Nógrádi Népújság. 1963. november (19. évfolyam. 88-96. szám)

1963-11-13 / 91. szám

2 nógrádi nepüjsag 1963. november 13. KÜLPOLITIKA rajzolók szemével konzílium a forró drótnál — A hőmérséklet jelenleg normális (Endrődi István rajza) MUNKA EBÉD (Gerő Sándor rajza) ADENAUER TOVÁBBRA IS RÉSZT VESZ A POLITIKAI jjjjLETibEN — Nagyon kényelmetlen öreg bútordarab, de egyelőre nem merem kidobni (Fülöp György rajza) Jlliiidi'íi felől BÉCS Nagy feltűnést keltett a Bécsi Központi Takarékpénz­tárban történt betörés. A tet­tesek, akiknek eddig nem akadtak nyomára, elrabolták a takarékpénztár mintegy fél­millió schilling értékű muze­ális aranyérmét. Sok szeren­cséjük azonban nem volt a zsákmánnyal: a különleges ér­méket nem tudták, és nyil­ván nem is kísérelték meg értékesíteni, úgyhogy végül elszánták magukat azok visz- szaszolgáltatására. A rendőr­ség levelet kapott, amelyben értesítették: a takarékpénz­tár aranyérmeit a Südbanhof egyik széfjében megtalálhat­ják. A tolvajok mindeneset­re megtartották maguknak a takarékpénztárban talált né­hány ezer schilling értékű készpénzt. LONDON Az angol közvélemény re­méli, hogy a NATO parla­menti küldöttségeinek pári­zsi értekezletén elhangzott vélemények meggyőzik Ken- nedyt arról, hogy az általa pártolt terv — a sokoldalú NATO atomhaderő — halva született eszme, mert kato­nailag jóformán mértéktelen pénzpazarlás volna és mert ki­hívó jellege gátolná a kelet és nyugat közötti enyhülés folytatását. A Daily Telegraph párizsi tudósítója árról szá­mol be, hogy az egész érte­kezlet, de különösen a ka­tonai bizottság «nyíltan ellen­ségesnek mutatkozott az ame­rikai tervvel szemben, a Daily Herald diplomáciai tu­dósítója szerint az amerikai terv zátonyra futott. SZÓFIA A bolgár állambiztonsági szervek letartóztatták Ászén Hrisztov Georgievet, ‘ a Bol­gár Tudományos Akadémia Jogi Intézetének tudományos főmunkatársát, _ aki egy kapi­talista kémszolgálatnak dol- A letartóztatott_ beis- bűnösségét. gozott merte LONDON Nagy-Britannia Kommunis­ta Pártja az angol lakáshely­zettel foglalkozó nyilatkozatot tett közzé. A nyilatkozat kö­veteli: növeljék a lakásépít­kezésekre fordított összege­ket, államosítsák az építőipart és az építőanyagipart, éven­te legalább négyszázezer há­zat építsenek. >»***<»*«***»**■ Nemzetközi kaleidoszkóp Tét: a nyugati egységfront Harriman kudarca Argentínában Gazdasági kérdések tárgya- Európai Közös Piac és az kedésekre vonatkozó konkrét lásáról érkeztek a hét első Egyesült Államok gazdasági terveket, napjaiban hírek. Tegnap kéz- viszonyát érinti. A kérdés; el- dődött a belga fővárosban az 'dönteni az úgynevezett „ba- Európai Közös Piac hat or- ramfiháborút”. Ugyanis az szagának miniszteri értekez- Egyesült Államok és az Euró- lete, amely — a hírmagyará- pai Gazdasági Közösség tag- zók szerint — sorsdöntőnek államai között hosszú hóna- ígérkezik a nyugat-európai pok óta vita folyik arról, hogy integráció szempontjából. A a „hatok” felemelt behozatali négynaposra tervezett érte- vámtételei mennyiben káro- kezletre a közös agrárpolitika sítják meg az amerikai fa­kidolgozása vár és ezen be- gyasztott baromfi-exponőrö- lül is mindenekelőtt, az egy- két. Az amerikaiak 46 millió ződések hatálytalanítására vo- séges gabonaár meghatározá- dollárra becsülik farmereiket 'aatkozó álláspontját”. sa. ért károsodást, a „hatok” ez­zel szemben csak 19 milliót T-, , r , hajlandók beismerni. „A ba­r rancia-nyugatnémet romfiháború” is feltehetően szóba kerül az amerikai kül­ügyminiszterhelyettes bonni érdek elleniét Ebben a kérdésben azonban tanácskozásain, amelyek szin­tén elsősorban gazdasági kér­désekről folynak. éles ellentét állítja szembe egymással Franciaországot és az NSZK-t. Erhard nyugatné­met kancellárra meglehető­sen nagy nyomás nehezedik a hazai parasztok érdekképvi­selete részéről, és a kancellár már csak a jövő évi parla­menti választások miatt sem tehet mást, minthogy határo­zottan szembe szálljon a fran­cia elgondolásokkal. Egyéb­ként Párizsban rendkívüli fontosságot tulajdonítanak a brüsszeli