Nógrádi Népújság. 1963. november (19. évfolyam. 88-96. szám)

1963-11-09 / 90. szám

4 NÓGRÁDI NEPÜJSÄG 1963. november 9. Tárlat - nyitás ŐSZI TÁJ Maradandó képek as őszi kiállítás anyagában Nem volt könnyű dolga a zsűrinek, amikor a salgótar­jáni oszd tárlatra érkezett képek dolgában kellett az el­múlt napokban döntenie. A kiállítás előkészületei so­rán csaknem kétszáz alkotás gyűlt egybe s már ez önma­gában is a művészek örven­detes aktivitásáról tanúsko­dik. Arról, hogy szorgalmas nyári hónapok után állnak nyilvánosság elé. Örsiévé ke nyelt jelentkezése Ez a bőséges termés ko­rántsem mondható egységes­nek, ezúttal nemcsak a mű­vészi irányzatot illetően, de művészi szint tekintetében sem, mert a hivatásos alko­tók mellett igen szép szám­ánál jelentkeztek kiállító (szándékkal művészhajlamú .öntevékenyek is. Ám nem is a jószándékú (dilettánsok leválasztása oko­zott felelősségteljes gondot 'Bolgár Kálmán festőmüvész- «ek. a Fiatar Képzőművészek Stúdiója vezetőjének. Szabó oltán budapesti festőmű­vésznek és Demján Miklós­nak, a Képzőművészeti Alap »lektorának, a zsűri tagjainak, (hanem az, hogy a kiállítás (viszonylag ■ egységes szintjé­nek biztosítása mellett az egyes művészek munkái kö- .zül is a legérettebbek kerül­jenek az anyagba. Sokat ígérő alkotások Ezt a feladatot megnyug­tatóan elvégezni nem volt könnyű és hálás megbízatás •a zsűrinek .A válogatás pár- 'tatlanságát mutatta azonban, hogy a jelenlévő művészek egyúttal minden tekintetben osztották a bizottság észre­vételeit, az Ítélet az egyes művek sorsáról illetően egy­séges fogadtatásra lelt A munka után így össze­gezte véleményét Szabó Zol­tán: — Nagyon szép ez az anyag. Én elsősorban Iványi Ödön és Mustó János műveire hívnám fel a figyelmet Ivá­nyi Ödön olajképei különösen színeiben szépek. Megragadó a Kanális cimű tájképe, és igen nemes hangja van az Anya, gyermekkel cimű kon- poziciójának. Mustó János csendélete és öreg mama kompozíciója rendkívül erő­teljes. Rajzban Czinke Fe­renc, Pataki József a legkitű­nőbbek, s nagyon figyelem­re méltóak Kolocsányi Anna munkái. Radics István, Uj hajtás című olajportréjával kelt figyelmet . A november 17-én nyíló őszi tárlaton ezúttal a szo­kottnál is népesebb művész­táborral találkozhat a közön­ség. Bizonyára sokan gyö­nyörködnek majd idős Szabó István Kossuth-díjas szob­rászművész új kompozíciói­ban, a festők közül többek között Sztrapecz Károly, Szathmári Béla, Orosz Lász­ló. Gy Lakatos Marcella, Légrádi Jenő, Králik Andor, Takács Imre, Baán János és mások változatos tematiká­jú, igényes megfogalmazású alkotásaiban. ís ÍZ» Pilátus a TIT-ben Pécsi írók estje Salgótarjánban November 5-én este a TIT megyei klubjában rendezték a Jelenkor íróinak találkozá­sát a salgótarjáni — verset és prózát kedvelő — közön­séggel. Az est műsorát — amelyet a megy« és városi tanács szervezett — Kojnok Nándor, a városi tanács vb művelődési osztályvezetője nyitotta meg. Ezután Pákolicz István Jó­zsef Attila-díjas költő ismer­tette a Pécsett megjelenő Je­lenkor című folyóirat tevé­kenységét. Foglalkozott a Je­lenkor ötéves munkájával, a folyóirat, a fiatal költők és írónemzedék művelésé­ben, felkarolásában betöltött szerepével. A műsorban Sík Mihály költő, Borsos József író, Pákolicz István kiütő olvasott fel műveiből. A nagy tetszéssel fogadta a tu­catnyi verset és a két elbe­szélést. Különösen maradandó él­ményt nyújtott Pákolicz Ist­ván: „Pilátus kézmosás előtt” című költeménye. Ez a vers formájában és mondanivaló­jában egyaránt, az avatott kéz, az érett költő, kiforrott művészetét tükrözte. A felolvasások után a pécsi vendégek hosszantartó baráti beszélgetést folytattak a je­lenlévőkkel. (Pataki József rajzá) Könyvbarát hónap az acélárugyárban A Táncsics Kiadó művei­nek kiállításával könyvbarát hónap kezdődött, november elsején a Salgótarjáni Acél­árugyár Művelődési Házában. William du Bois: A FEKETE LÁNG Kilencvenöt esztendőt élt meg a nemrég — Afrikában elhunyt William du Bois pro­cesszor, a nagy amerikai né- | ger tudós és író, aki pátriár- : ka korban is oly sokat, oly i ] jelentősei tett a béke-világ-!) mozgalom kibontakozásáért, j William du Bois nem akart!] anélkül meghalni, hogy élmé-l nyékben és tapasztalatokban] gazdag életének tanulságait | ne összegezze valahogy a leg- ] szélesebb tömegek számára.] Ezért írta meg — több mint] kilencvenéves korában „A j fekete láng” című trilógiát és I nemcsak büszke, boldog isi volt, hogy még befejezhette a j nagy munkát. A rabszolgák ivadékaként] született, iskolát alapító, majd] közéleti harcossá vált Manuel!] Mansart, a regény-trilógia hő-I se, őt nevezik el szülei „Black] Flame”-nek, azaz „fekete i láng”-nak és az ő köntösét!) magára öltve, mondja el Wil-!j ham du Bois életének viszon- í tagságait. Mint Mansart-nak, j neki is nagy sikerei voltak — < a négerek körében szinte pél-'j dátlan sikerei — s mint Man- < sart-nak, neki is súlyos kon-] fhktusokkal voltak terhesek!, napjai. Mansart négy gyér-:) mekének sorsában —, amelyet! oly balzaci izgalmassággal} mond el a trilógia második l kötete, a „Mansart iskolát] épít” — benne van Bois pro-1 fesszor gyermekeinek és uno­káinak nem egyszer nagyon!] nehéz, nagyon bonyolult élet-] útja is. „A fekete láng” egész vo­nalvezetésén érezni, hogy William du Bois végigszen­vedte regénye hőseinek szen- vtdését, együtt reménykedett velük és hogy amikor papírra •o»„i_te szívében élő, eleven '•«iL azt tette, amit egész .ben tett a tanári dobo­.1 és a szónoki elmelvénye- .en: harcra buzdított, cselek­vésre mozgósított a jó ügy győzelméért. Szinnai Tivadar kitűnő, érzékletes fordítósa jó segítséget ad William du Bois regényének magyarországi si­keréhez. ZONGORAÓRÁN ~ »»»»■»«MM Az eseménysorozat kereté- kék részére báb és mesedéhi- ben november 10-én, vasár- tánt rendez a művelődési ház, nap délelőtt 10 órakor a vá- majd 22-én délután az új ros középiskolás fiataljainak klubhelyiségben kerül sor a érdekes szellemi erőpróbáját könyvbarát hónap egyik leg­rendezik meg a művelődési érdekesebb, legkiemelkedőbb otthonban. %A vetélkedő a eseményére: iró-olvasó talál- gimnazista, a közgazdasági, kozó keretében Karsai Elek valamint a gémoari techni- történész- iró beszélget rádió- valamim a gépipari lecnm hallgatóival< olvasóival. kum diákjai számára annál is izgalmasabbnak ígérkezik, A találkozót követő napok­mert a feltételnek, hogy ki bal\ ..n?ve™b,e.r 23-án és 24- ., en kozepiskolasok es szinjat- tud többet a Szovjetunióról. szó 'csoportok, valamint ál- — ezúttal orosz nyelven kell talános iskolások szavalóver- bizonyságot adni. A műsoros senye lesz a művelődési ház vetélkedőt Orosz László gim- könyvtárában Etta, művésze- ... . ti vetélkedőt 23-an este náziumi tanar vezeti. könyvtornboíával egybekap­November 16-án, szamba- csőit könyvbal egészíti ki. ton a Szocialista Kultúráért \ könybarát hónap utolsó és a Kiváló Színjátszó rendezvénye, a Strauss-Lehár Együttes címmel kitüntetett gg^re november 30-án kerül acélárugyári műkedvelők tar- sor amelyen Krajcsi Lajos tanak nagy érdeklődésre szá- vezénylésével a Szocialista mottartó bemutatót. Az es- ^Kultúráért jelvénnyel kitün- ten Karel Capek: Fiaim cí- tetett zenekar szólaltatja meg mű drámája kerül közönség a könnyűzene két klasszikus mesterének legszebb dalla- Novenaber 21-én a gyér me- mait HÉTEZER KILOMÉTER SZOVJET FÖLDÖN 2. Harkovi hétköznapok Kiev a forgalmával, tarka­ságával vonja .magára a lá­togató figyelmét, Harkov ará­nyaival és méreteivel. Sokat hallottam, olvastam már ar­ról, hogy a Szovetunióban nagyobb számokban, méretek­ben gondolkoznak, beszélnek. Számítottam erre, s mégis meglepett. Nem annyira az épületek magassága, mint in­kább az a tér,- amelybe az épületek logikusan, szigorú építészeti rend szerint beil­leszkednek. !•! Levegő, napfény, virágok, * növények özöne jellemzi ezt a gyönyörű várost. De ez másutt is így van. Hatalmas parkok, sétányok pompáznak a tarka virágoktól. Az utcák, tereknek is beillenének. Két­oldalt lüktet a forgalom, kö­zepén sétány húzódik padok­kal. Az alig háromszáz eszten­dős Harkov az ország har­madik iparilag legfeijetebb városa Harkov és Lapany folyók közti magaslaton lét­rejött egykori katonai tele­pülés helyén ma egy roha­mosan fejlődő milliós város él. Az első kőépületet 1689­ben építették. Ez a híres Pokrovszkij Székeseevház. Alig több mint száz évvel később megnyitják egyetemét. A Donyec medence feltárásá­nak megindulása elindította a várost a fejlődés útján, A forradalom győzelmével pe­dig teljes egészében kibonta­kozhatott a tervszerű fejlődés. A mai Harkov amellett, hogy fontos ipari központ, jelentős kultúrális szerepet is játszik. A városban öt nagy­üzem volt a forradalom előtt, most 500 az üzemek és gyá­rak száma. Bár a 22 hóna­pig tartó fasiszta megszállás alatt sok üzemet leromboltak, ezek röviddel a , háború után megnagyobbítva korszerűsít­ve épültek újjá. A városban sokféle iskola van: szakiskola, technikum, egyetem. Itt mű­ködik az ország egyik leg­régibb politechnikai intézete, amelynek 15 ezer hallgatóra van. A magyar úttörők ajándéka Annyi a főiskola, különféle tudományos kutatóintézet, hogy külön városrészt alkot­nak. Itt működik a Szovjet­unió első mezőgazdasági fő­iskolája is. amelyet Mariborr- ban alakítottak, s a háború idejében ide evakuált. A tanulás és a munka után a szórakozást is megtalálja a harkovi lakos. Opera, szín­házak, több mint száz klub, múzeumok .mozik között vá­logathat. A gyermekek ré­szére gyep kvárcst építet­tek: sporttelepekkel, játszóte­rekkel. gvermekvasúttal. Itt láttunk egy magyar gyárt­mányú gőzmozdonyt, magyar úttörők ajándékát a harkovi pioníroknak. Szerte a városban emlék­művek, szobrok, tanúsítják, hogy a harkoviak ápolják a múlt emlékeit. A Sevcsenko park bejáratánál hatalmas szoborkompi ex um hirdeti nagy névadójának emlékét. Ez a fekete márványból ké­szült szoborcsoport kisebb sé­rülésektől eltekintve épen maradt a háborúban, pedig körülötte mindent lerombol­tak. A szerelmesek parkjában A harkovi emberek derű­sek és szorgalmasak. Megszó­lítottunk néhány járókelőt. Egy férfitől azt kérdettük, milyen lakásban lakik. El­mondta, hogy egy régi ké­nyelmetlen házban. Nagyon hitetlenül nézhettünk rá, mert egy fényképpel is iga­zolta állítását. De mint mon­dotta, nem sokáig, mert az egyik lakótelepen, ahol 1965- ig 35 ezer lakást építenek fel — s ez csak az egyik épülő telep — az ő házuk lakói is helyet kapnak. A régi házról csupán emlékeztetőnek készí­tették a képet. Egyik este bekiváncsiskod- tunk a kétezer hektáron el­terülő Gorkij Parkba is. Szép idő volt. Fiatalok táncoltak egy szabadtéri táncparketten. Tangó, keringő fox váltotta egymást .Twistet nem tán­colnak. A zenekarok nem is játszanak ilyen számokat. Egy kislány mesélte, hogy ez a park a szerelmesek kedven­ce, szórakozási helye. Huncut mosollyal jegyezte meg, hogy főleg a lányok szeretnek ide járni. Túl megértőén moso­lyoghattam, mert azonnal til­takozott, nehogy félreértsem a dolgot, ugyanis ebben a parkban van a Központi Há­zasságkötő Terem is. A látogatásunk első napjá­nak délutánján voltunk hiva­talosak a Vörös Zászló újság szerkesztőségébe. A szerkesz­tőség közel volt a szállodánk­hoz: csak a Dzserzsinszkij-tér egyik oldaláról a másikra kel­lett átmenni. Kitüntető ba­rátsággal fogadták küldöttsé­günket. Prihogyko elvtárs, a lap főszerkesztője rövid tá­jékoztatót mondott a 60 ezer példányban orosz és ukrán nyelven megjelenő újság, il­letve a szerkesztőség életéről, munkájáról. Néhány nagyon érdekes momentum az olvasót is érdekli: az egyik, igen nagy például a lap köré tö­mörülő társadalmi munkatár­sak tábora; a másik ilyen, hogy a különösen fontos, nagy jelentőségű építkezések­ről. munkákról, a huzamo­sabb ideig ott tartózkodó új­ságírók külön röplapszerű, rendszeresen megjelenő újsá­got írnak. Vaszilij Vaszilje- vics Vasziljev beszámolt a szerkesztőség mellett mű­ködő társadalmi fogadóiroda munkájáról. Az egyik irodalmi munka­társ izgatottan kérdette, hogy mennyi verset küldenek be a mi lapjainkhoz. Megnyug­tattuk, hogy bőséges a ter­més. Erre megkönnyebbülten felsóhajtott, ugyanis szerinte Harkov lakásságának a fele versíró, a másik fele futbal­lista. A barátkozásnak, beszélge­tésnek alig akart végesza- kadni. Búcsúzóul közös fény­képet készítettünk a szerkesz­tőség épülete előtt. (Folytatjuk) Pádár András /

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom