Nógrádi Népújság. 1963. november (19. évfolyam. 88-96. szám)
1963-11-23 / 94. szám
? ♦ / < 6 »öeHÄDf weptrisÄö 1963 november SS; * \ CSALÁDI KÖR csecsemő gondozása A csecsemőgondozás alapfeltétele az állandó tisztaság, 3 szennyeződések és betegséget terjesztő kórokozók távoltartása. Az anya, a csecsemővel való foglalkozás előtt, mindig körömkefével, szappannal mosson kezet, ruhája elé tiszta kötényt tegyen, s ha esetleg beteg, orrát, száját kösse be. A csecsemő szobáját, helyét takarítsa gondosan, gyakran szellőztessen és ilyenkor nagyon vigyázzon arra, hogy a csecsemőt léghuzat ne érje. A szoba hőmérséklete egyenletesen 20—22 fok, fürösztés- nél 24—26 fok, koraszülött csecsemőnél 26—27 fok legyen. Ha a csecsemőt nagyon meleg szobában tartjuk, vagy túl melegen öltöztetjük, bőre megizzad, hamarább lesz gyulladásos, „kipállik”, sőt, a nyirkos bőrű csecsemő köny- nyen meg is fázhat. Egyéves korig naponta 36— 37 fokos tiszta vízben, lehetőleg zománcozott fürdőkádban, vagy új fakódban fürösszünk, leginkább a délutáni étkeztetés előtt. A fürdőkádat mosásra vagy más célra használni nem szabad. Fürdetés előtt a csecsemő orrát, fülét olajos vattával töröljük le. Orrba, fülbe vattát ne dugjunk, szájába nyúlni még szájpenész esetén sem SSabad. A víz hőmérsékletét a fürdő előtt hőmérővel, vagy kezünkkel ellenőrizzük. A csecsemő lemosásához babaszappant használjunk. Fürösztés után bőrét ne dörzsöljük, csak puha lepedővel óvatosan itassuk le. A csecsemő gondos bőrápolásának az a célja, hogy a tisztán tartás mellett megtartsuk a bőr rugalmasságát, s megóvjuk a kiszáradástól. A hajlatokban - különösen kényesbőrű csecsemőknél — főleg kukorica- vagy naprafor- gómagolajat, puhító kenőcsöt használjunk, esetleg vékonyan hintőporozzuk. A gyakran mutatkozó apró, piros vagy sárga tetejű kiütéseket alkohollal dörzsöljük le, fertőtlenítő sebhintőporral szórjuk be. A megnőtt körmöket óvatosan lenyírhatjuk. A köldököt teljes gyógyúlásig sebhintő- vagy más fertőtlenítő porral kezeljük. A csecsemőt általában csak étkezések előtt tesszük tisztába. A pelenkázásnál fontos az, hogy a pelenka sehol se szorítson, ne gátolja a csecsemőt mozgásában és ne kényszerítse lábát kényelmetlen helyzetbe. Ez vonatkozik a csecsemő egész ruházatára is. Vigyázni kell arra, hogy a csecsemő alatt a pelenka mindig simán, kiterítve feküdjön, különben nyomják a ráncok. Hathetes kortól a csecsemőt már nem tesszük pólyába, pólyazsákot vagy rugdalódzót lehet ráadni, gumipelenkát- nadrágot minden cserénél szappanos vízzel mossuk le, szárítás után vékonyan hintőporozzuk be. A csecsemő ruházata puha anyagból készüljön, legyen kényelmes és könnyen feladható. Az újszülött egy-kéthónapos korig kosárban, vagy bölcsőben fekhet, később kényelmes, lemosható függőleges rá- csú ágyat szerezzünk be, melyben sima, kemény matrac van. A csecsemőt párna nélkül fektessük. A lakásban sohase hagyjuk egyedül. A csecsemőt ne tartsuk tűzhely közelében, mert az esetleg kipattanó szikra meggyújthatja az ágyneműt. Arra is vigyázzunk, hogy a beadásra kerülő gyógyszereket ne cseréljük össze bőrápoló, tisztító, vagy fertőtlenítő szerrel. Ezeket a szereket jelöljük meg és^ tartsuk külön. A csecsemőt csak tisztázás, öltöztetés, vagy táplálás céljából vegyük kézbe, csókolga- tását senkinek se engedjük meg. A csecsemő mellett ne tartózkodjanak sokan és ne dohányozzanak. Nyers gyümölcs Szőlőt hosszabb ideig épségben tarthatunk, ha szárával lefelé akasztjuk fel. A szemek súlya széttárja a fürtöt és így a levegő jobban hozzáfér. Vagy a hibás szemeket kis kocsánnyal együtt lecsípjük, a szár végét pecsétviasszal lezárjuk. Úgy akasztjuk fel. hogy ne érjenek egymáshoz a fürtök. és tojás tárolása Dió. 3—4 hétig szellős helyen tároljuk, 3—4 naponként forgatjuk. Ha penészes — tiszta, száraz kefével alaposan átdörzsöljük. Ha felhasználáskor a dióbél nagyon száraz áztassuk héjastul 3-4 óráig hideg vízben. Citrom. A megmosott citromot uborkás üvegben, tiszta hideg vízben, vagy kőedényben só között tároljuk. ELLESETT PILLANAT Kozmetikusunk tanácsolja: A zsíros bőr ápolása Legutóbbi számunkban beszéltünk a mitesszeres, zsíros bőr részbeni ápolásáról (gőzölés, tisztítás, fertőtlenítés) most pedig egynéhány gyakorlati tanácsot szeretnénk adni az efajta bőr ápolásához. Akinek zsíros bőre van, gyakran mossa arcát, lehetőleg kén, kátrány, vagy epe szapannal, jó meleg vízben. Jó ha pár percig rajta hagyja a habot. Megelőzhető azzal is, ha gyakran mossa a haját, vagy legalábbis a homlok feletti hajrészt tiszta, sebbenzines vattával naponta áttöri!. Az arc zsírosságát ugyanis erősen befolyásolja a háj zsírossága. Semmi esetre se használjon zsíros krémet, akár hogy is ajánlja a szomszédasszony, kivéve természetesen a szakorvos által írt kenőcsöt, ha az valamilyen gyógyanyagot is tartalmaz. Igen jő hatással van az ilyen bőrre a kvarcolás. Ezt úgy végezzük, hogy egy-két perccel kezdve nyolc-tíz napon át naponta egy perccel tovább kvarcoljan. Arra azonban vigyázni kell, hogy a szem az erős fénytől gyulladásba ne jöjjön, ezért vizes vattát kell helyezni mindkét szemre és ügyelni arra is, hogy a kvarclámpa kb. fél méter távolságra álljon a kezelendő arctól. A zsíros, pattanásos arcú egyén füszertelen ételt fogyasszon, jót tesz a gyümölcs, zöldségféleség és a gazdag B-vitamin tartalmú élesztő, melyből naponta egy babszem nagyságút nyugodtan meg ehet. Speciális receptünk a zsíros, mitesszeres bőrre: két gramm precipitált kén (kéntej), 12 gramm glicerin, 4 gramm kámforszesz és 100 gramm lepárolt viz keverékét használat előtt Jól íelrázva naponta kétszer kenjük az arcra. A serdülő korban lévő leányok gyakran ismerősök „jótanácsára” hallgatva, különböző krémekkel, kenőcsökkel kísérleteznek, .hogy i kellemetlen szépséghibától megszabaduljanak. Pedig szak- otvos, vagy kozmetikus segíthet csak, vagy olykor egy jóadag hashajtó is jótékony hatást eredményez. Prajda Gyulán« Új Hemingway-kőtet A New York-i Charles Scibner’s Sons kiadónál nemsokára megjelenik Hemingway egyik posthumus műve. A könyv címe >rA movable feast” (Egy mozgalmas ünnep). Több karcolatot tartalmaz, amelyekben a szerző megrajzolja néhány párizsi barátja, köztük F. Scott Fitzgerald, Ezra Pound, Gertrude Stein és mások portréját cA h áront zgjjüyt/A Élt egyszer régesrégen egy hatalmas várúr, aki más dolga híján egyebet se csinált, mint napkeltétől napnyugtáig a legyeket csapdosta a csizmája szárán. Egy nap aztán beleunt ebbe a foglalatosságba, s valami szórakozásra áhítozott, amivel agyonüthetné a lassan múló időt. Hivatta hát a szolgáját és ezt a parancsot adta ki: — hemégy a városba és három nap múlva idehozod mu- lattatásomra a három leg- együgyűbb embert, akit ott előtalálsz. De úgy igyekezz ám. hogy