Nógrádi Népújság. 1963. október (19. évfolyam. 79-87. szám)

1963-10-26 / 86. szám

NÓGRÁDI VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIX. ÉVE. 86. SZÁM. ARA: 60 FILLÉR 1963. OKTÓBER 26. SZERVEZETTEBBEN! Nógrád megye termelőszö­vetkezetei — a határidőnél két nappal korábban, — tel­jesítették kenyérgabona vetés­tervüket. Az utóbbi két nap hány emberre számíthatnak a vetésnél, a betakarításnál. Számításokat végeztek, meny­nyi vetőmag, műtrágya szük­séges az őszi vetéshez. Ezek a már azon a területen vetet- felmérések már jó előre jelez­tek, amelyet a tervezett 42 ezer holdon felül vállaltak a szövetkezetek. Különösen ok­tóberben dolgoztak nagy szorgalommal, igyekezettel a gépállomást és szövetkezeti traktorosok, s a „gyalogmun- kás” termelőszövetkezeti ta­gok. Kétszáznál több traktor gazdája éjszaka sem pihent, s a szövetkezeti tagokkal együtt munkával töltötték a vasár­napokat is. Néhány valóban kirívó esettől eltekintve — mint ték: hol okoz majd gondot a vetés. Ennek alapján irányí­tották a Karancs völgyében dolgozó termelőszövetkeze­tekhez azokat az erőgépeket, amelyek a Kisterenyei Gépál­lomás körzetében már befe­jezték a munkát. A sóshar- tyáni termelőszövetkezetnek még azok a közös gazdaságok segítettek, amelyek a terve­zettnél korábban elvetették a búzát. Igaz, az utolsó hetek­ben az irányítás, az ellenőr­zés jóformán teljes egészében lekötötte a járási vezetők amilyen Szandán, Bujákon, erejét. A fáradság azonban vagy Kisbágyonban történt, — a munka minősége is meg­felelő. A termelőszövetkeze­tek többségében azt tartották: ebből a búzából jövőre ter­mést várnak. Még a jóformán egész idő alatt alkatrész-, üzemanyag- és traktoros hiánnyal küzdő berceli gép­állomás körzetében is vigyáz­tak erre. A berceli Vörös Csillag Termelőszövetkezet intenzív búzát nevelő táblá­ját a szakemberek is elisme­réssel nézik. A zöldellő, lát­szólag sűrű vetés, nem hagy kétséget affelől, hogy a búza mindenképpen megérte, hi szén a salgótarjáni járás a munkák kezdetétől az élen haladt, s elsőként végeztek a megyében a kenyérgabona ve­téssel is . A megyei, a járási irányító szervek, a gépállomási és szövetkezeti vezetők, a trak­torosok és a szövetkezeti ta­gok minden elismerést meg­érdemelnek azért a munká­ért, amelyet októberben, kü­lönösen az utolsó hetekben végeztek. Van azonban a „kenyércsata” utolsó roharná­jól bokrosodva, megerősödve nak néhány igen hasznos tá­rnául a télnek. Szeptember végén még ott tartottunk, hogy rozsból a ter­vezett területnek valamivel több, mint felén, a búzatáb­lák 15 százalékán vetettek csak a szövetkezetek. A szo­kásosnál két-három héttel ké­sőbb kezdtek munkához az idén a talajelőkészítő- és ve­nulsága is. A legfontosabb az, hogy csak megfelelő szerve­zettséggel lehet úrrá lenni azon a tengernyi gondon, amely ilyenkor az, őszi hóna­pokban a gépállomásokon s a termelőszövetkezetekben- jelentkezik. A balassagyar­mati és a szécsényi járás pél­dája bizonyítja: fejetlenség­gel, kapkodással, egymásnak tógépek. A szécsényi járás ellentmondó intézkedésekkel néhány szövetkezetében még augusztus végén, szeptember elején is gabonakeresztektől tarkállott a tarló. A balassa­gyarmati járásban, ahol ta­valy szeptemberben már traktorosok sokasága készítet­te ágyát a rozsnak, meg az csak a zűrzavar, s az agro­technikai hibák sora növek­szik, nem pedig a búzával el­vetett terület. A jól szervezett, gyors munka megköveteli, hogy idő­ben gondoskodjunk a talaj­árpának, az idén ugyanakkor előkészítéshez és a vetéshez még csak cséplőgépek zúgtak szükséges úgynevezett techni- és a szövetkezeti tagok, üze- kai eszközökről is, az üzem­mi munkások rakták teher-, anyagról, az alkatrészek pót­kocsikra, vontatókra, szállí- lásáról, a műtrágyáról, a ve­tották a szérűbe a búzake- tőmagról. A balassagyarmati reszteket — vasárnap is. Több mint 50 ezer hold földet előkészíteni, bevetni. 500 traktort irányítani, jó fél­százezer hold kukoricát, bur­gonyát, cukorrépát betakarí­tani, szövetkezeti tagok ez­reit mozgósítani akkor is nagy tervszerűséget, szerve­zettséget igényel, ha nem két-három hét késéssel indu­lunk. A megyei párt- és a ta­nács végrehajtó bizottsága éppen ezért még szeptember elején kidolgozta az őszi ve­tés és betakarítás tervét. Eb­ben megállapították: a me­gyében, s külön-külön a já­rásokban milyen munkát kell elvégezni szeptember, október és november hónapokban. Számba vették, hány talaj­előkészítő, illetve vetőgépnek kell dolgoznia, hogy október 25-ig a megye valamennyi közös gazdaságában befejez­zék a gabonavetést. A terv­ben kidolgozták, hogyan se­gíthetik a leghatékonn‘ a munka meggyorsítását a kettős műszakok. A járási irányító szervek ugyancsak elkészítették a maguk terveit. A salgótarjá­ni járás vezetői a szövetkeze­tiekkel együtt mérték fel, melyik gazdaság milyen gépi- és fogaterővel rendelkezik, járásban előfordult ugyanis, hogy az árpavetéshez szüksé­ges vetőmag egy részét szep­tember végén rendelték meg. Sok esetben a szövetkezeti vezetők leleményességén mú­lott, hogy nem álltak huza­mosabb ideig üzemanyag, vagy alkatrész'hiánya miatt a szántótraktorok, a vetőgépek. Október hónappal csak a munkák egy jelentős szaka­sza zárult le a termelőszö­vetkezetekben, gépállomáso­kon. Ezek után látnak mun­kához teljes erővel a mély­szántást végző gépek, pótol­ni kell a termőtalaj tápanyag- vesztességét. jelentős terüle­ten gyümölcsöt telepítünk, s a talaj forgatási munka egy részét is most kell majd el­végezni. Az eddigi tapasztala­tokat helyesen hasznosítva a szövetkezetek. gépállomások sokat tehetnek a munka meg­gyorsításáért, időbeni befeje­zéséért. Nem szabad megis­métlődnie — különösen, ha meggondoljuk: mind több mezőgazdasági szakember, s korszerű gép segíti a közös gazdaságokat —, hogy hóna­pok késedelmét egy hónap alatt, szinte emberfeletti erő feszítéssel kelljen behoznia a termelőszövetkezeteknek. Vincze Istvánná Egyezmény a KGST bankról (2. oldal) 100000 tonna szén terven felül (2. oldal) Nem szabad elhamarkodni... (5. oldal) „Silóznak”-e a karancskeszi gyerekek? (4. oldal) Tettenérték a titkos betörőt (6. oldal) Heti rádió és tv műsor (8. oldal) Tanácükozik Blend kívüli illést tartóit a megyei tanáes Tegnap Salgótarjánban rendkívüli ülést tartott a me­gyei tanács. Megtárgyalta Nógrád megye 1964. évi köz­ségfejlesztési alaptervét. A megyei tanácstagokat Várhe­lyi Ernő, a megyei pénzügyi osztály vezetője tájékoztatta, mind a költségvetésről, mipd a községfejlesztési alapról. A tanácsülés megállapítot­ta, hogy a lakosságtól eredő közvetlen bevételek csökken­tése ellenére, a növekvő álla­mi támogatás következtében emelkedik a dolgozók élet- színvonala. 1964-ben tovább bővül a tanács gazdasági te­vékenysége, amelyben nagy szerep vár a tanácsi vállala­tokra, különösen a lakosság igényeinek kielégítése és fog­lalkoztatása szempontjából. A községfejlesztési alap tár­gyalásánál a tanácsülés meg­határozta az 1964. évi legfon­tosabb feladatot. Ezután a rendkívüli megyei tanácsülés jóváhagyta a Me­gyei Népi Ellenőrzési Bizott­ság kiegészítését. Ma nyílik a megyei újítási kiállítás A Szakszervezetek Nógrád megyei Tanácsa, a hagyomá­nyokhoz híven, az idén is megrendezi a megyei újítási kiállítást, amelyet a salgótar­jáni József Attila művelődési otthonban szombaton délelőtt 11 órakor, Sándor István elv­társ, a Szakszervezetek Nóg- ród megyei Tanácsa vezető titkára nyit meg. A megyei újítási kiállítást — amelyen a megye ipari, mezőgazdasági üzemei legjobb újítóinak anyagát helyezik el. Október 26-t9l november 3- ig, délelőtt 11 órától este 7 óráig tekinthetik meg a lá­togatók. az A Minisztertanács beszámolója az ország gazdasági helyzetéről Csütörtökön délelőtt 10 árakor összeült az országgyűlés. Az ülésen részt vett Dobi Ist­ván, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első tit­kára, a forradalmi munkás-para,szt kormány elnöke. Részt vettek az ülésen az MSZMP Politikai Bizottsága, valamint a kormány tagjai. Az ülést Vass Istvánná, az országgyűlés el­nöke nyitotta meg. A napirendre tett javas­latát az országgyűlés egyhangúlag elfogadta. Az ülés napirendje a következő: 1. A Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának beszámolója. 2. A minisztertanács beszámolója az ország gazdasági helyzetéről és ennek vitája. 3. A Legfelsőbb Bíróság elnökének beszámolója. 4. Interpelláció. Ezután Kiss Károly az Elnöki Tanács tit­kára számolt be az Elnöki Tanács munkájá­ról, majd Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács el­nökhelyettese ismertette a kormány beszá­molóját az ország gazdasági helyzetéről. Fock Jenő elvtárs beszéde — Az ipari termelés szerkeze- az ötéves tervben számításba földgáz hasznosítására meg- te, melynek javítása, korsze- vettünk. Ennek megfelelően kezdtük a gázvezetékek ki- rűbbé, hazánk 'sajátosságai- nőtt részarányuk. Különösen építését. Az alapanyaggyártó nak megfelelőbbé tétele gaz- előnyös, hogy a vegyiparon daságpolitikánk egyik fontos belül az átlagosnál is gyor- feladata, lényegében az ötéves sabban emelkedik a műtrá- terv előírásainak megfelelően gyák és műanyagok termelé- változik. Iparunk továbbfejlő- gg A gyógyszeripar termelő­dése szempontjából jelentős se 1962-ben több mint 90 szá­eredmény, hogy a vegyipar, a villamosenergia-ipar fejlő- zalékkal múlta felül az 1960. dése gyorsabb volt, mint amit évit. Az ipar műszaki színvonaláról ipar fejlesztését szolgálta többek között, hogy az acéltermelő kapacitás évi 160 000 tonnával, a hide­gen hengerelt acélkapaci­tás 15.000 tonnával emel­kedett. Megkezdte termelését a Szé­kesfehérvári Könnyűfémmű alumíniumhengerműve, amely évi 8000 tonna alumínium- félkészterméket állíthat elő. A Kőbányai Könnyűfémmű évi 400 tonna alumínium-fél­A következőkben a kohá- eddig elért 3,7 százalékos nö- szat, a gépipar, a kiemelt vekedés nem lebecsülendő iparágak helyzetéről, problé- eredmény és egyben azt is Vártó"Wnd£ mairól szólott. Ismertette a mutatja, hogy az ipar veze- , t+ A n„„3, cminra. híradástechnikai ipar gyors tőinek jobb szervező munká- celiulózgviir e, évi üzembe mocmiHnnrin fe±\- javai ez évben is teljesíthető a termelékenységi előirány- helyezesevel az ország zat. fejlődéséért megoldandó fel adatokat, s hangsúlyozta: a híradástechnikai ipar dolgozói használják ki a kormány nyújtotta segít­séget, és emeljék még magasabbra iparáguk nemzetközileg is elismert műszaki színvonalát. lóztermelő-kapacitása tonnával bővült. cellu- 22 000 Beruházások Két és fél év alatt mő- trágvatermelési lehetősé­geink mintegy évi 270 000 tonnával bővültek. A Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom évforduló­ján — határidő előtt — felavatjuk ötéves tervünk egyik legjelentősebb ipari alkotását, a több. mint egy millió tonna cement termelését biztosító Dunai Cement- és Mészművek Az országgyűlés előtt is sze­retném megmondani, hogy a — Az ipari termelésben el­ért sikerekhez — folytatta ez­után — jelentősen hozzájárul­tak a beruházások. Az elmúlt Ismertette: a műszeriparban két és fél év alatt üzembe he- egyes elavult és gazdaságta- lyeztek mintegy napi 1180 ya- lan termékek gyártását leállí- g0n széntermelő kapacitást, tották. Ez átmenetileg akadá- Működik a Barátságkőolajve- lyozta ugyan a termelés nö- zeték, és a Magyarországot a vekedését, de feltétele volt a Szovjetunióval összekötő vil- gazdaságos, magas műszaki lamostávvezeték. színvonalú gyártmányok ter­vjelé-:e növelésének. E két létesítmépjí -p, KG ST­. ............................ be tömörült szocialista orszá- „ . . A gyártmányfejlesztés kéz- gok testvéri együttműködésé- *yar flelepiteseben._ a Nemet deti eredményei biztatóak. Ma nek rendkívül fontos alkotá- k>.em , rabkus Köztársaság if- már olyan gyártmányokkal sa, amelvek gazdasági éle- Írásával együttműködve, di- jelentkezhetünk a piacon, me- tünk egyik fő problémája az cs,eretre méltó, lelkes munkát lyek keresettek, mert korsze- , .. ’ végeztek a fiatalok, a KISZ rűségük és minőségük eljs- , g h, n,y, enyhítéséhez által szervezett brigádok. A mert. A gépipar kiemelt ága- r‘Jujtanak lenyeges segítséget. KISZ fennállása óta egyik zatainak fejlesztése közül a . „ ... . ,, . , legkiemelkedőbb politikai si­szerszámgépgyártás területén Az utobbl evekben feltart’ keret érte el a gyár eredmé- mutatkoznak a legnagyobb számottevő energiaforrás, a nyes patronálásával. problémák. A minisztérium irányító munkájának fogya­tékosságára mutat, hogy az ismételt figyelmeztetések el­lenére, Mezőgazdaságunk helyzete a szerszámgépipar fejlő­désének lassúsága hátrál­tatja népgazdasági sike­reinket. A mezőgazdaságban jelentős változások mentek végbe, az uralkodóvá vált szocialista termelési viszonyok talaján, politikai és gazdasági szerve­ző munkánk, valamint erőfor­rásaink céltudatos felhaszná­őszi mezőgazdasági munkák helyzetéről szólva Fock Jenő hangsúlyozta: A mezőgazdasági termelés az idén — a múlt évihez ké­pest — előreláthatólag mint­Bírálta a Kohó- és Gépipari lása alapján a korszerű nagy- eSy négy százalékkal nö\ ek- Minisztérium gyártmányfej- bzemi gazdálkodás objektív szik> azonban alacsonyabb lesztési tevékenységét, s hang- és szubjektív feltételei egyre a tervezettnél, súlyozta: bízunk benne, hogy jobban kialakulnak, a jelenlegi hibák átmenetiek, és Megváltozott a falu képe. javultak a termelőszövet­kezetekbe tömörült pa­rasztság munka- és bér­feltételei. A termelőszö­vetkezetek egyre szerve­zettebben gazdálkodnak. a műszakiak, a tudósok, a mérnökök és a fizikai dolgozók összefogása, cél­ratörő munkája meghoz­za a várt eredményt. Különösen a gabonafélék termelésében jelentős az elmaradás. Ezért ebben az évben az elmúlt éri­eknél nagyobb gabona­importra szorulunk. Többen felteszik a kérdést: miért kell gabonát importál- termelékenység Növekszik a parasztság öntu- nunk? Erre röviden azt vála- beszélt. Ismer- datos fegyelme és munka- szólhatjuk, hogy készsége. Ezután a alakulásáról tette: ebben az évben a ter­melékenység alakulása a ta­valyinál valamelyest kedve­zőtlenebb. A népgazdasági terv egész évre a termelé­kenység 4 százalékos emelé­sével számolt. Figyelembe vé­Mindennek eredményeként a mezőgazdasági termelés — az elmúlt 3 év szokatlanul kedvezőtlen időjárási viszo­nyai ellenére — kielégítőbben ve azonban a tél által okozott biztosította a lakosság élelmi­súlyos nehézségeket, az idén szerellátását. Az elmúlt években — mond­ta ezután — Befejeződött! a vetés Nógrádi megye szövetkezeteiben Tegnap, októbei' 25-én, több mint 44 ezer holdon befejez­te a kenyérgabonavetést Nóg­rád megye 132 termelőszövet­kezete. A tervezett 42 ezer holdon már a határidő előtt két nappal földbe tették a rozsot, a búzát. Októberben mintegy 500 gépállomási és termelőszövet­kezeti traktor dolgozott a fá­séként a salgótarjáni járás termelőszövetkezetei végeztek a munkával. Már október 23- ra 105 százalékra teljesítették. A rétsági és a szécsényi já- rásokbból pedig október 24-re érkezett a hír: a két járás közös gazdaságai, a tervezett­nél 5 százalékkal nagyobb te­rületen elvetették a kenyér­lajelőlíészítésen, vetésen. El- gabonát. a felszabadulás előttihez képest, mintegy tíz száza­lékkal nőtt a lakosság száma. Ugyanakkor lényegesen ki­sebb területen termelünk ga­bonát, összefüggésben azzal, hogy a vetésszerkezet alapjá­ban véve kedvezőbb, fokozó­dott a belterjesség. Míg az 1931-40-es ével? átlagában a szántóterület 40 százalékán, csaknem 3,9 millió katasztrá- lis holdon termeltünk ke­nyérgabonát, addig 1961-ben csak 2,2 millió, 1962-ben 2,3 millió katasztrális holdon, a két év átlagában tehát összes szántóterületünknek csak 25,2 százalékán termett kenyérga­bona. Ezután ismertette a kör­tének mintegy 85 százalékát mány intézkedéseit a gabona­takarították be géppel és ez- ellátási problémák megoldá- zel elértük az ötéves terv vé- sára. gére előírt gépesítési szintet. A gabonaellátásról és az (folytatás a 2. oldalon) a tervezettnél többet for­dítottunk a mezőgazdasá­gi termelés fejlesztésére, a korszerű szocialista nagyüzemi gazdálkodás anyagi feltételeinek meg­teremtésére. Ismertette: az idén már több mint 53 ezer traktor áll a me­zőgazdaság rendelkezésére. Az idén a kalászosok vetésterüle-

Next

/
Oldalképek
Tartalom