Argentína makacskodik A másik hír tengerentúlról, Lat in-Amerikából érkezett, ahol egyre növekvő mérték­ben nyugtalanítja az ameri­kai politika irányítóit, hogy Argentínában a kormány a megbeszélésnek, jenki monopóliumokkal kö­tött olajegyezmények felül­vizsgálatára készül. Illát, az argentin kormány új elnökét Harriman, Kennedy megbí­zottja sem tudta eltéríteni ettől a szándékától. Giscard d’ Estaing pénzügy- miniszter a napokban újból kijelentette: a francia kor­mány változatlanul fenntart­ja De Gaulle követelését, hogy ezév végéig tető alá kell hozzák a mezőgazdasági ter­mékek közös piacát. Brüsszel­ben — hangoztatja a degauel- üsta Nation —, a nyugati egy- nek fokozása és~r ség forog kockán. nában működő A brüsszeli másik kényes E szerződések hatálytalaní­tását Ilia elnök jelentette be a nemzetgazdaság fpjlődésé- Argenti- ii tőke pozícióinak gyengítse céljá- tanácskozás bál. Egy különleges bizottság témája az már el is készítette az intéz­Október 24-én este a kis nyugatnémet bányászfaluban, Legendében átszakadt az ércmosásra használt víztároló gát­ja és mintegy ötszázezer köbméter víz zúdult a tárnába. A képen: az egyik megmentett bányász a hordágyon. MTI Külföldi Képszolgálat HÉTEZER KILOMÉTER SZOVJET FÖLDÖN 3. A Don-menti Rosztovban Taganrogi öblöt. kedett termékeivel mind vette fel a Kalapács nevet. Vonatunk a végtelen sztyep- mennyiség, mind minőség te- Már akkor is nagy volt az. új­péken robogott végig, s hir- kintetében. A szovjet hatalom ság munkás levelező gárdája. évei alatt végbement gyors ipari fellendülés eredménye­ként, a rosztovi gazdasági körzet, ma már biztosítani tudja az ország számára télén útját állta sokezer épü­let, gyárak; kémények soka­sága, a hatszázezer lelket számláló nagy város, Rosztov. A várost 1749-ben alapítot­ták. Temernyik folyóról, Te- memyik vámállomásnak ne­Lenin elvtárs személyes kap­csolatot tartott a lappal. Cso­portunkban kézről kézre járt az a bekeretezett fotókópia, amely Lenin „tiszteletbeli szükséges kombájnok és kul- munkáslevelező” igazolványá­tivátorok több mint felét. Itt vezték el. A Földközi-, a Fe- Nagyszerű látvány volt végig- kete- és az Azovi-tengerről járni a 30 ezer embert foglal- Oroszország központja feléve- koztató gyár szerelőcsarno- zető fontos kereskedelmi utak kait, ahol ötpercenként gör- keresztezték. Később 1761-ben dűl le egy nálunk is ismert a vasútállomás körül erőd SZK 4-es kombájn a szerelő­épült, amelyet Dimitrij Rosz- tovszkij metropolisáról nevez­tek el.' Ez az erőd lett a mai Rosztov, amelyet teljes nevén Don-menti Rosztovnak hív­szalagról. A hajózható Volga—Don Le­nin csatorna megnyitásával 1952-ben a város öt tenger kikötője lett. A második vi­nak, megkülönböztetésül Rósz- lágháború alatt szörnyű káro­városától. kát szenvedett, de alig telt el tíz év, ismét állt, szebb lett, mint valaha. Negyvennél több kertjét és parkját, ha elosztjuk a város lélekszámá- val, egy-egy lakosra 95 négy­tov-J aroszlavszkij Rosztov közigazgatási, ipari és kulturális központ. Egye­nes utcái terv szerint épültek. Számos épülete a múlt szá­zad klasszikus építészeti stí­lusát tükrözi, az új épületek zetméter zöldövezet jut. korszerűek. Ipara jelentős. Rosztov a Szovjetunió fon- Oipőgyára harmadik az or- tos tudományos központja is. szagban, itt van a Doni Álla- Egyetemén, mezőgazdasági mi Dohánygyár és a híres gépgyártási intézetén kívül, pezsgőgyár. A város iparában még hat felsőoktatási intéz- vezető szerepet tölt be a rnény, 25 technikum és seá- „Krasznij Akszáj”, a „Prole- mos tudományos kutatóinté- — A tenger! Ébresztő, ott a széles víztükör. Vonatunk per- tarszkij Mólót” gépgyárak, va- zet működik, tenger! cekig rohant a víz mellett, s lamint az óriási mezőgazdasá- Küldöttségünk meglátogatta Valaki sorba megzörgette a aztán hirtelen kanyarulattal gi gépgyár - a Rosztszelmas. 0 Molot területi lap szerkesz- hálófülkék ajtaját. Kitódul- elváltak útjaink. Csak később Ez az üzem viszonylag fia- tőségét. A lap közvetlenül tunk a folyosóra. Valóban né- derült ki, hogy nem az Azo- tál, 1930-ban kezdte meg a 1917 után jelent meg Munkás hányszáz méterre a töltéstől a vi-tengert láttuk, csupán a termelést és mindjárt kiemel- Don néven, majd 1924-ben ról készült. Az eredetit a vá­rosi múzeumban őrzik. Tisz­telettel emlegették azoknak az íróknak, költőknek a ne­vét is, akik valamikor a lap munkatársai voltaik: Fagyejev, Panova, Anucskin és mások. A Molot 210 ezer példányán kívül megjelenik az Ifjú Kom­munista, az Esti Rosztov és számos főiskolai és üzemi újság. Beszélgetésünk után vissza siettünk szállásunkra. Öröm­mel értesültünk arról, hogy hajóval utazunk tovább Rosz- tovból. Izgalommal készülőd­tünk a Majakovszkij nevű folyami gőzösre. Megkaptuk kabinjainkat, s alig rendez­kedtünk be, felbúgott a hajó kürtje. Megrázkódott a hajó- test és elindultunk Volgográd felé. Egyre távolodtunk a vá­rostól. A fényrejjlámok ha­marosan alaktalanná váltak, s a nagy kikötői reflektorok is fénylő pontokká zsugorodtak. Apró fénypontok ezrei szó­ródtak szét a csendesen höm­pölygő Don partján. A hajó elején valaki énekelt. Pádár András (Folytatjuk.) Harriman kísérletei a kor■* mány szándékának megvál­toztatására kudarcot vallanak. Szombaton tárgyalt az illeté­kes argentin miniszterekkel. A találkozóról hivatalos köz­leményt adtak Ki, amely töb­bek között hangoztatta, hogy a miniszterek „osztották az argentin kormánynak a szer­Bzéíjcgyzefck: Hogyan olcsóbb? Amerikában több jeles in­tézet is foglalkozik a gondo­lattal, hogy megoldja a Föld „túlnépesedés” fogas kérdé­sét A legújabb ötlet ebben a „műfajban” egy New York-i intézettől származik — a Po­pulation Reference Buréau- tól. A Bureau szerint a „fö­lösleges” Föld-lakókat egy­szerűen át kellene telepíteni „valahová a. világűrbe”. Az egyetlen bökkenő, hogy a fi­gyelemre méltó terv kivitele­zése kissé sokba kerülne. Fe­jenként 3 millió dollárba. Ezt pedig naponta huszonnégyszer hétezerrel kellene még meg­szorozni: ugyanis minden nap minden órájában hétezer em­bertől kellene így megszaba­dulni, hogy a Föld lakosságá­nak szintjét „tartani” lehes­sen. Hát bizony, ez nem olcsó mulatság, maga a Bureau is megjegyzi, hogy aligha sike­rülne vállalkozót találni, aki az akciót fedezze. Akkor is, ha nem három, hanem — mondjuk — háromszor három- milliárd főt számlálna már az emberiség. Mert nem az ember —, a fölösleges kiadás a sok. Kézenfekvő, hogy a legol­csóbb megoldás az, ha a pénz­kidobást magát szüntetik meg. A nagytekintélyű intézetek­nek ezért bizonyára érdeme­sebb lenne — a leszerelés le­hetőségeinek tanulmányozásán fáradozniok. Abból a 120 mil­liárd dollárból, amit a világ évente fegyverkezésre pocsé­kol el—, bőségesen jutna még jövendő nemzedékek „felesle - ges embereinek” eltartására Amerikaiak Moszkvában Amerikai üzletemberek tar­tózkodnak a Szovjetunióban ■ egy nagy bank és a leghatal- magasabb acéltröszt elnöke, vegyiparosok. Még a Coca- Cola gyárnak a képviselője is ott van. Magáncégekről lé­vén szó, nyilván nem szere­lemből mentek Moszkvába, hanem keresni akarnak, üz­letet szeretnének kötni. S a Szovjetunióban megfelelő part­nert látnak, a szovjet piacon jó lehetőségeket. Nyugati új­ságok úgy tudják, hogy Rusk amerikai külügyminiszter már megpendített bizonyos gazda­sági témákat, amikor — az atomcsend egyezmény aláírá­sa után — Hruscsov minisz­terelnök Fekete-tengeri villá­jába látogatott. Az is nyílt ti­tok, sőt Hodges amerikai ke­reskedelmi miniszter ki is je­lentette, hogy az Egyesült Ál­lamok nem vesz részt kellő mértékben a keleti kereske­delemben, messze elmarad a többi NATO-társ és Japán mögött. Világos persze az is. hogy a Kelet szívesen vásárol a fejlett nyugati országoktól, szüksége van korszerű cik­kekre. Érdekes, de nem véletlen, hogy a második világháború utáni első nagyszabású szov­jet-amerikai üzleti tárgyaié - sok az atomcsend egyezmény aláírása után indultak meg Minél hangosabb ugyanis a fegyverek csörtetése, annál csendesebb a nemzetközi üz­leti élet, s minél nagyobb az atomcsend, annál hángosab! annál magasabbra hág a vál lalkozói kedv.

Next

/
Oldalképek
Tartalom