ha jól végzed a dolgod, a három emberért három arany üti a markodat; viszont ha nélkülük térsz vissza, nem három arany, hanem három suhogó vesszőcsapás lesz a jutalmad! A szolga mit tehetett mást, fogta magát, lebandukolt a városba, s jól kinyitotta a szemét, hogy eleget tehessen ura bolondos "kívánságának. Mindjárt első nap szerencséje volt. Elébe került egy öregember, aki szamáron ülve, nehéz liszteszsákot tartott a vállán, nagyokat nyögve a súlyos tehertől és az igyekezettől, hogy a zsákot egyensúlyban tartsa. — PuUkutya legyek hat hétig, ha ez a jámbor vén nem esett a feje lágyára pendelyes korában! — csóválta meg fejét a szolga. — Más hogy lehet valaki olyan együgyű, hogy nem a szamárra rakja a terhet, hanem a vállaira?! — No, jöjjön csak öregapám, az uraság hivatja! — Másnap sem kellett sokáig keresgélnie a szolgának. Csakhamar útjába akadt egy legény, aki hatalmas szál gerendával altart bejutni egy kapun, de hasztalan mesterkedett, mert a gerendát keresztben tartotta a hátán. — Ennek is eggyel kevesebb kerék• forog a masinájában, mint kellene! — állapította meg a szolga, azzal a legényt is odaintette a vénember mellé; — Te is velünk jössz! Hanem harmadnap cserben hagyta őt a jószerencse. Hiába járta keresztül-kasul a város minden zegét-zugát, hiába nézte ki majd a szeme bogarát, nem talált senkit, aki ura hóbortjának megfelelt volna. Végül is ráesteledett, tovább nem várhatott, elindult hát hazafelé, a két ügyefogyottal. — Már lesz, ami lesz — gondolta magában — jutalmat nem kapok, az szent, de két botütéstől megmenekszem, hiszen csak egy híja van a háromnak! A várúr meghallgatta a szolga jelentését a két együgyű cselekedetéről, aztán elégedetten bólintott: — Jól van fickó, helyesen jártál el. Ennek a vén tökfil- kónak gyalog kellett volna mennie a terhével, ez a fajankó meg simán bemehetett volna a kapun, ha kettéfűrészeli a gerendát. Hanem hol van a harmadik együgyű? A szolga nyelt egy nagyot, aztán elszántan így szólt: — Megbocsáss, uram, de azt csak akkor árulhatom el. ha megígéred, hogy nem haragszol. A várúr rábámult. — Miféle botor beszéd ez? Már miért haragudnék? — Azt megtudod, ha bírom az ígéretedet. — No jó, megígérem, hogy nem haragszom! — egyezett bele az uraság. — De most már bökd ki, hol a harmadik együgyű? ^ Itt — felelt csöndesen a szolga. A várúr nagyot nézett. — Itt? Ki légyen az? — Te, uram! — hangzott a válasz. Hej, felugrott a gazdája, mintha kígyó mart volna belé: — Te orcátlan vakmerő — kiáltotta méregtől vörösen —, hogy mersz ilyet mondani? Mindjárt leüttetem a fejedet! — De bizony nem teszed te azt, uram — mondotta nyugodtan a szolga. — Egy azért, mert megígérted, hogy nem haragszol, s nem hinném, hogy megszegd a szavad;‘más meg azért, mert nem hazugság, amit állítottam, hanem tiszta szinvaló. Mert lásd, a vénember akkor cselekedett volna helyesen, ha a zsákot nem a vállára, hanem maga elé, a szamárra rakta volna; a legény meg akkor, ha megfordítja a gerendát, s nem keresztben, hanem hosszában viszi. Aki ezt nem találta ki, az biz a harmadik együgyű, akárhogy is nézem a dolgot! A várúr dühében meg akarta korbácsoltatni az emberét, de aztán belátta, hogy mégis csak a szolgájának van igaza, s odaadta neki a hárofo aranyat. Gallay Sándor Nagyon nehéz az ön szavaiból kihámozni a valóságot Erdösi Györgyné. Feldúltan tekintett rám, amikor reggel 8-kor ajtót nyitott. „Jaj már azt hittem, megint az az asszony... én félek tőle—” mondta. Háromórás, mindenre kiterjedő, csak a lényeget kerülgető előadásából én azt állapítottam meg, hogy önt lelkiismeretinek belül zörgető hangja teszi zaklatottá. Az önvád, amelyet nem képes csitítani s amely özvegy Csikai Imréné sorsa miatt nem alszik el, hiába szeretné elaltatni, hiába szeretné másnak is, önmagának is elfogadhatóvá tenni cselekedetüket, az embertelenséget. Az az asszony, Csikainé, menekült valakihez, valakikhez. Földhöz verte és meggyötörte 48 éves korára az élet. ötvenegyben elvesztette a férjét, aztán a fiával, a fiának élt. Szép nagy, dolgos fiával, tiszta, rendes kis házukban, domboldali kertecskéjük közepén. S mikor már embernyi ember lett volna a gyermek nyert a lottón, motorkerékpárt vásárolt, majd az egyik útján halálos baleset érte. Az anya összeroppant. Haja megőszült, idegrendszere tönkr e ment. Mikor a kórházból hazakerült, hideg és üres volt az otthona. Egy bútor, a kép a falon, az udvar málnabokrai, fái, a kútban a vödör — minden szellőrezzenés az ő húszesztendős fiának emlékét idézte. Ebbe valóban bele lehet őrülni. Jöttek a gondok, a megélhetés gondjai, a párszáz forint nyugdíj csekélysége. Hát menekült, keresett valakit, embert, hogy megossza az övét és kapjon a máséból is. Meleg étel mellé egy-két meleg szót, együttérző simo- gatást, a benne tomboló érzések megszelídítését. önöknek más vidékről ideérkeztük után egy rokon adott hajlékot. Azzal laktak, öten egy szobában. Csikainé megszánta Önöket, meg látta azt is, hogy ott vannak a gyermekek, a tizenhat és a tizenötéves fiú. Bennük saját gyermekét vélte felfedezni. .Jöjjenek hozzám, hiszen olyan egyedül vagyok”. S megosztotta, amije volt. A szobába, az ágyaiba, a párnái közé, szekrényeibe, mindenébe Önök helyezkedtek el, Csikainénak a köves konyhában egy desz- kapriccsen jutott hely, öltözékei feje fölött a fogason lógtak. A tűzhelye, az edényei, a kamrája, az udvar, a gyü- mólcsffákkal teli kert — mind-mind az Önöké lett, illetve úgy beszélték meg, hogy egy család az egész. Csikainé, mint családtag élelmet kap s a ház körüli munkát, a takarítást, mosást közösen végzik. Senki nem fizet a másiknak s majd azoké lesz a ház és minden, akik emberi közelséget adta a szerencsétlennek. De már a második héten összevesztek. Ki tudja kinek a hibájából Egy bizonyos: az hogy nyilván önöknek kellett volna, a csaknem ötvenéves, beteges asszonyhoz, pártfogójukhoz alkalmazkodni elsősorban és nem megfordítva. Aztán olyan helyzetet teremtettek, hogy Csikainé féljen önöktől. Fél is. Nem mer hazamenni. Az ő házába, otthonába. Csavarog az utcákon, napokig éhezik, míg meg nem szánja valaki. A postára jár melegedni, vasúti várótermekben alszik hetek óta — most már valóban kórházi ápolásra szorul. Szombaton este a ház mögötti fészert felgyújtotta valaki, ön határozottan állítja, hogy Csikainé. A szomszédik verték fel Önöket álmukból kilenc és tíz óra között s most újabb „bizonyíték” van arra, hogy ki a rossz, a kibírhatatlan, ki a bűnös. Nos, 'mindezekért tényleg ki hát a bűnös. Kérdezze csak meg az álmatlanságot okozó lelkiismeretélől. A A saten fehérnemű divatos kellemes Satén nő! kombiné Satén női hálóing 180 Ft-tói 96 Ft-tól GÖRDÜLŐ CSAPÁGY JAVÍTÁS RÖVID HATÁRIDŐRE , , .. Budapest VT., AZ ORSZÁG LEGRÉGIBB JAVÍTÓÜZEME M ”
