Nógrádi Népújság. 1963. november (19. évfolyam. 88-96. szám)

1963-11-06 / 89. szám

NÓGRÁDI NEPOJSAf! 1963. november 6. Világhírű «jyiíi* a* egykemencés üzem helyén Huszonöt éves a vasötvözetgyár Hazánk egyetlen ferróötvö- Ketgyára Zagyvarónán épült, most 25 éve, 1938-ban. Az ak­kori egykemencés üzem felig volt nevezhető gyárnak. A hadiipar lökést adott a vasöt­vözetgyár fejlődésének. Ami­kor a törzsgárda jelvényesek- kel: Nagy Béla kohászból lett művezetővel, Szeles Béla ko­váccsal, vagy a gyár munká­sainak első bérfizetési jegyzé­két elkészítő Herrich Andor­ral beszélgetünk az elmúlt 25 évről, alig néhány órának tűnő, de mindamellett fejlő­désben, előrehaladásban gaz­dag múlt rajzolódik ki a gyár negyedszázados történe­téből. A termelési rekord Bizony akkor még senki nem gondolhatta, hogy pél­dául az 1939-es évi majdnem 2000 tonnás erőltetett terme­lés, valaha is megismétlőd­het a gyár történetében. Ár­ia, hogy 13 000 tonna ötvöző­fémet ad majdnem Zagyva­róna, gondolni sem mertek abban az időben. Pedig az letek alapján oldódott meg a magyar kohászatban a fer- rónikkel, a ferrókróm, a szi- likocirkon, a 95 és 98 száza­lékos fémszilícium, a wolf­ram tartalmú hulladékanya­gokból a ferrowolfram és a kobalt nagyüzemi gyártása. Bátor vállalkozás Ezenkívül számos nemzet­közi kutatási kooperációban, egyetemekkel és kutatóinté­zetekkel, továbbá a legjelen­tősebb acélműveinkkel kötött egyezmények alapján kiemel­kedő sikerekkel járó együtt­működésben vesz részt a vas­ötvözetgyár műszaki-munkás- közössége. Ilyen együttműkö­dés alapján oldották meg idén, az egyébként legfejlet­tebb kohászattal rendelkező szovjet és vezető nyugateuró­pai országok ötvözőgyárait és szakembereit is komoly fel­adat elé állító félvezetők öt­vözőanyagainak gyártását. Hazánkban idén, az automa­tikus berendezések mérő, el­lenőrző és irányítóműszerei­ben a híradástechnikában és feldolgozó iparunk ma már hazai ötvözőfémekkel minő­sített, melegen, vagy hidegen hengerelt finomacélokkal rendelkezik. Vajon mit kívánhatunk a negyedszázados jubileum, a kedves családi ünnep alkal­mából a gyár kommunista és pártonkívüli, de mindenek­előtt jól összeforrott, jól szer­vezett dolgozóinak? Tovább­ra is nagy eredményeket a kohászat minőségi követelmé­nyeinek megfelelő újabb kü­lönleges ötvözőanyagok sike­res kísérleteinek és előállítá­sának útján. * / t ‘ H ' * <'■*> idei 13 000 tonnás termelés az számítóberendezésekben, ki­elmúlt év kiemelkedő rekord­ja. íj ötvözetek S amikor a gyártmányfej­lesztés, a műszaki fejlődés kerül szóba, akkor is az or­szág érdekeit kifejező gazda­ságossági szemléletről tájé­koztat Horinka István igazga­tó. ! A kizárólag ferrószilícium előállítására épült gyárban az utóbbi tíz év alatt sok új bemetikában nagy szerepet játszó szilícium félvezető gyártásának kísérletei kezdőd­tek meg. Az ennek alapanya­gát jelentő ötvözőfémek egész sorának előállítására is vál­lalkoztak a vasötvözetgyáriak. A világszint A 25 év, de különösen az utóbbi hét esztendő kiemel­kedő sikereinek legszebb el­ismerése, hogy hazánkban — a zagyvarónai gyár ered­Ötvözőfém nagyüzemi gyártá- menyei alapján — egyre na­sát kutatták és kísérletezték ki, amelyek a hazai kohászat nagy előrehaladását jelentik. Hogy csak a lényegesebbeket említsük: zagyvarónai kísér­gyobb léptekkel haladhat előre a különlegesöl ötvözött, minőségi acélok gyártása. A világszint követelményeinek megfelelően gépgyártásunk, SZÁZ EVRE ELEGENDŐ MANGÁNKINCS KÉSZLET A KGST országok érdeklődésének középpontjában a magyar karbonátos mangánérc feldolgozása Évente mintegy háromszáz- a karbonátos mangánérc tel- mára csak igen korlátozott ezer tonnával növekszik a világ mangánérc termelése, amely idén 1— harminc szá­zalékos mangántartalmú ér­cet alapulvéve — körülbelül 5,5 millió tonnánál tart már. Legnagyobb mennyiséget 2,5 millió tonnát, a Szovjetunió­ban bányásznak. Ha rangso­rolni akarnék a világ man­gántermelő országait, akkor az USA a 9., Magyarország pedig, Románia után a 13. helyen van e jelentős érc ter­melésében. A KGST országok legtöbb­jének is óriási mennyiségű mongánérc vagyona van. Mégis a hazai kohászat és a KGST országok érdeklődésé­jes feldolgozására irányuló mennyiségben használható kísérletek folynak. A kísérle- fel. Gondoskodni kell tehát teket, kutatásokat vezető olyan eljárásról, amely az Szalay János főmérnöktől ér- érc minőségét feljavítja, azaz deklődtünk e munkák jelen- “ — tőségéről. — Miért nagy az érdeklő­dés a karbonátos mangán­érc teljes feldolgozására folytatott kísérletek iránt, hazai és KGST részről egyaránt? a bennlévő hasznos mangán- tartalmat növeli, a káros szennyező foszfort pedig ugyanakkor minimumra csök­kenti. lógia kialakításának. A kí­sérletek során, hogy ala­kult ki az energiát gazda­ságosan hasznosító áj gyárt ástechaológia? Ennek a — Az új gyártástechnológia kidolgozása során merült fel az a gondolat, hogy az elegy felmelegítésére és megolvasz­tására szükséges nagymennyi- nagyjelentőségű ségű villamosenergiát másfaj­A technikai fejlődés, az acélgyártás fejlődésével egy­idejűleg — ami az 1958. évi 260 millió tonnás értéknek és leggazdaságosabb 1975-re kb. megduplázását kidolgozásával, jelenti — szükségessé teszi a problémának a megoldása ér­dekében folynak kísérletek a Zagyvarónai Magyar Vasötvö­zetgyár kísérleti üzemében. De a KGST országokban is foglalkoznak a legkorszerűbb módszer Kísérletekről sorokban Bányászati és kohászati szakembereinket mind job­ban foglalkoztatja a hazánk­ban gazdagon előforduló kao- lintelepek hasznosítása. Kao­lint eddig csak a porcelán- gyártáshoz a papír-, a szövet, a festék, a szappan és gyógy­letekre felfigyeltek tudomá­nyos intézeteink is, s az utóbbi időben számos közös program valóraváltásán dol­goznak a vasötvözetgyárral. Nemrég például az Eötvös Lóránd Tudomány Egyetem Általános Kémiai Tanszéke nek • középpontjában van a , ferróötvözetek és ezen belül .vasötvözetgyár, ahol jelenleg is a;^mábgánsyártáb növelését. Bár a mangán a föld szi­lárd kérgében elég nagy mennyiségben megtalálható, mégis gazdaságosan kiter­melhető formában kevés he­lyen fordul elő. Megemlíthető, hogy a fő acéltermelő orszá a tudományos igényeknek megfelelően állították elő. A kobalt szer gyártásához alkalmazzák, folytatott közös műanyaggyár- mint fontos nyersanyagot. tási kísérleteket a Nitroké­miai Vállalattal. Szílikoaluminium Gazdag kaolimfelepeink jö­vőjét illetően most nagyjelen­tőségű kísérletek kezdődtek a Zagyvarónai Magyar Vasötvö- zetgyárban. Bányászati és kohászati szakemberekből álló bizott­ság javasolta a kaolinból szi- likoalumínium ötvözőfém gyártását. A vasötvözetgyár kísérleti csarnokának dolgozói — akik a nikkel, a króm, a szilikocirkon és más értékes ötvözőfémek hazai gyártását alapozták meg előző kísérle­teik eredményeként, — a szi- likoalumínium gyártásának sikerét is hamarosan jelen­tik illetékes hatóságainknál. Ferroicolfram Az ország készletező tele­pein nagyjelentőségű wolf- ramtartalmú fémhulladékot halmoztak fel, amelyet azon­ban jelenlegi állapotában nem tudnak felhasználni az acél­gyártásban. A több ezer ton­nára becsült hulladék feldol­gozására új gyártási techno­lógiát kísérleteztek ki Zagy­varónán. Céljuk egy olyan 35 'százalék körüli wolfram- tartalmú ferrowolfram elő­állítása, amely tökéletesen megfelel a diósgyőri, a duna­újvárosi és a csepeli acélko­hászatnak. A meghatározott és egységes wolframtartalmú ötvözőanyag előállítását külö­nösen a diósgyőri elektromos kemencék olvasztárai fogad­ták nagy érdeklődéssel. Rézszilicium A kohászatban jelentős és nagy elismerést kiváltó kísér­Ezekhez a kísérle­tekhez jelentősebb mennyisé­gű rézszilíciumra volt szük­ség. Rézszilíciumot eddig ha­zánkban nem gyártottak, de nem is merült fel ilyen igény, a kohászat részéről. Miután az első kiskemencés kísérle­tek teljes sikerrel iártak, nagyüzemi módszerrel a né­gyes számú nagykemencében is hozzáfogtak a rézszilícium előállításához. Az ELTE által kért öt tonna rézszilíciumot Most egy éve kezdték meg a wolframos acélok gyártásá­nál keletkezett salakból a még visszamardt néhány százaléknyi wolfram kinye­résére irányuló kísérleteket. Ez a KGST országok acél­gyártása szempontjából is nagyjelentőségű kezdeménye­zés. Ezt követően újabb nagyje­lentőségű kísérletekre került sor: kobalt gyártása kezdődött meg a zagyvarónai gyárban. A kísérleteket az egyik fiatal technikus vezette. A kobalt sikeres kinyerése után vissza­maradt salakból ferromangánt állítottak elő a gyár kísérleti kemencéjében. — Külföldi szakirodalom, vagy saját elgondolások alapján kezdődtek-e a fel­dolgozásra irányuló és természetesen új gyártás- technológiát kutató kísér­letek? — A vasötvözetgyámál fo­gok nagv része mint az Ame- tyű kísérletek kezdetben a riaki Egyesült ’ Államok, Ka- rendelkezésre álló irodalmi adatok felhasználásával in­dultak meg — természetesen azoknak a hazai ércekre tör­ténő átdolgozása után. A ki­kísérletezett pirometallurgiai, azaz tűzi eljárás lényege egy kétlépcsős technológia kiala­kítása, melynek során az első lépcsőben történik a mangán- tartalom feldúsítása, illetve a mangán — vas viszony növe­lése és a foszfortalanítás, míg a második lépcsőben a kész­termék, a szilikomangán elő­állítása. Ez a módszer lehető­vé teszi, hogy a gyengeminő­ségű ércből a kohászat szá­mára megfelelő minőségű mangántartalmú dezoxidáló és ötvöző anyagot állítsunk elő. nada, Anglia, Nyugatnémet­ország és Franciaország man­gánérc szükségletüket főleg importból fedezik. A hazai mangánérc terme­lése és felhasználása 1956-ig csak az oxidos ércekre ter­jedt ki, azonban figyelembe véve a jelenlegi termelési szintet, a meglévő oxidos ércvagyon már csak rövid időre biztosítja a szükségle­teket. Az utóbbi évtizedben megtalált karbonátos mangán­érc-telep azonban igen je­lentős — több 100 évre ele­gendő mennyiséget biztosít. Ez az érctípus egy tengeri üledékes képződésű agyag- márgaszerű, átlagban 18—20 szalékos mangánt, 8—10 százalékos vasat és 0,5 száza­lék körüli foszfort tartalmazó ásványokból épül fel. Eredeti állapotában a kohászat szá­— Hazánkban különöskép­pen nagy jelentősége van a villamosenergiával való gazdaságos gyártástechno­ta, olcsóbb e nergi hordozóvá 1 lehetne pótolni. Tekintve ,hogy a karboná­tos ércelegy olvadáspontja 1200 C fok körül van, ennek megolvasztására egyszerű ak- nás kemencében végeztünk kísérleteket, amelyek igen kedvező eredményeket adtak. Az új technológia szerint az aknás kemencében megolvasz­tott elegyet folyékonyan le­het az elektromos kemencé­be átöntend, ahol annak hő­tartalmát kihasználva, már csak a redukció hőszükségle­tét kell elektromos áram for­májában biztosítani. A kísér­letek ebben az új irányban folynak tovább. — Milyen igényt támasz­tanak a KGST országok a zagyvarónai kísérletekkel szemben? — A jövő feladataként sze­repel még ennek a technoló­giának az alkalmazásával a még gyengébb minőségű — 10—12 százalék mangánt tartalmazó — és mintegy két millió tonna mennyiségben rendelkezésre álló mangán­iszap feldolgozása. Ezt a kísérleti munkát a hasonló minőségű érccel ren­delkező — KGST országok ugyancsak igénylik és a Mű­szaki Tudományos Együttmű­ködés keretében figyelemmel kísérik, érdeklődnek iránta — mondotta többi között kér­déseinkre válaszolva a vasöt­vözetgyár főmérnöke. A z ívfényes ke­A nagykemence működését ellenőrzik. radó hőség szinte táncoltatja a leve­gőt. Az idegen láto­gató, arca elé tar­tott karral közelíti meg az adagoló ko­hászok munkahelyet, mintha sűrű renge­tegben járna. Pedig „csak" a fény és a hőség uralkodik e munkahelyen, de az aztán valóban úr a maga portáján. Vagy talán mégsem? Az emberek, akik ott dolgoznak a vi­lág legegyszerűbb dolgaként duruzsol - tátják, vagy ha ne­kik tetszik morog- tatják. káprázatos fénnyel sziporkáztat ■ók az elektromer kemencéket. Attól függően, hogy ada­golják, vagy csapol jók-e azokat. — Aki egyszer már megbirkózott c4z Meg, kohász ezekkel a látványos erőkkel, az soha nem felejti el ennek a munkának a szép­ségét. Én is megdöb­bentem, amikor 25 éve először álltam az adagoló piacra. — Mondja Nagy Béla művezető. A 6 elem,is cee- di cseléd-legény, éj­szakás műszakban kezd-ett, s mindjárt az adagolásnál. Ak­kor még szűkre sza­bott zárt kis épület­ben állt az I-es ke­mence. A zárt és szűk helyiség miatt nagy erőpróbát je­lentett egy-egy mű­szak. Nagy Béla hama­rosan végigjárta a gyár Szinte vala mennyi munkahelyét s a háború után, már mint „öreg-ko- hászf’ fogadták Zagyvarónán. — A tőkés ügyelt arra, hogy a munkás gyorsan megismer­je a kohó működé­sét, az ötvözőanyag összetételét és az ol­vasztás minden ap­ró fogását. Aki nem mutatott érdeklődést az hamar kívül ta­lálta magát a gyár­kapun. Közben a csarnok­ban csapoláshoz ké­szülnek. Mintha száz oroszlán morogna egy-egy parázsló barlangban. S végül a kemencék egymás után engedelmesked­nek a kohászoknak: parádés tűzijáték után csendesen foly- dogál a kokillákban az angol megrende­lésre gyártott 98 szá­zalékos fémszilici- um és a legújabb zagyvarónai tudorr.á- nyos siker a karbo­nátos mangánéiból készült ötvözöfém. — Látja, ez a szép ebben a munkában. — mutat a szikrázó kemencék felé Nagy Béla, majd hozzáfű­zi. — Bizony 25 éve én sem gondoltam, hogy valaha is mű­vezetőként dolgozom ebben a munkás életemmel egyidős gyárban. Aztán sorra járja a munkahelyeket. Ügyel a red.ukáló- a nyagok /*•? ver ék­arányára, ott van a csapolásnál és a ki­hűlt fém tisztításá­nál is. Úgy, ahogy egy vezetőnek kell tennie, akinek fele­lősség és munkás- önérzet van a szivé­ben. Nagy Ferenc

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom