Nógrádi Népújság. 1963. november (19. évfolyam. 88-96. szám)
1963-11-09 / 90. szám
1 1963. november 9. nógrádi népüjsag A korszerű építkezésnek feltételei vannak Beszélgetés az újjáépülő Salgótarján tervezőivel A jövő évi beruházások előkészítéséről eddig elmond- ,ta véleményét a Beruházási Bank megyei fiókvezetője, a megyei tanács vb tervosztályának vezetője. Ezúttal a tervezőket szólaltattuk meg. A Középület Tervező Intézetben dr. Seres Marcell tervosztályvezető, a Lakóépület Tervező Intézetben Magyar Géza tervező csoportvezető válaszolt kérdéseinkre. A tervmódosítások oka Azzal kezdtük: Nógrád megyében milyen épületek, intézmények tervén dolgozik a két vállalat, s elkészülnek-e határidőre: Dr. Seres Marcell szerint a KÖZTI-ben a többi között átdolgozták a salgótarjáni megyei művelődési ház terveit, elkészülnek a salgótarjáni (irodaház távbeszélő hálózatának és az épület belső kiképzésének tervei, a KÖJÁL kisajátítási, bontási és beépítési dokumentációit, felterjesztették az Építésügyi Minisz- jtériumba a szálloda neonfel- líratának és szénszállító berendezésének terveit. Ugyanerre a kérdésre Magyar Géza így válaszolt: — Megbízásunk van a Salgótarján központjában épülő 16 tantermes általános iskola egy 75 és egy 50 gyermek befogadására alkalmas óvoda, a 16 tantermes gimnázium kiviteli tervének készítésére, valamint a Tanácsköztársaság-téri I. jelű üzletház tervfeladatára és kiviteli tervére, továbbá három lakóépület kiviteli terveinek elkészítésére és a II. jelű üzletház tervezésére. A felsorolt munkák építész terveinek készítését csak részben tudjuk a beruházó által igényelt határidőkre elkészíteni. Ennek egyik oka, hogy még tart a vita a beruházó és az Építésügyi Minisztérium között a lakások típusára vonatkozóan. A tervezéshez pedig csak a vita eldöntése után lehet hozzákezdeni .Akadályozza az ilyen nagy volumenű munka elvégzését a tervezői kapacitás hiánya is. Meglehetősen gyakori jelenség a megyei, különösen a salgótarjáni beruházások le- bolyolftósa során, hogy a már kész, vagy készülő dokumentációban sok kisebb-na- gyobb — előfordult azonban, hogy lényeges — tervmódosítást kellett végrehajtani. Mi ennek az oka — kérdeztük —, s ez milyen következményekkel jár? Magyar Géza szerint a beruházó és kivitelező által kért tervmódosításoknak általában két alapvető oka van. — Az egyik: az utóbbi időben gyakrabban előfordult anyaghiány, illetve új anyagoknak felhasználása — gondolok például a különböző födémtervezésekre. A módosítások második oka gazdasági jellegű, mely csak abban az esetben indokolt, ha korszerű és gazdaságos kivitelezést eredményez. Dr. Seres Marcell a beruházások rossz előkészítésében keresi az okot: — Véleményem szerint a kommunális és szociális beruházások tervmódosításai a nem kielégítő előkészítésre vezethetők vissza. Előfordul, hogy még kellően át nem gondolt beruházási tervet is benyújtanak. Ez a későbbiek folyamán — az igények változásával — tervmódosítást eredményez. Az egyéb természetű tényezők közül szeretném kiemelni, az energia- hordozó meghatározásnak bizonytalanságát. Van beruházásunk, amelynél az energiahordozó sorozatos változásai miatt kor kerül hát napirendre a intézetnek kellene kutatni új hónapokig tartó áttervezésre tervező nagyobb önállósága, anyagok, stb után, hanem az volt szükség, ami a jelentős a merészebb kezdeményezés ipar szinte ostromolná ilye- többletköltségen kívül késlei- ösztönzése. A Nógrád megyei nekkel. tette a tervdokumentáció le- Építőipari Vállalat mérnökei, , szállítását —, mondja. technikusai is gyakran tettek Manyoki elvtárs egy breszemrehányást a beruházó- ?}ai ce§ magyar nyelvűi.) iz- A Közepülettervezo Intézet nak és a tervezőnek: idegen— lésesen szerkesztett, fénjké- vezetőiv^l folytatott beszélge- kednek a korszerű építőipari pékkel bőven illusztrált mely- tes során előkerültek olyan módszerek, anyagok alkalma- nyomású prospektusát mutat— problémák, amelyek az or- zásától. ' ta ,mely a minap érkezett a szággyűlés legútóbbi üléssza- nevére, kán is felkeltették a közér- Mi ennek az idegenkedés- _ deklödést. Egy. képviselői in- nek az oka? — kérdeztüK. ,Pe(jif? a tervező ,,kiterpellációra adott válaszá- . , bütyköl valami újat iuzi ban dr Ajtai Miklós az Or- A kérdésre hármán is va- hozza Ulrich Ferenc —, ha- szágos Tervhivatal elnöke — Oszolták: Mányoki László, a marosan megbánja. Mert előelismerve, hogy jelenlegi be- KÖZTI főmérnöke, dr. Seres szgr foraszfo vitákban kell ruházási rendszerünk fölösie- ^af?elj> es „ Ulrlch Fere”c ieküzdenie az ellenállást be- gesen bplyolult, s azt foko- építésztervező - aki egyeb- lekuzdeme az ellenállást, be zatosan egyszerűsítik is — ként, a többi között, a me- bizonyítani, hogy neki van érintette a tervezők nagyobb gyei kórház tervének az al- igaza. Aztán, ha nehezen is, felelősségének a kérdését. Mi fotója. Mindhárman egyetér- de jóváhagyják — neki kell első lépést azon az úton. mely tettek abban: szo Bincs arro1’ utánajárnia, hogy az anyagot egyben a tervező, a tervező mintha az építészek idegen- előkerítse, biztosítania a szűk- vállalatok nagyobb önnállósá- kednének az újtól. Ellenkező- séges mennyiséget, gondos- gához vezet. leg! De a harc az új módsze- kodnia gyártásáról. Tervezőrek, anyagok alkalmazásáért bői tehát átváltozik anyagbeÄ tervezők addig nem arathat győzel- szerzővé, diszpécserré, admifolol/íceóno met’ ml"§ az építész-tervezek- nisztrátorrá, amibe előbb, ieieiossege nek nem biztosítanak több vagy utóbb belefárad. Seres elvtárs nem egészen önállóságot, míg lépten-nyo- értett egyet értelmezésünkkel: mon elavult, vagy a gyakor- n ]filfrfRpnítpg - A magam részéről - latban helytelenül, rosszúl . , ,P mondotta — nem fogalmaz- végrehajtott rendelkezésekbe gyorSQDD tempója nám úgy a kérdést, hogy az ütköznek -Az egyik döntő té- „T. . .... . országgyűlésen a tervező vál- nvezö éoítőinari ár coli ti- , ^mt !áthat°! a tel'vez®k.kl' lalatok nggyobb önállóságát Pf 'arponti fogasai három, egymással oszsürgették volna. A rádióban kaban található ellentmondás, szefüggő kérdés köré csoporúgy hallottam, hogy Ajtai elv- mely például hagyományos tosulnak. A korszerű építést társ szerint a hatósági enge- monolitikus vasbetonszerke- nem ösztönző árpolitika — délyek egy részét a jövőben olcsóbb árakat állapít nem beszélve egyéb idejétmúlnem kell beszerezni, csupán a ___. , ta rendelkezésekről, amelyek t ervező nyilatkozata szüksé- me§- mint az előregyártóit .------g es a tekintetben, hogy a elemekből létesülő épületek- megfelelő előírásokat betar- re. tóttá. Sok bosszúságtól és időveszteségtől szabadulunk „ , meg, ha ezt a kérdést ren- U] épitÖŰIiyCt^Ok dezzük. A jóváhagyási rend- . - , , , szer módosítása azonban nem Ez nem ösztönzi az épí- ^ezo megfelelő ösztönzésének annyira az önállósággal, mint teszt arra, hogy korszerűbb »libífe. S ...hogjr ezek a hiá- inkább a nagyobb felelősség- megoldásokat keressen. Az nyossagok nem érdektelenek ge! kapcsóiatos. A tervező építőanyagipar és a segéd- Nógrád megyében, azt a vi- vállalatok nagyobb önállósá- iparok jelenlegi helyzete sem tatkozók konkrét példái ligáról ismereteim szerint még ösztönzi az új anyagok, sze- lusztráiták. Az elhangzottak nincs szó. Minden esetre en- relvényfajták beépítését, az természetesen vonatkoznak nek ésszerű megvalósításával új módszerek alkalmazását, nemcsak a középületek, de a nem járna rosszúl társadat fejlesztését lakásépítkezések tervezésére, műnk. T_„ ____, ____j.ü. _ kivitelezésére, is. A fentihez m egkötik a tervező kezét —, az építőanyag- és szerelvényipar elmaradottsága — s ezzel kapcsolatban a tervezők gyakran nem hivatásszerű túlterheltsége — és az építésien EGYRE MAGASABBRA... Nagyobb önállóság — Jellemző — mondotta a -i . a többi között dr. Seres Mar- basonl° problémáról Magyar cell -, hogy a mi tervező Gezáva* 1S beB7^e,ttunk> intézetünknek egy osztályát m®lyuek során a többi kozott anyagkutató osztálynak ne- szobakerültek a lakóházvezzük. Az is a feladata, ami úpustervezes fogyatékosságai. A válaszból önkéntelenül a neve kifejez. Pedig a helyes S tekintve, hogy az építőipari fakad egy újabb kérdés: mi- az volna, ha nem a tervező- műszaki fejlesztés előtt itt _____________________________________________ Nógrád megyében is akadályok állnak; és mert — hogy mást ne említsünk — az építőipar állandó létszámhiánya is csak úgy hidalható át; a lakásépítés tempója is azzal gyorsul meg, ha az újat követelő szavak' végre érvényre jutnak a gyakorlatban — azzal búcsúztunk mindkét intézmény képviselőitől: a beszélgetésre még visszatérünk, egy remélhetőleg közeli salgótarjáni találkozás alkalmával. F orradalmi míiszak az acélát rabárban A Salgótarjáni Acélárugyár nosné, a brigád legrégibb nő- huzalmű gyáregységének tör- tagja. Ha lehet, még sebes- ténetéhez sok kezdeményezés sebben jár Vilcsek József kö- fűzödik. Néhány nappal no- töző keze, aki szintén a szak- vember 7-e előtt újabb kéz- ma kiváló dolgozója és Tóth deményezéssel rukkoltak elő Ernőé, aki viszont a szakma- a huzalmű munkásai, vezetői: közi versenyben hódította el az október 31-i termelési ta- . , „ , . nácskozáson ejhatározták, nemreg az elsőseget, hogy forradalmi műszakba kezdenek, ezt folytatják az esztendő végéig. A forradalmi műszak meghirdetése során a gyáregységben mindenki elsősorban a dróthúzó üzemre tekint. Ennek az üzemnek a termékei kerülnek feldolgozásra a hor- ganyzóban, szegverőben, a bu- torrugó. részlegnél. Nos, a dróthúzó — híven régi nevéhez — magára vállalta, hogy a negyedik negyedévben 300 tonna huzallal szárnyalja túl a tervben előirt kötelezettségeit. Ez azt is jelenti, hogy az egész év teljesítményeit figyelembe véve a megszabottnál csaknem 700 tonna áruval adnak többet 1963-ban. Az üzem vezetői nagyon dicsérik a bútorrúgó gyártó szocialista brigádot, \ amely Langár . Géza vezetésével naponta egy tonna áruval termel többet az exportra kerülő rugókból. A sikeres munkából kiveszi a részét Menus Ferencné — aki különben maga is brigádvezető és a szakma kiváló dolgozója, de most a rugógyárnak segít. Vele egy sorban dolgozik Huszár Já- Ilyen lesz a salgótarjáni tó-stand Csizmadia Géza c4z ablakkeret nem Imreiek A hírős, várost sokáig csak a barackjáért, no meg a barack nem kevésbé híres párlatáért tartották számon a tarjániak. Mostanában azonban gyakrabban emlegetik. S ha igaz a mondás, az utóbbi időben gyakran csuklanak a kecskeméti épület-lakatosok. Miért éppen ők? Azért, mert még a nyáron, az MSZMP megyei bizottságának felhívására, a Pécskő utcai lakótelep építői elhatározták: a hátra lévő két házat határidő előtt átadják. A szavukat megtartották, s a hármas jelű ház építése be is fejeződött október 1-re. November 1 helyett. Át is adták volna, ha híja nem volna. De mert a három lépcsőház közül egyiknek nem szállították Kecskemétről az ablakkeretet, ezért a ház a mai napig üresen ár- vátkodik. Egy szavunk sem lenne ha a kecskemétiek annak idején a tarjáni építők kérésére azt válaszolják: any- nyi a munkánk, hogy nem vállalhatjuk a határidő előtti szállítást. De vállalták. És mégsem szállítanak. Még különösebb, hogy a nemtudomhányadik sürgetésre azzal rázták le az „okvetetlenkedöt”: már vasútra adták. Negyvenegy lakástulajdonos várja azóta is, hogy — miután ilyen szépen feladták az ablakkeretet a a hírős város — nem valami híres lakatosárú. üzeméből szavakban — majd csak feladják a valóságban is. Hiszen az ablakkeret nem barackból készül, tán csak nem várják be a jövő évi kajszitermést...! Épül a salgótarjáni tó-strand Tizenháromezer köbméter földet mozgattak meg — Kétezerötszáz öltöző lesz pálya, a parton lelátók, még később pedig... de ezt egyelőre hagyjuk inkább. Hosszú vajúdás, huza-vona után jó lenne, ha jövőre fürödhet- nénk a tó-strandon. Az építők mivel biztatják a salgótarjániakat? Nos, az építésvezető helyettese elmondotta, hogy a műtárgyak építésével sietnek, mert már az őszi csapadékvízre szükségük van. Hogy jövőre mennyire haladunk, azt biztosan nem tudják — még nem közölték velük, mennyi pénz áll rendelkezésre. De ha más nem is — mondják —, az építők minden esetre a jövőre már fűrödnek a tóban. A parton áll már az ifjúsági tábor főépülete — egyelőre felvonulási épületül szolgál. A tó körvonalai lassan kirajzolódnak. Eddig 13 ezer köbméter földet mozgattak meg, a tófenék végleges kialakítása folyamatban van. Kész a nagy homokfogó, befejezték a burkolást is; elkészültek az összesen 280 méter hosszúságú támfalak. Korábban már megírtuk, hogy .lesz itt versenyuszoda, strand, csónakázó, korcsolyapálya, később csónakversenyek lebonyolítására alkalmas 1 ~----------------V E. « I “ I:, ~ I : Lili (Szatmári Béla rajza) A városi tanácson Gellérthegyi Gyula elvtárs a tóstrand építéséért felelős előadó — némi unszolás után — ennél reménytkeltőbben nyilatkozott. A jövő évi munka pénzfedezetének egy része községfejlesztési alapból már rendelkezésre áll, nagyobb felére az Országos Tervhivataltól kapott a város komoly ígéretet. Ebből a pénzből nemcsak a strand, s a különböző műtárgyak készülhetnek el, de be kell fejezni például a csatornázást, 2500 embernek elegendő öltöző- és mellékhelyiségek építését. Arra számítanak, hogy a tavaszi hóolvadás és esőzés következtében a tároló körülbelül egy-más- fél hónap alatt feltöltődik vízzel, ha pedig minden jól megy, a strand júliusban megnyílik. Addig is, míg ez bV kezik, a városi taná^iSj^ a gyárak, üzemek,» nyék dolgozóinak hez hasonló lelkes munkájára.
