülete és 4 ezer holdon fehérjedús, hüvelyese­ket termelnek takarmánynak a szövetkezetek Több zöldség és dohány Az eddiginél nagyobb te­rületen termesztik a munka­igényes, de jól jövedelmező ipari növényeket is. így kü­lönösen a dohány termőterü­letének növekedése lényeges. Az idei 400 hold helyett Jö­vőre 700 holdon termelik a szövetkezetek. A legnagyobb dohánytermő járásunk a ba­lassagyarmati: jövőre többet termel, mint az idén az egész megye. De a másik két do­hánytermő járásban, a pász­tóiban és a rétságiban is meg­kétszereződik a dohánytermő terület. Száz holddal növek­szik a közös gazdasagokban a konzervgyárak részére termelt .zöldségfélék területe is. . A több mini 5 100 holdas zoíd- ségkertészetek termésének je­lentős részét szerződéses úton értékesítik a mezőgazdasági nagyüzemek. Az állattenyésztésben a ter­melőszövetkezetek közös állo­mánya növekszik erőteljesen. Az állam nyújtotta kedvez­mények, valamint a kedvező takarmánytermés hatására egészséges fejlődésnek indul a háztáji szavasmarha állo­mány is. Hízottsertésből csak­nem 2 ezerrel többet értéke­sítenek a közös gazdaságok jövőre, a korábban tervezett­nél és 8 ezerrel növekszik a termelőszövetkezetek baromfi törzsállománya is, az előzetes tervhez hasonlítva. Talaj léddpm A növénytermesztés és az állattenyésztés terveinek meg­valósítását, a meglévők mel­lett, többmillió forint érékü új gép. állatszállások, öntö­zőberendezések, jelentős mennyiségű műtrágya, nö­vényvédőszerek segítik. Jö­vőre már 191,5 kilogramm műtrágya jut a közös gazda­ságokban a szántó és rétte­rület minden holdjára, az idei 136,5 kilogramm helyett. A Földművelésügyi Miniszté­rium 4800 tonna műtrágyát biztosít a rét- és legelőterüle- tek javítására, fűhozam nö­velésére. Ezer holdnyi rét­es legelőterületen kémiai ta­Az érsekvadkerti Magyar— Csehszlovák Barátság Terme­lőszövetkezetben is még nov emberben végezni akarnak a mélyszántással. A szövetkezet D 4 K típusú traktora szán­tás közben. 3004-ES lajjavítást, 10 ezer holdon vízrendezést végeznek, 300 holdat pedig öntöznek jövő re a közös gazdaságok. A szántóföldi növényter­mesztés, a terméshozamok növelését újabb erő- és mun­kagépek sora segíti. A hat­van és fél milliós gépi beru­házásból többek között 142 erőgépet, csaknem 200 pót kocsit, 30 silókombájnt, 40 szénaszárítóberendezést több permetezőgépet kapnak a szövetkezetek. A hozamok nö­velését segíti elő a tervszerű talajvédelmi munka is, amely jövőre a rétsági járásban, a megye, sőt az ország egyik legerodáitabb területén elkez­dődik, A Földművelésügyi Minisztérium a rétsági járást kiemelt járásként tartja szá­mon, s így a talajjavítás költségei az országos tervek­ben kaptak helyett. Ezenkí­vül a megyének ötmillió fo­rint áll rendelkezésére a to­kos és a Derék-patakok ki­egészítő vízrendezési munká­latainak elvégzésére. „ A meglévő “állatférőhelyek korszerűsítésére, közművesí­tésére, új gazdasági épületek készítésére jövőre 46 és fé1 'millió forintot fordítanak a termelőszövetkezetek. íj építkezések Az 1964-es tervek készíté­sénél a megyei és a járási szervek különös gonddal se­gítették a gyenge termelő­szövetkezetek tervkészítését, hogy azok kihasználva a leg­kedvezőbb lehetőségeket, mi­előbb a közepesen dolgozó termelőszövetkezetek gazdál­kodási színvonalára emelked­jenek. Növeltiszik ezekben a ■ gazdaságokban a jól jövedel­mező növények termesztése. A munkaerőhiány ellensúlyozá­sára a gépi beruházás jelen­tős részét, több mint 36 mil­lió forintot, a gyenge terme­lőszövetkezetek kapják. Az egy holdra jutó műtrá­gya mennyiség is magasabb ezekben a termelőszövetkezev tekben, mint a közepesen, il­letve jól gazdálkodó nagy­üzemekben. A gyenge terme­lőszövetkezetek hasznosítják az építkezésekre fordítható milliók több mint 60 száza­lékát is. Több mint 25 millió forintot fordítanak a gyenge termelőszövetkezetekben a meglévő állatszállások korsze­rűsítésére. új létesítmények építésére 1964-ben. Víncze Istvánné Gazdag kukoricatermés Cereden A ceredi Búzavirág Terme­lőszövetkezetben befejezéshez közeledik az őszi mélyszán­tás. Ezekben a napokban is négy erőgép szánt, kettőt pe­dig az istállótrágya szállítá­sánál foglalkoztatnak. Egy géji a kukoricaszárat hordja a földekről, hogy akadályta­lanul dolgozhassanak a szán­tó traktorok. A termelőszö­vetkezetben mintegy 600 hol­don ktell elvégezni az őszi mélyszántást. A terület jelen­tős részét már megforgatták az ekék és december 1-ig tel­jes egészében befejezik a munkát, Emellett szól az is, hogy mióta befejezték a kukorica törését, meggyorsult a mély­szántás üteme. A kukorica egyébként igen jó termést adott a Búzavirág Termelő- szövetkezetben. Egy-egy hold­ról 25—26 mázsás termést ta­karítottak be májusi morzsolt kukoricára átszámítva. A termelőszövetkezeti tagok most szállítják haza a pré­miumot, amely a terven fe­lüli termésért illeti meg őket. A TERMELŐSZÖVETKE­ZETEK politikai, gazdasági és szervezeti megszilárdításá­hoz az évek óta szinte már hagyományossá vált 3004-es kormányhatározatok — me­lyek egy-egy évre magukba foglalják az állami támoga­tás rendszerét — jelentős se­gítséget nyújtanak. A 3004-es kormányhatáro­zatok évről-évre újból és újból megjelennek, de az állami tá­mogatás alapelveit tekintve nem tartalmaznak eltérést. Ez abból adódik, hogy a párt ál­tal kidolgozott agrárpclitika helyességét maga az élet iga­zolta, így az e politika alap­ján kidolgozott állami támo­gatás rendszerében sincs szükség alapvető változtatás­ra. Ugyanakkor azonban a 30C4-es határozatok tükrözik azokat az új vonásokat, me­lyeket a termelőszövetkezeti gazdálkodás gyorsabb ütemű fejlesztése évről-évre megkö­vetel. Nyilvánvaló, hogy az 1959 évi 3004'1-es határozat óta mélyreható változások kö­vetkeztek be a termelőszövet­kezeti gazdálkodásban. Ennek megfelelően az 193'4-es eszten­dőre vonatkozó 3004 6-os kor­mányhatározat a mezőgazda­ság jelenlegi helyzetének meg­felelően mindenekelőtt leg­fontosabb termeléspolitikai célkitűzéseink megvalósítását .helyezi előtérbe. Ez tükröző­dik a határozat új vonásai­ban. A termelőszövetkezeti gaz­dálkodás fejlődésének ebben a szakaszában néhány közös gazdaság gyorsabb előrehala­dását olyan kedvezőtlen tér/ mészeti és talajadottságok gátolják, melyek megjavítá­sa az adott gazdaság saját erejét felülmúlja. Ezen az új 3004-es határozat úgy kíván segíteni, hogy a kedvezőtlen természeti adottságokkal ren­delkező termelőszövetkezetek­nek állami támogatást bizto­sít s így kedvezőtlen viszo­nyaikat mielőbb jelentősen ja­vítani tudják. Az 1964-es esztendőre vo­natkozó termeléspolitikai cél­kitűzéseink között egyik leg­fontosabb feladat a tej- és to­jástermelés növelése. Ennek egyik legfontosabb feltétele, hogy a termelőszövetkezetek olcsóbban, több és korszerűbb tehénistállót és tojóházat énít- senek. Egy korszerű istálló építése férőhelyenként mint­egy 15.000 forintba kerül. Eddig a termelőszövetkeze­tek egy férőhely létesítése ese­tén 1000 forint hitelelenge­désben részesültek. Az új 3004-es határozat alapján — korszerűség szerint differen­ciálva — férőhelyenként 1000-11.000 forintig terjedhe­tő állami támogatásban ré­szesülnek. A tojóház éDítése férőhelyenként 3-400 forintba kerül, ebből eddig a hitelel- engedés mértéke férőhelyen­ként 50 forint volt. Az új határozat értelmében a fé­rőhelyenkénti állami támoga­tás 200 forintra emelkedett. LÉNYEGESEN EMELKE­DETT az egyéb beruházások létesítésével kapcsolatos ál­lami kedvezmény összege is. Sertésfiaztató esetében férő­helyenként 1000-4000 forint­ig, süldőszállás létesítésekor 500 forint, csibenevelőnél 40 forint állami támogatást kap­nak a termelőszövetkezetek. A korábbinál nagyobb ked­vezményt biztosit az új hatá­rozat az öntözéses gazdálko­dás bevezetése esetén is a szövetkezeteknek. A sertéstenyésztés fejlesz­tése érdekében a termelőszö­vetkezet saját kocájának első ellésekof nyújtott eddigi 300 forint középlejáratú hitelt 1500 forintra emelte, feltéve, hogy a tsz a kiselejtezett ál­latokat pótolta. AZ ŰJ TELEPÍTÉSEKNÉL a 3004 5-ös határozaton túl az új 3004 6-os határozat ter- méspolitikai célkitűzéseinknél-: megfelelően spárgalelepíte.s esetében holdanként az ed­digi 5000 forinttal szemben 10.000 forint, komló telepítés­nél 25.000 forint állami támo­gatást. biztosít. Nagy gondot jelent számos, elsősorban gyenge termelőszö­vetkezetben.. hogy a szakmai vezetés segítségére kiküldött szakemberek állami jövede- lemkiegészítése 1984-ben meg­szűnik. Az új határozat értel­mében a gazdaságilag men nem erősödött termelőszöv- - kezetekben 'öt évig. r közév ­éért gazdálkodó tsz-ekben V- dik két évig terjedő tartalom­ra meg lehet, hosszabiíani r jöveáelemkíettészítést, ha szakember abban a termeli' szövetkezetben marad. ahová az átirányítása történt, illető­leg további átirányítás során került. A 3004 6-os kormányhatáro­zat a kihelyezett szakembere'- részére továbbra is érvénye­síti az alkalmazottakhoz h;-- sonlóan a társadalombiztosí­tási és egyéb szociális ked­vezményeket. Rögzíti a hatá­rozat a társadalmi tanulmányi ösztöndíj állami támogatásé-. Ugyancsak megerősíti a halá- rn~at a szakemberét- részére építendő lakások állami tá­mogatását is. azzal, hogy eev- esv lakás építéséhez PO.nnn forint vissza nem térítmi<Jq állami támogatást biztosít. Az 1964-es esztendőre vo­natkozó állami támosatísoaij itt csak a lealénvegesebb új vonásait említettük meg. Mc«t az a legfontosabb feladat, hogy a termelőszövetkezetek ve­zetői és tagsága mielőbb tel­jes részletességgel igyekezzen megismerkedni a határozatta'. Ehhez a megvei és iárási szerveknek kell megfelelő se­gítséget nyújtaniok. Ez annál is inkább fontos, mert az ősz- munkák befejezése után ter­melőszövetkezeteinkben a so­ron következő feladat: az 1963-as esztendő eredményei­nek számbavétele és az 1964- es tervek kidolgozása. Mind a zárszámadások előkészítésé­vel, mind pedig a tervkészí­téssel az állami támogatás szorosan összefügg. AZ ÁLLAMI TÁMOGATÁS sokat segíthet abban, hogy a termelőszövetkeztek 1964-ben újabb jelentős előrehdladást érjenek el a politikai, gazda­sági és szervezeti megszilárdu­lás útján. Ez, azonban csak akkor valósulhat meg, ha az állami támogatás párosul a termelőszövetkezeti vezetők és az egész parasztság szor­galmas munkájával, ha az állam által biztosított ked­vezményekkel termelőszövet­kezeteink jól gazdálkodnak, termeléspolitikai célkitűzése­ink megvalósítását segítik elő. Dankovics László

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom