Nógrádi Népújság. 1963. október (19. évfolyam. 79-87. szám)

1963-10-16 / 83. szám

1963. október 16. NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG Gépekkel segít az erősebb Francia Józsefnek, a Kiste- renyei Állami Gazdaság igaz­gatójának és a Kishartyán— sóshartyáni Egyesült Erő Ter­melőszövetkezet elnökének ugyancsak megnövekedtek tennivalói» ezekben az őszi napokban. Csak a gazdaság­ban több, mint 800 hold az a terület, amelyre most áz ősszel vetni kell. Aztán itt van az Egyesült Erő Terme­lőszövetkezet a maga 520 holdjával. Igaz, hogy azabari és a kőkút! üzemegység már befejezte a munkát, s a szö­vetkezetben is elvetették a takarmánykeveréket, az ár­pát és a rozsot, s búzából is 150 hold földben van már. Mégis nagy tervszerűségre, szervezettségre van szükség, hogy késedelem nélkül elves­sék a maradék búzát a gaz­daságban és a szövetkezetben. Három Sz 100-as. 4 DT, nyolc Zetor, három UE—28-as gép dolgozik a talajelőkészí­tésen, vetésen, szállítja a ku­koricát a gazdaság kisterenyei központjában. A termelőszö­vetkezetben egy ET, egy Utos és egy Bjelorusz traktor dolgozik. A lánctalpas éjjel nappal megy. Juhász Béla és váltótársa becsülettel állnak helyt. A gép éppen csak any- nyit pihen, amennyi idő jyz. üzemanyag pótlásához, a kar­bantartáshoz szükséges. Meg­érdemlik a jutalmat, amely­ről a szövetkezet vezetősége most csak beszél, s a vetés befejezésével szándékoznak a traktorosoknak adni. Annál is inkább, mert munkájuknak sajnos „igen jó” kontrollja is van. A gépállomás egyik gé­pe, talán egy hónapja is van már, hogy. a szövetkezetben dolgozik, s ezalatt az idő alatt alig több, mint negyven holdat szántott meg. Úgy számítják a gazdaság­ban, október 25-ig elvetik a búzát. A szövetkezetben né­hány nappal később végeznek. Kevés és alacsony teljesítmé­nyűek a gépek. Nem bírják a fokozottabb ütemet. A gazda­ság két géppel, s munkaesz­közök sokaságával segít a szövetkezetnek. Egyik gép már napok óta a szövetkezet­ben dolgozik. A másik, egy lánctalpas traktor most lát majd munkához. A gazdaságban megszer­vezték a gépek versenyét. A traktorosok teljesítményét he­tente értékelik ,s 500, 350, il­letve 200 forinttal jutalmaz­zák azt a három traktorost, aki a legtöbb szántást, vetést hagyja maga után. Legutóbb Tóth Sándor, Gregus István és Forgács István zsebébe vándorolt a megérdemelt ju­talom. A termelőszövetkezet­ben a munka befejezése után jutalmazzák a traktorosokat. Vasárnapi munka, meg a diákszolidaritás A Szécsényi Mezőgazdasági Technikum KISZ fiataljai nagy figyelemmel kísérik, mi történik körülöttünk a nagy­világban. Mély megrendülés­sel vettek tudomást a Karib- tenger térségében tomboló Flóra szélvihar pusztításáról, a tetemes anyagi kárról, s arról, hogy a vihar milyen kárt tett emberi életben. A KISZ-szervezet fiataljai a napokban taggyűlést tartot­tak. ahol megbeszélték ho­gyan segíthetnek a Kubában élő diáktársaikon. Elhatároz­ták, hogy valamennyi fiatal részvételével vasárnapi mun­kanapot tartanak a szécsé­nyi tangazdaságban most az őszi munkák idején. Munká­júk teljes pénzértékét a ku­bai diáktársaik megsegítésé­re ajánlották fel. A fiatalok elhatározását tett követte. Vasárnap mintegy 80—100 fiatal dolgozott a ha­tárban, s mintegy 5—5,5 hold kukorica termést takarítottak be. Példájuk követésére levél­ben szólítottak fel minden iskolai KISZ szervezetet. Felfrissítik a baromfi törzsállományt A rétsági járásban több községben felfrissítik a ba­romfi törzsállományt. Erre azért van szükség, mert a já­rás egyes községeiben — mint például Szátokon és Szen­tén —, fertőzött a baromfi- állomány. Az akciót segíti a baromfitenyésztő vállalat, és közreműködnek a nőtanács aktívái is. Mind a hét erőgép a talajelőkészííésen a vetésen dolgozik a szurdckpaapüki Kié Xermelőszüveíkazetbcn, hagy októ­ber 20-ra befejezzék a búzavetést. Menyns Miiisüy, Kacskó József és Miíró Mihály az utolsó barázdákat szánt ja Mit szolgál az 5-j-l-es népművelési oktatás? MŰVELŐDÉSI ÉLETÜNK­NEK sok becsületes törekvé­sű, tiszta szándékú munkásá­val találkozhatunk városban, faluhelyen egyaránt. Eredmé­nyei sem lebecsülendők, ame­lyeket az utóbbi néhány esz­tendőben az emberek tudat- formálása terén, de mégin- kább kulturális téren felmu­tatnak. Mégis, ha alaposabb vizsgálódásra kerül sor és ar­ra keresünk választ, hogy hi­vatásos népművelőink, ^ köz­ismertebben: kulturmunkása- ink érdeklődési köre, tevé­kenységi területe miért me­rül ki még ma is túlnyomó részt a művészeti csoportok mozgatásával, miért csupán ezt a feladatot értelmezik kö­telességük lényegének, máris a képzettségük fogyatékossá­gánál kötünk ki . Ma sem ritka még az a nézet, hogy egy-egy művelő­dési otthon eleget tesz hiva­tásának, ha lelkes színjátszó­kat, ügyes táncosokat, esetleg kisebb zenekart, kórust tart együtt. Kétségtelen, hogy mindezek hasznosak, szüksé­gesek. A maguk módján, a maguk területén mind az iz- lésformálás, szellemi ráhatás jó eszközei lehetnek, de ko­rántsem jelentik egy művelő­dési otthon életének egészét. A feladatokat ilyen leszűkí­tett körben értelmezni a ré­gi műkedvelősdi, kultúroscSi maradéka. ÉS MINÉL SZÜKEBB ez a kör, annál bizonyosabb­ra vehetjük, minden esetleges jószándékusága ellenére is, a vezető képzettségbeli komoly fogyatékosságát. Salgótarján nem egy üze­mi művelődési otthonában is tények árulkodnak, hányadán állunk ezzel a céljaink szem­pontjából rendkívül fontos problémával. Statisztikusan megmérhetjük, kimutathat­akikre községeink, falvaink könyvtárai, mozijai, művéfő- dési otthonai várnak!? Az egy, a debreceni kép­ző a maga korlátos adottsá­gai közt a ’szükségnek kép­telen megfelelni. Éppen ez- juk a TIT-tel való kapcsola-1 órt a jejen viszonyok között S>»*«««««««««««4 szakmai tekintetben nem tud- zésére, másképpen alakulna a nács kellene, hogy a púi­tok erősségében, ismeretter­jesztő és szórakoztató prog­ram arányában. Jó és rossz tapasztalatokat állíthatunk egymás mellé, egymással szembe s nem véletlen pél­dául, hogy munkája ered­ményével az Acélárugyári Mű­velődési Ház vezetője kapott elismerő kitüntetést — és nem más. Ezek az elöljáróban elmon­dottak azt akarnák hangsú­lyozni. hogy bizony, meglehe­tős szegényen állunk mi itt, Nógrádban népművelési szak­emberekben. A jószándék kora pedig lassanként lejár. A tudatosan tervezett mun­kához a feladatokat teljessé­gében betekintő és összetevői-' ben, minden részletben isme­rő, képzett vezetőkre van szükség. | Ezt így, egyszerűen meg­állapítani, kimondani viszont nagyon kényelmes álláspont. Nézzük meg inkább: mit te- •X* Sszünk érdekében? Milyen ❖ kilátásaink vannak, host* zá­ál­_. „__„:uAiXros időn belül kedvező vá b a szállítsa. í -?= bízásokat remélhessünk? tak a feladattal megbírkóz- helyezet .Ehhez segítséget ad- nyi tsz-vezetők legfőbb tá- áll, hogy a gepnez J-• »> ni. Győri János kettős elnöki feladatot lát el, mert ő a ságujfalui termelőszövetkezet elnöke is. Minthogy Pihny- ben az elnöki tisztség betöl­tésére gyakorlott, tapasztalt, „kipróbált” vezetőt kívántak, a tagság teljes egyetérésével hatna a járási és a megyei masza legyen. És ha nem kap­tanács is!... ...es az agronomus nak megfelelő segítséget, mert nem kapnak, akkor mu­Az elnök legfőbb munka _ társa az agronómus. Bórák, alapszervezetet, mind a köz­őt választották elnöknek. Ez János. Ügyes, a gazdálkodás- ségi tanácsot, hogy hasznos volt a legkézenfekvőbb meg- hoz értő., fiatalember. De elég segítséget tudjanak nyújtani Győri elvtárs keserű szájízzel mondja: a pilinyi gondok elhárításá­— Amikor a faluba kerül- hoz. ott megrakták kocsiját, onnan ő Sajnos, a jelek, amelyek- a raktárig vitte a telt kocsit, * bői következtethetünk, még ahol i-akodómunkások várták,« mindig nem biztatnak túlzott lasztást követ el a járási s ezeknek legfeljebb segített«reményekkel a változás gyor- pártbizottság is, és a járási a zsákokat leadogatni. Ellen-J saságát és nagymérvűségét tanács is. Nagyobb gonddal értékben kapott egy munka-«általánosságát illetően. A bu- i—ii----j™«minH ni eevséfiet. és 20 kilogram ga-...dapesti Eötvös Lóránd Tuőo­k ellene irányítaniuk mind az egységet, . , , -—-----------­b onát. Huszonöt napig doigo-vm£nyegyetem népművelési zott ebben a beosztásban és,*.tanszaka ugyan eddig is fog- a megkeresett termény 17^ ^ sőlolrii képzéssel, oldás, hiszen vezetésével Ságujfaluban év­ről-évre szép eredményeket tóm, mindenki nagyon kedve- Bórák elvtárs, az agronó­x -i— - - mus elmondotta, de magunk' értek el a termelőszövetkeze­ti tagok. Pilinyben nagyon nehéz fe­ien fogadott. Agronómus elv­társnak szólitott. Az agronómus helyzete a van meg a háztáji. Tehát, ha a munkaeevsé® és?de mondjuk meg nyíltan: az a munkaegyse,, es.>m képzettekb61 vajmi keve_ ladator "válláH^mágára*""* Egy legnehezebb. Ami a ’ tsz-oen szétzilált gazdaságot, a gya- történik, termelésben, szeme- a tsz szei, ae nagy „y a felmerült’*'set 5áttak Nógrád megyei-*-—* —-------------, — -r __, iá -í . mMmaurar;i7-? szerveink, kulturális intézmé­i s meggyőződtünk róla, hogy problémákat megma^yara •* , f , = közösségeink az alapszervezet havonkénti nék. tisztázódnának az ellen-« W íalusi közössegeink ___i___________tatmlr ps akkor iobban menne.*.Pemg. t étek és akkor jobban menne| peóig. ahol gondjaink hatvá- a munka. Óriási terhet ven-« nyozottan nagyok — egyál- nének le az egyébként n a-£ talán nem. Igaz, ugyan, hogy szeiznaii gazaasagot, a gya- *'-*“*’> , általános és for- nének te az egyen Kent na-iuuan nem. is«, ugyan, uu« kori elnökváltozás követkéz- lyi kérdésben, mind ranehe- , SöT »laszervezet gyen elfoglalt elnök, agronó-«az egyetemi fokon képzettek­-----------—- zedik. Érthető hiszen ő az 1113115 • ^az, 32 aiaszervezei ^ yáuáról> amely szintén«re jelenjeg ennél fontosabb m eghozná a termelőszövet ke-.;, vezérlő posztokon is nagy zetnek a maga hasznát. Hi-«szúkség van. szén mindketten többet tudj. NfipMÜVELÉ| tében megromlott munkafe­gyelmet kellett helyreállíta­nia. Nagy erőfeszítéseket tesz ezért még ma is, de megne­hezíti feladatát, hogy Ságujfa- iu és Piliny körülbelül tíz kilométerre van egymástól. zedik. Érthető, hiszen ő az, aki naponta kapcsolatban van nagyon nehéz helyzetben termelőszövetkezet dolgozó- van' A tagság többségé üze­_ w : .-v,. 11, i -.. o T o.K onoln TJ o non_ i val. Neki kell a támadáso­kat kivédeni, tehát a népsze­rűtlen feladatot is elvégezni. Bóráknak pedig legfőbb Ezt a távolságot sokszor na- gondja a gazdaság. Egyik fő ponta kétszer is kerépárral részese az eredményeknek, teszi meg. Ha kiszámítanánk, Ha munkáját lelkiismeretesen kederülne, hogy idejének el akarja végezni, hajnaltól nagy részét a hosszú út ra­mi munkás, Lehóczki Barna­bás elvtárs. a titkár is üzem­ben dolgozik, ideje nagy ré­szét a falutól távol tölti. De mit tesz a tanács? Is­meretes, hogy a végrehajtó bizottsággal, a tanácstagság­gal, a faluban jelentős erőt képviselhetnek. Körzetenként külön-külön felkereshetnék a nának fordítani gyarapítására. gazdaság« népművelési ❖ MANYZATUNK Hiányzik a meggyőző szó késő estig talpon kell lennie. bolja el. Amikor Pilinyben Talpon is van, de egy roha- t„_okat Me„felelő áilás_ tartózkodik, tárgyal az agro- nas £***& foelates után. táiékoztathat­KOPt­ezeknek a £ problémáknak jelentősebb «enyhítésére indította meg az *új iskolai esztendőtől a Deb­receni Felsőfokú Tanítókép­zőben középszinten a három- könyvtáros-nép­nómussal, értel*zleten részt, s legfőképpen itt talál­Kerna-Kit foglalás után, tájékoztathat­nák a tagságot. A türelmes, kozik az emberekkel, s egyik- bikát vesz át. A másik nap: kel, másikkal személyesen is kinn van a vetésnél. Harma­beszélget. Ezek mellett azon- óik nap: búzát szállítanak, ban arra is kell időt szaki- ott van. Ha vasból volna, ak­kor is elkopna. Hogyan jut­hat ideje az emberekkel fog­egyik nap: Hugyagon van. 'laK .d +a -k-, „ - ’ bikát v«7 át a miit hozzáértő szóból meg is er­tenék a dolgozókat, jelen se- en geket. Ahogyan a községi tanács,.*.esztendős a termelőszövetkezettel f0g-<*muvelési tanszakot, lalkozik, ez nem sok ered-*tj Mit kamatozhatunk ebből ményre vezet. A munkatér-*mi> itt az ország északi pe- véből olvastuk ki. Július 27-^remén? — adódik a kérdés. megtárgyalta az aratási»A tanszak nappali tagozatá­tania. hogy „kiszaladjon” a határba, ellenőrizze a mun­kát. Pedig az ideje nagyon- lalkozni? Pedig Pilinyben is nagyon rövid. Emiatt igazi, errre volna a mély emberi kapcsolat, érthe­tő. még nem alakulhat ki kö­zötte és a tagság között. Pe­dig a pilinyi nyomasztó prob­lémák csak emberi kapcsola­tok útján oldhatók meg. El­kellene oszlatni az emberek­ben lévő bizalmatlanságot. Meg kellene mutatni a sokat jelentő holnapot, s meg kel­lene magyarázni a félreérté­seket. Talán, ha valami kor­szerű jármű állna rendelke­szükség. munkákat. Október 26-ra tűz-Tnak tudomásunk szerint egvet- Már szóvá tettem a foga- te ki az őszi szántás-vetésiilen nógrádi hallgatója van. tosok magatartását. Keveslik munkákkal való foglalkozást.«S van ezien kívül az északi a jövedelmet, pedig a mun- Emlékeztetni szeretnénk, azi megyék számára adott 20 le­kaidőt nem jól használják ki. őszi munkák határideje ok-«Vetező tagozatos helyen hét, leenaevohh Fél öt’ öt órakor mennek az tóber 25. Igaz, ezt a napi-Jvagv nyolc hallgatónk. Több­& 5.» uu istállóba. Etetnek, és akkor rendet előre hozták október4nyire vagy egészében — nem Félki- 8-ra, dehát ez a tanácsú lés J néztem meg — megyeszék­elmennek reggelizni. Segít-e a párt és a tanács? lenckor visszatérnek. Befognak is... Tizenhármán vettek! részt Kitől kaphatna a szövetkezet elnöke. s kilenc felé munkára indul­nak. Tizenegykor kifognak, jektív etetnek, maguk is ebédelnek, titkár: háromkor újra befognak, s termelő- este 5-6 óra felé befejezik 'helyi kulturmunkások közül. mindössze! Az elnök „ob-i ’ okokra hivatkozik; aj k k kétsé_gkiYűl ma is eros- „mosom kezeimet”, aS'eS€' s megmkabb jo erosse- tsz nem tartozik hozzám. í f1 . lesznek Salgótarján szel- A termelőszövetkezetekben^^011 mozgósításának. annak agronó- a munkát. Hogyan alakult a széleskörű, felvilágosító mun-Jaz ^ ideológiai offenzívának, musa segítséget? A termelőszö- jövedelmük? Emeljük ki pél- kára van szükség. Necsakiamelyet a szocialista ember­vetkezet vezetőségének, néme- dának Tőzsér Pál gazda kere- a tsz-tagokban keressük a hi-Jtípus szellemi kimunkálásáért lyik tagja részese a vitának, setét.. Gabonacséplés idején az bat, mint ahogyan azt Piliny-ifolytatunk. De hol vannak, nem tud segítséget nyújtani, volt a feladata, hogy a zsák- ben teszik. «honnan kerülnek elő azok a A pártalapszervezet és a ta- ba került terményt raktár- Bobál Gyula * felkészült kulturális vezetők. a mi, sajátos, helyi felada­tunk kell legyen a gondok enyhítése, ha más­képp nem, egyelőre félmeg­oldások árán is, sőt néha fel­sőbb oktatási, művelődésügyi szervek határozott rosszallása, ellenzése ellenére is. Arról van tulajdonképpen szó, hogy kedvet keltsünk, érdeklődést oltsunk tanuló ifjúságunk rátermettebb ré­szébe a kulturális tevékeny­ség iránt. Ezt kísérletként úgy próbáljuk elvégezni, hogy az 1963—C4-es iskolai időszak­tól a Salgótarjáni Madach Gimnázium egy elsőosztályá­ban kötelezően, negyedikesek körében pedig jelentkezés ’äfatfjah, kísérletként, politech- kikai képzést helyettesítő, il­letve annak megfelelő öt plusz egyes népművelési el­méleti és gyakorlati képzést végzünk. NE ESSÉK TÉVEDÉS: nem népművelési képesítést adunk, csak tájékozottságot a terüle­ten. előképzést esetleged to­vábbi tanulmányokhoz. Mivel foglalkoznak, mit; sa­játítanak hát el a fiatalok? A munkára nevelésen túl­menő célkitűzés legfoníosabb- ja: felkelteni az érdeklődést a népművelés iránt. Az öt plusz egyes gimná­ziumi népművelési oktatás másik törekvése, hogy az esetleg egyéb tudományos te­rületre lépők is segítséget tudjanak adni, jó szolgálatot tehessenek majdan falvaink- ba kikerülve néoművelésünk ügyének. Azt feltételezi az oktatás, hogy a népművelési feladatokban tájékozott, falu­ra kerülő orvos, gyógyszerész^ mérnök, egyéb értelmiségi te­rületen dolgozó fiatal kevés­bé tér ki az ilven irányú köz­reműködés elől. A5 elhelyez­kedő érettségizettek munka­helyükön lehetnek tudásukkal jártas .hasznos hivatali, üze­mi könyvtárosok, közönség- szervezők, kulturaktivák s ha kis hányadban, átmeneti meg­oldásként is. helye lehet ezeknek a fiataloknak falusi művelődési otthonaink óién, könyvtárak, moziüzemek ve­zetésében . ÁZ ELSŐRENDŰ CÉL azonban az érdeklődés maga­sabb fokú képzés felé terelé­se s az eddigi tapasztalatok azt jelzik, hogy az országo­san is újszerű kezdeménye­zés, ami a salgótarjáni gim­náziumban megindult, nem lesz haszontalan. Érdeklődik iránta már a hasonló gon­dokkal küzdő Borsod s bizo­nyára érdeklődnek majd más megyék is. Annyi bizonyos,- hogy a kezedményezés, az öt plusz egyes népművelési ok­tatás nemcsak bátor, de biz­tató lépés is azon az űton,: amerre ezeknek a problémák­nak megoldását keresnünk kell — és nv'"t'’lálhatjuk. B. T.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom